Californiai Magyarság, 1988 (66. évfolyam, 3-51. szám)

1988-09-23 / 37. szám

Z. TI ?»0 nvoc.-^-P *: crn-F* T* pC CU JHQ 70ro>r.O Cű i n O '-n h 3 C 003 Z'Ti OX 5*0 .-V 'X, F““4 (7*) CALIFORNIA! (CALIFORNIA HUNGARIANS) (USPS 084-440) September 23, 1988 Newspaper in Hungarian Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, CA 90004— Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 Single copy in the US 40 cents „ .. ___ S, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA ln Canada so cents VOLUME-65.-No.-37. cl Q (ENDRE: viiÁGHELYZEl A fajvallások országaiban nagyobb hatalma van a főpapnak, mint a po­litikusnak: komolyabb tere van a fa­natizmusnak, mint a realitásnak. Eb­ben a század­végben az izlám fajvallás átvette a politikát. Útjai kiszámítha­tatlanok, titokzatosak és bár elvben vallás, de parancsainak végrehajtása kegyetlen, szokatlanul szélsőséges. Nemcsak Közel-Keletet mozgatja az izlám fajvallás, de át­szövi valláspolitikájával az egész világot, hiszen Ázsia egy ré­sze, Afrika, kis részben már Európa és Amerika is „beháló­zott”. A politikai szakemberek állítják, hogy az iráni Kho­meini bármilyen öreg (84) is tele van ambícióval, s szektaiz­­lámjával meglepetésekre képes. A politikai bölcsek (vagy rö­vidlátók) az izlám szövevénybe beleszövik Afganisztánt, az amerikai politikai naivokat, de egyben a USSR-t és annak iz­lám politikáját is. Tudvalévő, hogy a szovjetben hat köztársaság izlám­ lak­­ta: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizia, Türk­­ménia, Tadzsikisztán. Jelen izlám népessége a szovjet össz­lakossághoz viszonyítva ma már kb. 45 %, s rohamosan sza­porodnak: a szaporodás ellen nem hajlandók semmit tenni. Már­ most az izlám követi papjait, azok utasításait, azaz iz­lám fajpolitikát folytatnak. Az izlám mindig befolyással volt a helybeli politikára és politizálásra, de a központi szovjet politika átlépte a szélsőségeket. Az is tény — mondják az ide vonatkozókat ismerők, — hogy az izlám nép elmaradott, életnívóban, törekvéseiben, civilizációjával. Papjainak ez jó, mert könnyebb regulázásuk, s a tömeg célirányítása. A hat szovjet izlám köztársaság lakosainak elmaradottságán a szovjet igyekezett segíteni, de nem sok sikerrel. Alig lehet vitás, hogy a szovjet afganisztáni inváziójának szovjet világpolitikai céljai voltak (és vannak), de azt is ne­héz elvitatni, hogy az afgán nép és vele az ország százados el­maradottságban tologatta napjait. A szovjet állítja, hogy ebbe a vallás­ diktálta helyzetbe fel­­frissítést hozott, de ezt (főleg) az izlám fajvallás utasítja el. Az afganisztáni ellenállást az izlám fanatizmus tüzeli, a ko­rám igék, a túlvilági élet ígért jutalma az itteni szenvedésért és hiányosságokért. (így lett Afganisztán a Szovjet Vietnám­ra). Az izlám­ fanatizmus egyéni harcmodora legyőzi a mo­dern harci eszközök produktumát. A szovjet politizáló agy mindehhez hozzáteszi az amerikai izlám­ politikát. A szovjet állítja, hogy a hivatalos, vagy félhivatalos US politika akként számít, hogy az általa is félt izlám, a hat szovjet izlám köztár­saság majd megbuktatja, vagy segít megbuktatni a jelen Moszkvát. Ezért, — mondja a szovjet propaganda — a US (Amerika Hangja és a Szabad Európa) a hat izlám szovjet köztársaságba az amerikai felforgató célpolitikát szolgáló mű­sorokat közvetít, így üzbég és más helyi nyelven állandó poli­tikai (izlám-politikai) tudnivalókat sugároz. Már most mind­ebbe a zűrzavarba beköszöntött az izlám-szekta-marakodás is, az iráni pap államvezér Shiita vonala. Az köztudott, il­letve közhely, mely szerint a szovjet ateista, az izlám pedig hívő. Mohammed a vallásalapító — a Korán szerint — Isten küldönce, összekötő az itteni és a túlvilág