Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-10-10 / 38. (39.) szám

r 8. oldal DEL MEDICO ERZSÉBET: Október Kaliforniában Ott sárgul a citrom a fán virágos kertem közepén. . . Hervad a kedvem bánat árnyán, mert nem vagyok már veled én. . . Hallgat a madár, kora ősz van, de itt nem hull a falevél. Majd hirtelen, váratlanul beköszönt a tél, a tél.­­ Dr. Abraham Ilona orvos, általános prakszis. TÚLSÚLY KORLÁTOZÁS. SPECIÁLIS REUMA KEZELÉS. PSYCHOTERÁPIA 19231 Victory Blvd. No. 10.. Reseda. CA 91335. Tampa Medical Square T. (SIS) 345-8721 HALLOWEEN PARTY OKTÓBER 31-ÉN PÉNTEKEN ESTE A MAGYAR HÁZBAN DR TERNOVSZKY ZSUZSA FOGSZAKORVOS RENDEL. KL 1­1). SZERDA: PÉNTEK. SZOMBAT: 10-TŐL 6-1G C0SM2TIC DENTISTRY BONDING 225 Santa Monica Bl\d. Crocker Bank Bmlding No. 304 (213) 451-8834 (213) 451-8835 (Ingyen parkolóház a 2nd St és Arizona Ave. sarkán! CALIFORNIAI MAGYARSÁG No. — 39. 1986. október 10. A Bánk Bán próbáján Katona József egy kecskeméti takácsmester fia, jogászként kezdte pályafutását. 1816-ban le is tette az ügyvédi vizsgát, de érdeklődése csakhamar a színház felé fordult. Három jelentéktelen dráma után 1814-ben pályamű­nek megírta a Bánk Bánt, melyet 1815-ben elküldött a bíráló bi­zottságnak, de az állítólag soha nem érkezett meg. A II. Endre korabeli­ XII1. szá­zadbeli történelmi téma erősen foglalkoztatta fantáziáját, az ak­kori eseményeket párhuzamba hozta a XIX. sz. Habsburg ural­mával. 1820-ban végre a Bánk Bán megjelent nyomtatásban, de siker nem szegődött a nyomába. Négy esztendővel a költő halála után Egressy Gábor ásta ki a drá­mát, melyet a Nemzeti Színház állandó műsor­darabjának ikta­tott, azonban a 48-as szabadság­­harc után a cenzúra betiltotta. A sikert a költő már nem érte meg,­­régen a kecskeméti temető­ben porladt), egy évtizedes küz­delem után visszament Kecske­métre, alügyészi állást vállalt és végképp letette a tollat. A nagy drámai mű hősei azóta is ott él­nek a nemzet öntudatában, Bánk, Petur, Tiborc, Melinda és a töb­biek. Ezek az alakok keltek életre előttem hétfőn este, mikor egy rövid időre néző voltam a Bánk Bán próbáján a Magyar Házban. A dráma feszült, izgalmas lég­kört teremt. Magyar urak lázad­nak az idegen asszony, a merá­­ni királyné ellen. — Az első fel­vonás nagy jelenete, mikor Petur bán (Gábor Jenő) rábeszéli a ki­rályhű Bánkot a királyné elleni lázadásra. Petur: — Te is bele vagy keverve és ha veszteségre jön a dolog, tiéd lesz a nagyobb. Bánk: Bán! Bán! Hamar be­szélj! Petur: .... Jöjj még az éjjel, — itt ha eloszlanak — házamhoz. Jelszónk lészen: Melinda! Egy másik nagy jelenet, amint Ottó (Csató Péter) a királynő öccse környékezi az ártatlan Me­lindát. (Őss Enikő). Melinda Távozz, mondoml' Ottó: Egy szót csak Melinda. Melinda Édes Istenem, mi lett belőle! Ottó: Én belőlem? Melinda: Álorcádból undok ember. Óh, szerelmes jó Istenem, de csalódtam benned! A többi szereplő is, mint Mikhál bán (Suli István),Gertru­­dis királyné (Alpár Éva), Miska bán (Ivány János),Tiborc (Hu­nyadi Lajos) valósággal élik a szerepüket. A Bánk bán története és hangu­lata pontosan beleillik az 56-os forradalmi évforduló