Californiai Magyarság, 1988 (66. évfolyam, 3-51. szám)

1988-09-30 / 38. szám

No.—38. — 1988. szeptember 30 CALIFORNIA­ MAGYARSÁG FÉNYES MÁRIA. INDIA AMBER Mielőtt olvasóim képzeletét to­vább vinném Rajasthanból Agrá­­ba, a Táj Mahalhoz, tegyünk egy rövid kirándulást a Jaipurtól északra, 7 kilométerre lévő Amberbe, a­mely hat évszáza­don keresztül Rajasthan fővárosa és történelmének bölcsője volt. Odafelé a rövid út semmi lát­ványt nem tartogatott, de a hegy tetején lévő vár hanyatlása elle­nére a hajdani nagy idők nyo­mait viseli. A látogatók elefánto­kon tehetik meg a kb. 3 mérföl­­des utat fel a hegyre. A legtöbben ezt a megoldást választották. He­lyet foglaltak a tarka térítőkké­ borított állatok hátán lévő négy üléses nyeregben. Kisebb csoport­tal én gyalog baktattam, mert ré­gebben már voltam tengeri beteg elefánt lovaglástól. Ugyanis ak­korák a lábai, hogy amint lép, jobbra-balra himbálja a rajta ülő utast. Amint felfelé haladtunk a me­redek úton, a látvány egyre le­ny­űgözőbb lett. Fejlett ízlésük és fantáziájuk lehetett a 17-ik század uralkodóinak és építészei­nek. Ez időben épült a vár és a hozzá tartozó kastély erős mon­gol hatás alatt. A hegymászás utolsó részét már lépcsőkön tet­tük meg és egy masszív, fából fa­ragott kapun belépve egy térre érkeztünk, a­kb egy időben az elefántokkal, sőt némelyiket el is hagytuk. A kastély lélegzetállító és szív­szorító látvány. Szívsz­orí­tó azért mert ebben az országban, ahol aszály idején emberek milliói pusztulnak éhen, milliókat érő kincsek vesznek el az enyészet­ben. A kastély falait alabástrom lapok borítják. A gazdag és apró motívumokból (arabeszkre is emlékeztető) dekorációhoz apró tükördarabokat használtak, a­melyek káprázatosan csillognak. A világ legszebb tükörszobái ezek. Habár a helyiségek mongol módra kicsik és intimek, a hall tágas és teraszáról tündér­mesé­be illő kilátás nyílik le az alant elterülő várra és tóra. A vár pin­ce­boltozataiban — egyesek fel­te­vése szerint, — még mindig van­nak faipari kincsek. Bementünk egy ablak nélküli kis hálószobába, melyben­­ mi­kor lámpást gyújtottak,­­ a sö­tétkék bársony mennyezeten lé­vő csillagok keringeni kezdtek. Itt aztán mondhatta a maha­radzsa szíve hölgyének: lehoz­nám néked a csillagokat is az ég­ről. . . Tovább menve a kastély­ban díszes vízmedence is van, mely nyári fesztiválok színhelye volt, a hárem dámái a fölö­tte lé­vő erkélyről nézték a „show”-t. Kutatásaim során többször bukkantam olyan adatra, hogy a harcias raj­pútok, vagy Amber lakói eltérőek voltak India más vidékén élő törzsektől. Valahogy olyan szerepet töltöttek be, mint a keresztes lovagok, vagy truba­dúrok Európában. Civilizáltan él­tek, a saját rendjük szerint a há­ború és szerelem kettős szolgála­tában. Jogot formáltak rá, hogy a leg­ősibb indiai harcos társadalom leszármazottai (khastriyas), őseik egyenesen a tűzből pattantak elő Mount Abun. Ez a merész és ro­mantikus nép valószínűleg szity­­tya és hun törzsekből jött Indi­ába (rokonság a magyaroknak is) észak­nyugatról hajdanában és a rajasthani síkságot választották. Durgának, a háború istennőjé­nek vért és bort áldoztak. Az üt­közetben ópiumtól kábultan és sáfránnyal befestve indultak. Békés időben vadásztak és szerel­meskedtek. A hegyről lefelé is gyalog jöt­tünk. A