Cegléd és Környéke, 1946 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1946-11-10 / 1. szám
Cegléd, 1946. november 10. A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI PÁRT HETILAPJA Bemutatkozás Foglalkozásra és társadalmi állásra való tekintet nélkül szól ez a bemutatkozás Cegléd lakosságához. Új köntösben, de a régi belsővel, nemzetünk és városunk közös érdekeinek támogatásával, minden jószándékú, dolgos, munkaszerető ember és nő pártkülönbség nélküli megbecsülésével indítjuk útjára újra engedélyezett pártlapunkat, melyet az illetékes miniszter „Cegléd és Környéke“ címen a Független Kisgazdapárt hetilapjának engedélyezett. Ezzel a mi kötelességünket megnagyobbította és nekünk ezt a megbízást úgy kell teljesíteni, hogy az itteni politikai pártok is olyan koalícióban működjenek egymással, hogy abból ne politikai versengés, hanem a köz javát szolgáló eredmények származzanak. És ezt várjuk helyi laptársainktól is, hogy a jövőben ők is a mi álláspontunkra helyezkedjenek, ne kövessék egyes napilapoknak minduntalan ,a Kisgazda Párt portáján való sepregetési szándékát. Majd elvégezzük azt mi, magunk is, annál is inkább, mivel a seprőnek valót is mi termeljük. Egyébként az igazmondás politikáját akarjuk lapunkban bevezetni és tartjuk magunkat ahhoz a közmondáshoz, hogy : „ne kívánd a másét, ne hagyd a magadét.“ Ez vonatkozik a politikai felfogásra is. Politikai álláspontunk továbbra is csak magyar lesz, politikai támogatást nem várunk és nem kérünk sem nyugatról, sem keletről. Nem fogjuk dicsőíteni, sem okolni mai helyzetünkért sem a nyugatot, sem a keletet, egyedül rövidlátó volt vezető politikusainkat, akiknek nagy része már el is nyerte megérdemelt jutalmát. Tehát röviden összefoglalva, a mi szűk körünkben is csak olyan magyar politikát hirdetünk, amely a magántulajdon alapján álló demokrácia, a címek és rangok mellőzését, a lakosság közötti válaszfalak lebontását hirdeti és az emberi, egyéni, szellemi és fizikai munkaképessége arányában kívánja jutalmazni az arra érdemeseket. Egyébként jónéven veszünk gazdasági oktatásra alkalmas cikkeket is, amelyek a mi lapunk olvasóinak gazdasági látókörét tágítják. Azzal a reménnyel bocsátjuk útjára új köntösben megjelenő lapunkat, hogy pártunkkal együttérző minden ceglédi magyar az ő lapjának fogja tekinteni. Kukla Béni A „Cegléd és Környéke“ Új cím alatt jelenik meg a Független Kisgazda Párt ceglédi szervezetének hetilapja. Ez a változás semmiben sem érinti a célkitűzéseket s az eszmények szolgálatát. Az új cím inkább csak tárgyi jelentőségű s arra irányul, hogy Cegléden kívül a környék társadalmának is fokozottabb mértékben kíván szolgálni ezentúl újságunk. Azt jelenti tehát a változás, hogy a gyermek újságból felnőtt újság lett, érett és erős. Idők, emberek. Változnak az idők, változnak az emberek. — mondja a régi közmondás. Ha ezt a tételt alaposabban megvizsgáljuk, rájövünk, hogy néha nem is annyira az emberek változnak az idővel, — különösen rövid idő elmúltával, — mint inkább a módszereik. Néhány szót erről. Ott kezdem, hogy hónapok óta nem volt alkalmunk olvasóink lelkes és hatalmas táborához szólani. Ez a némaság egyrészt fájt úgy nekünk, mint az olvasóknak, másrészt mégis hasznosvolt. Megmutatta előttünk világosan, hogy milyen sokan vannak, akik velünk éreznek és velünk egyet akarnak. S ha visszagondolunk arra a lelkes érdeklődésre, szinte zaklatásra, ahogyan lapunk mielőbbi megjelenését sürgették, úgy érezzük, hogy nem ringatjuk magunkat hiú ábrándokban, amikor azt reméljük, hogy olvasóink tábora a kényszerű némaság után nem hogy csökkenne, sőt, inkább rohamosan növekedni fog. A magunk részéről ezt az érdeklődéstés ragaszkodást igyekezni fogunk meghálálni és méltányolni úgy, hogy a tiszta eszményekért és tiszta demokráciáért folytatott küzdelmünkben még állhatatosabbak. Mármost, ami fenti tételünket illeti, hogy t. i. változnak az idők és emberek, magunkra — úgy érezzük joggal — nem vonatkoztatjuk. Annál inkább vonatkoztathatjuk másokra. Főleg a módszerekre. Ezelőtt egy évvel választotta meg a magyar nemzet demokratikus nemzetgyűlési képviseletét. Az akkori, idők módszerei még élénken és emlékezetünkben élnek. „Szalonnát, kenyeret, kisgazdának kötelet!