Californiai Magyarság, 1988 (66. évfolyam, 3-51. szám)

1988-09-30 / 38. szám

ENDRE: VILÁGHELYZET] A folyamatban lévő elnökségért va­ló harcban ritkán merül fel és csak kevés bölcselő portáján a kérdés: va­jon miért akar valaki a US elnöke lenni? Miért akar bárki is ilyen rend­kívülien nehéz, gyakorta hálátlan, kontroverziókban bővelkedő, állandó támadást provokáló, nem jól fizetett hivatalt vállalni, mely még álmait is gyakorta megzavarja? A közhely, hogy a hatalom édes, a legnagyobbnak minősített amerikai elnöki hivatallal járó ha­talom még édesebb, nem lehet kielégítő magyarázat. Sőt, va­jon, aki a hatalom létráján már észlelte az előnyökkel járó hátrányokat, miért akar mégis az élre­ hágni? A polito-filo­­zófusok állítják, hogy az előny és hátrány mérlege messze az előnyök javára mutatkozik, s ez az ösztönző, melyért a je­lölt feláldozza nappaljait, sőt gyakorta éjszakáit is. ,,Hail to the Chief’,­­ Éljen a vezér és a 21 ágyúlövés fel­emelő érzést ad a mindenkori elnöknek, a tömeghisztériában kulmináló bizalom hatalmas ösztönzést jelent az elnöki ál­mok, víziója megvalósítására. A 244 millióból a No. 1-nek, sőt talán a nagyvilág szemében is a legelsőnek lenni bepótol­ja, talán be is helyettesíti azért a sokminden nem kellemes­ért, mellyel ez a szuperállás velejár. Az érme ,,másik” oldalán olvashatókat a szakértők litániá­ban ismertetik. Amerika elnöke, — mondják —, ma már, „házi­ őrizet alatt áll”. Coolidge elnök még kisétálhatott egyedül a Fehér Házból, s bemehetett egy étterembe, hogy megegye (egyedül) szeretett étel-különlegességét. Ma már egy hadsereget kell mozgósítani, ha az elnök bármi okból el kívánja hagyni a Fehér Házat. Az efféle sokszáz hivatalos személyt érint, s a valódi és reális privát életet kizárja, illet­ve az csak előre megtervezetten a Fehér Ház falai között a legkézenfekvőbb. Az elnöknek hivatalos ideje nincs. A „di­csőség” alaposan bele van vegyítve a vitriolos kritikába. Ha az elnöki akció sikeres, egy rövid hozsanna kíséri, de ha vala­mi balul ütött ki, a kritika hónapokig (vagy örökké) üldözi az elnököt. A jelen elnökválasztás is igazolja, hogy a megválasztandó elnök problémákat örököl, melyek gyakorta megoldhatatla­­nok, de a Kongresszus követelődzik, kritizál, néha az elnöki hatalom belesüllyed az illúzióba, annál is inkább, mert a Kongresszussal megosztott hatalom a gyakorlatban annyit jelent, hogy az elnök egy fillért sem költhet a Kongresszus nélkül: az elnök törvényt sem hozhat, csak a Kongresszus szülheti a törvényt, melyet az elnöknek végre kell hajtani, hacsak nem vétózza meg. (Ez utóbbi azonban nagyon körül­ményes és nehézkes, ritkán kivitelezhető sikerrel). A Kongresszus és főleg a sajtó állandó, éjjel-nappali ref­lektorfényben tartja a Fehér Házat, benne az elnököt, nejét és egész családját. A Fehér Házat, így az elnököt kiszolgáló személyzet is a kritizálás központja, a privát élet szabadsága valamennyi „hatalomban résztvevő” számára erősen korlá­tozott. Az édes hatalommal sok keserűség jár, néha túl sok. Sokan megértik pld., hogy Reagan elnök miért menekül lo­vaihoz Kaliforniába. Mindezek ellenére két elnökjelölt, az egyik, a republiká­nus, Bush a US alelnöke, aki közvetlen közelről látta, élte át a fentieket. A másik jelölt, a demokrata is kapott mindebből ízelítőt, mint egy állam kormányzója. Az elnökséggel járó fejfájás azonban csak fokozza az ambíciót, — mondják a fi­lozófus-politikusok, — akinek elhivatottsági érzése van és ví­ziója egy jobb világ megteremtésére, az hisz, s hite legyőzi a gátlásokat: