Cegléd és Környéke, 1929 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-01 / 35. szám

2. oldal CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE 35. szám boldogabb Nagymagyarország visszaszerzé­sére, így lelki impressziók érzetével áthatottan ünnepelte a ceglédi magyar 1927 ig Szent István ünnepét, de azóta, hogy a város katho­­likus társadalma a legnagyobb elismerésre méltó áldozatkészséggel megszerezte a Katho­­likus Kör székházát és páratlan szorgalommal mindig hatékonyabb tényezővé tette a város­­ életében a kört, büszkeséggel ünnepli a ház­­szentelési évfordulót is, mint a ceglédi katho-­­­likusság egybeforrásának napját. Mindenki örült, aki Szent István napján a Katholikus Körben megjelent, mert jólesően látta, hogy a város egyik legnépesebb egye-­­ sülete nem tesped, két év előtti megmozdulása nem szalmaláng volt. Ma is ernyedetlen biza­­­ lommal dolgozik céljáért: a katholikus egy-­­­ségért és haladásért. Amint más téren is fődolog a függetlenség, a kör is elsősorban arra törekszik, hogy ön-­­­állóságát biztosítsa, az anyagi gondoktól szabaduljon, hogy teljes erejével a közjót szolgálhassa. . . Ebben a munkában a vezetőséget a leg-­i szebb eredménnyel a katholikus nők támo­­­­gatják, akik annyi mindent összegyűjtöttek és hordtak a délutáni vásár sátraiba, hogy­­ igazán imponáló volt a zsúfolt sátor látványa. A kapun belépőt mindjárt a fagylaltos sátor fogadta, hol Gyólay Sándorné, Taracsák Istvánná, Mócza Istvánná és Szrapkó Margitka­­ árusították. Az udvar másik oldalán voltak felállítva : a tortás és süteményes sátrak, hol dr. Zsivkovits Aladárné, Eder Istvánné, Les­­tánszki Matild és Margit, Kartali Istvánné,­­ Somogyi Julia és özv. Lovas Lajosné alig-­­ alig győzték a temérdek szép és jó tortát, süteményt csomagolni. Mellette a gyümölcsös sátor volt, melyben a szép hamvas szőlőt, édes körtét és egyéb gyümölcsöt, meg a dinnyét Magyar Jánosné, Nagy Margitka és Bölcső Erzsébet árulták. Ennek szomszédságában állott a tésztás sátor, ahol a legkitűnőbb házilag gyártott csiga és egyéb tészták, csőtészta és a hires szegedi paprika voltak felhalmozva, miket Báthory Józsefné, Pálinkásné Pálinkás Margit, Hunizák Mária és Juhász Mária árusítottak. Végül a kuglizó mellett volt a büffé az „Illető úrhoz“ címzetten, melyben virslis és sör volt kapható, hol Eder István, Tálas Péter, Tálas Péterné, özv. Csala Ferencné és Nagy Ilona látták szívesen a vendéget. A zsákbamacskát két nagy kosárból Rigó Erzsiké, Ecseri Teriké, meg Kollár Juliska árusított, kik mindig ott voltak, hol a legtöbb ember csoportosult. Feltűnést keltett a kugliverseny nyeremény­tárgyaival telt assztal is. A legértékesebb tár­gyakat Túri József, Kardos Pál, Zsilka István, Hencz József és Nagyidai Pál nyerték. Volt amerikai árverés is, melyen egy divány­­párna és egy törzs „Leghorn“ (4 drb.) csirke került árverésre. Este 8 órakor társas vacsora volt, melyen 180 résztvevőre terítettek. A kitűnő marhapör­költet Holló Gyula és Gór Nagy Ferenc főzték. A „Délutáni vásár“ anyagának összegyűj­tésében, a közreműködő nők felkérésében és az egész ünnepség megrendezésében Eder Istvánné, a Juli néni volt a legfáradhatatla­nabb, ki már sok esetben tanúságát adta képességének és mindenre kiterjedő figyelmé­nek, mellyel