Cegléd és Környéke, 1929 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 1. szám

2. oldal Honnan csillanhat fel a remény­sugár ? A betlehemi jászol körül együtt hó­dolt a pásztor és király, összehozta őket Isten szeretete. Onnan ragyog felénk az intés, ott találjuk meg a pél­dát. Szeressük a kisded Jézust és e szeretet megteremti az emberek kölcsö­nös szeretetét is. Akiket egy cél vezé­rel, azok nem lehetnek ellenségei egy­másnak. Az isteni gondolatban való egyesülés megoldja a mai társadalom legsúlyosabb problémáit is, csak szí­vünket és eszünket irányítsuk őszintén Isten akaratához. V. F. D. Verseny­termelési Útmutató Szerkesztik : Radnóti István és dr. Filó János. Mezőgazdaságunk jelenlegi vezérei az utób­bi években megindult gazdasági világverseny hatása s a magyar mezőgazdaság eredmé­nyes fejlesztése érdekében megindították a ver­­senytermelés mozgalmát, amely a többterme­lésnek jelszava és hangoztatása helyett a ver­senyképes termelés , a többet, jobbat, olcsób­ban való termelés gondolatát és tevékenységét igyekszik a magyar gazdákkal megkedveltetni. A versenytermelés azonban nemcsak jelszó, hanem hatalmas irányú állami és társadalmi tevékenység is, amely eddig is már igen je­lentős eredményeket mutathat fel. Mayer Já­nos földművelésügyi miniszter által megindított versenytermelési akció, gazdatársadalmi in­tézményeinknek az utóbbi években igen nagy eredményeket elért lendületes tevékenysége mind ezt a cél szolgálják. A versenytermelés népszerűsítése, a mező­­gazdasági újabb ismeretek elterjesztése érde­kében jelent meg a könyvpiacon egy úgy külsejében, mint beosztásban teljesen újszerű munka: a „Versenytermelési Útmutató“. A 12 éves, háromszínnyomású ,címlappal, ren­­­geteg képpel, pompás kiállításban megjelent­­ kis könyvet a fiatal magyar agrár írógárda két értékes tagja : Radnóti István oki. gazda,­­ a Faluszövetség titkára és Filó János dr., v.­­ közgazdasági egyetemi tanársegéd szerkesz­­­­tették, a Versenytermelési Útmutató szerkesztő­bizottsága megbízásából és útmutatása alap­ján. A szerkesztő-bizottság élén dr. Kerpely Kálmán közgazd. egyez, tanár áll, tagjai pedig a Faluszövetség, az Orsz. Mezőgazdasági Kamara és az OMGE vezetői. Az Útmutató anyaga két részre oszlik. Az­­ első rész kiváló mezőgazdasági szakírók ér­­­­tékes és tanulságos közleményei a verseny­termelést érintő kérdésekről és a mezőgaz­daság legaktuálisabb problémáiról. E részt dr. Schandl Károly ny. államtitkárnak hosz­­szabb tanulmánya vezeti be : „Versenyterme­lés a mezőgazdaságban“ címen. Lehetetlen itt felsorolnunk a többi közlemények címeit, csupán az írók közül ragadunk ki egy pár nevet. Buday Barna, Marschall Ferenc, Ker­pely Kálmán, Fabricius Endre, Grábner Emil, Gyárfás József, Fáber Sándor, Bittera Miklós, enesei Dorner Béla, Gesztelyi Nagy László, Treitz Péter, Bellenegger Róbert, Hankóczy Jenő, Kovácsy Béla stb. Az egyes közlemén­­­nyeket igen sok ábra, fénykép, grafikon és­­ táblázat teszi élvezetessé és hasznosabbá. A második rész, az úgynevezett hivatalos rész, a magyar földmivelésügy szervezetét és a földmivelésügyi minisztérium tevékenységét­­ ismerteti. Bepillantást nyerhetünk a magyar­­ mezőgazdaság főhadiszállásának lázas és te­­­­vékeny munkájába, ahol Mayer János föld­­­ mivelésügyi miniszterünk vezéri parancsszava­i és tervei alapján a kiváló tisztviselők és szak­emberek intézik mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében újabb és újabb tervek alapján a megfeszített küzdelmet a versenytermelés te­rén és intézik ezer és ezer magyar gazda ügyes-bajos dolgait. Igen ügyesen van ösz­­szeállítva „A magyar gazda abc-je“ cím alatt mind­az a sok tudnivaló, amelyre a magyar gazdának a mai rohanó időkben mindjobban­­ szüksége van. A tartalmas kis könyvhöz Mayer János­­ földmivelésügyi miniszter írt igen értékes és­­ komoly előszót. A Versenytermelési Útmutatónak egy ma­­­­gyar gazda asztaláról sem szabad hiányoz­nia. A több tudás a legjobb fegyver a ma­­­­gyar gazda kezében, ha sikerrel akarja felvenni­­ a harcot az agrártermékek világversenyében.­­ Több tudást és ismereteket ad a Verseny­termelési Útmutató is, amelynek megjelené­­s­­éért a gazdatársadalom részéről csak elis­merés illetheti a szervező­bizottságot és a szerkesztőket. A Versenytermelési Útmutató nyomdai ki­állítása a Pátria-nyomda áldozatkészségét és szép munkáját dicséri. A könyv ára 3 pengő. Beszerezhető az Útmutató szerkesztőségénél:­­ Budapest, IX., Bakács­ u. 8. III. 17. bizonyos távolságban térden állva fogott buzgó imába. A világtalan azon nyomban vissza­nyerte látását, üres, mély szemgödreit égi szépségű szemek töltötték be. Felállt, körül­nézett s odasietett Erzsébethez : „Asszonyom — igy kiáltott fel — dicsértessék az Úr s kegyelme rám áradt; jól és tisztán látok mindent; szavad beteljesedett.