“ — ez volt a szavalókórusuk jelszava. Ablakkeverést és népítélet tartását ígérgették azok, akik úgy találták, hogy az igazság és a meggyőzés fegyverei nem állnak kellő mértékben rendelkezésükre ahhoz, hogy az embereket a maguk pártállásának megnyerjék. Hogy ez a hang és ezek a módszerek viszszajönnek-e még, azt majd később meglátjuk, de tény az, hogy más módszereket alkalmaznak. Közeledik a községi választások ideje. Ezt nem csupán a kisgazdapárti sajtó hangoztatja, egyre gyakrabban írnak róla a többi pártok lapjai is. Úgy látszik, nem lehet tovább elodázni ezt a kérdést. A Kisgazdapárt és a Baloldali Blokk most folyó tárgyalásainak egyik lényeges kérdése a községi választó módszerek... sok idejének a pontos megállapítása. Lényeges eltérések vannak azonban a választások módjának a tekintetében. Nagy Ferenc miniszterelnök, a Kisgazdapárt országos elnöke kifejtette nézetét, mely szerint a választói jogot tovább kell bővíteni. Ezzel szemben a Baloldali Blokk vezérei szűkíteni akarják a választói jogot és pedig nem annyira a demokrácia, mint inkább pártszempontjaik érdekében. Természetes dolog, hogy ebben a kérdésben a Kisgazdapárt nem engedhet s ragaszkodik ahhoz, hogy vagy a múltévi választói törvény alapján válasszunk, vagy egy új, lehetőleg még demokratikusabb törvény alapján." A módszer változott. Ma már nem jó az a választói törvény, amit a múlt évben a munkáspártok uralkodó befolyása mellett szerkesztettek. Pedig nem a törvényben volt a hiba. Az akkori választások tiszta és demokratikus voltát az egész világ elismerte. Inkább az eredmény nem volt hízelgő egyesek részére, ezt viszont nem lehet a törvény rovására írni. Meggyőzés helyett erőszakos kizárások módszeréhez folyamodni, nem szolgálna a demokrácia javára és dicsőségére. Mi tehát hisszük, hogy demokratikus módszerekkel és törvény alapján fogunk választani és pedig még ebben az esztendőben. Ebből következik, hogy föl kell készülnünk a választásokra. Világosan meg kell fogalmazni célkitűzéseinket, össze kell fogni erőinket, hogy meglepetések ne érhessenek és a küzdelemben legalább úgy megálljuk helyünket, mint a nemzetgyűlési választások idején. Szirén hangoktól pedig nem engedjük félrevezetni magunkat. A pártokat csak hangjuk, módszereik és cselekedeteik demokratikus összhangjában tudjuk koalíciós partnereinknek elfogadni. Átlátszó trükköknek nem fogunk felülni, látszatigazságokat nem fogadunk el. Mi az új időknek új emberei, megújult gondolkozású demokratikus magatartású magyarok kívánunk lenni és azt akarjuk, hogy a községi választások valóban az igazi demokráciához, a tiszta, korrupció és protekció mentes közigazgatáshoz és közélethez segítsenek el bennünket. Olyan világba, amelyben idő és emberek, pártok és módszerek korszerűek lesznek és demokratikusak ! Óramutató Ára 40 fillér I. évfolyam, 1. szám Tanyai közbiztonság Városunk lakosságának jó nagy része kint él a tanyákon. Maga a határ kerek számot véve 50.000 kát. hold területű. S bizony a tanyák elég sűrűn vannak egymás mellett, mert hiszen határunkban nagy birtok — az egyetlen vallásalapítványi földet — kivéve nem volt. A föld- s műves pedig szeret földjén élni, hogy mindig a kellő időben tudja megmunkálni az életet adó földet. A ceglédi gazdák igen híresek az országban arról, hogy milyen kitűnően művelik a földjeiket. S menynyi hasznot tudnak kihozni még a kis földből, mert az aprójószág, a különböző köztes növény s a lábasjószág, mind olyan jövedelmet biztosíttott, hogy a ceglédi gazdák irigyeltek voltak. A háború azonban ezeket sújtotta legjobban. A tanyásnak elvitték az igáslovát. S ezzel megszűnt számára az élet, a munkalehetőség. Szarvasmarhája is alig maradt. A sertések hiányát könnyen tudja pótolni, mert ez aránylag elég szapora s nem is kerül olyan sokba, mint az előbbi. A szárnyasokról nem is szólva, ami az egyedüli bevétel most. Azonban a határban való kinntételt és a tanyás emberek életét szinte veszélyezteti a közbiztonság hiánya. A városból is halljuk a hírt, hogy a lopások napirenden vannak. Besurranó, betörő tolvajok járják a várost, sokszor még fényes nappal is kifosztanak egy-egy lakást. Pedig itt a házak egymás mellett vannak s a szomszéd azonnal észreveszi, ha valami történik a szomszédjában. A rendőrség pedig teljesíti a kötelességét, de a nagy feladattal, ami most ránehezedik, szinte nem boldogul. Mi a helyzet a határban? Nincs egyetlen kültelki biztonsági szerv sem. Fegyveres őrség nem járja a határt. A tolvajok pedig mindegyre elhatalmasodnak. Újabban már a mezőgazdasági szerszámokat, ekéket s ami jön, azt viszik el. Hiszen ez jóval többet ér, mint egy pár baromfi, vagy süldő. De mivel műveli meg a földműves a földjét? Életlehetősége igen korlátozott, a közbiztonsága igen kétes. A tanyát nem hagyhatja. S még ha kint is van, nem tudja, mire virrad. Tenni kellene valamit. Vissza kell állítani a tanyai rendőrkerületet, ha más nincs. Itt a tél. A kisemberek szőlőjéből elvisznek mindent. S nem tudja pótolni. Márpedig a többtermelés és a föld szeretete az,amit hirdetünk. Ezt azonban közbiztonság nélkül megcsinálni nem lehet. Lemondott a kultuszminiszter. Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette a Nemzeti Parasztpárt politikai bizottságának, hogy visszaadja megbízatását.