dia-filmeket és levelező­lapokat árusító gyerekek üldözé­se közben. Egy ember az út men­tén kígyót táncoltatott. Lefény­képeztem. Kért érte egy dollárt. ■ Visszafelé a Rambagh Palota Hotelbe betértünk egy szövőgyár­ba, ahol bemutatták hogyan fes­tik ősrégi módon a sárikat Kéz­zel nyomják rá a mintát (nagyon aprólékos munka) mikor az egyik színnel elkészültek, re­nyomják a másikat. Régi, nagy híre van az indiai textil­iparnak, nem meglepőek ott még a mai napig sem változtak ezek a kez­detleges, valószínűleg 100 éves módszerek. Üzletükben lehetett ruhaanya­gokat vásárolni. Megvettem 2 muszlin anyagot sár­nak, mére­tük szabványosan 6 yard. 800 rúpiába került. Mikor később megnéztem, meglepetéssel vet­tem észre, hogy az egyik csak 3 yard volt. Becsaptak. Kris, a tú­­ravezetőnk nem volt meglepve. Visszaadta a 400 rúpiámat, és el­mondta, hogy szerencsés vagyok, mert nem nagyon régen egy ame­rikai turista megvett egy nagy darab smaragdot 30,000 dollár­ért. Amikor hazajött az Államok­ba megállapították, hogy a kő hamis, közönséges üveg. Vissza­rohant vele Indiába, de akkor A fegyverszünet Irán és Irak között létrejött. De be­avatottak szerint ez csak ne­héz kezdete minden konflik­tusnak. Irán specialitása a TÚ­SZOK. Fanatikus funda­mentalisták 1979. novembe­rében 50 tisztviselőt fogtak el az amerikai követségről Teheránban, ami terror­ak­ció volt egy vallás-diktálta regime részéről. Azóta is, nemcsak szemé­lyeket, de egész repülőgé­peket ejtenek mindenestől rabul, folyik a szabotázs, ellenállók legyilkolása Liba­nonban, Franciaországban, Angliában, sőt még Svájc­ban is. Az elmúlt év mérlege 40 terror­akció az irániak részéről. Franciaországban például tudják egy tolmácsról, a Wahid Gordji nevűről, hogy ő volt a terror-koordinátor. A franciák a protokoll elő­írásai szerint ki sem hallgat­hatják. Erre mit tehettek, bezárták a követséget. Vi­szont Teherán, szokásához híven járt el, túszul ejtette a követség tagjait. Mire a követeket visszahívták. De az irániak ez év má­jusában meglepetés­szerűen elengedtek három franciát, akiket a pro-b­an Hisbollah nevű organizáció tartott mint túszokat börtönben. Ez kölcsönösen könnyít a helyzeten. Most a francia kormány nem gördít aka­dályt iráni olaj­vétel ellen. Ez jól jön az irániaknak, mert óriási feleslegüket nem képesek elhelyezni. Közben Franciaország még valami 370 millió dol­lárral tartozik Iránnak, ab­ból az 1 milliárdból, amit annak idején még a Shah kölcsönzött nekik. A helyzet elég komplikált. Irán azt követelte a fran­ciáktól, hogy szüntessék be az Iraknak való fegyverszál­lítást. De később aztán eláll­tak ettől a kívánságtól, mi­kor Franciaország ígéretet tett, hogy ők is kapnak fegyvert. A Terroristák sza­badon bocsátása is tárgyalás anyagát képezi, valamint az utolsó Shah fia, Reza herceg politikai tevékenysége fran­cia területen. Mi vezeti most Iránt a tú­szok szabadon­­ bocsátásá­ban? Az, hogy az irakiak­tól szenvedtek némi veresé­get, s ez az állapot vezetett a mostani fegyver­szünethez .