Californiai Magyarság, 1986 (63-65. évfolyam, 1-50. szám)

1986-10-10 / 38. (39.) szám

No.­­ 39. 1986. október 10. CALIFORNIAI MAGYARSÁG Nagy Imre bukása után újra Rákosi kapta a helytartói kine­vezést. Rögtön munkához látott, szőni kezdte az intrika szálait. Először, ahogy azt a bolsevista hit előírja, önkritikát gyakorolt a párt többi vezetőjével együtt. Egyidejűleg kizárta a vezetésből Révait, a magyar kultúra háboro­dott legfőbb őrét, akit vetélytár­sának tartott. Igyekezett helyre­állítani a párt egységét. Össze­állította a letartóztandók listá­ját. Új, ártatlan vérrel akarta le­mosni a rajta esett gyalázatot. Bűnben társai is ott akarták foly­tatni, ahol abbahagyták. Talley­­rand mondása a Bourbonokról illik rájuk: „Nem tanultak sem­mit és nem felejtettek el sem­mit". Ezek a hízelgőik által zse­niálisnak kikiáltott „politiku­sok" szinte hihetetlen ostobasá­gokat követtek el. Az új világért küzdő, áldozatkész kommunista harcos képe szétfoszlott az igaz­ság tükrében. A saját maguk ál­tal teremtett pokolban éltek, os­tobaságukban el­hitték saját ha­zugságaikat. A rájuk eső fényben láthatóvá vált, hogy semmi kö­zük a dolgozó, kenyerét verejté­kével kereső tisztességes néphez. Új arisztokrácia tagjai ők, akik­nek farkas étvágya nem törődik semmivel, csak a kielégüléssel. Nagy Imre rövid ideig tartó uralkodása fénysugarat engedett be a magyar börtön sötétségébe. S most, hogy újra ráborult a ter­ror árnyéka az országra az embe­rek küzdeni kezdtek a sötétség ellen. Nem akarták feladni jogos örökségüket, a fény világosságát. Megértették, hogy újra magukra maradtak, nekik maguknak kell keresni sorsuk jobbrafordulását. Eddig fogcsikorgatva, némán szenvedve tűrték a mindent el­fojtó,­­ meghamisító hazugság­­örüst. Most már nem tudták tel­jesen kordában tartani dühüket, időnként tűzhányóként kitört. Urai éveken keresztül magyaráz­ták, hogy éhbérért kell dolgoz­ni, a munkálkodónak, mindent feladni, mert le kell győzni az „ellenséget". Most a pislogó fény­ben is látták, hogy uraik az,,el­lenség"­ új, évek óta elnyomott, elfojtott, elfelejtett hangok hal­latszottak az országban. Kísértet járta be a magyar földet, a múlt kísérteté. A szörnyű harcok mar­cona vitézei jártak vissza bírálni a gyenge utódokat. A szívekben felhangzott újra a rongyosok bús, a klarinét jajgató hangján síró, lázadó, fenyegető nóta, a kurucok nótája: „Rákóczi, valaki jöjjön valahára, kígyóinknak Este komám lépjünk a nyakára". Megtörtént a hihetetlen, magá­ban a pártban is akadtak, akik újra kapcsolatot akartak felvenni az emberiséggel, s a szájaskodó népszeretet hazug hangoztatása helyett igazán a nép mellé szeret­tek volna szegődni. A párt büsz­kesége, a,,magyar Majakovszkijt Kuczka Péter így ír a Nyírségi Napló című versében: „ Mert zokogott már. Rázta tehetetlen dühe és mindenféle fájdalom, hogy nem tud gyógyszert adni a gyereknek, s nem lesz öregségére oltalom" Csoda történt, még ezekből az elzüllött lel­kekből is kibújt a rej­tett emberi jóság világa, s végre megértették Babits örökéletű sza­vait: „vétkesek közt cinkos, aki néma". Rákosi legádázabb ellensége Rajk Júlia, a megölt kommunista vezér Rajk László özvegye volt. Maga is börtönben ült, újszülött fiát is elvették tőle. Követelte a bűnösök megbüntetését. Mint hithű párttag persze nem értette, hogy nem egyes emberek, hanem Lenyakazódtatok. Még jár a nap. Fejeteket az őszi fénybe most rakják száradni, a nagy A­tya elébe. Nincs többé hajlongás, forgás, bókolás. Mindegyőtök egy nagy meredt szem. Nézhettek föl már. Nincs ví­gaszta­lás. Nincs felelet sem". Zúgott az ország, Rákosi fejét követelte. A „Borzas" lángésszel elhatározta, hogy most szétüt el­lenfelei között, kiadta a 400-ak listáját a politikai rendőrségnek. A párt vezetőivel tárgyalt, beje­lentette, hogy megkezdődnek a letartóztatások. Az egyik vezető, Kovács István kiosont a tárgyalás­ról és jelentette a szovjet követ­nek, a rossz emlékű Andropov­­nak, hogy mire készül Rákosi. Ő persze rögtön jelentette Moszk­vában. Mikor a tárgyalók