Czegléd, 1899 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-01 / 1. szám
XVIl-ik évfolyam. C Z K G L E D halál fosztja meg, polgártársainak szereteti engesztelhetetlen, élete ellen törő gyűlöletté változik; ha hatóságának tevékenysége vészthozó közönynyé válik; ha a gyermek testi épségét veszélyezteti játékszere; boldog, mert elérte, mit ember e földön elérhet, remélhetett. Ezért oly kedves e nap minden embernek, ezért sugárzik öröm az arcokról s hangzik sok milliószor ma: Boldog újévet! E nap örömét és éltető boldogságát kockáztatja, ki a rózsa mellett a töviseket keresi, ki szép reményeinek kisértő szellemére, a csalódásra gondol e boldog órákban. Az élet álma a remény, felvértezi, harcképessé teszi a lelket. Ugyan kinek jut eszébe töprengeni azon, hogy éjszakai álmai nem valósulnak meg? A természet nem azért adja álmainkat, hogy a következő napot azok megvalósítására szenteljük, hanem azért, hogy szelíd karjaiban megpihenve, a nehéz napi munkára képesekké váljunk. Mi nem csak szép reményekkel nézzük az újévet, de erős bizalommal vagyunk a város minden közéleti tényezője iránt. Bízunk a város elöljáróságában, hogy önzetlen sáfár lesz a polgárok élete, becsülete és vagyona felett, hogy minden erejét és idejét a közjólét emelésére fordítja s tevékenységének gyümölcseként az alkotások egész sorával találkozunk; bízunk az egyházak vezetőiben, hogy a testvéri szeretet gyakorlásában öregbíteni fogják híveiket; hogy az iskolák a szép és hasznos veteményes kertjei lesznek; bízunk a törvényhozó testületben, hogy a hazánk egén megjelent viharfellegeket áldásthozóvá teszik, s mindenek felett bízunk az isteni gondviselésbe, hogy ez évben is megoltalmazza népünk életét, gazdaságát és verejtékének gyümölcsét. Ilyen reményekkel és a jövőbe vetett bizalommal kívánunk városunk minden rendű és rangú polgárának boldog újesztendőt! Gazdálkodóink figyelmébe. Ha minden mesterségnek arany a feneke, az a földművelésé is. De minden mesterséget meg kell az iparűzőnek jól tanulni, hogy aranyat szedhessen utána, tanulni kell a földmivesnek is. Aki iparűzési tudományát az inasi, tanulói évekre szorítja, igazi mester nem lesz soha. Nincs az Pedig ölre menni nem van velük biztos. Mind szálas emberek, mint nálunk a biztos. Jaj volt annak, ki került a kezükbe, Ed’s atyám, hozzon kend még abba az üvegbe. Hát lányt látott-e ott édes Péter bátya ? — Juci ezt a kérdést régen helyén látja. Ha láttam-e Juci? — Hallod-e testvérem, Azt a fehérnépet én szörnyen dicsérem. Ritkán látni ott nőt, mint nálunk vioispánt, Talán rosta alatt tartják ott a kis lányt, Ha ki-kitéved is egy a fehér népből, Csak papucsa látszik s elfut a legénytől. Máskép megy ez nálunk, itten egy bakának, Megbámulására a lányok kiállnak. Dehogy fut el tőle, dehogy szégyenkezik, Magamról tudom, hogy gyakran ölelkezik. Sok szabadsága van itt a lányfélének, Bálba úgy öltöznek, mintha vétkeznének. Délután sétáluk, mikor tenni szokják, Uram bocsás ! még a szoknyát is felfogják. Már a bosnyákok közt ilyet nem találunk, Nincs is ottan annyi pletyka, mint minálunk. Rettentő nagy bennük s szívós a szemérem, Azt a fehérnépet szörnyen megdicsérem. Mokró