az alkotásvágy laza erőt ad a küzdelemhez. A Reader’s Digest (októberi száma) közli mind a két elnök­jelölthöz ez ügyben intézett kérdéseit és a jelöltek személyes válaszait mindazokban a lényeges kérdésekben, melyeket a választók ügydöntőnek tarthatnak szelekciójuk, illetve sza­vazásuk kapcsán, így (kivonatolva a 12. oldalas interjút): Bush, a demokrata jelölt saját bevallása szerint „massa­­chusettsi liberális, az ismert ACLU (American Civil Liberties Folytatás a 2. oldalon CALIFORNIA! (CALIFORNIA HUNGARIANS) (USPS 084-440) September 30. 1988 ewspaper in Hungarian Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, CA 90004— Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 i, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA Single copy in the US 40 cents in Canada 60 cents VOLUME-65.- No.—38. ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi 66. ÉVFOLYAM ERDÉLY AZ OLIMPIAI VILÁG HÍREIBEN A hivatalos statisztika szerint az idei Szöuli Olimpiai Játékokat a TV-n 2, esténként 3 milliárd halandó nézi, hallgatja Csütörtökön, szeptember 22-én este 8.30-kor Ms. Chang az NBC világhír-kommentá­tora elmondotta Szöulból rendszeres napi olimpiai krónikáját (Olim­­pic Cronicle) éspedig közvetlen azután, hogy a világ tornászlányai kö­zül a román Daniela Silvas próbálkozott elnyerni az első helyet Amíg a román kiváló tornász a román színekben küzd az aranyéremért, — mondotta Mi Chang. — Romániában a nép éhezik, fázik. Diktátora, Ceausescu az ország termelését nyugati adóssága törlesztésére külföld­re szállítja, a honi üzletek üresek, a megfélemlített tömeg nyomorog, a magyar kisebbség durva elnyomás alatt szenved. A nép menekül az or­szágból. (Közben a képernyőn megjelent a román diktátor családjával, kíséretével, amint vonul a kivezényelt nép előtt, kegyesen integetve, de megjelent a menekült vonat, a debreceni menekült­tábor is, az el­keseredett menekült arcok, hallható és látható volt Rév. Tamás Berta­lan kommentálása is a helyzetről). Mi Chang rövid összefoglalója mindazt tartalmazta képekkel illuszt­rálva, amit a világnak, a három milliárd TV-nézőnek tudni kell a ma­gyarirtó Ceausescu­ról. SOHA SENKI A NEMZETKÖZI FÓRUMO­KON ERDÉLY ÜGYÉNEK ILYEN KOMOLY SZOLGÁLATOT NEM TETT, MINT AZ NBC S­MS CHANGJA. (Megérdemelné a ma­gyarság hálaleveleinek özönét!) AZ ANGOL JOGÁSZ-PARÓ­KÁT nem vette át valamennyi ország az angol jogrendszerrel együtt, s már Anglia is unja. AZ ARABOK PANASZOL­JÁK, hogy legális intézeteik sem kapnak helyet nyugati országok­ban, s a legmegértőbb az arab ügyben Franciaország. A HONI MAGYAR SAJTÓ újabban foglalkozik a „valódi" magyar múlttal és történelemmel de a második világháború előtti és alatti idők megítélésében na­gyon szegényesen, s sántítóan egyoldalú.­­ Úgy látszik, még mindig Rákosi bácsi a magyar múlt. AZ OSZTRÁKOK Magyaror­szágra (főleg Sopronba) járnak vásárolni, s panaszolják különö­sen a burgenlandi kereskedők. Immáron bevásárolási buszok is vannak. (És olcsón mindent ki­visznek.) A FRANCIÁK ÉS NYUGAT­NÉMETEK barátkoznak, közös katonai frontot alakítanak. Ang­lia a kettő közötti problémákon vajúdik. A TÖRÖK-GÖRÖG ELLEN­TÉTEK fogynak, s Turgut török miniszterelnök és Papandreau görög elnök Svájcban összebarát­koztak. HÍREK a nyugtalan világból A SZOVJET KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGA fiatal póttagokkal bővült, éspedig Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes és Georgij Razumovszkij a bizott­ság eddigi titkára lett a két pót­tag. Borisz Jelcint , mint isme­retes, menesztették