“ Végét járta az 1251-ik esztendő, melyben szent Ferenc rendje páduai szent Antalt, Portugália és Olaszország büszkeségét en­gedte át az égnek s amelyben a Mindenható uj áldozatot is készült tőle követelni. Egy éjjel, mikor Erzsébet álom és ima közt feküdt, szépséges fényben, Krisztus jelent meg előtte s édes hangon igy szólította meg : Jöjj, ked­velt Erzsébetem, jöjj velem a szentélybe, melyet öröktől fogva neked készítettem ; ma­gam vezettek el oda.“ Ezen álom óta közeli szabadulása reményében örvendő szívvel siet­ve készült a boldog útra : gondoskodott teme­tése részleteiről; utoljára felkereste szegényeit és betegeit, végtelen örömében megáldotta őket s szétosztotta közte­s kísérete közt, amit még elajándékozhatott... Csakhamar úgy érezte, hogy ismét le kell feküdnie ; 12—14 napig égető lázban tikka­­dozott, mégis mindig örömmel és derülten, szüntelen imába merülve. Vasárnap, szent Márton nyolcadának elő­estéjén, a hajnali zsolozsma után meggyónt... Az utolsó kenet felvétele után megáldozott. Azután egész nap mozdulatlanul, némán­­ feküdt a vecsernye órájáig ... Majd egyszerre jámbor, tüzes szavak áradtak ajkáról. Éjfél­tájt oly fényben ragyogott, hogy alig lehetett rátekinteni. Első kakasszóra igy szólt: íme az óra, melyben Szűz Mária világra hozta­­ s a körülállóknak bemutatta az Urat. Beszél­­j­­ünk Istenről s a kisded­ Jézusról, mert íme­­ itt az éjfél! Íme az óra, amelyben Jézus szü­­­­letett, amelyben bölcsőbe fektették, amelyben­­ soha nem látott uj csillagot teremtett, Íme az óra, melyben eljött a világot megváltani s ! Engem is meg fog váltani. Íme az óra, mely­ben halottakat támasztott s kiszabadította a­­ a rabságban lévő lelkeket, az én lelkemet­­ is ki fogja szabadítani e világ nyomoruságá­­­­ból.“ Végül így szólt: „Óh Mária, siess segít­­­­ségemre! Eljött a pillanat, melyben Isten mennyegzőre hívja barátait... A vőlegény eljön menyasszonyáért...“ Majd halkan hozzátette: „Csend, csend!“ E szavakkal mintha édes álomra hajtotta volna fejét, s diadalmasan kiadta lelkét. Lelke angyalok és szentek közt szállt ég felé, akik eléje jöttek. Édes illat áradt szét a szegényes szalma­kunyhóban, amely már csak halandó por­hüvelyét láthatta, s a magasból égi hangok kora kimondhatatlan szépségben az Egyház magasztos imáját zengte, amely a szent egész életét magába foglalta. A földi királyságot megvetettem Uramnak, Jézus Krisztusnak szeretetéért, akit láttam, akit szerettem, akiben hittem, akiben kedvem telt. (Fordítás.) C£GLED ÉS KÖRNYÉKE 1. szám — Vizkereszt, január 6. Ősrégi ünnep, melyet magyarul Vizkeresztnek hívnak. E na­pon szokásos vizszentelés keleti eredetű, a görögöknél ugyanis a mai napig az Úr meg­­keresztelkedése a Jordánban Vizkereszt ün­nepének főtárgya. Nálunk újabban történik e napon a v­izszentelés. A Mindenszentek litá­­­­niája után a pap könyörgéssel kéri az Isten­­ áldását a vízre: „Hogy ezt a vizet megáldani ! méltóztassál, kérünk téged, hallgass meg­­ minket. A róm kath. egyházban a napkeleti bölcseknek Krisztus jászolbölcsőjénél való megjelenéséről emlékeznek meg, a kánai meny­­nyegző — tehát az első csoda — emléke­zetét ünnepük. A napkeleti bölcsek voltak az elsők a pogányok közül, akik felismerték Krisztust. A hármas ajándék közül legál­talánosabb jelentése szerint: az arany Krisz­tus királyi méltóságát, a tömjén főpapiságát i­s a mirha temetését jelzi. A szentmise vez­s­zérlő gondolata a nemzetek megtérése fö­lött való örvendezés. Német eredetű szokás szerint helyenkint házszentelés is van. Vidé­­kenkint egy kedves szokást is említenek e napra. Tudniillik az étkezés megkezdése előtt a kenyérből a családapa levág egy jókora darabot e szavak kíséretében: „Ez az Úristen része“ — melyet azután a koldusnak ad­nak. Karácsony és Vízkereszt közt örvende­zünk az Üdvözítő emberi természetének. — Reálgimnáziumunk gyásza. Megdöb­bentő módon köszöntött be az újév a reál-­­ gimnázium tanári karához. Január elsején két nyugdíjas tanár halálát jelentette a fekete zászló. Szombaton jött az értesítés, hogy Áldor Imre meghalt. E nevet a városban már kevesek ismerik. So­vdig élt nyugdíjazása után csendes visszavonultságban Újpesten. Az intézettel állandó kapcsolatot tartott fenn s minden eseményét élénk érdeklődéssel fi­gyelte. Fiatal korában újságíró s politikus volt. Tanári működése alatt is folytatta irodalmi munkásságát. Történeti munkái egy kiskönyv­tárt tesznek ki s az ifjúságnak kedves írója halt meg benne. A tanári sorsban szokatlan hosszú időt engedett neki sokoldalú munkás­

Next