Czegléd, 1901 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-19 / 20. szám
XIX-ik évfolyam. CZEGLÉD 20-ik szám Pósa Lajos és Dankó Pista Czegléden. A Kaszinó vezetősége, mely mindent elkövet a Kaszinó ujabbi felvirágoztatására, társadalmi életünk felelevenítésére s tagjainak szórakoztatására, — nem közönséges műélvezetben részesítette a szép és nemes iránt érdeklődő közönségünket. — Meghivta a magyar nóták ihletett szerzőjét, Dankó Pistát, a „nótafát“, hogy társulatával a Kaszinóban előadást tartson. Dankó Pista engedett a meghívásnak s körútját megszakítva, vasárnap este a Kaszinóban előadta társulatával remek magyar nótáinak szine-javát. — A Kaszinó nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődő, lelkes publikummal, mely minden előadott számot zugó tapsviharral, lelkes éljenzéssel s többször ismételtetéssel is jutalmazott. — S az előadás meg is érdemelte ezt az elismerést, ezt a lelkesedést. — Hiszen mindnyájan ismerjük, mindannyiunk lelkében viszhangzanak azok az igazán magyar, szívhez szóló dalok, amelyeket Dankó Pista, ez az Istentől megáldott tehetségű cigány, — legnagyobbrészt Pósa Lajos verseire szerzett. — Közel 500 dalt termett eddig ez a csodás nótafa s ezek legtöbbje közismertté s kedveltté vált mindenütt, ahol magyar él, ahol magyar dal hangzik. A jelen alkalommal legújabb, nagyobbára még ismeretlen dalait adta elő Dankó s azokkal méltán aratott nagy tetszést. Maga a társulat is igen jól van szervezve ; Pap Ferencz, annak legkiválóbb tagja, elsőrangú baritonista, kinek szívhezszóló, behízelgő hangja szinte a magyar nóták eléneklésére van teremtve. S a társulat többi tagjai is összevágó énekükkel, kellemes hangjukkal megfelelően tudják érvényre juttatni kifejezni a Dankó-nóták szépségeit. Nem csodálható tehát, ha lelkes publikumunk mindvégig zajos tetszéssel kisérte a szép előadást s ünnepelte annak lelkét, Dankó Pistát. De valóságos irodalmi ünneppé magasult az estély Pósa Lajosnak, az országos nevű, kiváló dal- és gyermekvers- költőnek, a Dankó-nóták költőjének váratlan megjelenésével. Pósa Lajos Monorról érkezett esti 12 10 óra tájban Dankó meghívása folytán. Az estély közönsége már belépésekor szűnni nem akaró viharos éljenriadallal fogadta a kedvelt poétát, kinek hazafias és népdalai, valamint gyermekversei kivívták, a magyar nemzet szeretetét. S ettől kezdve az egész est szakadatlan ünnepeltetések sorozatává vált, melyben publikumunk elsősorban Pósát, de mellette Dankót is részesítette. Éjfél tájon ért véget a hangverseny s mig a fiatalság legott tánchoz fogott, a közönség zöme asztal mellett maradva folytatta a vidám mulatságot, melyet magas niveaura emeltek az elhangzott szellemes felköszöntők. Előbb Pósa Lajos lelkes és szellemes felköszöntőben üdvözölte Dankót, magasztala ennak kiváló érdemeit a magyar zeneszerzés terén, majd nagytiszt. Takács József ref. lelkész emelte poharát Pósa Lajosra, Czegléd illustris vendégére, nagyhatású beszédében megköszönve ennek látogatását, melylyel emlékezetessé tette a Kaszinóra s a publikumra nézve ezen estélyt. — Ezután Barta Irén k. a., ügyestollú, tehetséges írónőnk, Pósának lelkes és kedvelt munkatársa, mondot nagy tetszéssel fogadott toastot Dankó Pistára és Pósára, mint a jelen Lavottájára és Petőfijére, — leleplezvén egyszersmind Pósát, mint aranyszívű embert is. — Pósa Lajos a leleplezésre leleplezéssel felelt, — amennyiben hosszabb felköszöntőben válaszolván, előadta, mennyire kedvelt