Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)
1986-10-10 / 38. (39.) szám
co CALIFORNIAI , \A A AVA DCAA 1922 <£• THE OLDEST Hungárián l ^g | Newspaper o SS ot the Mississippi * rp (CALIFORNIA HUNGARIA N S) _ 2 P (UPS 084-440) ML OS K -----------------------f October 10, 1986 » *f» < rican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 ® ________________________________________________________________________________________________________________________ ÉVFOLYAM Single COpy in the US 40 cents ^^_ JELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents VOLUME- 64. No. - 38 í r ^ 'v • ổ -1'- •' ‘ -v •- v ............NAY ENDRE: A VILÁGHELYZET 1956-1986 Harminc nehéz esztendőnek kellett lemor- A A, JEL zsolódnia, hogy a történelem az 1956-os makILmhSí^Í® gyár forradalmat világtörténelmi mérföldkővé avassa. Mi, akik megérhettük ezt, megilletődve és alázattal állunk ezelőtt a mérföldkő előtt, és áldozunk a történelemnek. ^W . A magyar népnek az utolsó két évszázadban két nagy népi forradalma volt szabadságáért: 1848-ban és 1956-ban. Mind a kettőt az orosz verte le. Az egyiket a fehér cár, a másikat a vörös cár. A közös múlt és sors, valamint a történelem realitása is kötelez bennünket, hogy ezen az évfordulón tetemre hívjuk a „valódi" 1956-ot. Ez annál is inkább kötelességünk, mert egyre tisztábban látja a vasfüggönyön túli és inneni politika, hogy a jelen magyar (politikai és gazdasági) helyzet, az emberibb élet 1956-tal okozati összefüggésben annak letagadhatatlan következménye. Az elmúlt harminc év alatt komoly és nagy viták folytak szóban, írásban, illetékesek, félilletékesek és teljesen illetéktelenek részéről az 56-ot kirobbantó, azt megelőző eseményekről Tényként rögzíthetjük (valószínű ma már a szovjet gondolkodók is elismerik), hogy Rákosi és társainak elvetemült uralma és magyargyűlölete provokálta ki a nép (főleg a vörös nevelésű fiatalság) szabadságharcát, mely végülis a szovjet erők beavatkozásához vezetett. Ez a beavatkozás, azaz a forradalom leverése annál is inkább megtörténhetett, mert az akkori amerikai elnök Eisenhower Moszkvának szabad kezet adott (közvetve), az immáron hiteles analízis szerint — azért is, mert egyidőben az olaj miatt is fontos Egyiptomban, illetve az arab világban, a Szuezi csatornánál olyan komplikációk adódtak, ahol viszont a szovjet „hallgatására” volt szüksége Amerikának. Mindez, a magyar forradalom és szomorú (amerikai) háttere harminc évig kényszerű ködben úszott. A politikai ködből nemcsak az évforduló emelte ki az 56-os forradalmat, hanem az is, hogy jelenleg Amerikának olyan elnöke van, aki nem hajlandó tovább bújócskát játszani a nagypolitikában. A történelem ugyanis közben több olyan szovjet hadműveletet érlelt be, melyben a szovjet akciók nagyjából azonosak (vagy hasonlóak) a magyar forradalom leveréséhez, a „felszabadított” népek sorsa hasonló (vagy még roszszabb) az 56-os magyarokéhoz. Így a kihívó magyar szuper példa a jelen politika piacára kínálkozott, s a harmincadik évfordulót immáron az egész világ ünnepli, illetve gyászolja. Végre a hiteles történelem is megemlékezett arról a magyar vérről, melyet egy hős nép fiai (sőt gyermekei) áldoztak a szabadság, talán a világszabadság oltárán. Immáron a nyugati kép- és írott sajtó (média) is (mely mindig „más” irányban van elfoglalva) pár betűt és pillanatot szentel a nemes ügynek. Amerika elnöke pedig több alkalommal hajtotta meg Amerika zászlaját a magyar nép és forradalom előtt. A magyar nép vérbefojtott szabadságvágya ma is él. Az 56-os forradalom formálja a világtörténelmet. Otthon, 30 év után a magyar szabadságvágy csak betűkben