gárdáját nagyszerűen vezette. Ott láttuk a terítésnél és felszolgálásnál szorgoskodni Dóczi Terikét, Lovas Julikét és Juhász Juliskát és még sokat másokat. A vacsora a legjobb hangulatban folyt le. Beszédet mondottak: dj. Szilágyi Imre, Törteli Lajos, dr. Traub József és Éiesdy A. István. Vacsora után reggel 4 óráig tartott a csa­ládias körű táncmulatság, melynek sikerét leg­jobban az bizonyítja, hogy a vendégek alig­­alig akartak hazamenni. Az ajándékozók névsorát jövő számunkban közöljük. Dodi, egy óriási messzelátót szerzett vala­honnan. (Hazulról lopta ki.) Lehetett egy méter hosszú. Rozoga szerszám egyébként, egy üveg is hiányzik belőle, de azért jól lehet vele látni. Bezzeg nem kellett ezt kidobolni, mert csak­hamar egy egész regiment gyerek tolongott a messzelátó csöve előtt, mely egy fának a derekához volt kötve és épen a nevezetes gólyafészekre volt beirányozva. Úgy nézett ki, mint egy ágyú — jelenleg varázságyu, mely megmutatja a titkot, ide hozza a messzeséget. — Apám ezzel nézte a toronyból a mun­kásokat, hogy dolgoznak-e a szőlőben — hen­ceg Dodi, a szakértő. Ezzel még azt is meg lehetett látni, hogy ásított-e valamelyik ? Duna­keszire is el lehet ezzel látni, meg Pestre is ... Nohát szeretne is mindegyik belenézni, hogy igaz-e. — Száll, száll — ordítja el magát Krivacska Jóska. A gólyapapa csakugyan jött valahonnan. — Kétszer kering, oszt leszáll — mondja kis Dudás. Dodi belenézett a csőbe. Egész jól lehetett látni, amint a gólya szép siklórepüléssel mind közelebb és közelebb ért a toronyhoz, majd kinyújtva lábát, letette magát a fészekre. — Majd én is, majd én is — kiabál mind­egyik, hogy nézze a leszállást. Bekukucskál­nak gyors egymásutánban. Némelyik látott valamit: egy gerendának látszó gallyat, a gólyából is egy-egy darabot. Némelyik nem látott semmit, mert a félszemét nem fogta be. — Ezt félszemmel kell nézni ! A másikat be kell fogni, ugy­e, ha nem tudod magadtól behunyni! — mondja a szakértő és belenéz a csőbe. Ő persze akkor néz, amikor akar, mert övé a messzelátó. A többi ezalatt mind befogja az egyik szemét és várnak, állnak, mint a szembajosok. — Majd én is — kezdik újra rimánkodó hangon, ahogy Dodi már sokáig nézegetett a fészekbe. Belenéz az első. A gólyamama épen akkor állt fel a fészekből, mely igen mély lehet, mert eddig semmi se látszott ki belőle vagy pedig a kispadka vagy a nyoszolya volt na­gyon kényelmes, hogy ily soká kelt fel pár­jának üdvözlésére, mely egy nagy gallyal kedveskedett neki. — Felállt a másik — kiálja Sárai. — Hadd nézzem, hadd nézzem — kiabál mindegyik egyszerre és neki tódulnak az új eseménynek. Egymás hátán, lábán, lökdösőd­ve, egymást tépve, visszarángatva tolakodnak. Az élelmesebbje leveszi szeméről a kezét és két kézzel csinál utat a látáshoz. Ruzics nézett bele elsőnek. De csak egy nagy nyársat látott a fészekből — a villámhárítót. A gólyákat meg se nézhette, mert eltolták onnan azonnal. — Ott állnak a szélén, mindjárt elszállnak — mondja a következő. — Majd én is, majd én is — hangzik újra mindenfelől és mind nagyobb a tolongás, láb­­tiprás. A Kub­anék Vincéje már sírni is kezdett, hogy ő már nem láthatja mire rákerül a sor, mert ő volt a legkisebb. Nem érte fel a messze­látó végét, hanem úgy kellett felemelni. Dodi hát fel