Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-10-10 / 38. (39.) szám

co CALIFORNIAI , \A A AVA DCAA 1922 <£• THE OLDEST Hungárián l ^g | Newspaper o SS ot the Mississippi * rp (CALIFORNIA HUNGARIA N S) _ 2 P (UPS 084-440) ML OS K -----------------------f October 10, 1986 » *f» < rican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 ® ________________________________________________________________________________________________________________________ ÉVFOLYAM Single COpy in the US 40 cents ^^_ JELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cents VOLUME- 64. No. - 38 í r ^ 'v • ổ -1'- •' ‘ -v •- v ............­NAY ENDRE: A VILÁGHELYZET 1956-1986 Harminc nehéz esztendőnek kellett lemor- A A, JEL zsolódnia, hogy a történelem az 1956-os ma­­kILmhSí^Í® gyár forradalmat világtörténelmi mérföldkő­­vé avassa. Mi, akik megérhettük ezt, megille­­tődve és alázattal állunk ezelőtt a mérföldkő előtt, és áldozunk a történelemnek. ^­W . A magyar népnek az utolsó két évszázadban két nagy népi forradalma volt szabadságáért: 1848-ban és 1956-ban. Mind a kettőt az orosz verte le. Az egyiket a fehér cár, a másikat a vörös cár. A közös múlt és sors, valamint a történelem re­alitása is kötelez bennünket, hogy ezen az évfordulón tetem­­re hívjuk a „valódi" 1956-ot. Ez annál is inkább kötelessé­günk, mert egyre tisztábban látja a vasfüggönyön túli és in­neni politika, hogy a jelen magyar (politikai és gazdasági) helyzet, az emberibb élet 1956-tal okozati összefüggésben annak letagadhatatlan következménye. Az elmúlt harminc év alatt komoly és nagy viták folytak szóban, írásban, illetékesek, félilletékesek és teljesen illeték­telenek részéről az 56-ot kirobbantó, azt megelőző esemé­nyekről Tényként rögzíthetjük (valószínű ma már a szovjet gondolkodók is elismerik), hogy Rákosi és társainak elvete­mült uralma és magyar­gyűlölete provokálta ki a nép (főleg a vörös­ nevelésű fiatalság) szabadságharcát, mely végülis a szovjet erők beavatkozásához vezetett. Ez a beavatkozás, az­az a forradalom leverése annál is inkább megtörténhetett, mert az akkori amerikai elnök Eisenhower Moszkvának sza­bad kezet adott (közvetve),­­ az immáron hiteles analízis szerint — azért is, mert egyidőben az olaj miatt is fontos Egyiptomban, illetve az arab világban, a Szuezi csatornánál olyan komplikációk adódtak, ahol viszont a szovjet „hallga­tására” volt szüksége Amerikának. Mindez, a magyar forradalom és szomorú (amerikai) hát­tere harminc évig kényszerű ködben úszott. A politikai köd­ből nemcsak az évforduló emelte ki az 56-os forradalmat, hanem az is, hogy jelenleg Amerikának olyan elnöke van, aki nem hajlandó tovább bújócskát játszani a nagypolitiká­ban. A történelem ugyanis közben több olyan szovjet had­műveletet érlelt be, melyben a szovjet akciók nagyjából azonosak (vagy hasonlóak) a magyar forradalom leverésé­hez, a „felszabadított” népek sorsa hasonló (vagy még rosz­­szabb) az 56-os magyarokéhoz. Így a kihívó magyar szuper példa a jelen politika piacára kínálkozott, s a harmincadik év­fordulót immáron az egész világ ünnepli, illetve gyászolja. Végre a hiteles történelem is megemlékezett arról a magyar vérről, melyet egy hős nép fiai (sőt gyermekei) áldoztak a szabadság,­­ talán a világszabadság oltárán. Immáron a nyu­gati kép- és írott sajtó (média) is (mely mindig „más” irány­ban van elfoglalva) pár betűt és pillanatot szentel a nemes ügynek. Amerika elnöke pedig több alkalommal hajtotta meg Amerika zászlaját a magyar nép és forradalom előtt. A magyar nép vérbefojtott szabadságvágya ma is él. Az 56-os forradalom formálja a világtörténelmet. Otthon, 30 év után a magyar szabadságvágy csak