mellett jártunk mi legutoljára, Magas hegy az szülém, a földön sincs párja. Felhővel kötözi vén, mogorva fejét, Kend pápaszemmel se látná a tetejét. Ha köd van, a jószág azon mód megiszsza, El láthatni onnan Turinig, meg vissza. Mi úgy délestenden mentünk be a várba, Édes atyám, töltsön kend már abba a pohárba. Ottan nagy nyugodtan pihenésre tértünk, Menázsi, hogy nem volt, hát azt nem is kértünk. Hát van egyszer nagy zaj, ébredek dobszóra, Batalion talpra! itt van Hadzsi Lója. Tudja kentek, ez egy Rózsa Sándor fajta, Öt-hat Molynák elfityegne rajta. A hol jár, az ember csak úgy dűl előle, A Brigadéros úr nagyon szűkött tőle. Handzsárjával már épen levágni készül, Én fogom fegyverem, célozok vitézül, Elsütöm s a karját rögtön szerte hordja, A mint mondják, most is nyakbakötve hordja. Hogy a vezérüket imigyen elfogtuk, Szalad a bosnya nép s mi nem marasztottuk. A Brigadéros úr megverte a vállam. Azt mondta, hogy nincs különb legény nálam. Nem is volt több tűzünk , dolgunkat megtettük. Novemberben utunk hazafelé vettük. Jöttünk éjjel-nappal, jöttünk vizen, sáron, Blazsuj, Doboj, Zepcse, Maglaji határon. Nagysokára oszt, hogy Vinkovcébe érek. Hát egy menyecskéhez jóizan betérek. Mert hát hogy ismertem, no már úgy régebbire, Édes apám, hozzon kend még abba az üvegbe. Örült a rác gazda, hogy minket meglátott. Azt mondta, hogy nekik foglaltunk országot. Etetett, itatott, a bakát úgy fogta, Éljen a Mollinár ..na zdravlje“ „da bogda“. Örültünk mink is, hogy hátunk mögé tettük, Azt a cudar földet, hol annyit szenvedtünk. Melyre pedig még a zsidónál sem adnak, Vetnék el beléje Tisza Kálmánt magnak. Hát még, hogy a hires Kecskemétre értünk, Annyi nép vett körül, hogy már alig tértünk. Szemükből hullott az örömnek harmata, Nincs oly vitéz, mint a Molynári baka, El is ment a hírünk, el Bécs városáig, Bécs városában a felséges királyig. Mi vagyunk a világ első katonája, Édes apám, töltsön kend, aztán igyunk rája, Forgács Endre, máskülönben a földmivesnél sem, hiszen a földmivesnek, hogy a mai nagy terheket elviselhesse, valóságos művésznek kell lenni a gazdálkodásban. Hogy ez lehessen, meg kell ragadnia mindent és fel kell használnia men szabad idejét arra nézve, hogy tanuljon, gazdasági ismeretekhez jusson. Azt hisszük törekvő földmíves gazdáink is így gondolkoznak. No hát itt a jó alkalom, hogy egynehány törekvő gazda szakismeretekhez jusson. Nemrégiben hírűl adtuk, hogy a kecskeméti állami földmíves iskolában fiatal földmívesek (17- -40 éveseknek) részére ingyenes téli tanfolyamot nyitnak. Újabban arról értesítette a a nevezett földmives iskola igazgatósága városunk elöljáróságát, hogy e tanfolyamra Ceglédről 5intal földmivest teljesen ingyen vesznek fel. Kap egész ellátást, lakást, fűtést, világítást és rendszeres tanítást. Kik arra törekszenek, hogy okszerű gazdák legyenek, siessenek e kedvező alkalmat a maguk és gazdaságuk hasznára fordítani s jelentkezzenek azonnal Tubody Ferenc polgármesternél. Mi azt hiszszük, sokkal többen lesznek a jelentkezők, mint az ingyenes helyek száma, mert ugyan ki ne óhajtana ingyen tudományhoz, szakismerethez jutni? de ez ne agaszsza azokat, kik nem részesülhetnek