Cegléd és Környéke, 1933 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-01 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. kerület, róm. kath. központi iskola Főszerkesztő: Dr. halász Kálmán Felelős szerkesztő: Dr. Kun­yádi Ferenc Előfizetési dij : negyedévre­­ pengő 60 fill­ércs3 Nyik­tér garmond sora 40 fillér Ára 16 fillér Cegléd, 1933. jan. I.em. IX. évfolyam­, 1. szám Politikai és társadalmi hetilap * Megjelenik hetenként egyszer Az újév hajnalán Már csak utolsó perceit éli az 1932-ik év. Krisztus urunk születése után gaz­daságilag és lelkületben is egyike volt a legnehezebbeknek. Talán először tört ki a világháború sok nehéz sebé­ből fakadó elernyedtség, fáradtság győzőből és legyőzőkből egyaránt. Világosan rádöbbent az emberiség arra a szörnyű valóságra, hogy nincs egyet­len életbevágó kérdése sem véglege­sen elintézve. Hiába folyt ki milliók szívéből a vér, hiába népesedett be a világ a rokkantak, árvák, özvegyek szomorúan reménytelen ezredeivel, hiába tiporták le Németországot és zúzták darabokra az ezeréves Magyar­­országot, nem sarjadzott ki a hősök véréből, az özvegyek-árvák könnyei­ből és­­e rokkantak sóhajaiból az em­beriség vágya — a boldogító béke. Ellenben minden államon keresztül­gázol az éhség és nélkülözés szelleme. Mintha Szent János jelenései kezde­nének testet ölteni ebben a magával meghasonlott világban. Anglia súlyo­san nyögi a milliós munkanélküliek ellátásának terhét, Franciaország össze­rezzen minden Németország felől fújó széltől és a népét ellátó kenyeret gáz­bombákba, gránátokba, tankokba ke­ményíti. Az Egyesült Államokban a fővárost ostromló rokkantak osztagai­ból milliók jajszava kiált segítségért. Oroszországban rabszolgasorsban ten­gődik testi és lelki rabláncok között egy békés, jóindulatú embertömegnek sajnálatos százmilliója, a kemény és elvetemült tirannizmus garázdálkodása folytán. A minket körülvevő rabló­államok eddig is csak az ellenünk való izgatás és gyűlölet lidércfényénél sü­tötték zsiványpecsenyéjüket, de a ter­jedő világosságnál látszanak rajtuk a rothadás foltjai, ahonnan megdöbben­tően tör ki elnyomott magyar véreink zokogó fájdalma. A legyőzött államok még nem talál­nak magukra. Németország reményte­lenül folyton választ, mi meg­szapo­rítjuk a népkonyhákat és zsugorítjuk a költségvetést. Bizonytalan jelenben sivár múlt után várjuk a kemény jövőt. Ebből a nyugtalan, beteg, pogány vi­lágból hiányzik az igazi béke alapja. Az igazság ereje. Nincs ami lendületet, egészséges felfrissülést adjon a világ­nak, amely őszintén kibékülésre kap­csolná össze a kezeket. Mindenki érzi, hogy nincs kibékülés, hogy a látóha­táron összeverődött fekete viharfelhők­ből az égiháború villáma cikázik. Ebbe a meghasonlott világba szólt bele a betlehemi Kisded első gyügyö­­gése karácsony éjszakáján, a pászto­rok hódolata, az angyalok éneke: „Bé­kesség földön a jóakaratú emberek­nek“. . . A pápa békeszózatára távol a délamerikai síkon harcoló álla­mok, erre az éjszakára elnémítot­ták a fegyverek zaját ... és pilla­ Az akarat nevelése Az ember és az egész világ felett Isten az úr. Az emberben Istentől függően nem a test, hanem a halhatatlan lélek az úr, melynek igen fontos tényezője az akarat. Innét van a vérbeli pedagógusok az a helyes