Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)
1986-10-31 / 42. szám
t ,_____ C ALIFORNIAI , m <AAG y A R £ A G TM— m. the Mississippi r|| (CALIFORNIA HUNGÁRIÁN S) 03^ (UPS 084-440) Jfc ____________________________________________________________________ü * » October31, 1986 » ican Newspaper in Hungárián Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 ________________________________________________________________________________________________________________________ ÉVFOLYAM Single copy in the US 40 cents . ,ELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA in Canada 60 cen,s VOLUME - 64. No. 42. DR NANAY ENDRE: r VILÁGHELYZET Nem rossz üzlet a politika Egyetlen törvényes lehetőség, ahol nyilvánosan szabad gyűjteni, ígérgetni, jövőt osztogatni, néha még ködöt is fejleszteni. Ez nagyjából az egész világon így van. A politika mindenütt olyan áru, mely nincs meg, s,talán nem is lesz, így a politikus-eladó nem ad semmit, s mégis fizetnek a semmiért, éspedig nem is rosszul. Mindennek ellenére nem sok olyan politikusról emlékezik meg a történelem, (pld. az amerikai), aki rosszabb anyagi körülmények között lépett ki a politikából, mint ahogy abba belépett. Azelőtt, réges-régen - állítja a szatíra - a politikus nem is tagadta, hogy azért ment Washingtonba, hogy baráti köre (és néha saját) ügyeit kiegyengesse. A választóközönség tömege és érdeke annak idején csak közhelyként szerepelt, senki nem vette komolyan. A „honorabie” cím megszerzésével a politikus néha-néha teljesen megfeledkezett a választókról, illetve újraválasztása előtt pár órával megtisztelte őket újabb ígéreteivel. Most és ismét választás előtt állunk. Természetesen most már egészen más a politika. Talán veszélyesebb is, számonkérhetőbb, átlátszóbbak a szerepkörök, na meg a komolyabb konkurrencia komolyabb hátteret, felkészültséget és nemesebb ügyvitelt, pozitívabb eredményeket igényel. A sajtó beszámol a honorable-k keresetéről és kereseti (törvényes) lehetőségeikről is. A washingtoni fizetések hatalmasak. A szenátorok az állam terhére óriási kiszolgáló erőket, irodaszemélyzetet tartanak fenn, előkelő, kényelmes hivatalokat. Úgyszintén a kongresszus tagjai is. Ezekbe a külsőségekbe igyekeznek misztikus hatalmukat beleépíteni sokszor úgy, hogy az őket megválasztó átlagpolgár nagyon körülményesen tudja őket személyesen megközelíteni. A kijáróka lobby és támogatása sokkal könnyebben megtalálják íróasztalukat. Egyes adatszerzők a jelen Szenátus tagjainak vagyoni státusát is kikutatták. Állítják, hogy egyharmada a szenátoroknak milliomos, több sokszorosan. Fizetésükön kívül azokat a tudnivalókat, melyeket hivataluk útján szereznek meg, beszédeikben és írásaikban pénzért árulják. Néha négy, vagy öt számjegyű összeggel is kell őket ezért díjazni. A L.A. Times (1986. május 20), a kaliforniai demokrata szenátor (aki negyedszer indul öregen 6 évre) jövedelmét összegszerűen is közreadta. Cranston itt Kaliforniában „controller” — pénzügyi ellenőr — volt. E címen most 43,100 dollár évi nyugdíjat kap. 71 éves, s felveszi a soc. sec.-t, mely évi 12,042 dollár. Szenátori fizetése (mert itt nem nyugdíjas) 75,100 dollár. Beszédeiből 1985-ben inkasszált 21,350 dollárt. 