Californiai Magyarság, 1988 (66. évfolyam, 3-51. szám)
1988-09-02 / 34. szám
6. oldal RODOSTÓ Folytatás az 5. oldalról tóban. „Rákóczi szokák”, azaz Rákóczi utcának hívják hivatalosan, de a törökök csak így nevezik: a magyarok utcája. Tán, vagy 500 méter hosszú, azután elkanyarodik, felfelé, még magasabbra a dombon. Lentről nézem a házat. Valójában 3 szintes, de csak egy szintesnek látszik a partról. Néhány lépés az út fel a dombra és néhány lépcső vezet a domboldalról a kis múzeumba, az egyetlen fennmaradt, 10 szobás Rákóczi házba. Belépek az előcsarnokba. Nem tágas, nem nagy, minthogy a szobák sem nagyok. Kezemben virág. Körülnézek. A jobboldalon egy márvány pult, mely magyar zászlós koszorúktól és virágoktól terhelt, a sarokban Rákóczi mellszobra. . . Márványtáblák, magyar és török szöveggel. Egy emlékkönyv, melyben a világjáró és világba széledt magyarok nevüket regisztrálják. 1987-ben, — 36,000 magyar, 1988-ban már eddig 40,000 magyar látogatta a világ minden tájáról. Leteszem virágomat a többi mellé. Mögöttem egy magyar csoport Gödöllőről, — megkoszorúzzák a szobrot. A Himnuszt énekeljük. . . „Isten áld meg. . . ” A földszinten, az első szinten több kis szoba — talán fogadók, vagy raktárszobák lehettek. És a konyha. Kúttal, bent a konyhában. Edények és képek a falon, melyek a korabeli főzőművészetet illusztrálják. „A fegyvereket a raktárszobába! Lesz arra szükség még, bizonynyal.” Az oldalsó fal felé nézek. Megpillantom a kuruc ezred zászlót. Rajta az írás latinul: „Justam causam Deus non derelinquet”. Isten az igaz ügyet nem hagyja el. A most 44 éves Rákóczi egy percig sem hiszi, hogy hátralévő éveit, még 15 évet, idegen földön kell eltöltenie! A fegyverek most is ott láthatók a falon. Üvegablakok mögött: kardok, pisztolyok, lőportartók, a kuruc seregek felszereléseiből szablyák, mellvertek, sisakok. A második emeleten van az ebédlő. Az egyik legimpozánsabb, legszebb szoba. A szekrényekben pipák, porcellán edények, kupák. 25 arab tervezésű kis ablak, ráccsal. Pedig a szoba nem nagy. Talán hét-nyolc méteres. Itt étkezik a nagyságos fejedelm és kísérete: Bercsényi Miklós, és felesége Csáky Krisztina, Mikes Kelemen, Sibrik Miklós, Esterházy Antal, Kis István a filozófus. .. Rákóczi titkára: Ráday Pál és Kőszegi Zsuzsika, annak a Kőszegi Pálnak leánya, aki Bercsényi Miklós három házasságáról írt trilógiát, s aki még Magyarországon meghalt. Zsuzsikát aztán Bercsényiék nevelték és vitték magukkal a száműzetésbe. . . Ugyancsak a második emeleten van Mikes Kelemen dolgozószobája. A szobában faasztal, szék, penna, tintatartó, képek a falon, Mikes zágoni birtokáról. Vízimalom, utca, székelykapu. Mikes arcképe, egy festménymásolat. Néhány levelének másolata bekeretezve: A hajóútjukról francia honból Gallipoliba, többek közt ezt írja: „A hajó olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikra, mint az erdélyi nagy hegyek.” Gondolom, mindenki beteg lett azon a hónapokig tartó úton, mely a jövendő bújdosókat Franciaországból Konstantinápolyba vitte. „Mikes Kelemen, kedves kamarásom, pernádon és levelesládádon kívül elhoztad-e könyveimet és újságom példányait? ” Rákóczi nagy könyv- és költő-barát volt. Szabó Lőrinc írja egyik munkájában, hogy Rákóczi ládaszámra vitette maga után a táborba a könyveket. 