között. Papjainak szava Mohammed parancsa Az iráni politikai és vallási főnököt, Khomeinit azért iz­gatja, — a szakemberek szerint, — az afganisztáni háború, mert a győztes (? ) iráni forradalmat Khomeini világforra­dalommá kívánja kiépíteni, s ehhez — bár ő­shiita kisebbség — a szunnista Afganisztánra szüksége van Az út — az izlám világforradalomhoz, — Khomeini szerint, Afganisztánon ke­resztül vezet. Afganisztánban azonban benn van a szovjet (egyelőre) így hát a további okoskodás az, hogy előbb a hat izlám (szovjet) köztársaságot is „mozgósítani” kell. A Szov­jet, a híradások szerint,­­ tisztán látja a sűrűsödő felhők kö­zeledtét. Ezért kellő diplomáciával Gorbacsov megkörnyé­kezte az iráni vallás­faj vezért, s gazdaságpolitikai megállapo-Folytatás a 2. oldalon DEMOKRÁCIA? A lefele menés, a hanyatlás-veszély lehetőségével egyre­ többen foglal­koznak. Okait sok mindenben adják meg. A feltörő Japán példája iz­gatja legjobban a nagyvilágot, benne Amerikát is. Pax Americana, vagy Pax Nipponica? Amerika lefele. Japán felfele megy? A „corporate America" merkantil szélsősége és túlkapásai beárnyékolják a jellegé­ben stabil Amerikát, állítják a higgadtabbak. Amit Japán (éppen Ame­rika által diktált alkotmánya alapján) nem érhet el a militarista fron­ton, alaposan bepótolja közgazdaságában, melyet a nacionalista össze­tartás és lelkűlét hajt. Sajnos, az újabb fordulókban Amerika túl sok és túl sokféle bevándorlónak nyitotta meg kapuját, s bármilyen nemes aktus is a tömegek befogadása, az amerikai motor normál működése megérzi a megterhelést (politikailag és gazdaságilag egyaránt) és az ol­vasztókemence csak lassan tudja hivatását teljesíteni. Mindazon­által a hivatalos statisztikák megvigasztalnak, mondván: sajnos itt nincs na­cionalista „spirit" (lelkűlét), de az amerikai GNP (termelési indexünk) 2,5-szeresen nagyobb mint Japáné, holott területileg 25-ször, népessé­giig legalább kétszer akkora országról kell gondoskodni, közel min­den nyersanyagunk és mezőgazdasági termelésünk hazai, s így nem­csak pesszimizmus, de oktatalanság az, ha a régi Róma lejtőjét és de­kadenciáját emlegetjük. A LEGHOSSZABB HOLO­CAUST a kambodzsai, közel húsz éve tart, a lakosság három­negyedét kiirtották (vagy meg­nyomorították), az egymást kö­vető „rendszerek" megmaradot­­tai éheznek, — a háborúskodás még ma sem szűnt meg, a mene­külttáborok (Thaiföldön, Laosz­­ban, stb), tele vannak nyomor­lakosokkal. BOLÍVIA MEGHÍVTA az ame­rikai kábítószer-szakértőket, hogy a bolíviai termelést állítsák át, (vissza). Most az amerikaiak távozását sürgeti a nép, újra ter­melni akar, s szállítani kívánja a mérget a US-be. IRÁN VÉGRE ELFOGADTA a NN békeközvetítését Irak elle­ni háborújában. Irak örömmel vette tudomásul, de nem hisz az iráni Ajatollah-nak, s míg a hivatalos ügyködés nem éri el,, legalábbis „valódi" fegyverszüne­tet, addig Irak folytatja a hábo­rúskodást, melyet ő, Irak kez­dett, s a jelen eredmény megha­ladja az egymillió emberáldoza­­­ tot________________________ A kábítószer termelő Dél-Amerika Egyes dél-amerikai országokat a kábítószer-királyok kormányozzák és a forradalmi aktivitás foglalkozássá lépett elő. Kolumbiában pld. két dope-kartel tartja kezében a hatalmat. Ezek egymással még többet háborúskodnak, mint a hivatalos kormánnyal. A Medellin és a Cali kartel vezérei mindent uralnak, a kormánynak nem sok szava van, mert a terror, a gyilkosság, a megfélemlítés lehetetlenné tesz minden ellenkezést, nem is beszélve a megvesztegetés mindennapiságáról. A dope-kartel a beszedett billiókból jótékonykodik is és a nép őket tartja jótevőjének, hiszen a kormány nem sokat tud adó címén inkasz­­szálni, s abból kevés juthat a tömegeknek. A félhivatalos