a bizottságból. A bizottság új titkára Oleg Bakla­nov lett. KLAUS FUCHS az atombom­ba titok egyik ismerője, akit kémkedés miatt el is ítéltek, Ke­­let-Berlinben meghalt. CASPAR WEINBERGER volt amerikai véderőminiszter a „Brit Birodalom Lovagja". Moszkva 44 évig egy fekete szemével A dollár-kellemű utasok percek alatt megismerik a Szovjetet, s a hi­vatalból megmutatottak alapján közhírré teszik a tudnivalókat, azt, amit tudni „kell" az országról, főleg a rendszerről. Részben ebből ered az a naivitás, mellyel nyugat megközelíti az egész problémát Dol­lárból más a Szovjet mint a nehéz munkával keresett rubelből. Sőt, más a látni- és tudnivaló is hosszú évek után a néppel együtt dolgozó szemszögéből, mint a követségek, vagy a dollárszállodák ablakaiból. Legyünk őszinték,a refusnikok (és itteni képviselőik) sem tárgyila­gos bemutatói, vagy szószólói a szovjet realitásoknak. Robert Robin­son ma 81 éves fekete, 44 évet dolgozott fizikai munkát (nemcsak élt) a Szovjetben. Hosszú huzavona után a moszkvai ugandai (fekete, Idi Amin-féle) követ visszasegítette Amerikába, most már New Yorkból (és Washington D.C.-ből) írja tényleges tapasztalatait, „minden harag és ide-oda elkötelezettség nélkül". Robinsont a Ford Motor detroiti üzeméből, mint precíziós mechani­kust verbuválták az oroszok az amerikai technika szovjet-beli oktatása céljából a 30-as években. „Toolmaker"-ként dolgozott különböző szovjet gyárakban, majd mérnöki képzést nyert, de nem politizált A közel fél évszázad alatt közvetlen közelről, saját élményei alapján is­merte meg a Szovjet életet, a munkásét, a politikai hangoskodókét, a családi közösségeket Pár év után már hazavágyott, haza a „raceista" Amerikába. (Jamaicában született 1907-ben). A Szovjetben Gulliver volt, mert ahogy írja, az orosz nép nem na­gyon kedveli a fekete szintet orosz, illetve a szovjet élet számára ide­gen maradt 44 évig. Memoárjában „Black in Red" (Fekete a Vörös­ben) leírja,a fekete személye szovjet propagandává vált (de csak propa­gandává), s emiatt elvesztette amerikai polgárságát Ez okozta vissza­­térhetése komplikációját, holott a visszatérés tartotta benne az életet, — bár Amerikában átélte a US fekete-ügy minden kinövését A Szovjet élettel velejár a belső terror, a KGB, a túlerőszakolt mun­kafegyelem (20 perces késés miatt Szibériában találhatja magát a dol­gozó), a mindenki figyel mindenkit, a sorbanállás, meg a vodka, — ír­ja. Népi közhit, öröklött, a népbe belenevelt természetévé vált, hogy Folytatás a 2. oldalon Le-, vagy felszerelés? Van a Szovjetnek Krasnoyarksban (Szibériában) egy hatalmas radar­­figyelő állomása (megnagyobbítás alatt). Titokzatos, minden eseményt fogó és látó. Ez, illetve az efféle működése beleütközik a US-el még 1972-ben kötött ABM nemzetközi szerződésbe (az anti-ballastic missle pact-ba). A US újabban erőteljesebben sürgette az állomás lesze­relését figyelemmel a nagy leszerelési próbálkozásokra. Most a szovjet feltételhez kötötte az állomás leszerelését, mondván „csak akkor, ha az említett szerződést még 10 évvel meghosszabbítják: Vajon, a 10 év mire kell a Szovjetnek? Le, vagy felfegyverzésre? Így néz ki a Szovjet szerződés­ betartása. JAPÁN IS RAKÉTAORSZÁG. Tanegashima szigeten állandó ra­­kéta-kísérleteket hajt végre, s ál­lítólag valamiféle új lehetősége­ket produkált. Űrprogramjára is egyre többet költ. A légűrbe­­juttató eszközökre a jövőben közel 40 milliárd dollárt irány­zott elő. Haderejét is fejleszti, s a US Japánban állomásozó erői­nek költségéhez is hozzájárul.

Next