e ritka kedvezményben, majd előjegyzésbe veszik őket s ennek alapján egy máskor rendezendő, hasonló célú tanfolyamra jutnak be. A kiknek pedig módjuk van benne, ne sajnálják azt a pár forintot, mit a saját élelmezésükre fordítanak, mert sokszorosan visszanyerik azt okszerű gazdálkodásuk révén. Tél az idő, a gazdálkodónak nagyon kedvező alkalom az ismeretgyűjtésre. Nemesebb és hasznosabb dolgot nem cselekedhetnek fiatal gazdáink, mint ha többen összebeszélnek s átmennek a kecskeméti földmivesiskolába a téli tanfolyamot hallgatni, tanulni. Ott szerzendő ismereteiket gazdatársaikkal köztik s ezáltal a földmivelés előbbrevitelén közremunkálnak. Mindenki tudja, hogy azon a birtokon, melyen az apa gazdálkodott, a mostani gazdasági rendszer mellett a fiú nem fog megélni. Nőnek a terhek, szaporodnak az élet kívánságai, növelni kell a gazdasági ismereteket is, hogy az a darab föld, mely ma 10 fztot hoz a gazdának, jövőben kétszer annyit adjon anélkül, hogy megrabolnák termőképességét. Az őszi nyomokat követte az ifjabb magyar nemesség, szerpünk láttára megy tönkre, hasonló sors vár az u.n. parasztgazdaságra, ha „az apám is így élt“ féle elvek mellett továbbra is rabló gazdálkodást űz. Ma egyetemes termelőnek, tőzsérnek kell az igazi gazdának, ha élni és boldogulni akar, amit az apjától nem tanulhat mag, vegye ott a hol nyújtják neki. Elzülleni, rongyoskodni és koplalni szégyen, de ismereteket gyűjteni, tanulni szép is hasznos is. Azért ismételve ajánljuk a kecskeméti téli földmíves tanfolyamot fiatal, törekvő gazdáink különös figyelmébe. 1-fő szám: Tekintetes Szerkesztő Úr! Mély tisztelettel kérjük, szíveskedjék e levelünknek, mely a regále-ügy kezelésére vonatkozó eljárásunkat világítja meg, b. lapjában helyet adni. A „Czegléd“ múlt heti számában a közgyűlési referens úr előadja, hogy mi a közgyűlés tagjaihoz, egy nyilatkozatot bocsájtottunk, melyben az elöljáróságot holmi visszaélésekkel gyanúsítottuk, továbbá, hogy tudomást szerzett egy aláírási ívről is, melyben 60 képviselő rendkívüli közgyűlést kért, melynek az volt a célja, hogy az elöljáróság iránt bizalmatlanságot keltsen. Megtámadja a referens úr azon képviselő urakat, akik ezen ívet aláírták, anélkül, hogy tudnák, hogy mit írnak alá. Csodálkozásának ad kifejezést a referens úr az iránt, hogy ezen dolgok a közgyűlés elől eltűntek s azt állítja, hogy ez mind üzleti szempontból történt. Kénytelenek vagyunk ezen gyanúsításokkal szemben a következőket kijelenteni : Egy kérvényt nyújtottunk be a városi tanácshoz az iránt, hogy a fogyasztási adó kezelését elvállaljuk oly feltétellel, hogy a város több jövedelmet biztosíthat magának a kezelésből, mint a jelenlegi kezelő által. Ezen kérvényünket a tanács visszautasította. Ekkor felkerestük a polgármester urat, megkérdezvén, hogy mikor lesz közgyűlés, mivel a tanács határozata ellen fellebbezni szándékozunk. A polgármester úr határozatlan választ adván, kénytelenek voltunk mozgalmat indítani oly irányban, hogy egy rendkívüli közgyűlés hivassák egybe fellebbezésünk tárgyalása végett. Nem áll az, hogy az aláíró képviselő urak nem tudták azt, hogy mit írtak alá, mert mindannyinak meg