­­ — Mit gondol a közönséges szovjet halandó a Peresztroj­káról? Legalább 80 % he­lyesli. Az átállás — Peresz­trojka — nehezen megy a Szovjetben. Ott nagy szere­pet játszik az orosz veleszü­letett lustasága, a begyöke­resedett életfelfogás, a hoz­zá nem értés és hogy meg sem próbálja megérteni, hogy mi a csudát akarnak tőle. Tudatos szabotázs is van, de az ritkább. Mi tulajdonképpen a Pe­­resztojka? Minden, ami az eddigi állapotból kimozdít. A kulcs ehhez az EGYÉN jogainak elismerése. Meg kell szűnni végre a „minden az államhatalom” jeligének, s igenis, van olyasmi, hogy egyén. Az egyszerű ember abban a hiszemben él, hogy anyagi előnyei fognak neki származ­ni a Peresztrojkából. Hát igen, az életnívónak javulni kellene: az ellátás, a lakás­­viszonyok, az egészségügyi szolgáltatások kívánják a változást. Természetesen a Peresztrojkát abból fogják megítélni, amit az életszín­vonal nívóján változtatni fog. A nagy tömeg részére ez az egyetlen chance. De az sze­retne előbb valami ered­ményt látni, s csak akkor hajlandó érte harcolni. A változás azon látszik legin­kább, hogy most nyíltan foglal állást egyes kérdések­ben a szovjet polgár. Ez nagy eredmény a múlthoz viszonyítva. A Peresztrojka területére tartozik az afgán „hadvise­lés” is. Az orosz anya nem bírja felfogni, miért kelljen az ő fiának idegen ország­ban meghalni, olyan helyen, ahol eddig az egész „had­viselés” semmi eredményt felmutatni nem tudott. Vagy miért kelljen neki on­nan megnyomorodva, vagy esetleg dupra rászokva haza­térni. Most az ilyesmit nyíl­tan merik tárgyalni. Ez már a nyíltság és változás ered­ménye. A közép-ázsiaiak is elég nehézséget okoznak a „nagy orosz anyának”, Azerbajd­zsán és az örmények. Azok szeretik a vérontást. Hogy egyik népi alakulat miért gyűlöli a másikat, ki tudná azt megmagyarázni. Egy biztos, hogy az ilyen erőszakos állásfoglalás a Pe­resztrojkát igen megnehezí­ti. Gorbacsevnek nagy dip­lomáciai készséget kell itt napvilágra hozni, hogy vala­hogy végrehajtsa a népei ésszerű együttélését. EURÓPAI TUDÓSÍTÁS már az üzletnek hűlt helye volt, egy másik cégtábla függött rajta. Kellemetlen meglepetés lehetett! 3. oldal SZAVAZZUNK NOVEMBER 8-ÁN! Megjelent az 1989 évi Kaliforniai Magyar Zsebtelefonkönyv INGYEN ÁTVEHETŐ A SZERKESZTŐSÉGBEN, VAGY 2 DOLLÁR BEKÜLDÉSE ELLENÉBEN KIPOSTÁZZUK! 4­6 years NYITVA: Naponta 9-től 6-ig Hétfőn 9-től 3-ig Vasárnap zárva! MAIL ORDERS Szállítás 24 órán belül Kívánságra árjegyzéket küldünk.­­ Masterch­arge BankAmericard SUPER SPECIAL 400 gr / Magyar LIBAMÁJ $36.95 f­J Valódi orosz KAVIAR 56.8 gr SSS- S24 Körtepálinka $ 1­2.95 750 ml Újdonság! magyar Compact Discs, Nagy választék MAGYAR KAZETTÁKBAN és HANGLEMEZEKBEN MAGYAR-ANGOL ANGOL-MAGYAR SZÓTÁRAK MAGYAR KÁRTYA CONTINENTAL Delicatessen & Import PICK H SZALÁMI ] Hagyományos, vagy paprikás ! Importált sárga magyar savanyú paprika! Friss, európai módra készült felvágottak:­­ DEBRECENI, CSABAI­,­­ GYULAI KOLBÁSZ 1 MAGYAR CSIGATÉSZTA T METÉLT TÉSZTÁK, TARHONYA­­ JUHTURÓ, MAGYAR PAPRIKA 1 Rumos meggy, — Meggybefőtt, 7 Magyar lekvárok, - Réteslapok % FRISS MÁK DARÁZ V4 IS! £ GESZTENYEPÜRÉ­­! ! Super Special £egri bikavér ! 750 ml. tS&SjJ $2.98 DUNA BOROK: Rizling, f Szilváni, Vörös 4 üveg f Üvegenként 2 98 dollárS 1 C h IMPORTÁLT MAGYAR­­ borok : Soproni Kékfrankos Vörös L Reg. 4.98 dollár­­ MOST CSAK L $2.25 750 ml 2400 — 8th Avenue, Inglewood, CA 90305. A Crenshaw és 8th Avenue találkozásánál- T: (213) 752-8194, 752-1002 MOST ÉRKEZETT Valódi magyar SZILVÓRIUM BARACKPÁLINKA CSERESZNYEPÁLINKA VILMOSKÖRTE CSÁSZÁR KÖRTE $9.9­5 750 ml

Next