jelentkezik. A földalatti Szamizdat, az ifj. Rajk-féle Beszélő — Rákosi által legyilkolt apja emlékére — küldi világgá a magyar nép panaszát. A hatalom nagyobb darab kenyérrel és a gazdasági lehetőségek időleges felvillantásával igyekszik elfeledtetni a néppel 56-ot és azt, amiért az bekövetkezett. De már az 56 után születetettek is lassan megtanulják a valódi magyar történelmet, s a java tudja, hogy mi váltotta ki a magyar forradalmat és azt is, hogy ma is minden a szovjet dicsőségére történik: a magyar nemzet csak eszközlétszáma egyre apad, a nemzet magyar jövője mindjobban homályba vész. El kell jöjjön az idő, amikor a szovjet értelmes, új generáció is ráébred, hogy nemcsak a múlt század gyarmatosítását kellett felszámolni, de a jelen századé is halálra van ítélve, bármilyen tanok, vagy jelszavak kísérik a nép elnyomását. Folytatás a 2. oldalon A NAGYHATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG Napjainkban kettőt emlegetnek nagyhatalomnak, melyek a kicsik, vagy kisebbek sorsát, — azok megkérdezése nélkül — intézik, néha azokat alaposan „elintézik". Most, a mi forradalmunk 30. évfordulóján, — éppen a Nicholas Daniloff amerikai (orosz szülőktől származó), Moszkvában állomásozó újságíró és Gennady Zhakarov a New York-i NN-ben szolgáló szovjet fizikus-diplomata ügyét intézte el a két nagy főnöke, Reagan és Gorbacsov. A hírek szerint egyik Amerika, a másik a szovjet szerint kém volt, ezért lakolniuk kellett (volna). Ám, Amerika akcióba lépett (alaposan) s a két „nagy" vezérei (külügyminisztereik hosszadalmas és izgalmas tárgyalásai útján) megmentették, pontosabban kimentették Daniloffot, de kellő „ellenszolgáltatás mellett". Daniloffért nemcsak Zhakarov mehet vissza Moszkvába, de még a 25 Reagan elnök által már innen kémkedés miatt kiutasított, UN-ben szolgáló szovjet diplomata (legalábbis abból 14) is itt maradhat, sőt a Szibériában táborban lévő ismert disszidens, Yuri Orlov is útrakelhet a US-be. 1956-ban ennek (vagy az efféle) diplomáciai tevékenységnek kis része megmentette volna a magyar tízezrek életét, talán a Duna is visszafelé folyna már. . . Talán már Erdély is magyar lenne. Dehát - úgy látszik - Daniloff úr többet ér (ma), mint (akkor) Magyarország. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ előzményeit egyre többen analizálják. Ennek során a visszapillantó tükörben nem látják tisztán a szakemberek azt sem, vajon, ha Sztálin és Hitler nem keveredik háborúba, később Sztálin kinek az oldalára áll a világégés során? Csak nem a németekére? És akkor? CEAUSESCU román diktátor betegségéről szóló híreket többizben megerősítették. Azt emlegetik, hogy felesége Elena (66), úgyis mint a román Politburo tagja és miniszterelnök-helyettes a hivatalos hang ma Romániában, de egyben ő a leggyűlöltebb személy az egész garnitúrában, még a 3,000 létszámú „palotaőrség" (testőrség) emberei előtt is. (A SZOVJETBEN MINDEN ÜRES PROPAGANDA. Az ifjúsági ünnepi játékokra Moszkva 1985 évben 20,000 idegent engedett be, de azokat alaposan megszűrte, saját fiataljaiból is csak a „megfelelő" vehetett részt (Az újságok tele voltak figyelmeztetésekkel, vigyázat. . . herpest és Aids-et lehet kapni az amerikaiaktól, stb. A „közvetlen bizalmas" érintkezés kerülendő. Nyugat keleti kölcsöneinek problémái A közelmúltban több nyugati, főleg amerikai sajtóorgánum foglalkozott a szocialista országok politikájával és gazdaságpolitikájával. A Time ismert amerikai magazin a magyar politikát oldalakon keresztül tárgyalta, s a The Wall Street Journal alaposan meg is rótta kapkodó és egyensúlytalan írásáért. Magyarország politikáját és politikai hogyállását nyugat felé csak így lehetne röviden jellemezni: szovjethűség, de erőteljes nyugat felé való inkasszálás. Most ezt az inkasszálást taglalja az LA Times (86. szept. 