Californiai Magyarság, 1987. január-december (64-66. évfolyam, 1-50. szám)

1987-01-02 / 1. szám

3 C ALIFORNIAI , I ESTABLISHEDin M AGYARSÁG — ° E the Mississippi ' r? (CALIFORNIA HUNGARI ANSI __ o I (UPS 084-440) o a ^ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. 3 1 —, M January 2, 1987. *< rican Newspaper in Hungárián Language 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, Ca 90004. Ph: (213) 384-7642, (213 ) 463-3473 SELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA Single copy in the US 40 cents in Canada 60 cents. VOLUME—64. No. - 1. ^ ÉVFOLYAM L7I\. waNAY ENDRE. VILÁGHELYZET Ismét egy lapot kell forgatnunk naptárunk­ban. Ez a lap azonban nemcsak egy új hóna­pot, hanem egy új évet is jelent. Búcsúzunk 1986-tól. Ki-ki a maga nyere­ség-veszteség listáját forgatja. Egyiknek több örömet hozott, a másikunknak meg több bá­natot, bajt. A közös mérleg általánosságban azt mutatja: ,,megúsztuk”, politikailag annyi minden tör­tént, ami bennünket is érintett, — részben közvetlen, — hogy a sok rosszból a jót nem egykönnyű prezentálni. „Neked két hazát adott végzeted, nekem csak egy volt, az is elveszett”, legalábbis addig, míg a szovjet a főbérlő és a magyar csak albérlő saját országában. Ehhez képest, amikor az új esztendőben az elmúltra visszatekintünk, a mi hori­zontunk az ottani és az itteni történéseket egyaránt befogja látószögébe. Az otthoni múlt évi felmérését - talán tárgyilagossággal - úgy lehetne visszaadni, hogy a küllemben kicsinosodott Ma­gyarországon egy kis százaléknak jól (egy még kisebbnek nagyon jól) megy a sora, egy nagyobbnak közepesen, egy még nagyobbnak sehogyan, azaz (a fixeseknek és nyugdí­jasoknak) nagyon nehezen. A tömeg közhangulata hullámzó, erősen befolyásolja a napi rohanás mérve és a nyugat-keleti hírek helyi ütközése. A néphangulatot aláfesti, elszínesíti (néha elfeketíti vagy elvörösíti) a nyugat- keleti politikai káosz, mely helyi viszonylatban kellő össze-visszaságban adagolt. 1986-ban a politika túlszolgálta a népet, legalábbis a magyar népet. A 30. éves forradalmi évforduló (és annak otthoni számkivetettsége) az úgyis jelenlévő politikai meg­­hasonlottságot, a mérleg­hiányt az év utolsó negyedében csak növelte. A félhivatalosak is beismerik, hogy az ország ezeréves történelme világosan mutatja, hogy nyugathoz akar tartozni, de ugyanakkor keleti politikát kell folytatnia. Külpolitikájában szovjet, de még ehhez is a pénzt nyugatról kell inkasszálnia. Ehhez képest az élet tele van anakroniz­mussal, s ezt egyre kevésbé lehet hivatalosan is letagadni. A nyugat-keleti nagyok politikai krízise Magyarországon már a műtőasztalon van. Talán ez lehetne az 1986-os esztendőtől való búcsúzás egyik (otthoni viszonylatú) üzenete. Itt nyugaton, benne itt Amerikában a közösséget és az egyéni sorsokat 1986-ban az események tömege érintette, jól is, meg néha rosszul is. Ha elsőnek a legfontosabbat, gyermekeink sorsát és jövőjét taglaljuk, az 1986-os óeszten­dő árnyékában­­ nem sok jót regisztrálhatunk javukra. A gyereknevelés, vele az iskolázás amellett, hogy agyonadmi­nisztrált „nem a mi világunknak” való, talán immáron tartha­tatlan is. A főromboló a kábítószer, mely ha még nem is az anyatejjel (néha már azzal is) adagolt, de már az elemi isko­lában is jelen van. A házi-otthoni nevelési rendet számtalan esetben lerontja a külvilág és az iskola liberális fedőnév alatt ismert semmilyen (vagy veszélyes) ügymenete. Az egész vi­lág fiatalsága, — keleten, nyugaton egyaránt — krízisen megy át, de ilyen durva nirvánán, mint itt Amerikában, ta­lán sehol, s