újra összeültek, egy váratlan vendég is megjelent: Anasztáz Mikojan szovjet miniszterelnök helyettes. Persze igen diplomatikusan visel­kedett, szó sincs arról, hogy be akart avatkozni a magyar párt vezetőinek döntésébe. Csak egy­szer szólt, enyhén Rákosi ellen. Gerő rögtön észbe kapott, s de­­nunciálta a „borzast". Utána egy­más után mindegyik, Rákosi le­mondott, Gerő, aki Singer álné­ven Spanyolországban a polgár­­háborúban komisszár volt, vagy Singer, aki Gerő álnéven minisz­­terkedett Magyarországon, meg­kapta jutalmát, ő lett az új főtit­kár. Mikoyan csendesen visszavo­nult, tovább repült Ti­tóhoz, meg vitte neki személyesen a jó hírt. MIKÓ KOVÁCS ZOLTÁN: EMLÉKEZZÜNK! Az ország örült Rákosi bukásá­nak, de nem örült Gerő kinevezé­sének. Az igazi „Savanyú Jóska,, Gerő szintén közutálatnak örven­dett. Rákosi még a hit parancsa sze­rint önkritikát művelt, az ország nagy élvezetére. Senki sem értet­te ezt a barbár szokást, minden­ki nevetségesnek tartotta. A val­lomás után pártfogói repülőgép­re rakták és elrepítették Moszk­vába. Az egyik üdére eltűnt, de a lidércnyomás megmaradt, a híd­verő eltűnt főnöke szellemében akarta igazgatni az országot. Köz­ben Poznanban fellázadtak a len­gyelek, a vezetőség megbukott. Gerő napjai is meg voltak szám­ A MI FORRADALMUNK: „FEGYVERT ÉS FÉRFIT ÉNEKELEK” KATALIN BÁL NOVEMBER 15-ÉN A MAGYAR HÁZBAN. Játszik CSER LÁSZLÓ és MÁRIA zenekara az egész rendszer bűnös. Rákosi hatalmát megingatta az állandó ócsárlás, főként az, hogy nem jött a megtorlás. De Rajknét má­sodszor már nem merte lecsuk­ni. Kísértet járt a magyar földön, a megölt Rajk szelleme. S Hrus­csov jóvoltából egy másik csatla­kozott hozzá. Nem más, mint a bolsevista cárok cárja, Sztálin. Hruscsov titkos beszédében a párt vezetősége előtt elmondta ennek a brutális tömeggyilkos­nak igazi halotti beszédét. Titok­ban, de rövidesen mindenki tud­ta. A magyar újságok ugyan nem hozták, de az emberek hallották a nyugati rádió­adásokból. S amit Sztálinról elmondott , az illett Rákosira is. Rákosi szélma­lom harcot vívott a kísértetek ellen, de azok mindenhol előre­törtek. A hurok szorult körülöt­te. Ellene fordultak a kommunis­ta írók is. Soknál ez valószínűleg opportunizmusból történt. De nyilván akadtak olyanok is, akik­ben megszólalt a hosszú évek óta elcsenevészedett lelkiismeret. Az óvatos Illyés Gyula Napraforgók című verse is nagyot ütött, a nagy költő írta: „Nap hasonmásai. Nap fiai, nagy aranypillás napraforgók, vége bókolni, körbe hajlani! Lenyakazódtak, látva, az ország kinyújtotta kezét a fennhatóság után, kezébe akar­ta venni sorsát. Nem törődött hova, merre viszi a sors, le akart számolni kígyóival. Rabszolgából újra férfi lett, s körülnézett fegy­verért, hogy küzdjön saját igazsá­ga és ezzel a világ igazságáért. AZ AMERIKAI ÉRDEK­KI­­JÁRÓK ÉS ÉRDEKSTATISZ­­TIKÁK elhitetik a néppel, hogy a halálbüntetés nem riasztja el a bűnözőt. Próbálják csak ki egy évre azzal, hogy a halállal bün­tetendő ügyekben maximum egy éven belül ítélkezni kell, és az ítéletet végre kell hajtani. Eltűn­ne a garázdálkodás, de az álszent szabadságosdi előbbrevaló. 7. oldal VALAHOL mÁR TALÁLKOZTUN­K Jegyek már kaphatók a _ _ _ Jegyek máris kaphatók a megszokott helyeken. ZENEI-HUMOROS BUDAPESTI SHOW megszokott helyeken. (SOLTI KÁROLY, HARANGOZÓ TERI, CSÁKÁNYI LÁSZLÓ, PINTÉR GYÖRGYI, DOBSA SÁNDOR BERKI LÁSZLÓ) 1986. december 6-án, szombat este 7.30-kor a Wilshire Ebell Színházban. Rendező: BIRICZ TIBOR. — Információ: (818) 766-6348 Ez az igazi utazás Budapestre Repüljön a kényelmes, tágas Frankfurtból Lufthansa naponta Lufthansa tetteken akár New York, repül Budapestre. Chicago, Los Angeles, Philadelphia, Boston­ból, avagy San Francisco, Lufthansa olcsó díjszabásairól és Miami, Dallas/Ft. Worth, Atlanta- a menetrendről kérjen további­ból egyenesen Frankfurtba. felvilágosítást utazási ügynökétől! 607 W 7th Street, Los Angeles, Calif. 90017 I___fi l_ ______ __ Tel.: (800) 645-3880 LUTttldlISd Budapest V., Felszabadulás tér 1. Tel.: 18­45-11

Next