244 ezer dollárt vett fel 1985-ben, vagyoni állaga kamataiból, stb Ezek után a választók figyelik (mert mi mást tehetnek), hogy a szavazatuk által a politikai állásba ültetettek miként szolgálják a választókat, mit, mennyit váltanak be ígérgetéseikből. Végre, sokéves huzavona után megszületett az immigrációs (bevándorlási) törvény, illetve annak reformja. A Házban 238-an szavaztak mellette, 173 tag ellene. A Szenátus szótöbbséggel órák alatt hozzájárult. Nincs ország, melynek ne lenne joga határai védelmére és azt ne gyakorolhatná. Ennek ellenére egyes nemcsak amerikai érdek-képviselők évekig akadályozták azt, hogy a US (főleg) déli határát uralhassa. Ugyancsak nagynehezen Reagan elnök elé került aláírásra az Anti Drug törvény is, mely L.A. városát, illetve Kaliforniát legalább úgy érintette, mint az illegális emberözön, mert az illegálisok komoly része egy „kis” kábítószert is hozott. A fenti törvények ellen szavazó törvényhozók listáját a napilapok közlik. Szavazatunk leadása előtt bölcs dolog lenne ezt a listát figyelembe venni. AZ ILLEGÁLISOK ÉS A KÁBÍTÓSZER Mind a két ügyben törvény született. A bevándorlási törvény reformja és a kábítószer elleni küzdelem újra szabályozást nyert. Az „immigrációs" törvény többéves huzavonájában főleg a latin világ érdekképviselői szóltak bele, volt — még törvényhozó is, — aki a déli érdekek jegyében politizált, szabotálta a törvény létrejöttét, aggásolykodott a déliek érdekében, az amerikai érdekeket elnagyolta, a déli határ kiszolgáltatottságát átlépte. Az immáron megszületett törvény végrehajtásának „nehézségeiről" is többet lehet olvasni és hallani, mint arról, hogy törvény és végre kell hajtani. A pld. L.A.-ben káoszt felidéző illegalitást egyesek olyan statisztikával homályosították el, mely azt mutatná, hogy az illegálisok évente 2,8 billió adót fizetnének, többet, mint az általuk „élvezett" közszolgáltatások. Hogy az általuk okozott zavar bizonytalanság, rendőri akciók, stb. és főleg a délről jövő politikai akciók mit jelentenek, nem szól a pártfogó sajtóhang. Ugyanakkor (végre) közlik, hogy 2.5 millió illegálist tartanak számon, kb. 1.5 millió van ezeken felül szerte a US-ben. Itt L.A.-ben 700,000 azoknak a száma, akiket nagyjából nyilvántartásba lehet venni, de legalább duplája a reális létszámuk. Ennyivel több szájat kell etetni Los Angelesnek (holott a legálisoknak sem jut már sok). Az előjelzések szerint legalább egy millió idegen tart számot L.A.-ben a legalizálásra, mint olyan, aki 1982 előtt érkezett ide. Csak az adminisztrálásuk 190 millió dollárt fog igényelni. A nehézségek ilyen tömegadottság mellett természetesek, de végre törvény van, s kifele megyünk a káoszból. (Csak egy nap (október 17-én, pénteken) — a törvény megszületése napján — 2,875 személyt fogtak le a déli határon. Legalább ugyanennyinek sikerült átkelni. Egyidőben Reagan elnök elé került a kábítószer-elleni törvény is aláírásra. A Ház 378-16 ellenében megszavazta a szigorúbb büntetési tételeket, sőt bizonyos halált okozó esetekben a halálbüntetést (ez utóbbiban a Szenátus aggályoskodott). A határőrség és a bűnüldöző szervek létszámát felemelik, de a hadsereget nem vetik be. A törvény hiányossága, hogy a „money laundering", azaz adópert inkasszált készpénz bankokban való beválthatásának folyamatát nem zárta ki. Úgy látszik a bankár-kijárók jól működtek. Sajnos, — állítják a szakkörök, — egy sokkal drasztikusabb törvény kellene, mely külön bíróságot s külön büntető intézetet állítana fel a kábítószeresekre, mert enélkül a bírósági huzavona komolytalanná teszi az ügy felszámolását. MILLIÓK VANNAK állás nélkül és az állami hivatalokat nagyjaink otthagyják, mert „csak" 72,000 dollárt keresnek. (Van, aki sokkal többet). IRAK ÉS EGYIPTOM megbékül az Irak-Irán közötti háború delelőjén? — + — A NEW YORKI DEMOKRATA kormányzó, Cuomo máris megkezdette elővágásait a US elnökségért? Egyelőre gyűjt, Kaliforniában már 375,000 dollárt adakoztak a demokraták. HÍREK