lett magyarázva az, hogy mi a célunk a rendkívüli közgyűléssel. Nem áll az sem, hogy mi nyilatkozatot bocsájtottunk volna ki a képviselőkhöz, melyben a képviselőket rágalmaztuk. Mutasson a referens úr egyet is, aki ilyet kapott vagy bárminőt Amit ő láthatott, az a beadványnak szánt kézirat lehetett, melyben leírtuk azt, hogy miképen kezeltetik a fogyasztási hivatal. Amit abban állítottunk, be is tudjuk igazolni. S annak beigazolására bármikor rendelkezésére állunk a referens úrnak. Hogy beadványunk, melyben jóval nagyobb összeget akartunk biztosítani a városnak, mint a jelenlegi kezelő, azért nem került semmi formában a közgyűlés elé, mert az irányadó körök arról győztek meg bennünket, hogy beadványunkkal célt nem érhetünk, mert ezen ügyben a közgyűlés által kiküldött teljhatalmú bizottság már végleg határozott. Ezzel tartoztunk magunknak s mindazon igen tisztelt képviselő uraknak, akik azért, hogy a kérvényt aláírták, jogtalanul megtámadtattak. Különben a legközelebbi közgyűlésen fogjuk ezen dolgot a maga módja szerint bírálat tárgyává tenni. Fischer Ede és László. is) A sajtószabadságot sokkal többre becsüljük, minthogy abból a szabad véleménynyilvánítást kizárnók akkor, midőn az tisztességes hangon kizárólag valamely közügyre vonatkozik. Mindig hirdetjük, de meg is tartjuk, hogy hallgattassák meg a másik fél is, hogy a nagyközönség a kettőből alkosson véleményt. Ezekre való tekintetből szívesen helyet adtunk a fenti levélnek, jóllehet az álláspontunkkal sok tekintetben ellenkezik, mert felszólalók a legtágabb gyanúsításnak nyitottak teret az által, hogy ezen ügy felett nem közgyűlési határozattal tértek napirendre. Azonban Referensünk fentartja azt, amit mondott, de úgy’tárgyi,amint személyi okoknál fogva további polémiába nem bocsátkozik. MI ÍJJSÁG? — Boldog Újévet kívánunk lapunk tisztelt olvasói, munkatársai és barátainak. — Olvasóink szives figyelmébe. Lapunk szerkesztősége a mai naptól kezdve nem a kiadóhivatalban van, hanem felelős szerkesztőnk I. k. Felház utca 356. sz. alatt levő lakásán. Ide kérjük címezni a lap szellemi terére vonatkozó öszszes közleményeket, csere- és mutatványpéldányokat. E formai változást kizárólag azért tettük, h°gy jövőben ne a kiadóhivatalt ostromolják egyesek a lapunkban meg vagy meg nem jelent közleményekért. Az előfizetési, hirdetési és nyílttéri díjak ezután is a kiadó, Sebők Béla könyvkereskedőhöz küldendők.Ijj . Kossuth Ferenc városunk országgyűlési képviselője, mint örömmel jelezhetjük, lapunk munkatársai közé lépett, mely alkalommal szívesen köszöntjük őt, mint városunk jólétének egyik munkás előharcosát. — Szabolcska Mihály felfalusi ev. ref. lelkészt, lapunk munkatársát, jeles lantos költőnket a temesvári ev. ref. egyház egyhangúlag választotta meg lelkésznek. E szerencsés választás alkalmából Szabolcskának is és az Egyháznak is gratulálunk. — A Népkör a jövő évben újra alakul, a tagsági aláirás most van folyamatban. Ez ideig több mint 300 aláiró jelentkezett, miből azt következtetjük, hogy jövőre az még népesebb teend, mint eddig volt s igy okvetlenül építkeznie kell, hogy tagjait befogadhassa és azoknak kellemes szórakozást nyújthasson.