1665-ben ő adta ki az első újságot a latin Mercurius Veridicust, a külföld tájékoztatására. . . A jelenlegi Rodostóban sajnos semmilyen könyv, vagy eredeti, vagy másolt Rákóczi írott hagyaték nem található, bár Rákóczi megírta „Emlékezéseit” francia nyelven Rodostóban, titkára, Ráday Pál segítségével. Egy kis kitérővel, vessünk pillantást Rákóczi Konstantináply-i tevékenységére is. Mit csinált Rákóczi Konstantinápolyban 2 évig, Rodostó előtt? Ebben az időben, az 1700 as évek első felében, egy új csillag jelent meg az ottomán birodalom kultúrtörténeti egén: a nyomda. A török udvar, a „porta”, francia példára és az orthodox mozlimok dacos ellenkezése dacára, engedélyt adott egy Ibrahim Müteferrika nevű effendinek, hogy Konstantinápolyban meghonosítsa a betűnyomtatást. Ez olyan egetverő újítás volt ott, és akkor, mint manapság a Holdba repülés, vagy annál több. Rákóczi ezzel az értékes újítóval dolgozott, ugyancsak a török Meydan- Larousse lexikon szerint, mint fordító, író, tanácsadó. Hozzátehetem, hogy Lord Kinross, „The Ottoman Centuries” című 600 oldalas könyvében részletesen ír Müteferrikáról, és mint tényt állítja, hogy ez a jeles török, igazában, egy renegát magyar volt. A rodostói múzeum aránylag szegény informáiióban... Idegen, ha a múzeumba lép, nem kapja meg azt a világos képet, hogy miért is harcolt Rákóczi. Erdély függetlensége és a magyarok királyválasztó joga. Ez volt a tét. Mi magyarok, ha belépünk a Rákóczi házba, a történelmi háttér ismeretében, a kuruc, labanc csatáknak, a hősiességnek, az árulásoknak, Magyarország három részre szakadásának ismeretében, a tenger vér és szenvedés emlékében, megérezzük a századot, Rákóczi korát. És megérezzük az emigráció elszigeteltségét is, a magányosság óráit, melyet, minden bizonnyal, jövő tervezés és a múlt viszszakísértő képei töltöttek ki: „1703 májusában 700, júniusában 7000, decemberben 70,000 katonát számlált a kuruc hadsereg. Fergeteges gyorsasággal születtünk, s lettünk nagykorúvá a haza szolgálatában. Esze Tamás szervezte meg a parasztságot. Rákóczi visszakaphatta volna birtokait, Erdélyben. „2 millió hold. Kegyelmet is ígért a császár. Nem fogadtam el. A háborút kizárólag hazám szabadságáért kezdtem. Sohasem tekintettem családom előnyeire. Emlékirataiban írta ezt, szószerint. Inkább a száműzetést vállalta. Idealizmus, melyért drága árat fizetett. S közben, Erdély volt fejedelme, a harcok és kuruc énekek legendás Rákóczija, mint Madách Michelangeloja, a falanszterben, — széklábat farag. Az időt valamimivel el kell tölteni. Alkotni kell a várakozásban ! S a díszes, faragott szék megmaradt. „Pro patria et libertate! - Jól harcoltunk. Mindannyian A hazáért. De nekem az 1711-es év jár az eszemben Vissza-vissza tér, mint egy hívatlan kísértet!” 1711 április 30-a mindent eldöntő dátum. A felkelést támogató Franciaország veresége a csatavesztések, anyag és emberhiány kényszeríti a kuruc hadsereget a kapitulációra. A Nagymajtényi síkon a kurucok leteszik a fegyvert. 1711 április 30. Emléke CALIFORNIA MAGYARSÁG No.34.