betűkben jelentke­zik. A földalatti Szamizdat, az ifj. Rajk-féle Beszélő — Rá­kosi által legyilkolt apja emlékére — küldi világgá a magyar nép panaszát. A hatalom nagyobb darab kenyérrel és a gazdasági lehető­ségek időleges felvillantásával igyekszik elfeledtetni a nép­pel 56-ot és azt, amiért az bekövetkezett. De már az 56 után születetettek is lassan megtanulják a valódi magyar törté­nelmet, s a java tudja, hogy mi váltotta ki a magyar forra­dalmat és azt is, hogy ma is minden a szovjet dicsőségére történik: a magyar nemzet csak eszköz­­létszáma egyre apad, a nemzet magyar jövője mindjobban homályba vész. El kell jöjjön az idő, amikor a szovjet értelmes, új generá­ció is ráébred, hogy nemcsak a múlt század gyarmatosítását kellett felszámolni, de a jelen századé is halálra van ítélve, bármilyen tanok, vagy jelszavak kísérik a nép elnyomását. Folytatás a 2. oldalon A NAGYHATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG Napjainkban kettőt emlegetnek nagyhatalomnak, melyek a kicsik, vagy kisebbek sorsát, — azok megkérdezése nélkül — intézik, néha azo­kat alaposan „elintézik". Most, a mi forradalmunk 30. évfordulóján, — éppen a Nicholas Daniloff amerikai (orosz szülőktől származó), Moszk­vában állomásozó újságíró és Gennady Zhakarov a New York-i NN-ben szolgáló szovjet fizikus-diplomata ügyét intézte el a két nagy főnöke, Reagan és Gorbacsov. A hírek szerint egyik Amerika, a másik a szovjet szerint kém volt, ezért lakolniuk kellett (volna). Ám, Amerika akcióba lépett (alaposan) s a két „nagy" vezérei (külügyminisztereik hosszadal­mas és izgalmas tárgyalásai útján) megmentették, pontosabban kimen­tették Daniloffot, de kellő „ellenszolgáltatás mellett". Daniloffért nemcsak Zhakarov mehet vissza Moszkvába, de még a 25 Reagan el­nök által már innen kémkedés miatt kiutasított, UN-ben szolgáló szov­jet diplomata (legalábbis abból 14) is itt maradhat, sőt a Szibériában táborban lévő ismert disszidens, Yuri Orlov is útrakelhet a US-be. 1956-ban ennek (vagy az efféle) diplomáciai tevékenységnek kis része megmentette volna a magyar tízezrek életét, talán a Duna is visszafelé folyna már. . . Talán már Erdély is magyar lenne. Dehát - úgy látszik - Daniloff úr többet ér (ma), mint (akkor) Magyarország. A MÁSODIK VILÁGHÁBO­RÚ előzményeit egyre­ többen analizálják. Ennek során a vissza­pillantó tükörben nem látják tisztán a szakemberek azt sem, vajon, ha Sztálin és Hitler nem keveredik háborúba, később Sztálin kinek az oldalára áll a vi­lágégés során? Csak nem a né­metekére? És akkor? CEAUSESCU román diktátor betegségéről szóló híreket több­­izben megerősítették. Azt emle­getik, hogy felesége Elena (66), úgyis mint a román Politburo tagja és miniszterelnök-helyettes a hivatalos hang ma Romániában, de egyben ő a leggyűlöltebb személy az egész garnitúrában, még a 3,000 létszámú „palota­őrség" (testőrség) emberei előtt is. (A SZOVJETBEN MINDEN ÜRES PROPAGANDA. Az ifjú­sági ünnepi játékokra Moszkva 1985 évben 20,000 idegent en­gedett be, de azokat alaposan megszűrte, saját fiataljaiból is csak a „megfelelő" vehetett részt (Az újságok tele voltak figyel­meztetésekkel, vigyázat. . . her­­pest és Aids-et lehet kapni az amerikaiaktól, stb. A „közvetlen bizalmas" érintkezés kerülendő. Nyugat keleti kölcsöneinek problémái A közelmúltban több nyugati, főleg amerikai sajtó­orgánum foglal­kozott a szocialista országok politikájával és gazdaságpolitikájával. A Time ismert amerikai magazin a magyar politikát oldalakon keresztül tárgyalta, s a The Wall Street Journal alaposan meg is rótta kapkodó és egyensúlytalan írásáért. Magyarország politikáját és politikai hogyállá­­sát nyugat felé csak így lehetne röviden jellemezni: szovjethűség, de erőteljes nyugat felé való inkasszálás. Most ezt az inkasszálást taglalja az LA Times (86. szept. 