is emelte sietve, mert a gólyapár már repülésre csapkodta a szárnyát. De. Vince meg akarta fogni a gólyát vagy csak a csövet — szóval elszakadt a madzag, leesett a messzelátó Vincének a lábára és igen meg­ütötte. A gyerekek nevettek, akik még ezután következtek volna hátbaverték, megrúgták és ami még eddig nem volt, most lett egyszerre: sírás, harag és veszekedés. A lármára kijött Vince anyja. A gyerekek szétrebbentek. Dodi eltűnt a messzelátóval. Eltűnt örökre. Mert azóta otthon jól bezárják ezt a csodás szer­számot, hogy gyerek keze hozzá ne férjen. S azóta megint titok a gólyafészek. Szilágyi Mátyás: Országos céllövőverseny Cegléden A ceglédi Move aug. 24 és 25-én rendezte a Move országos céllövő bajnoki versenyét. Ezen alkalommal 21 községnek közel 300 céllövője jött Ceglédre. Az országos elnöksé­get Petróczy István és Ratkovics Bódog ezre­desek, Cegléd városát Sárkány Gyula dr. pol­gármester, az egyesületet Raffay Géza dr. elnök képviselték. A nagyszabású verseny kifogástalan rendezését Szalay István és Ká­j­dár Antal szakosztályelnökök irányították.­­ A résztvevő egyesületek a következők : Kis- I­pest Szemere, Magyaróvár, Nagykőrös, Gyön­­­­gyös, Szeged, Valkó, Békéscsaba, Budapest 1 főosztály, Budapest Horthy Miklós-csapat,­­ Esztergom, Pécel, Gödöllő, Törökszentmiklós,­­ Kispestszentlőrinc 2 csapattal, Zalaegerszeg,­­ Diósgyőr, Rákosliget, Lajosmizse, Miskolc és­­ Cegléd. A nagy érdeklődés mellett lebonyo-­­ lított versenyen a ceglédiek kiválóan szerepel- t tek, amennyiben 1 csapat- és 4 egyéni bajnok­ságot nyertek.­­ Eredmények a következők : Nagyfegyver, 300 m, szenior fekve: Papp­­ Sándor Kispestsztlőrinc 77, Lőrinczky Gyula­­ Kispestsztlőrinc 76, Ritter József Kispestszent­lőrinc 71, Zumpf János Magyaróvár 70, Pro­­kopp Sándor dr. Kispestszentlőrinc 67 pont.­­ 300 m. junior fekve : Wetstein János Cegléd­­ 81, Follajtár Ernő Kispestszentlőrinc 73, Szalay István Cegléd 72, Varga István Kispestszent­lőrinc 71, Kádár Antal Cegléd 70, Kiss Gyula­­ Cegléd 70, Zsákovics Ferenc Cegléd 62, Scholtz­­ Gyula Cegléd 58, Reznák István Cegléd 58, vitéz Baki László Cegléd 51 pont. Kapáslövés 150 m, nagyfegyver szenior: Kovács József I Kispestszentlőrinc 37, Makovics Gyula Török­­­­szentmiklós 30, Czumpf János Magyaróvár 28,­­ Lőrinczky Gyula Kispestszentlőrinc 28, Kraft­­ Aladár Salgótarján 28 pont. Kapáslövés 150­­ m, nagyfegyver junior: Kádár Antal Cegléd 39,­­ Pintér János Kispestszemere 37, Berényi Sán­dor Kispestszentlőrinc 35, László Árpád Bpest­­ Horthy M. csapat 35, Takács Károly Békés­­i csaba 34, Szalay István Cegléd 32, Kiss Gyula­­ Cegléd 32, Wetstein János Cegléd 30, Zsá­­i­kovits Ferenc Cegléd 28, Somogyi Zoltán dr. Cegléd 25 pont. Nagy fegyver. Ötös csapat­­­­bajnokság, 300 m. szenior: Kispestszentlőrinc­­ I. 461, Kispestszentlőrinc II. 359, Salgótarján 303 pont. Ötös csapatbajnokság, 300 m. junior: Cegléd I. 488 (Szalay, Kádár, Wetstein, Zsá- I­kovics, vitéz Baky), Gödöllő I. 340, Esztergom 1­331 pont. Tizenhatos csapatverseny, 300 m. nagyfegyver: Kispestszentlőrinc 1174, Cegléd 958, Gödöllő 884 pont. Kisfegyver: Szenior fekvő (50 fm) Szalay István Cegléd 99/93, Prokopp Sándor dr. Kisp. Szenti. 99/92, Hegedűs Dezső Nagykőrös 99/88/3, Kádár Antal Cegléd 99/88/2, Zsiray

Next