Californiai Magyarság, 1987. január-december (64-66. évfolyam, 1-50. szám)

1987-08-21 / 32. szám

No.­­ 32 1987. augusztus 21. CALIFORNIAI MAGYARSÁG MIKÓ KOVÁCS ZOLTÁN: Emlékezzünk... MARÓCZY GÉZA (1870 - 1951) A magyar sakkozás világhírű képviselője Szegeden született 1870 március 3-án. ..Így kezd­tem” című könyvében így írja le a sakkozással való első találko­zást: „Fél kettőre jár az idő, az ifjú elindul . . könyvestáska a hóna alatt iskolából megy haza. Az útjába eső kávéház nagy tü­körablakánál megáll, betekint és állva marad. Az ablakmélyedés­ben lévő asztalnál, feketekávé mellett, a kávéház két vendége ül, előttük egy fekete-fehér koc­kás viaszosvászony, amelyen kü­lönböző alakú figurák állanak glédában és a játékosok azokat tologatják ide-oda”. Megtanult játszani s megindult a világhír felé Előbb azonban az életre kellett felkészüln­ie. Középiskoláit Szegeden végez­te. A város még ma is üdítő állo­más a nagyváros személytelen­sége és a kisváros mindenki min­denkit ismer közvetlensége kö­zött. A nyurga diákot is minden­ki ismerte. Érettségi után Zürichbe ment a műegyetemre. Egyetemi tanul­mányainak befejezése után haza­jött és a káposztásmegyeri vízmű­veknél dolgozott A sakkozást sem hanyagolta el és belépett a Budapesti Sakkozó Társaságba. Az egyik legerősebb játékos Dr. Jakobi Samu ismerte fel tehetsé­gét és szárnyai alá vette. Maró­­czy a kecskeméti tornakönyv­ben emlékezett meg tanítómeste­réről egy hálás cikkben. A kato­na­orvos Jacobi igen nagy szolgá­latot tett a magyar sakkozásnak. 1895-ben az angliai Hastings fürdőhelyen világversenyt rendez­tek. Maróczy a második helyen játszott, amelynek győztese el­nyerte a nemzetközi mesteri cí­met. A főversenyen résztvevő Dr. Siegbert Tarrasch elsőnek hívta meg a következő évi nürn­­berg­i mesterversenyre. Egyúttal megajándékozta új könyvével, amely még ma is egyike a sakk­irodalom klasszikusainak. Nürnbergben Maróczy a világ­bajnok Lasker Emanuel mögött második helyen végzett Beér­kezett. A következő néhány év­ben váltakozó sikerrel játszott, a most forrott nemes borrá. Az 1900-as párizsi világkiállí­tás izgalomban tartotta az egész világot. A második olimpiát is ott rendezték, az építészet csodá­ja az Eiffel torony is bemutat­kozott. Sakkversenyt is rendez­tek, amelyen Maróczi a világbaj­nok Lasker és az amerikai Pill­­sbury mögött harmadik Marshal­­lal. A következő 8 évben minden versenyén első, vagy az elsők kö­zött foglal helyet:1­900 München holtversenyben első,­­ 1902­­ Monté Carlo első, 1903 Monté Carlo 2., 1904 Monté Carlo el­ső, 1905 Ostende első, 1905 Barmen holtversenyben első, 1906 Ostende 2. Karlsbad 1907 2. Bécs 1908 holtversenyben első Most már mindenki a világbaj­nok legesélyesebb ellenfelének tartotta, maga a világbajnok is, aki így ír róla: „Maróczy, mint minden magyar temperamentu­mos. Sok személyes vonzerő van benne, többek között rátermett­ség arra, hogy a tömegnek pél­daképe legyen. Nehéz öt köze­lebbről leírni, mert alaptermésze­tére nézve művész. Mint sakko­zó is művész. Játékmódja utánoz­hatatlan, szereti a bonyolult ál­lásokat, rejtett esélyekkel, eze­ket rendkívül eredetien és nagy energiával tudja kezelni Játék­erejéről nehéz képet alkotni mert annak mérve hangulatától függ, átlagteljesítménye azonban amely már jelenleg is igen jelen­tős, még mindég növekvőben van. A magyarok körülrajongják élharcosukat, és az ő egyetlen törekvése ezért úgy látszik az, hogy az országát méltóan