Californiai Magyarság, 1988 (66. évfolyam, 3-51. szám)

1988-10-14 / 40. szám

*n>o fOC x-X' ú.: - -í> a ho ~ > o a D H > h K H Z \J1 O -v/1 r4 Zeú. 1_.’ jo sírm f.' a :>o v-iC > CALIFORNIA! (CALIFORNIA HUNGARIANS) (USPS 084-440) October 14, 1988 can Newspaper in Hungarian Language, 207 S. Western Ave., Suite 201, Los Angeles, CA 90004- Ph: (213) 384-7642, (213) 463-3473 Statement in the 10th page Single copy in the US 40 cents JELES, SAN FRANCISCO, SAN DIEGO, CALIFORNIA, PHOENIX ARIZONA ln Canada so cents ! VOLUME-66-No.-40. ESTABLISHED in 1922 THE OLDEST Hungarian Weekly Newspaper West of the Mississippi 67. ÉVFOLYAM £ NAY ENDRE:­LÁGHELYZET A nagy gorbacsevi tisztogatás után hol állnak­ a csatlósok, mit jelent szá­mukra,­­ így Magyarország számá­ra,­­ a gorbacsevi szuperhatalom, a szuper-egykéz. Egyben mit várhat nyugat a szovjet „reformkorszak­tól”? A világ tele van jóslásokkal, jöven­dölésekkel, a várhatóság, főleg a vá­ratlanság lehetőségeinek ecsetelésével. A honi kommunista sajtó, természetszerűen hozsannázik, akár a moszkvai A nyugati önmagával vitázik, tudálékoskodik, mindegyik jól­értesült, és tudni akar mindent. Lehet azonban, hogy még maga Gorbacsov sem tudja hol fog kikötni. A világ már nem olyan, mint volt Sztálin idején: maga a nagyvilág és a gazda­ságilag mellőzött szovjet nép követelte a Szovjettől a változá­sokat, így hát csak az az egyik főkérdés: lesz-e „valódi” vál­tozás? Az csak belpolitikai (gazdasági) lesz-e, s milyen fokú, vagy politikai is? Olyan, mely bemutatja és igazolja is, hogy az új Gorbacsov nemcsak a világhódításra, benne a nyugat-el­leni fegyverkezésre költi a szovjet bevételt és vágyóná­pl­agát, hanem 70 év óta átlépett népe kenyerére. Az időbeli kisérő események erősen ködösítik a nyugat számára kedvezően ítélhető közeljövőt. Az egyik külpoliti­kát aláfestő és értékmérő történés az afganisztáni szovjet ki­vonulás, mely a szovjet ígéret ellenére megállt. A Szovjet in­doka: a mujahideenek, az afgán hazafiak lövik (részben nyu­gati fegyverrel) a kivonulókat. Ugyanakkor azonban a mu­­jahideeneket segítő pakisztáni elnök repülőgépe(vele együtt) felrobbant, éspedig gyanús körülmények között. A Szovjet az afganisztáni baráti kör hatalmát gyors ütemben komforti­­zálja. Egyidejűleg Gorbacsov rohamlépésekben igyekszik visz­szaépíteni a kínai barátsági vonalat, s hajlandó a közeledés­hez a nagyobb szovjet áldozatot bevetni, — írják a nyugati kiértékelők. Az ideológiai vonal hangsúlyozását a nagy tisztogatás so­rán csak ritkán lehet hallani, így Marx és gazdasági tanácsai­nak temetéséről még szó sincs, legalábbis nyilvánosan. Lenin pedig régi fényében él. Ehhez képest a külső szemlélő szá­mára titok marad, hogy „mi” a gorbacsovi hatalomátvétel és a nagy tisztogatás aduja, legalábbis a külvilág számára mi a következmény? Az a tény közel járhat a realitáshoz, hogy a Központi Bi­zottság és a Parlament gyors, hirtelen, egyesek szerint várat­lan összehívásának oka a sok, nyílt, hangos szibériai panasz a tömeg részéről, közvetlen és személyesen Gorbacsovhez adresszálva. A részletek, az „átszervezés” már régen érett anyag volt, s tálalásukra a szovjet főszervek összehívása csak alkalmul szolgált. Nyugat bölcsei, — főleg az új posztokra állítottak szemé­lyéből, — következtetnek a jövő alakulását illetőleg, így: a nyugati, — főleg az amerikai életet ismerő feltétlen intelli­gens, világlátott, még aktív Dobrynin, volt US-beli szovjet követ leváltása nem szolgálja a megértés és megbékélés vo­nalvezetését. Az új nemzetközi