ez 1986-ban már segítségért kiáltott. Az Egyesült Államok jelen elnökének, Ronald Reagannak mandátuma két év múlva lejár. Ez a két kritikus év kellene legyen a „Reagan forradalom”-nak nevezett időszak „happy end”-je, azaz Amerika jövőt formáló, irányt­ szabó periódu­sa. Ez kellene megmutassa, nemcsak Amerikának, hanem (talán) az egész nyugati világnak az elkövetkező esztendők életcélját, úgy az egyénekét, mint a közösségekét, sőt az egyes azonos­ érdekű országokét is. Nagy szavak, még na­gyobb remények. Az elmúlt esztendőben azonban a világ és benne az amerikaival olyan politikai zűrzavart produkált, az egyensúlytalanság olyan mélypontra süllyedt, hogy az 1987- es esztendő a hit és remény esztendeje kell legyen, sőt a po­litikai tespedés kiútját kell megteremtse. A vadonatúj iráni-nicaraguai Reagan-ellenes liberális hang­orkán igyekszik elszínezni a közeljövőt, a szovjet legna­gyobb örömére. Reméljük a „valódi” Amerika úrrá lesz a manőveren és 1987 a „miénk” lesz. A DÉL-LATINOK KENYÉR GONDJA A déli latinok és a latin országok, legalábbis egyesek tömegnyomorral, tömegszaporulattal, a legprimitívebb kenyérgond­okkal küzdenek. A pessszimisták állítják, hogy egyes vidékek 50, vagy 100 évvel hátrább vannak és nem tudják követni az amerikai átlag mértéket. A demokrá­cia nem tud megszületni, mert ahhoz előbb kenyér kell. Az éhes em­bert semmi más nem érdekli, csak a kenyér, legkevésbé a politika. An­nál is inkább, mert a politika és a politikusok évszázadokig csak be­csapták őket, a tömeg ügye nem érdekelte egyiket sem. Egyik latin or­szág jobban bírja a jelen gazdasági bajokat, a másik erősen vegyíti po­litikával. A forradalmi mozgások jobbra is, meg balra is megszámlálha­­tatlanok. A lázadó, ígérgető vezérek minden sarkon gyűléseznek. Szám­talan országban az erős kéz elengedhetetlen, mert különben káosz áll­na elő. Ezért születnek a népvezérek generális uniformisban. Amerika komoly gondja a déli latin világ. Mexikóval kezdődik és Argentinéval végződik. Amellett, hogy száz billiókat fektet be a latin világba, sem­milyen látszatja nincsen. Illetve a kölcsönök visszafizetése helyett öm­lik a kábítószer. Ez az a szomorú keresztmetszet, mely az egész latin­án etikai viszonyt elsötétíti. A mezőgazdasági latin világ nem élelmet, hanem dópot termel, mert az jövedelmezőbb. A termő­mezők harc­mezőkké alakultak, a földet békésen túró földművesek kábítószer forradalmárok lettek. A dope elaljasította a latin világ egy részét. A fődópozó Kolumbia. Jelenleg új elnöke van, Virgilio Barco, de a 28 milliós ország csatatér. Számtalan jobb- és baloldali forradalmár ígér­geti a szebb jövőt, de az csak nem akar jönni. A kormány állandóan keresi a gyilkosokat, mert immáron senki nem mer közállást vállalni, hiszen bírákat, szenátorokat tucatszámra ölnek le. Amerika igyekszik egyes latin országoknak közvetlen fegyveres segélyt nyújtani, de a nép az amerikai kábítószer-ellenes hadműveletet élete elleni akciónak mi­nősíti. Egyes országokban nemcsak a mérget termelik Amerika ellen, de még hozzáadják gyűlöletüket is. A szomszédi viszony egyre rosz­­szabb lesz. A SZANDIN­ISTA-ELLENES „contrák" katonai új főnöke Enrique Bermudez, akit John Singlaub ny. amerikai tábornok (a contrák magán­finanszírozói­­nak megbízottja) választott ki. CSAK AZ ERŐSET BECSÜ­LIK. Joseph Biden szenátor dur­ván megtámadta Schultz külügy­minisztert, hogy a kormány nem alkalmaz retorziós politikát Dél- Afrika ellen. Amikor azonban a Szovjet hatéves Afganisztán elle­ni háborúja és tömegáldozatai jöttek szóba, hallgatott. A kínai Sinkiang Uighur