képvi­selje”. Magyarországot Ausztria ár­nyékolta el a világtól Maróczy, ha vesztett magyar volt, ha nyert osztrák Szerencsére már neve miatt is igen nehéz volt őt osz­tráknak tartani Sokszor a nagy­világ csak az ő nevét ismerte a magyarok közül Az egyik régi magyar újságban leírta az író, hogyan várta lélegzetfojtva az egész ország 1902-ben a monte­­carloi táviratot végre megjött. A rovatvezető Forgács megírta a cikket, s megindult a nyomás Az első oldalon a várva-várt hír, Maróczy első. Óriási eredményeit mindenne­mű hivatalos segítség nélkül érte el, szabadságát használta fel a játszásra Az 1908-as prágai ver­seny után felhagyott a verseny­zéssel, a sakkal való foglalko­zással is Családjának, polgári foglalkozásának szentelte idejét. Az ereje teljében lévő nagymes­ter visszavonulása szenzációt kel­tett a sakki világban Persze nem ismerték az otthoni helyzetet, nemcsak nem akartak neki segí­teni elöljárói, hanem irigykedtek rá, igyekeztek elgáncsolni Ady írta meg ezt a,,Hortobágy Poétá­ja"-ban. „Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle” Azóta ugyan azt is tudjuk, hogy máshol sem lett volna belő­le szent dalnok, az irigység, a leg­hatalmasabb emberi érzés m­in­­den tehetséget igyekszik elpusz­títani Az első világháború után a for­radalomban kinevezték az Álla­mi Színházak intendásának A forradalom leverése után ezért elvesztette állását. Maróczy elte­mette magában a nótát és ott­hagyta hazáját, újra sakkozni kezdett. Először Hollandiába ment, ott Euwenak a későbbi világbajnoknak lett tanítómeste­re Euwe papának szólította és kedvéért megtanult magyarul! Nekem is mutatott játszma-elem­zést,­­ amelyet magyarul írt, kifogástalanul A második világ­háborúban Hollandia német meg­szállása után egy versenyen sem játszott, csak Budapesten a Ma­róczy tiszteletére rendezetten. Az 53 éven felüli nagymester eleinte csetlett-botlott. 1922- ben Bécsben már helyezett, Ma­­róczyval újra számolni kell,­­ ír­ják az újságok 1923-ban meg­nyerte utolsó nagy versenyét Karlsbadban, holtversenyben, a fiatalok két leghíresebb képvise­lőjével, Aljechinnel és Bogol­­jubovval Mindenki, aki számít utánuk kullogott. Az 1924-es New York-i versenyen a világ leg­jobbjai között 6. 1924-ben visszatért hazájába a győri verseny alkalmából. Még most sem tisztázódott helyzete. Újra vándorútra kelt Ameriká­ban élt. Végre, 1927-ben észbe kaptak a hivatalosok is, hazahív­ták a válogatott csapat vezetőjé­nek Visszaadták nyugdíját, a Pesti Hírlapban világhíres rovatot vezetett. Keze alatt az olimpiai csapat három világbajnokságot nyert! 1932-ben megnyerte a magyar bajnokságot 1932 ig még néhány kisebb versenyen vett részt, s közben elverte időn­ként az immáron harmadik gene­ráció legjobbjait. A 36-os olim­pia első helye után véglegesen visszavonult a játéktól, könyve­ket írt, tanított Tisztelet, szere­tet övezte. 1946-ban betegen mégegyszer kezébe vette a vándorbotot, hogy kimentse családját a vérszo­pó sztálinisták kezei közül. Kí­vánságára Euwe meghívta a gro­­ningeni versenyre. Először Prá­gába utazott, hogy onnan repül­jön Hollandiába Orvosa eltiltot­ta a repüléstől Beszerezte a szükséges egymillió engedélyt, s elindult autóval Bécs felé Nem engedték be az amerikai zóná­ba Én akkor Bécsben dolgoztam felkeresett, segítséget kért Sze­rencsénkre a New York-i Manhat­tan sakk-klub elnöke Bécsben szolgált őrnagyként, az amerikai hadseregben. Maróczy Ameriká­ban legendás nevét halva, rögtön