párt­szakembert, Yakovle­­vet még Andropov hívta vissza a kanadai követségről, s nem Amerika-barát (a hírek szerint). A No. 2 személy, Ligacsev trónfosztása Gorbacsev személyes hatalmi intézkedése, me­lyet különös színnel itatott át az is, hogy éppen a nép pana­szát képező rossz közellátás feljavításának felelőse lett Liga­csev, éspedig annak a földművelésen alapuló tragédiának, mely 70 éve a baj­okozó. Nyugat számára, — mondják a politofilozófusok, — a jö­vő alakulásának egyetlen alapkérdése van: Gorbacsov való­ban csökkenti-e komolyan katonai költségvetését, leszerel-e, az atomon kívül, tankjaival, a hatalmas szovjet konvencioná­lis erővel is, vagy csak arra akarja rábírni a tétova nyugatot, hogy jelen (hetven éves) gazdasági bajaiból sürgősen (és is­mét) segítse ki, hogy népe szájához szállíthasson nagyobb adagokat: ezzel nyugat erősítse fel Gorbacsov hatalmát, s esetleg további világuralmi programját. Folytatás a­z oldalon ÚJ EURÓPA SZÜLETIK 1993-RA? Az Európai Közös Piac, illetve országai elhatározták, hogy 1992 vé­gével megszüntetik a tagországok különállását és szabad lesz a lakosok vándorlása, letelepedése, a pénz (valuta), árucsere, bárhol lehet a tag­ország lakosainak üzletet, vállalatot létesíteni, foglalkozást (pld. or­vosit, stb.) űzni, stb. stb. A nagy közösködés alapelemeit már most kell létrehozni, s azok egyre több akadályt produkálnak. A sok között a sajtó megemlíti pld. azt, hogy Spanyolországból a nagy szabadhatár megnyitja a kábítószer-özönt Franciaországba: a nemes elgondolást túl sok aljas üzérkedő gáncsolja: a „néplélek", meg a velejáró nagyon nem egyforma Európa országaiban, a tagországokban sem. A Közös Piac programja nem az, hogy az országok egymással hadakozzanak, ha­nem konkurrenciaképesek legyenek a nagyvilággal, így Amerikával is. Amerika 240, Európa 320 milliós fogyasztó­ piacot számlál, s az ex­port ide, s innen oda „közveszélyes" ütköző. Főleg a nagy, vagy óriás vállalkozások aggodalmaskodnak, veszélyeztetve látják félévszázados világpiaci helyzetüket. A belső aggodalmaskodók közül a franciák és angolok vetik fel a leg­több, néha megemészthetetlen problémát. A szovjet Comeconia (ke­reskedelmi szerve) egyelőre bizonytalankodva szemléli az európai (gaz­dasági) egységesítést, s reméli, nem lesz belőle soha Egyesült Európa (politikailag is). A TORONYFRIZURÁSOK, a punkok Magyarországon is szer­vezkednek, főleg a cigányok el­len, akik túlszaporodnak, nem dolgoznak, s nagyobbára ma is tolvajlásból élnek. A SZOVJET KÖNYVTÁRAK nem győzik a könyvek kicseré­lését a szélsőségesből a megalku­vóra: a tilalmasak listája egyre nő. . — + — A SVÁJCI BANKÁROK hiva­talosan közüik, hogy az aranypi­acon sok a hamis, rézből és cink­ből készült „aranylemez". A KIJÁRÓK A US KONG­RESSZUS egyes tagjainak 1986- ban 60.9 milliót, 1987-ben 63.6 milliót „adományoztak", legáli­san, a „megfelelő törvények" megszavazása ügyében. Egyesek ezzel kapcsolatban a korrupciót emlegetik. HÍREK a nyugtalan világból A FÜLÖP-SZIGETI amerikai Subic Bay bázison 2600 hiva­talosan nyilvántartott kéjnő él. INDIÁBAN MÉG VANNAK IDEALISTA MARXISTÁK, akik szerint Gorbacsov megszentségte­­leníti a kommunizmus (sztálini) szent időszakát AZ AMERIKAI kb. 13,000 bí­róból — panaszolják — csak kb. 500 a fekete. A bűnözők létszá­mában viszont az eltolódás fordí­tott. — + — AZ AMERIKAI KÖLTSÉGVE­TÉSBEN 230 milliárdos hiány várható 1989-re. Az export-im­port mérleg deficitje azonban ja­vul. Az Eurokommunizmus hanyatlóban A Harmadik Internationale, vagy a Comintern a közeljövőben tart népszámlálást az európai kommunista pártok státusa ügyében. (írja a Wall Street Journal, 88. szept. 