magyarjai A szovjet-kínai tárgyalások során szóba került két vasútvonal közös építése, mely összekötné a két országot. A sinkiangi Uighur régióban a kínaiak már megkezdték az Aratau Pass nevű vonal építését, mely a USSR határáig menne. Sőt újabban tervezik, hogy megépítik a Nagy Eurázsiai Vasútvonalat, mely Japán, Kína és a USSR kereskedelmét szolgálná. Ennek kapcsán egyes magyar­ őskutatók nem mulasztják el annak megemlítését, hogy a fentebbi területen élő ujgurok (állítólag) magyar rokonság. A nyelvi azonosság, a faji hasonlatosság mind a kö­zös ős lehetőségére utal. A kínai kommunista politika azonban nem látja szívesen az efféle „kisebbségi-származási" felfedezéseket, mert Kína egyébként is sok eltérő nyelvett beszélő népek együttese, az egyes náció-félék elválasztása akadályozza az uralmi rend politikáját. Mi lesz, ha a US [diktátor] szövetségesei kihalnak? Az Amerika-barát szövetségesek között szépszámúnál akad olyan dik­tátor, akinek a személye inkább nyugati orientációs, mint a tömegek. Ha ezek kihalnak, várható-e a zűrzavar, átállás, polgárháború, forrada­lom, stb? A Fülöp-Sziget-i Marcos és a Párizsba kiszállított Duvalier után egyre gyakoribb a kérdezgetés. Mi lesz pld., ha a hatalmas Kíná­ban a jelen újító egykéz, Deng, aki 81 éves meghal? A második világ­háború óta 22 ilyenfajta országvezető halt el, de nagyobb tragédiák nem következtek be. 10 erőszakos kormánycseréről számol be a sta­tisztika (ezek között van Kína, Dél-Korea, Panama, Egyiptom, — Nasser után, — Portugália, stb). Ugyancsak 10 országban volt tömeg­­megmozdulás (így Spanyolországban, Jugoszláviában, stb). Kifejezett forradalom és utána ellenforradalom csak Portugáliában volt. A jelen forrpont a következő helyeken van, mely aggodalmat jelenthet nyugat­nak, főleg Amerikának: Tunézia, Marokkó, Burma, Szomália, Zambia Csile, Indonézia és esetleg Szíria. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁ A BRIT ANDREW HERCEG fiatal felesége, Fergie panaszolja hogy férje katonai szolgálatra megy szombaton este és csak pénteken jön „vissza". MA a US-ben emelkedett, de a múlt évben, főleg az öregek és a fehérek között. A fő probléma a pénz, az elhagyatottság, a társ­­talanság. A SZEGÉNYEK JOGI VÉ­DELME ez évben legalább 300 milliót igényel, mármint az ügy­védek számlája tesz ki ennyit. A kormány meg akarta szüntetni ezt a szegény­ luxust, de nem si­került. JAVASLAT SZÜLETETT a Magyar Márka mozgalom elindí­tására, azaz valamiféle nyugati export-importban felhasználható pénzegység (csere-egység) meg­alapítására. AZELŐTT AZ APRÓHIRDE­TÉSEKBEN Magyarországon a diplomás diplomás házastársat keresett. Ma állítólag a nők dip­lomásak és „csak" jólkeresőket szeretnének élettársul. AZ ALKOHOL ÉS KÁBÍTÓ­SZER okozta szülési rendellenes­ségek száma rohamosan nő Ma­gyarországon is, sőt a halálozási arányszám is. HÍREK a nyugtalan világból A SZEX-ERŐSZAK 7 LE­­HET"SEM­LEGES"? Legalábbis Main államban, a bíróság szerint. Itt ugyanis, — a hírek szerint —, gyakorta előfordul, hogy a „ház­beli", vagy a szomszédos fiatalok (néha egészen fiatalok) egymás­sal szexelnek, sőt a bíróság előtti ügyben egy 23 éves asszony tar­tós kapcsolatot tartott fenn egy 13 éves fiúval. KÍNÁBAN A SÚLYOS BŰ­NÖZŐKET KIVÉGZIK. Peking­­ben egy év alatt sokezerről ír­nak. Újabban 31 halálraítéltből nyilvánosan 18-at akasztottak fel. VANUATU AZ A DÉL-CSEN­DES ÓCEÁNI SZIGET, melynek anglikán papból lett vezére been­gedte a szovjetet, egyelőre csak halászni. Még a pacifista Új- Zealand-i miniszterelnök is elítél­te a pap-főnököt, s naivnak bé­lyegezte.

Next