munkatársa az ő lapjának s mily szeretett írónője a gyermekvilágnak Barta Irén. — Ezután még néhány felköszöntő hangzott el s a társaság kivilágos kivirradton túl is a késő reggeli órákig a legnagyobb jókedvben és vigasságban maradt együtt. Hétfőn délelőtt azután mintegy 1600 iskolás gyermek vonult tanítóik vezetése alatt a ref. papiakhoz, mely Pósát vendégül látta, hogy üdvözöljék azt, ki nékik annyi gyönyörűséget szerzett verseivel, lapjával s ki annyi szeretettel ragaszkodik a gyermekvilághoz. — Pósa Lajos a papiak ablakából meghatottan mondott köszönetet a váratlan és őszinte üdvözletért, mire nagyt. Takács József lelkész a gyermekek soraiból intézett hozzá néhány búcsúszót. Pósa Lajos délután utazott el városunkból, de van okunk remélni, hogy rövidesen újból üdvözölhetjük őt körünkben. Bárd kívüliesség abban rejlik, hogy Barnum és Bailey sátortábora egyik városról a másikra vándorol. Ahelyett, hogy a megnyitást megelőzőleg az illető városban az előkészületeket megtennék, az első előadás napjának reggelén megérkezik a látványosság a saját külön vonatán, kirakja majdnem a végtelenségbe menő rakományait, felállítja nagy sátrait, az óriási közönséget úgy délután, mint este mulattatja, még az este leszereli a sátrakat, felrakja szereléseit s rögtön tovább indul a legközelebbi városba, hogy abban másnap előadásait megkezdhesse. Egyszóval az előadás megtartására szükséges intézkedések még aznap reggel tétetnek meg. Igen ajánlatos mindazok részére, akik a látványosságot egész terjedelmében meg akarják tekinteni, hogy azt a kapuk megnyíltával azonnal felkeressék, mivel az állatsereglet, a csodaszülöttek és az ezekkel egybekötött egyébb látványosságok ezen időben tekinthetők meg legkényelmesebben. A cirkuszelőadás 2 órakor tartatik meg, úgy, hogy mindazok, akik ez időben jönnek, elmulasztják a rendkívül érdekes előzetes látnivalókat. Az összes látnivalók felsorolása, azonos volna a teljes Programm ismétlésével. Amit az ember alig képes elképzelni, amit még itt sohase mutattak, az a nagy kiállítás keretében mindben foglaltatik. A városban látható nagy és gyönyörű falragaszok a fentebbi állítások mindannyi tanubizonyítékai. Cegléd polgárai közül bizonynyal feles számmal vannak azok, akik „A világ legnagyobb látványosságát“ a monarchia egynémely városaiban már látták. Ezek tartják szem előtt, hogy a látványosság ép oly terjedelemesen érkezik ide, mint ők azt Bécsben, Budapesten avagy az ország egyéb városaiban látták, és hogy ez a világ legnagyobb cirkusza, állatsereglete egyszóval a legnagyobb mulatóvállalat, amely a földkerekségen létezik. Azok, akik a kiállítást már látták, meggyőződhettek arról, hogy mit nyújt a nagyközönségnek a vállalat, azok pedig akik még nem látták, rendkívül kellemesen lesznek meglepetve. Azzal hogy a kapuk megnyíltával a beléptidíjat lefizették, igényt tartanak az összes hirdetett látványosság szabad megtekintésére és bárminemű utófizetés kötelezettsége alól fel vannak mentve. Azonkívül azt fogják tapasztalni, hogy jegyükkel, még a legolcsóbbal is igényt tartanak egy ülőhelyre, amely számukra minden körülmények között biztosíttatik, miután Barnum és Baileyknél mindég jegy egyúttal egy ülőhelyre is jogosít és jegyek csakis a hely térfogatához mérten adatnak ki; ennek következtében elkerültetik a tömeg tolongása is. Mindazok, akik K. 1.20 as jegy birtokában vannak, feltéve hogy idejekorán váltották meg a jegyváltó-kocsiknál jegyeiket, azt fogják