Cegléd, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1948-05-09 / 19. szám

IV. ÉVFOLYAM 19. SZÁM. CEGLÉD, 1948. CENTENÁRIUM­ ÉV,­­ 1948. MÁJUS 9. Ára 60 fillér ABONY, BÉRCÉ­L, JÁSZKARAJENŐ, KŐCSER, TÖRTÉL HETILAPJA Összeforrott Cegléd­ népe május 1-én Soha nem látott lelkes tömeg ünnepelte a dolgozók ünnepét Általános megállapító, hogy ilyen egységes szép ünnep még nem volt Cegléden, mint az idei május 1. A Széchenyi­ téren összegyűlt tömeget 19- 20 ezer főre becsülik. A felvonulás több mint egy óra hosszáig tartott, az ele­je már elérte a Széchenyi-teret s a vége még el sem indult a Bajcsy Zsi­linszky gyülekező térről. Nem akarunk elébe vágni a Bíráló Bizottság döntésének — ezért nem eme­lünk ki egyes csoportokat. De a pártok egy­üttműködésének bizonyságául örömm­­el láttuk a menet élén a Kisgazdapár­ti lovasbandériumot, fogatokat. A töb­bi pártok is egybe olvadva, végnélkü­li hosszú sorokban, együttesen vettek részt a negyedik május ünnepén. A szakszervezetek, különböző társadalmi egyesületek, iparosok, kereskedők, egy­házak, iskolák, mind-mind ott voltak, hogy kivegyék részüket az ünnepség­ből. A népeknek ez az összefogása, egységes akarata emeli nemzeti ünnep­pé május 1-ét s egyben igazolja azt, hogy a népi demokrácia ellenségei nem tudják egymással szembe állítani a pár­tokat és a dolgozó magyar népet. Az ünnepség szónoka, Kovács János, a Nemzeti Bizottság elnöke, beszédé­ben megemlékezett arról, hogy elő­ször 1531-ben az­­olasz Luca városában tették le a szővőmunkások május 1-én a szerszámot, s vérrel fizettek érte, azóta számtalanszor kerültek­­szembe a munkások feudális, kapitalista nagyu­rak zsoldjában élő katonasággal, ren­dőrséggel, május 1 -én. Az egykori kis proletár sereg egy­re nőtt s mindig újabb tömegek csat­lakoztak hozzá s í­gy váltak egy nagy, legyőzhetetlen sereggé — mondotta Ko­vács János. — Ma már nemcsak az ipari mon­­­­kásság vonul fel a májusi zászlók alatt, hanem a dolgozó parasztság és a hala­dó értelmiség is, bizonyítva a magyar népi demokratikus egységfront kiala­kulását. Május 1. immár nemcsak a munkás­­osztály, hanem az egész dolgozó nép egyetemes ünnepe. A népi egység, a népek békéjének, jólétének és elvitat­hatatlan szabadságának ünnepe. Május 1-i felvonulásban Cegléden az összes pártok, szakszervezetek, egyhá­zak, iskolák, közületek, közös akarat­tal, lelkesedéssel vesznek részt május 1. megünneplésében, hogy megmutathas­sák tömeg­erejüket és ennek az erőnek a tudatában szorosabbra zárjuk sorain­kat a belső és külső ellenséggel foly­tatott küzdelemben. A Szovjet­ Unió által felszabadított országokban, nálunk is — szabadon ün­nepelhetjük május 1-ét, addig az im­perialista érdekektől — a Marshall-ter­t kölcsönei alatt szenvedő országokban vér folyik, polgárháború dúl és a mun­kásság a legelemibb jogaiért kénytelen harcolni. A felszabadult Magyarországon, sza­bad hazában szabadon ünnepelünk. A népi hatalom egyre szilárdabbá vált, az ország vezetését ma az ipari munkás­ság, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség gyakorolja. A Magyar Kommunista és Szociálde­mokrata Pártok egyesülése a Magyar Dolgozók Pártjába­n biztos alapja a munkás egységnek és a munkás-paraszt szövetségnek, annál is­ inkább, mert olyan igazi hazafi és jó magyar vezeti, mint Rákosi Mátyás. A május 1-i ünnepien a néppel együtt zártsorokban látjuk felvonulni a ma­gyar demokratikus honvédséget, a nép rendőrségét, a magyar­­demokratikus rendőrséget. Jelszavas tábláikon Rajk László neve ala­tt olvassuk, hogy: »és dolgozók rendjét védjük!«, »A népből jöttünk, a népért küzdünk!