a nyugtalan világból HONNAN SZÁRMAZIK A LENIN NÉV? Vlagyimir Iljics Uljanov már 25 éves korában Pétervárott megalakította a szociáldemokraták szervezetét, utazott, írt (Nyikolaj Petrovics, Talin, stb. álneveken), majd létrehozta a „Harci Szövetséget" és megtörtént a Thorton textilgyárban az első sztrájk, Iljics Uljanov 14 havi börtönt kapott, utána 3 évi szibériai száműzetésbe küldték a Léna folyó mentére. Itt vette fel a Lenin (Léna menti) nevet. A KISGYEREKET nem szabad testileg fenyíteni? Úgy is néz ki nagykorában, fegyelmezetlen, keresi önmagát még 35 éves korában is, átlépi szüleit és tanítóit tudálékos jogbiztonságában. Az újabb álszent nevelési metódus sem a gyerek, sem a szülő, sem a társadalom, vagy nemzet számára nem sok jót produkál. Az iskolákban a meg nem fenyíthető gyerekek megállítják az egész osztály oktatását, nevelését. A FÖLD MÁGNESES SARKÁT kenuval akarja elérni egy nyugatnémet és egy amerikai kutató. A csúcstalálkozó nem eredménytelen Legalábbis ezt mondja dr. Armand Hammer az ismert nemzetközi olaj- és egyéb üzletkötő és az Occidental Petroleum elnöke. Ezt az egyébként minden oldalon politizáló Hammer arra is alapítja, hogy a szovjet váratlanul kiengedte Moszkvából David Goldfarbot (és feleségét), akinek kilépését a KGB többször leállította Egyszer azzal tagadta meg Goldfarb kiutazását, hogy a házkutatás során már összecsomagolt holmijai között (állítólag) a szovjet biztonságot érintő papírokat találtak, majd azért, mert megtagadta (volna), hogy Nicholas Daniloff kém üggyel vádolt amerikai újságíró ellen tanúskodjék. Goldfarbnak, mint mikrobiológusnak, soha nem volt államtitkot érintő állása, vagy beosztása, — állítják. Kiengedését Nobel díjasok és egyéb tudósok sürgették. Amit a két nagy főnökei és a tudósok nem tudtak elérni. Hammer kivitelezte, saját gépén elhozta Goldfarbot és nejét a US-be. Ez a „jó jel"?____________________________________ Adakozás, vagy befolyásolás ? A törvényhozást „hivatalosan" befolyásolni szándékozók csak Kaliforniában, a Sacramentoban székelő törvényhozóknak 1985-ben 74 milliót adtak, míg 1986. első felében, tehát hat hónap alatt 33 millió dollárt „juttattak" honatyáinknak. Ez arra is szolgálhat, hogy a pénzzelválasztási célra irányzott alcímmel, befolyásolják a törvényhozót, hogy „vegye figyelembe” a nemeslelkű adakozó üzleti érdekeit szavazata során. A választási hadjárat pénzbe kerül, érthető. Újabban azonban a sikereket már készpénzben ki lehet fejezni, azaz a választásra rendelkezésre álló (begyűjtött) pénz nagysága, összegszerűsége utal arra, hogy milyen nyilvánosságot tud „megvenni" a politikai porondralépő. A vonatkozó következtetések messze vihetnének, s az úgynevezett erkölcs, vagy morál-féle ködbe veszhetne az analízis során. Hogy pénz kell a politizáláshoz és a politikai színpadrajutáshoz (annak megtartásához) azt a nép kénytelen tudomásul venni, de azt, hogy a törvényhozók szavazatát is esetlegesen a pénz mozgassa, legalábbis az érdekadakozók elképzeléseihez igazodóan, talán már túl sok, megzavarja a nép által megválasztottak honorabbségéhez fűződő idealizmust (néha alaposan). TÚL SOK A JÓ DOLLÁRÉRT egyetemi „diplomát" kínáló tanintézet Lehet, hogy a dollár okozza a lázas oktatási vágyat? AZ AMERIKAI TÖMEGSPORTOK nagyon hiányoznak az ifjúságnak. A „kötelező" iskolai sportolás majdhogynem hiánycikk. Főleg az „üzlet"-sportok virágzanak. Még a legnemesebben is fő az üzlet. A SZAKÁLL DIVATJA mólóban. Ma már nem az a finemű divatos, aki nem borotválkozik (esetleg nem is tisztálkodik) ruháit megszaggatja, kilyukasztgatja (a drága új öltönyt).