atmoszférá­jába, mint ahogy a múlt század­ban beleillett a 48-as forradalom­ba is. Reméljük a közönség méltá­nyolja úgy a kiváló rendező és főszereplő Borvető János, mint a művészgárda igyekezetét, hogy nagy nemzeti drámánk által visz­­szavarázsolják ezt a XIII. század­beli tragédiát, népünk küzdelmét a szabadságért. A Western Costums-től bérel­nek korabeli ruhákat és paróká­kat az előadásra. F­M. A szerkesztőnő íróasztaláról Ft. Kálmán Szabolcstól két le­vél érkezett az utóbbi hetekben a szerkesztségébe. Az egyikben hivatkozik az Amerikai Magyar­ság augusztus 30-i számára, mely­ben Koréh Ferenc „Vendégjárás San Franciscóban" írása,Ft. Kál­mán szerint nem éppen udvarias hangnemben mutatja be Dr. Je­szenszky Gézát, a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egye­tem történelmi professzorát, aki az elmúlt évben Santa Barbará­ban Fullbright ösztöndíjas ven­dégprofesszor volt. A történet lényege az, hogy Dr. Jeszenszky meghívást kapott San Franciscoba a tavaszi cser­késztiszti konferenciára, hogy mint kívülről érkező, de másfél éve itt élő, mondja el véleményét és észrevételeit a magyar cserké­szetről. Ft. Kálmán szerint Je­szenszky professzor előadásában nyoma sem volt sem a támadás­nak, sem a rosszindulatnak. Sőt mindvégig a legnagyobb tisztelet­tel és elismeréssel beszélt a ma­gyar cserkészetről, melyből a kö­vetkezőket idézi: „. . . a második és sokadik generációs magyarnak tudatosan kell vállalnia származá­sát, tudnia kell, hogy miért érték a magyarság, miért maradtak szülei évtizedek múlva is magya­rok. . Ott kell lennie a magyar versnek is a tábortüzek­nél, Mohácsnak, 48-nak, a Ki­egyezésnek, Trianonnak és 56- nak­ . Dr. Jeszenszky Géza másfél éves kaliforniai tartózkodása alatt aktívan bekapcsolódott a helyi kulturális életbe, több íz­ben tartott előadást a San Fer­­nando Völgyi Református Egyház­nál is. Kálmán Szabolcs lelkész úr a demokratikus vélemény-nyil­vánítás szellemében írta az emlí­tett levelet Dr. Jeszenszky pro­fesszor védelmében. A másik levelét a jövő héten ismertetem. EURÓPAI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA írók, szerzők, egyéb hoz­záértők gyűltek össze kon­gresszusra Moszkvában. A Párt feje Gorbacsev, Lige­­tenski a Politbüroból és Voronov kultúrattaché vol­tak a főbb résztvevők a meg­nyitáson. ,,Az írók 8.-ik Kongresszusa a Párt által meghatározott problémák­kal fog foglalkozni’’ — így a kultúr­ kiküldött. A 85 éves Kaverin, a „szovjet literatúra nagy öregje”, elég hosszúra nyúlt beszédében azt az érdekes megállapítást tette, hogy ,,az utóbbi időben kevés iga­zán kultúrált emberrel talál­koztam. Kultúra és művé­szet nélkül az életet sem felépíteni, sem jobbá-szebbé tenni nem lehet. A kultúra színvonala vezet a moralitás felé. Van elég kritikusunk, de hiányzik belőlük a bátor­ság, az igazat nyíltan kimon­dani. Ez hiányzik a mai iro­dalomból”. Mintha csak Szolbhenycint hallanánk. A „megújulás”, amit minden szovjet összejövetelen emle­getnek, lényegében soha meg nem valósul,­­ és itt is többszörösen elhangzott.Az ezzel kapcsolatos jól ismert frázisok viharos tetszést arat­­tak. Különben minden marad a régiben.

Next