Állami polgári leányiskola, Cegléd, 1894
REV 98 . A czeglédi artézi kút. Vagy 12 évvel ezelőtt az ev. ref. iskola udvarán volt egy kút, melynek vize a legjobbak hírében állt. Legtöbb helyre innen hordták az ivóvizet, az egész első kerület lakossága ezzel főzött, ezzel élt. Emlékszem rá, hogy elég népes volt ez a jó ivóviz még szabad szemmel is, amenynyiben apró rákocskák ezrei ugrándoztak vígan benne , hát még milyen lehetett nagyitó alatt. Bizonyos, hogy néhány hét múlva magam is hideglelős lettem tőle s szedtem a chinint, mint akkoriban minden tizedik — huszadik ember. A gyógyszertárak hatalmas quantumokat adtak el ebből az áldott orvosságból. Szóvaal a különféle fázisú hideglelés felette népszerű betegség volt Czegléden. 1885. évtől kezdve Hotter Károly lakatos mester a város megrendelésére több kutat fúrt különféle tereken és utczákban. Hozzájárult a magánosok áldozatkészsége is úgy, hogy néhány esztendő alatt gyökeresen megváltoztak a város egészségi viszonyai. A malária melynek sáppadozó szenvedői majd minden házban fel voltak találhatók, csak elvétve fordul elő és a tífusz is enyhébben lép föl. Czegléden, s az Alföld több más városában a nép háromféle vizet különböztet meg: az ásott kutak vizét, a közelvizet, a fúrt kutak vizét és az artézi vizet. A közelviz a laposabb helyeken annyira van a felszín alatt, hogy néha valamire való árkot sem lehet ásni anélkül, hogy