segítségünkre jött. Az engedélyt mégsem kaptuk meg. Egy nyava­lyás kapitány, akihez tartozott, nem adta meg Az utolsó tárgya­láson az amerikai őrnagy majd­nem letérdelt előtte, úgy kérte. Én türtőztettem magam,­a végén indulattól reszkető hangon mondtam annak a hülyének: „Látod ezt a gyűrűt Maróczy úr kezén West Pointban kapta em­lékül, ott tanított 1926-27-ben az amerikai katonai akadémián” Megnézte, hümmögött, de nem adta meg az engedélyt. Bécsben egy máriahilferi szál­lodában lakott. Minden szabad időmet vele és hűséges élettársá­val töltöttem Analizálta, a világ­bajnokjelöltek játszmáit Hihetet­lenül sokat látott, gyorsan, eről­ködés nélkül. Ha beteg szíve bír­ta volna, még mindig ott lehe­tett volna az elsők között. Rövidesen visszament Buda­pestre. Szerencsére Sztálin szeret­te a sakkozókat, bántódása nem történt. 1951. május 29-én ha­gyott itt bennünket. Híve, min­denki, aki ismerte, megsiratták. Már magam is menekült voltam amikor a szomorús hírt hallottam. Megrázott. Élembe tűnt magas, szikár alakja Csendes mosolya, ahogy megállt mellettünk diákok mellett és figyelte „zseniális öt­leteinket”. Emberként, verseny­zőként dísze volt nemzetének Igazi gentleman DEL MEDICO ERZSÉBET: EGY KED­VES BARÁ­TOMHÖZ Ha egy szép napon elmúlok, meghalok, ne sirass, inkább örülj, hogy végre boldog vagyok .. Síromhoz ne gyere, apró marék hamu nem én vagyok ott .. Küldj egy mosolyt az esti ég felé, s hálából, emlékül ledobok neked érte egy szép, fényes, ragyogó csillagot Amit másokban szeretünk, az nem ők maguk. Az emberek csak is azoknál a kapcsolatoknál fog­va becsesek nekünk, amelyek hozzánk fűzik őket. Ezek a kap­csolatok változnak az élet folya­mán, s velük együtt érzelmeink is megváltoznak. (Anatole France) — 4­ — Az emberek hajdanában is olya­nok voltak, amilyenek ma, vagy­is középszerűen jók és közép­szerűen rosszak. (Anatole Francé) — + — A szív észt ad, de az ész nem ad szívet. (Anatole Francé) KARIKÁS BROS CECÍLIA ÉNEKEL A SAJTÓNAPON 7. oldal ALAPÍTVA: 1925 ben. FRED REICH’S bmwsw MEATS, INC. 8768 Sp. Main St., Los Angeles Calif. 90003 T.: 759-9935, 759-3466 KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FRISS HÚSOK Híres farmer módra készült szalonna, sonka, kolbász. Hideg felvágottak Nagyban és kicsiben FRISS KENYÉR, CUKRÁSZDA! OTTO ÉS FIA MAGYAR IMPORT és CSEMEGE ÜZLET .2320 West Clark Ave.. Burbank, CA. 91506 T.: (818) 845-0433 Megérkezett a sárga magyar paprika! TÖBB FAJTÁBÓL VÁLOGATHAT, AMÍG A KÉSZLET TART! Igen finom lecsónak, töltött paprikának, vagy a nálunk vásárolt nagyon finom perzselt szalonnával, gyulai, csabai kolbásszal, ízletes magyar felvágottakkal, szalámival, kenyérrel. — LECSŐPAPRIKA 59 cent/font FRISS BUCI, CSÁSZÁR ZSEMLE, KIFLI, KRUMPLIS KENYÉR Finom magyar földben termett magyar borok óriási választékban! Mondja el szomszédainak, barátainak, hálásak lesznek érte. A GYÖNYÖRŰ SÁRGA MAGYAR PAPRIKA VIRÁG HELYETT IS SZÉP AJÁNDÉK. Sok szeretettel várjuk kedves vevőinket: Ottó, Irmuska, Anita, Tomika és Erika NYITVA: reggel 9.30-tól este 8-ig.­­ Vasárnap zárva! Megjelent A Katolikus Magyarok Vasárnapjának 1987-es évkönyve P. Kiss Barnabás és P. Ligeti Angelus szerkesztésében. A 352 oldalas, színes borítójú évkönyv remek tanulmányokat, elbeszéléseket és költeményeket tartalmaz a Vasárnap hasábjairól ismert íróktól és költőktől. Ára: 7 USA-dollár plusz postaköltség. Megrendelhető a Vasárnapnál: P. O. Box 2464, Youngstown, Ohio 4450, USA

Next