statisztika (Institute Ser) szerint 1975-től 100,000 emberre 52,8 dope-gyilkos­­ságból eredető halott jut: „violentology", az erőszak alkalmazása új tudományág Kolumbiában, mert ez a mindennapok közszükséglete. A dope-királyság rémuralmához még hozzájárul a pro-moszkvai Re­volutionary Armed Forces garázdálkodása, mely félelmetes és titokza­tos, szocialista jelző és zászló alatt hatalmaskodik. A három időnként olyan vérfürdőket rendez, — főleg egyes kormány­intézkedések ellen— hogy a főváros, Bogota utcai front­vonalakká alakultak. A dope hadsereg, illetve a beépítettek legalább napi 33 dollárt kap­nak, s ez egyes (nem dope) családok havi keresetének is megfelel: nem lehet csodálkozni a megtévedtek tömegén. Ez csak egy dél-ame­rikai állam a (legalább) 14 közül, melyek szorgalmasan szállítják a kábítószert, s veszik fel a US segélyeket és kölcsönöket is. A dope ter­melő nagyságok állítják, hogy csak azért termelnek, mert van amerikai fogyasztó, megrendelő, így hát amíg a fogyasztó tábort Amerika „le nem építi" a dope-ellenes harc eredménytelen. ERDÉLY A román-magyar aradi pártfőnöki tanácskozásról szól egyes híradások azt is tudni vélik, hogy Grósz magyar pártfőnök a magyar TV-nek fris­sen adott nyilatkozatában többek között azt is mondotta, hogy „ala­posabb körültekintéssel kell megközelíteni a témát", azaz Erdély és menekültjei ügyét Ennek háttereként a tájékozottként nyilvántartot­tak hivatkoznak arra, hogy Ceausescu román tömeggyilkos utalt volna arra is, hogy a magyarok (és az egész világ) által kifogásolt jelen román falu-legyalulási tervek évtizedesek és egyáltalán nem irányulnak a ki­sebbségek ellen, hanem a termelésben irracionális kis falu-egységek át­szervezését, részben a központi termelésbe való bevonását céloz­zák (? ? ) Ugyanakkor Ceausescu Aradon állítólag arra hivatkozott, hogy a magyarok már évtizedekkel ezelőtt végrehajtottak valami effé­lét, nevezetesen Rákosi Sztálin árnyékában egy véres kolhozosítási akciót, a mezőgazdasági jellegű ország oktalan és durva iparosítását (pld. a Sztálin művekkel) valósította meg, nem is emlegetve a deportá­lások kegyetlenkedéseit Úgy látszik az eszt­elen kommunista múlt tetemrehívása is megtör­tént az erdélyi magyarírtás igazolásaképp. „Valamit azonban mégis visz a víz". Ceausescu nem hitte, hogy a nyugati sajtó ilyen hatásosan működik és „népszerűségét" komolyan kikezdi. A vonatkozó hírek, — minden hírvételi tilalom ellenére is - eljutottak a román néphez, sőt a titkosrendőrség túlbuzgó tagjaihoz is. Egyidőben a gorbacsovi új ki-Folytatás a 2. oldalon AZ AMERIKAI OLIMPIAI SPORTOLÓK ügye nem kerül a megérdemelt politikai kirakatba mindaddig, míg az amerikai nép nem bizonyítja be élsportolói­nak, hogy a „sport után is van élet", még a dollár-életben is, a társadalom legértékesebbjei­nek. MEXIKÓ POLITIKAI HÁBO­RÚSKODÁS KÜSZÖBÉN. Is­mét a gazdaságilag impotens (és sokak szerint mélyen kor­rupt) forradalmi pártnak csúfolt együttes győzött, illetve jelölt­je, Salinas lett az elnök, de csak 50,2 %-os szavazataránnyal. A US KÁBÍTÓSZER-SZÁL­LÍTÓINAK sorrendjét nehéz len­ne megadni. Újabban a No. 1 ál­lítólag Brazília, mely rövidesen a szállított mennyiséggel is le­győzi Kolumbiát ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi 66. ÉVFOLYAM HÍREK a nyugtalan világból AZ OLASZ ALPOK lábánál (az osztrák határon) van Bolzano német-lakta tartomány, melynek lakosai mozgolódnak, s hirdetik, hogy „fel kell szabadítani a tiroli népet az olasz megszállástól". A KÍNAI kommunista PÁRT szaporodik, az utolsó év­ben 8 millióval, s kilenc év alatt összesen 12,85 millióval nőtt lét­számuk, éspedig az intellektuális elemek is önként jelentkeznek kommunista párttagnak.

Next