törekvése, hogy növendékeikben különösen az akaratot neveljék és erősítsék. Minden igazi nevelő igen jól tudja, hogy belső és külső életünk helyes és szerencsés irányításához okvetlenül szükséges a jól fegyelmezett és erős akarat, mert belőle, mint lelkünk egyik csodálatos főtehetségéből indul ki az életünkben oly rendkívül fontos akarás Mivel Istenen, nevelőkön, ész és szívén kívül az akarat oly fontos élettényező, azért végzetes hibát, bűnt követnek el a szülők, nevelők, tanítók, ha az akarat komoly meg­nevezését gyermekeikben, tanítványaikban el­hanyagolják. A gyenge, rosszul nevelt akarat már számtalan emberben tengernyi sok baj­nak, bánatnak s boldogtalanságnak volt oko­zója. A csalások, lopások, sikkasztások nagy száma, a gyilkosságok öngyilkosságok égbe­kiáltó, szörnyű tettei a rosszul nevelt, gyenge akaratnak szomorú következményei, amiért is minden felebarátunknak szívvel-lélekkel ka­tonásan fegyelmezett, igazán jól nevelt és valóban erős akaratot kell kívánnunk és sze­reznünk. A világháború számtalan esetben bebizonyította, hogy a rettenetes háború bor­zalmait és súlyos megpróbáltatásait a jól nevelt és erős akaratú katonák könnyebben bírták elviselni, mint a rosszul nevelt és gyenge akaratunk.­"Mostani nehéz napjaink­ban is, amikor oly sok a munkanélküli és oly nagy s kirívó a szegénység, arra kell törekednünk, hogy a szegényekben minél erősebb legyen az akarat a nagy szegénység türelmes elviselésére és a gazdagokban mi­nél erősebb és nemesebb a folytonos és bő­séges segítésre, alamizsnálkodásra. Nemcsak a szülők, nevelők, tanítók, hanem maga az ifjúság , a gyermekek, növendékek, tanulók is komolyan legyenek áthatva az akaratnevelés nagy fontosságától és szüksé­gességétől. Mindnyájunknak mélyen át kell éreznünk és világosan be kell látnunk, hogy a helyes akaratnevelés úgy az egyénre, mint az egész társadalomra nézve roppant fontos­ságú és igen-igen szükséges. A mindennapi tapasztalat bizonyítja, hogy az akaratot meg kell nevelnünk, mert lelkünk olyan főtehetsége, mely által a megismert dolgokat végre is hajthatjuk, magunknak meg is szerezhetjük. Ha nincs jól nevelt akara­tunk, semmit sem tehetünk meg helyesen. Értelmünk egymagában nem elég. Ha csak az észre helyezzük a fősúlyt, tulajdonképen elnyomjuk az akaratot és legkevésbbé sem neveljük. Igaz ugyan, hogy az értelem előbb bemutatja nekünk a dolgokat, azoknak jó vagy rossz voltát, mert semmit sem akarunk, amit előbb meg nem ismertünk, mégis a dol­gok kivitele és megszerzése akaratunktól függ. Akaratunkat meg kell nevelnünk továbbá azért is, mert kétségen kívül a nevelésre rá­szorul. Az engedelmesség nem alacsonyítja le az akaratot, amelynek természete alapján az értelem megismerése szerint kell csele­kednie. Senki sem mondja, hogy a büszke, tüzes és paripának szégyenére van, ha egy gyenge ifjú lovagol rajta és megfékezi, mert hiszen az ifjúnak esze van, a lónak pedig nincsen. Mivel az akaratnak sincs esze, kell, hogy az ész vezesse. Az ész természetes világosságával megmutatja az akaratnak, me­lyik dolog a jó, a kívánandó és melyik a rossz, a kerülendő. Erre az akarat, mivel szabad, vagy a jót, vagy a rosszat választja. A legjobb világmárkás rádiók BAKOS és RUKOVICS cégnél. Csere akcióba is és részletre.

Next