- 1988. szeptember 2 $ * * * * * * * *•Tj * *•▼• *•▼• V * * * * * ..Tjj •▼• * * * * IRODALMI ESTJERE • F 9 EMLÉKEZÉS 1956 OKTÓBER 23-RA"! Közreműködnek: FEHÉRVÁRY ISTVÁN író $ KOÓSA ANTAL költő $ MEGHÍVÓ A Phoenixi Magyar Református Egyház Presbitériuma szeretettel meghívja az 1988. SZEPTEMBER HÓ 25-ÉN ESTE 6 ÓRAKOR az egyház nagytermében tartandó TOLLAS TIBOR Fellép: SZÖRÉNYI ÉVA művésznő magyar forradalmi költemények szavalatával és beszámol az 1956 október 23 mártírjaink párizsi díszsírhelyének felavatása magasztos eseményéről. Zongorán BALÁZS JÓZSEF klasszikus darabokat ad elő;s zem — nehéz a szívem. Néha minden bizonnyal Rákóczi Mikes leveleit is olvasta. Mikes levelére, melyben betegségére céloz, talán ezt mondta: „Nénédnek címezed leveleidet, ha kamarásom Azt is írod, hogy köszvény kínoz. Muszáj ezt tudni a világnak? Látod kedves barátom, hiú vagyok” Édesanyja, Zrínyi Ilona és mostohaapja Thököly Imre délebbre, Izmirben vannak eltemetve, az Égei tenger partján, ahol a török lányok a híres szőnyegeket szövik, s ahol nagy távolságban a misztikus görög szigetek hívják a fáradt utasokat, mint régen, a szirének csábítgatták Odisszeust. Izmir, azelőtt Smirna, Tróján túl van. Attól délre. De Trója, Rákóczi idejében még a föld alatt rejtezkedett. Rákóczi talán elment meglátogatni a sírokat. Útközben, furcsa tények juthattak füléhez: Thököly vereségei után, 1699-től 1701-ig Konstantinápolyban tengődött az ú.n. erdélyi házban. Szegénylegényei is csapatostul menekültek Törökországba a király haragja elől. Thököly igen szegény lett, Zrínyi Ilona még az ékszereit is eladogatta. Sőt, feljegyzések szerint, Thököly italmérési engedélyt kapott, mert a török segélyből nem futotta. 1701-ben átmenekültek Izmirbe. Ott, egy virágos völgyben, házat bérelt Thököly, vadászott, halászgatott. Két év múlva, 1703-ban meghalt felesége Zrínyi Ilona. írnoka Komáromi Pál temette el az izmiri örmény temetőben, egy nagy fa alá. A hideg forrás mellé. „Köszönöm Komáromi!” 1705-ben Thököly is követte. De a bújdosó szegénylegények strófái túlélték őket: „Szegény madarak módjára fészket rak az ágakra a szegény menekülő vitéz” vagy: „Csak az Isten tudja, hol lesz maradásom, az idegen földön hol leszen romlásom”. Rákóczi éveket töltött Rodostóban azzal, hogy az európai politika vérkeringésébe ismét bekapcsolódjon. Emlékeiben és terveiben bizonyára vissza-vissza kísértett a kuruc nóta: „Fegyverrel fegyverrel kell itt bosszút állni Magyarnak fegyverrel kell veszni, vagy nyerni’. De Európa politikai frontjain állandóan változik a helyzet, s az ozmán birodalom félholdja egyre szűkül. . . Jövő-építés a múlt kövein csak álom maradt. Folytatás a 7. oldalon t Heppes Aladárné, szül Maureen Sweeney, mély fájdalommal, de Isten akaratiban megnyugodva tudatja mindazokkal, akik ismerték, szerették, hogy a legjobb férj, édesapa, nagyapa, dédapa, ember és jóbarát vitéz belényesi HEPPES ALADÁR szkv. m. kir. honvéd repülő alezredes, a "Puma" vadászezred volt parancsnoka, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének hadiszalagon a kardokkal és számos bel- és külföldi hadi- és békekitüntetés tulajdonosa 1988. augusztus hó 15-én, életének 84-ik évében, hosszú szenvedés után visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Hamvasztás után, 1988. szeptember hó 10-én ke. 11 órakor a Norwalk-i (Connecticut) Szent Lisztó (St Ladislaus Church, 25 Cliff, South Norwalk) katolikus templomban engesztelő szentmiseáldozatot mutatnak be. Nemes életének példája adjon megnyugvást fájdalmunkra. Drága halottunk emlékére üldözött erdélyi testvéreink nevében minden segítséget köszönettel fogadunk American - Transylvanian Federation, Inc. P. O. Box 664, Yorkville Sutton New York, N.Y. 1012*. A gyászoló család. Mrs. Maureen Heppes, 34 Great Hill Road, Ridgefield, CT, 06877.