tapasztalni, hogy kényelmes ülőhelyre tettek szert, és a látványosságból annyit látnak, amenyinyire csak két egészséges szem látni képes. Azonkívül a sátrak oly óriási arányban épültek fel, hogy nem kell a nagyközönségnek attól félni, hogy nem kerül be. James A. Bailey úr, a Barnum és Bailey féle látványosság intéző tulajdonosa, aki mulatságok rendezésében első szaktekintély, a lefolyt 30 év alatt nemcsak hazájában, hanem talán az egész világon az egyedüli ember, aki embertársainak annyi szórakozást nyújtott, aki azonban azt magától teljesen megvonja. Látványosságának, amelyet oly eredménydúsan vezet, ő a legbuzgóbb, legfáradhatatlanabb munkája, amennyiben majdnem teljes idejét a látványosság területén tölti el. Alig van egy ébren perce, amit ne a Barnum és Bailey-féle ■ vállalatnak szentelne. A legkisebb részletekig menő dolgok egyaránt foglalkoztatják, szervező képessége pedig fölülmúlhatatlan. Szóval ő a messzemenő és merész tervek nagymestere. Valóban Bailey úr tette eme óriási vállalatot azzá, ami az jelenleg. Szakmabeli emberek különcnek tartják, ténykedését azonban közelebbről vizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy látszólagos különcködése nem más, mint ravaszság. Az ő eszméje volt az, hogy egyidejűleg 3 köröndben, 2 színpadon és egy óriási versenypályán léptesse fel a legkitűnőbb erőket. Újítása számos követőre talált, akik előbb-utóbb azonban pénzhiánya következtében kénytelenitve lettek mutatványaikat kizárólag egy vagy két köröndre reducálni. nonokok, Goszman Ferenc püspöki titkár. Az átutazó egyházfejedelmet a vasútnál a rk. lelkészi kar és a rk. tanítótestület tagjai várták, hol id. Horváth József esp. plébános pár szóval üdvözölte. Az átutazó megyés püspök a vonat elindulásáig a legszivélyesebben társalgott a lelkészek és tanítókkal. Félegyháza magas vendége pár napi ott időzés után 17-én vissza utazott székvárosába, honnan 18-án kíséretével együtt Gödöllőre utazott, hogy ott a ma megejtendő Erzsébet-szobor leleplezési ünnepélyén részt vegyen. — Püspöki bevonulás. Mint értesülünk a váci püspök méltósága, Irsáról jövet, május 24-én d. u. a gyorsvonattal fő városunkba. Fogadása a vasúti állomáson lesz s úgy vonul be a városba, illetőleg a rk. templomba. Áldásosztás után a tisztelgő küldöttséget fogadja. Este szűkebb körű vacsora lesz a parochián. Másnap a d. e. istentisztelettel veszi kezdetét a bérmálás s a déli gyorsvonattal , méltósága visszautazik Váczra. — Kitüntetés. Küszler Henrik t.-szelei nagybirtokost a Varjas és nagyszék bérlőjét ő felsége a király a mezőgazdaság terén szerzett érdemeiért a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki. — Halálozás. Szabó Mariska, Szabó Gyula v. képviselő s temetkező intézet tulajdonos kedves leánya május 16-án, élete 21. évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 17-én dr. történt az ev. ref. egyház szertartása szerint. Adás emlékezetére! A gyászoló szülők fájdalmát enyhítse igaz részvétünk! — A magyarosításért. A magyar iskolaegylet május 12-iki közgyűlésén m .'