Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)
1986-10-10 / 38. (39.) szám
r 8. oldal DEL MEDICO ERZSÉBET: Október Kaliforniában Ott sárgul a citrom a fán virágos kertem közepén. . . Hervad a kedvem bánat árnyán, mert nem vagyok már veled én. . . Hallgat a madár, kora ősz van, de itt nem hull a falevél. Majd hirtelen, váratlanul beköszönt a tél, a tél. Dr. Abraham Ilona orvos, általános prakszis. TÚLSÚLY KORLÁTOZÁS. SPECIÁLIS REUMA KEZELÉS. PSYCHOTERÁPIA 19231 Victory Blvd. No. 10.. Reseda. CA 91335. Tampa Medical Square T. (SIS) 345-8721 HALLOWEEN PARTY OKTÓBER 31-ÉN PÉNTEKEN ESTE A MAGYAR HÁZBAN DR TERNOVSZKY ZSUZSA FOGSZAKORVOS RENDEL. KL 11). SZERDA: PÉNTEK. SZOMBAT: 10-TŐL 6-1G C0SM2TIC DENTISTRY BONDING 225 Santa Monica Bl\d. Crocker Bank Bmlding No. 304 (213) 451-8834 (213) 451-8835 (Ingyen parkolóház a 2nd St és Arizona Ave. sarkán! CALIFORNIAI MAGYARSÁG No. — 39. 1986. október 10. A Bánk Bán próbáján Katona József egy kecskeméti takácsmester fia, jogászként kezdte pályafutását. 1816-ban le is tette az ügyvédi vizsgát, de érdeklődése csakhamar a színház felé fordult. Három jelentéktelen dráma után 1814-ben pályaműnek megírta a Bánk Bánt, melyet 1815-ben elküldött a bíráló bizottságnak, de az állítólag soha nem érkezett meg. A II. Endre korabeli XII1. századbeli történelmi téma erősen foglalkoztatta fantáziáját, az akkori eseményeket párhuzamba hozta a XIX. sz. Habsburg uralmával. 1820-ban végre a Bánk Bán megjelent nyomtatásban, de siker nem szegődött a nyomába. Négy esztendővel a költő halála után Egressy Gábor ásta ki a drámát, melyet a Nemzeti Színház állandó műsordarabjának iktatott, azonban a 48-as szabadságharc után a cenzúra betiltotta. A sikert a költő már nem érte meg,régen a kecskeméti temetőben porladt), egy évtizedes küzdelem után visszament Kecskemétre, alügyészi állást vállalt és végképp letette a tollat. A nagy drámai mű hősei azóta is ott élnek a nemzet öntudatában, Bánk, Petur, Tiborc, Melinda és a többiek. Ezek az alakok keltek életre előttem hétfőn este, mikor egy rövid időre néző voltam a Bánk Bán próbáján a Magyar Házban. A dráma feszült, izgalmas légkört teremt. Magyar urak lázadnak az idegen asszony, a meráni királyné ellen. — Az első felvonás nagy jelenete, mikor Petur bán (Gábor Jenő) rábeszéli a királyhű Bánkot a királyné elleni lázadásra. Petur: — Te is bele vagy keverve és ha veszteségre jön a dolog, tiéd lesz a nagyobb. Bánk: Bán! Bán! Hamar beszélj! Petur: .... Jöjj még az éjjel, — itt ha eloszlanak — házamhoz. Jelszónk lészen: Melinda! Egy másik nagy jelenet, amint Ottó (Csató Péter) a királynő öccse környékezi az ártatlan Melindát. (Őss Enikő). Melinda Távozz, mondoml' Ottó: Egy szót csak Melinda. Melinda Édes Istenem, mi lett belőle! Ottó: Én belőlem? Melinda: Álorcádból undok ember. Óh, szerelmes jó Istenem, de csalódtam benned! A többi szereplő is, mint Mikhál bán (Suli István),Gertrudis királyné (Alpár Éva), Miska bán (Ivány János),Tiborc (Hunyadi Lajos) valósággal élik a szerepüket. A Bánk bán története és hangulata pontosan beleillik az 