« ezek nem üres jelszavak, hanem az igazságot fe­jezik ki, a honvédséget és rendőrséget nem lehet többé a dolgozók, a nép el­len felhasználni. (Kaczur-fotós: Az öntudatra ébred­t dolgozó nép tudatában van a­nnak, hogy övé az or­szág és magának építi, a munkásság a gyárakban, a parasztság­­a mezőkön munkaversennyel és több termeléssel igyekszik megszilárdítani a népi de­mokráciát és biztosítani gazdasági fel­emelkedésünket. Cegléd dolgozó parasztsága is lelke­sedéssel veszi ki részét a versenyből. A ceglédi ifjúsági szervezetek roham­brigádja a napokban indul, hogy kive­gye részét a Duna—Tisza csatorna épí­téséből. Negyedik szabad május 1-én büsz­kén állapíthatjuk meg, hogy a fiatal demokráciánk győzelmesen vívta meg harcát, leszámolt a nép belső ellensé­geivel, megsemmisítette a fasiszta Pfe­­iffer-pártot, leszámolt a jobboldali munkájára­ló szociáldemokratákkal és ma már a munkásegység megvalósítása, a Magyar Dolgozók Pártjának megala­kulása várható. A Függetlenségi Frontba tömörült pártok előtt ma már világos az, hogy nem a széthúzás,­­ hanem a demok­ratikus nemzeti egység útján kell jár­nunk. Magyarország és fiatal demokráciánk­­ kemény küzdelemmel kiérdemelte, hogy­­ elismert tagja legyen a szabadságért,­­ és békéért küzdő népek nagy családjá­nak, melynek élén a nagy Szovjet­­­ Unió­ áll. Múlhatatlan hálánk és elismerésünk­ szálljon ebből az­­alkalomból is a nagy Szovjet­ Unió, a Vörös Hadsereg és Sztálin generatisszimus, a béke őre felé. Éljen, viruljon a magyar—szovjet ba­rátság, éljen a demokrácia nemzetközi békefrontja. Negyedik szabad májusi ünnepélyünk legyen nemzeti erőnk seregszemléje, le­­­gyen buzdítója annak a nagy munká­nak, melyet őseink szellemében Kossuth —Petőfi—Táncsics 1848-as szabadság­­i harccal megkezdték. Előre a népi demokrácia útján a bé­kéért, jólétért, függetlenségért. Í Éljeri a munkásság és parasztság megbonthatat­lan szövetsége, éljen május 1. a dol­gozó nép ünnepe — fejezte be ünnepi beszédét Kovács János nemzeti bizott­sági elnök. Dósa Aladár az ifjúság nevében je­lentette be, hogy Cegléd ifjúsága részt kíván venni a versenyben és az újjá­építésben. Póssafalvi Györgyné a ceglédi nők ne­vében ígérte meg, hogy a nők ki fog­ják venni részüket a munkából, — tud­ják, hogy a népi demokráciától kapott egyenlő jogok — kötelességet is jelen­tenek.­­ Meg kell még említenünk az Ipartes­tületi és Vasutas dalkart szép ének­számaiért és Petrover Antal, aki »Má­jus« című saját költeményét szavalta, nagy sikerrel. A felejthetetlen ünnepély gazdag programja másnap reggelig szórakoztat­ta a közönséget. A díjak kiosztása alkalmával még foglalkozunk az ünnepély egyes ki­emelkedő részeivel. 1. Függetlenségi frontba tömö­rült pártok és a város veze­tői 2. Lelkes tömeg hallgatja az ünnepi be­szédet 3. Pillanatkép a felvonulásról Felhívás a munkanélküliekhez ! Felhívjuk a mezőgazdasági­­mun­kanélkülieket, hogy május 11- 12- ig jelentkezzenek a Földmunkás­­szövetség irodájában nyilvántartás végett. Akik e­z dátumig nem je­lentkeznek, jelentkezésüket nem veszik figyelembe. Hazatértek — üzentek A héten 2.000 hadifogoly tért visz­­sza, legtöbbjük Moszkva és Vinyica környékéről. Debrecenben bensőséges ünnepséggel fogadták a hazatérő fog­lyokat, vasárnap Nagy Imre elvtárs, országgyűlés elnöke szólott a foglyok­hoz. Rámutatott, hogy a Horthy-fasizmus hurcolta el őket ■ otthonukból és most a népi demok­rácia hozta őket vissza. Ceglédre is jöttek a héten foglyok, valamennyien jó egészségben. HAZATÉRTEK: Lepcsik János (Bu­­dai­ út), Sáfrány István­­(Máv. alk.), Király Ferenc, Király György, Zsem­le István (Máv. alk.), Sándor József, Bezzeg Miklós, Szarvas Pál, Paksi Ist­ván.­­ ÜZENTEK.: Bezzeg János (tart. őr­mester), Varga Vijos (Szőreg), Osgyá­­ni mérnök, Szélmalomzug 3., Krizsán István (Máramarossziget), Botondi Jó­zsef (Kórház­ u., Moszkvából), Molnár őrmester, Bogár tanító, Tomcsányi Zol­tán 4006/4, Osgyáni Ferenc, Sági Mi­hály (Ösz-u.). Kenyérrel feketélért A GR. az állomáson elfogta Papp Fe­re­ncné kőbányai lakost, aki 30 kg. fe­hérkenyeret akart szállítani Budapest­re. Pappné Ceglédre rendszeresen lejárt és fehérkenyeret vásárolt 6 forintért kilóját és a fővárosban 7,50 forintért adta tovább.­­

Next