.yen gróf Zichy Jenő elnökölt, Tóth József kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy a Nemzeti Kaszinó által tett alapítvány 40 korona évi kamatát az egyesület vezetősége Stichtné, Mózes Ida solymári óvónőnek, földinknek ítélte oda, a magyarosodás terén kifejtett buzgó fáradozása jutalmakép. Elismerő szavak kíséretében adta át gróf Zichy levezett óvónőnek a jutalmat. Bizonyára nem ez a 40 korona, — vajmi csekélység, — hanem az az öntudat, hogy a magyarság eszméjének szógal működésével, adja meg ez elismerésnek az igazi értékét. — Eljegyzés: Braun Ignácz, — Váradi Dávid fakereskedő cég pénztárosa, a napokban váltott jegyet Siegelmann tízezén kisasszonynyal, Ungvárott. — A gymnásiumi játéktér. A város által egy bizottság járt fenn a héten a miniszternél a kért játéktér ügyében, s felajánlották a ministernek, hogy 15 évre ingyen átengedi a város a kért területet. Ilyen értelemben fogja a tanács a közgyűlés elé terjeszteni a bizottság eljárását. A miniszer a bizottság kérését, hogy a gymn.épület tatarozását az állam fedezze, visszautasította. — Köszönet nyilvánítás. Mindazon jó ismerőseinknek és rokonoknak, kik forrón szeretett Erzsiké leányunk temetésén megjelentek és az által részvétüket nyilván tották, ez után fejezzük ki köszönetünket. Ifj. Marton Mihály és neje. — Közigazgatási bizottsági ülés. Pestm. közig. bizottsága május 9-én, ülést tartott. Ceglédet érdeklő ügy úgyszólván egyetlen egy fordult elő. Nevezetesen Tóth József kir. tanfelügyelő referálása alapján tudomásul vette a bizottság, hogy a kultuszminiszter a ceglédi t. tanítók részére ötödéves kárpótlék címén évi 100 100 korona állami segélyt folyósított. — Hányan bérmálkoznak? Mint értesülünk a szt. bérmálkozásra bejelentettek száma már eddig mintegy 1200 at tesz ki. Hihető azonban, hogy e szám még pár százzal szaporodni fog. — Bírósági hír. Múlt hó 16-án történt, hogy Gerstenbrand István és neje leányuk temetése alkalmával a szertartás befejezése után Hajniss Dezső róm. kath. lelkészt megsértették, a miért is a nevezett lelkész őket a kir. járásbíróságnál bepanaszolta. Ez ügyben a tárgyalás I. 14-én volt dr. Schirilla Achil kir. albiró előtt. A tárgyalás megkezdése előtt Gerstenbrand István és neje a megsértett lelkésztől biróság előtt ünnepélyesen bocsánatot kértek, mire az a panaszt visszavonta s az ügy ekként befejezést nyert. — Majális. A ceglédi iparos-ifjak közművelődési köre, pénztára javára lati. május 27-én (pünköst másodnapján) a kámáni erdő István-ligetében zártkörű majálist rendez. Belépti díj személyenként 1 korona, szülők felét fizetik. Versenyek: 1. Képeslap-verseny Hölgyek részére. Jutalom egy értékes arckép-album. 2. Képeslap-verseny. Urak részére. Jutalom egy jószivü emberbarát hagyományaképen felajánlott egy millió nyeremény. 3. Kövérek versenye. Urak részére. Jutalom egy hasznos nyeremény. 4. Soványak versenye. Urak részére. Jutalom egy hasznos nyeremény. Általános világcsata. Tréfás játékok, lampion világítás. A mulatság sikerén egy 30 tagú hölgy és 50 tagú férfi vigalmi bizottság buzgólkodik. A világ legnagyobb látványossága. Egy jövendő érdekes esemény. A világ legnagyobb látványossága, amely május 21-én érkezik ide és csak estig időzik, az ügyesség, élelmesség és rendkivüliség oly magas fokát mutatja be, amely nem mindennapi. A rend- MI ÚJSÁG? — Kossuth Ferancz Czegléden. Városunk orsz. gyűl. képviselője: Kossuth Ferencz, a pünkösdi ünnepek alkalmából Czeglédre érkezik. Első nap azokat a köröket látogatja meg, melyekben túlnyomó a gazdálkodó elem. Második napon a többi egyleteket. Az Egyenlőségi egyletben képviselőnk tiszteletére társas vacsora lesz. — Személyi dir. Gróf Csáky Károly váci püspök e hó 15-én d. u. a gyorsvonattal Cegléden át Félegyházára utazott, a bérmálás elvégzésére. A püspök kíséretében voltak : Jung János felszentelt püspök, Balázs Lajos, dr. Baksay Sándor ka-