56-os forradalmi évforduló atmoszférájába, mint ahogy a múlt században beleillett a 48-as forradalomba is. Reméljük a közönség méltányolja úgy a kiváló rendező és főszereplő Borvető János, mint a művészgárda igyekezetét, hogy nagy nemzeti drámánk által viszszavarázsolják ezt a XIII. századbeli tragédiát, népünk küzdelmét a szabadságért. A Western Costums-től bérelnek korabeli ruhákat és parókákat az előadásra. FM. A szerkesztőnő íróasztaláról Ft. Kálmán Szabolcstól két levél érkezett az utóbbi hetekben a szerkesztségébe. Az egyikben hivatkozik az Amerikai Magyarság augusztus 30-i számára, melyben Koréh Ferenc „Vendégjárás San Franciscóban" írása,Ft. Kálmán szerint nem éppen udvarias hangnemben mutatja be Dr. Jeszenszky Gézát, a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetem történelmi professzorát, aki az elmúlt évben Santa Barbarában Fullbright ösztöndíjas vendégprofesszor volt. A történet lényege az, hogy Dr. Jeszenszky meghívást kapott San Franciscoba a tavaszi cserkésztiszti konferenciára, hogy mint kívülről érkező, de másfél éve itt élő, mondja el véleményét és észrevételeit a magyar cserkészetről. Ft. Kálmán szerint Jeszenszky professzor előadásában nyoma sem volt sem a támadásnak, sem a rosszindulatnak. Sőt mindvégig a legnagyobb tisztelettel és elismeréssel beszélt a magyar cserkészetről, melyből a következőket idézi: „. . . a második és sokadik generációs magyarnak tudatosan kell vállalnia származását, tudnia kell, hogy miért érték a magyarság, miért maradtak szülei évtizedek múlva is magyarok. . Ott kell lennie a magyar versnek is a tábortüzeknél, Mohácsnak, 48-nak, a Kiegyezésnek, Trianonnak és 56- nak . Dr. Jeszenszky Géza másfél éves kaliforniai tartózkodása alatt aktívan bekapcsolódott a helyi kulturális életbe, több ízben tartott előadást a San Fernando Völgyi Református Egyháznál is. Kálmán Szabolcs lelkész úr a demokratikus vélemény-nyilvánítás szellemében írta az említett levelet Dr. Jeszenszky professzor védelmében. A másik levelét a jövő héten ismertetem. EURÓPAI TUDÓSÍTÓNK ÍRJA írók, szerzők, egyéb hozzáértők gyűltek össze kongresszusra Moszkvában. A Párt feje Gorbacsev, Ligetenski a Politbüroból és Voronov kultúrattaché voltak a főbb résztvevők a megnyitáson. ,,Az írók 8.-ik Kongresszusa a Párt által meghatározott problémákkal fog foglalkozni’’ — így a kultúr kiküldött. A 85 éves Kaverin, a „szovjet literatúra nagy öregje”, elég hosszúra nyúlt beszédében azt az érdekes megállapítást tette, hogy ,,az utóbbi időben kevés igazán kultúrált emberrel találkoztam. Kultúra és művészet nélkül az életet sem felépíteni, sem jobbá-szebbé tenni nem lehet. A kultúra színvonala vezet a moralitás felé. Van elég kritikusunk, de hiányzik belőlük a bátorság, az igazat nyíltan kimondani. Ez hiányzik a mai irodalomból”. Mintha csak Szolbhenycint hallanánk. A „megújulás”, amit minden szovjet összejövetelen emlegetnek, lényegében soha meg nem valósul, és itt is többszörösen elhangzott.Az ezzel kapcsolatos jól ismert frázisok viharos tetszést arattak. Különben minden marad a régiben.