26.) Az eladósodott szocialista országok helyzetével foglalkozva a neves cambridgei MIT egyetem tanára, Lester Thurow külön is tollára veszi Magyarország gazdasági helyzetét. Állítja, hogy az egy főre esően túleladósodott ország exportjával akar törleszteni, illetve újabb és újabb kölcsönöket szerezni nyugatról, de nyugatnak már nem kell a minőségtelen mennyiség. Thurow szerint a magyar ipar nemcsak szervezetlen, de a dolgozókban már nincs meg — pontosabban hiányzik — az egyéni aktivitás (motiváció) a minőségi produkcióra. Kritikája igazolására egy újság hasábot szán és próbálja megmagyarázni állítását. Nevezetesen: egyes gyáriparban — mondja a példaképp — meg van az a lehetőség, hogy a dolgozók a nyolc órás munka után speciális brigádban tovább termeljenek a gyár gépein, de most már privatizálva. Ez a kétlakiság a gyári napi termelés kvalitásában és a fegyelemben is kétlakiságot okoz. Az ezen brigádokból kizártak meghasonlottakká (néha ellenségekké) válnak: kétféle termelési rend és etika alakul ki: a szocialista és a kapitalista, egyben kéféle piaci követelmény is jelentkezik, a hazai fogyasztásra (esetleg a többi csatlós számára) termelt és az esetleges nyugati exportra szánt, mondja fejtegetésében Thurow a LA Times Business részlegében. Ezt meghaladóan az üzletpolitizálásban Thurow még több visszásságot emleget a szocialista országok terhére. Következményként a cikk úgy találja, hogy az eladósodott országok kölcsöneik visszafizetési kötelezettségét nem, vagy csak nehezen tudják teljesíteni. A Washington Times a magyar forradalomról Végre az amerikai sajtó is ráér foglalkozni a magyar forradalommal, ha 30 év késéssel is. Dough Bandow (a Cato Institute munkatársa) szakszerűséggel, tárgyilagosan írja le a 30 év előtti eseményeket, de megemlékezése inkább a forradalom áldozatainak szól. Szerinte 25 ezer halt meg, 40 ezer magyar fiatalt börtönöztek be, ebből 23.000-t végeztek ki. Ezeknek sírjait keresik a hozzátartozók, mert hivatalosan még ma sem közölték — Bandow szerint, — a holttetemek lelőhelyét. Békési és Péch nevű kivégzettek szülei „egyik" legnagyobb budapesti temető 301 számú körzetének 12-16 sírgödreit jelölték meg, s újabban ezeket a sírokat látogatják megemlékezésül a hősi halottakra. Bandow egy Mécs nevű fiatalt idéz, mondván: „unokáim biztosan fogják tudni a magyar forradalom hiteles részleteit és el fognak zarándokolni a forradalom áldozatainak az akkor már ismert sírhelyéhez". SAJTÓBÁL 1987. FEBRUÁR 7.-ÉN! HÍREK a nyugtalan világból TUDNIVALÓK A VÁLASZTÁSOKHOZ. Bismarck mondotta: a hazugság gyakori vadászatok után, a szerelem ideje alatt, de a legtöbbet és a legnagyobbat a politikusok hazudnak választások előtt. Itt nem! Itt álmaikat mondják el programként. Megválasztásuk után viszont csupán sajnálják, hogy nem sikerült „programjaikat" megvalósítani. Talán nem is akarták? MIAMIBAN AZ ANTIMARXISTA szervezet Angola felszabadításáért UNITA (Savimbi) bélyegsorozatot árul 15 dollárért. CASTRO HANGOSKODIK a nyugati kölcsönök és kamatai visszafizetése ellen, de hallgat arról a 22 millióról, amit a szovjetnek vissza kell fizetnie, időben. A KÍNÁBAN LÁTOGATÓBAN LÉVŐ szenátorok panaszolták a kínai vezérnél, Dengnél, hogy a US-kínai barátság „rövid" mert Kína a NN-ben 86%-ban (1985-ben) a USSR mellett és a US ellen szavazott. A CHICAGÓI VEZETŐ BÍRÓT 12 évre ítélték a legkülönbözőbb megvesztegetések és korrupció miatt. A hasonló vonatkozásoknak másutt is alaposabban utána kellene nézni.