19). A hírek és jelek szerint a várható statisztika kellemetlen, mert a pártok létszáma és azok befolyása roha­mosan csökken. Ez áll valamennyi vasfüggönyön kívüli országra. Áll a legnagyobbakra, így a spanyol, francia, olasz tekintélyes pártokra és azoknak az országvezetésre való befolyására. A gorbacsevi peresztrojka glasnosty s egyebek valósággal válaszútra kergették a pártvezetősége­ket A hatalmas olasz Togliatti-kommunista párt sehol, a júliusban tar­tott Központi Bizottsági ülésen már az hangzott el: „vajon, van egyál­talán létjogosultsága a kommunista pártnak? ". A francia kommunis­ták a legutóbbi választáson komoly vereséget szenvedtek és a volt társ­párt a szocialista párt volt főnöke, a jelen francia elnök hallani sem akar kommunistáról, legkevésbé szovjet­ vonalúról. A spanyol szocialista miniszterelnök politikája is távol van az euro­­kommunista kerettől. Görögország (a US-ben iskolázott elnök, — aki éppen most zavarta el 30 éve hűséges amerikai feleségét)— zavaros ve­zetése mellett, erősen Amerika-ellenes hangulatú politizálást folytat s ennek keretében a kommunista párt is hangoskodik, legalábbis a NATO és US támaszpontok eltávolítása ügyében. Az új mellébeszélő kremli politika mindebbe a káoszba nem tud (s talán nem is akar) é­­ket­ verni, a moszkvai gazdasági újításoknak nagyobb szüksége van nyugat tőkéjére, mint az ott működő kommunistákra Az angolok közelebb kerülnek Európához A La Manche csatorna alagút ügye, azaz az angliai Dover és a francia Calais között, Angliát az európai kontinenssel összekötő „csatorna" alatt egy közlekedési alagút­ létesítésének ügye 1802 óta folyik, vagy vajúdik. A Szigetország előkelően elkülönül Európától, amint már Randolph Churchill is mondotta: „Angliának a tekintélye elérhetetlen­ségéből táplálkozik". Legtöbbször a franciák készítettek tervet az ösz­­szeköttetésre, de Anglia mindig valamiféle politikai betörést szimatolt a tervek mögött. Az 560 km hosszú csatornán a hajók, komphajók bonyolítják majd le a forgalmat, évente sokmillió utast, autóbuszt, személy- és teherautót visznek, hoznak. Csak az állandó kompok szá­ma 144 lesz. A világ legforgalmasabb tenger­része, ahol sokszor na­gyon veszélyes és szeszélyes az időjárás. A legutolsó szomorú kompha­jó balesetre az egész világ felfigyelt. A legújabb terv Calais és az angol Folkestone között létesítené az összeköttetést. Csőszerű alagút 112 méterre a tengerszínt alatt. Két alagutat építenének a vonatok és a szerelő-szerviz szolgálat részére, külön-külön. Van hídterv is. A híd 70 méteres pilléreken nyugodna. Öt millió font kellene legalább. Magán­tőkével szeretnék megoldani, de nehezen jön össze a szükséges összeg fele is. 1986-ban Mitterrand francia elnök és Thatcher angol miniszter­elnöknő megegyeztek az építkezés szükségességében. A terv is elfoga­dott. Csak a pénz hiányzik. A JUGOSZLÁVIAI SZERBEK az együttesben az uralgó náció megelégelte az albánok lázongá­sát Kosovoban és Belgrádban. Ha­talmas tömeg tüntetett az albá­nok ellen. A LUFTHANSÁN kívül Nyu­­gat-Németországban az új Aero Lloyd gépek is közlekednek. AZ ALBÁN KIRÁLYSÁG 60 éves (volt). Zogu (Ah­med Zog­­goli herceg) a törökök embere volt, s ott is végezte a katona­­iskolát Az osztrákok nem szív­lelték és Bécs „udvariasságból", csak 1919-ben engedte vissza ha­zájába. 1938-ban vette feleségül a magyar gróf Apponyi Geraldi­­net, aki ma is él Spanyolország­ban. Zogu 1961-ben Párizsban halt meg.

Next