26.) Az eladósodott szocialista országok hely­zetével foglalkozva a neves cambridgei MIT egyetem tanára, Lester Thurow külön is tollára veszi Magyarország gazdasági helyzetét. Ál­lítja, hogy az egy főre esően túlel­adósodott ország exportjával akar törleszteni, illetve újabb és újabb kölcsönöket szerezni nyugatról, de nyugatnak már nem kell a minőségtelen mennyiség. Thurow szerint a magyar ipar nemcsak szervezetlen, de a dolgozókban már nincs meg — pontosabban hiányzik — az egyéni aktivitás (motiváció) a minőségi produkcióra. Kritikája igazolására egy újság hasábot szán és próbálja megmagyarázni állítását. Nevezetesen: egyes gyáriparban — mondja a példaképp — meg van az a lehetőség, hogy a dolgozók a nyolc órás munka után speciális brigádban tovább termeljenek a gyár gépein, de most már privatizálva. Ez a kétlakiság a gyári napi termelés kvalitásá­ban és a fegyelemben is kétlakiságot okoz. Az ezen brigádokból ki­zártak meghasonlottakká (néha ellenségekké) válnak: kétféle terme­lési rend és etika alakul ki: a szocialista és a kapitalista, egyben kéféle piaci követelmény is jelentkezik, a hazai fogyasztásra (esetleg a többi csatlós számára) termelt és az esetleges nyugati exportra szánt, mond­ja fejtegetésében Thurow a LA Times Business részlegében. Ezt meg­haladóan az üzlet­politizál­ásban Thurow még több visszásságot emle­get a szocialista országok terhére. Következményként a cikk úgy talál­ja, hogy az eladósodott országok kölcsöneik visszafizetési kötelezett­ségét nem, vagy csak nehezen tudják teljesíteni. A Washington Times a magyar forradalomról Végre az amerikai sajtó is ráér foglalkozni a magyar forradalommal, ha 30 év késéssel is. Dough Bandow (a Cato Institute munkatársa) szakszerűséggel, tárgyilagosan írja le a 30 év előtti eseményeket, de megemlékezése inkább a forradalom áldozatainak szól. Szerinte 25 ezer halt meg, 40 ezer magyar fiatalt börtönöztek be, ebből 2­3.000-t végeztek ki. Ezeknek sírjait keresik a hozzátartozók, mert hivatalosan még ma sem közölték — Bandow szerint, — a holt­tetemek lelőhelyét. Békési­ és Péch nevű kivégzettek szülei „egyik" legnagyobb budapesti temető 301 számú körzetének 12-16 sírgödreit jelölték meg, s újabban ezeket a sírokat látogatják megemlékezésül a hősi halottakra. Bandow egy Mécs nevű fiatalt idéz, mondván: „unokáim biztosan fogják tudni a magyar forradalom hiteles részleteit és el fognak zarándokolni a for­radalom áldozatainak az akkor már ismert sírhelyéhez". SAJTÓBÁL 1987. FEBRUÁR 7.-ÉN! HÍREK a nyugtalan világból TUDNIVALÓK A VÁLASZ­TÁSOKHOZ. Bismarck mondot­ta: a hazugság gyakori vadásza­tok után, a szerelem ideje alatt, de a legtöbbet és a legnagyobbat a politikusok hazudnak választá­sok előtt. Itt nem! Itt álmaikat mondják el programként. Megvá­lasztásuk után viszont csupán sajnálják, hogy nem sikerült „programjaikat" megvalósítani. Talán nem is akarták? MIAMIBAN AZ ANTI­MARX­ISTA szervezet Angola felszaba­dításáért UNITA (Savimbi) bé­lyegsorozatot árul 15 dollárért. CASTRO HANGOSKODIK a nyugati kölcsönök és kamatai visszafizetése ellen, de hallgat ar­ról a 22 millióról, amit a szovjet­nek vissza kell fizetnie, időben. A KÍNÁBAN LÁTOGATÓ­BAN LÉVŐ szenátorok pana­szolták a kínai vezérnél, Dengnél, hogy a US-kínai barátság „rövid" mert Kína a NN-ben 86%-ban (1985-ben) a USSR mellett és a US ellen szavazott. A CHICAGÓI VEZETŐ BÍ­RÓT 12 évre ítélték a legkülön­bözőbb megvesztegetések és kor­rupció miatt. A hasonló vonat­kozásoknak másutt is alaposab­ban utána kellene nézni.

Next