Czegléd, 1902 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-05 / 1. szám

XX-ik évfolyam. CZEGLÉD az adózásért, mely ma még elenyésző, de évről-évre emelkedni fog, hanem azért, mert a csemői szőlőtelepek egy új gazda­sági ágat teremtettek nálunk: a nagyban való szőlőkivitelt és egy minden izében egészséges alapra fektethető borkereskedést, melynek régóta érzi hiányát a város is, a vidék is. Mi mint hírlap, érdemesnek tartjuk őket e támogatásra. Tisztán önzetlenül, a közép érdekéből. Óhajtjuk, hogy a város is karolja fel ügyüket s illetékes helyen kövessen el mindent, a­mi e telepek virág­zását előmozdíthatja. Az állam nem egy nagyobbszabású ipartelepet subvenc­ionál, abban a remény­ben, hogy vele egy vidék vagyoni viszo­nyait fejlesztheti ; illő és méltányos, hogy a mi, már­is virágzásnak induló telepünk­ről se feledkezzék meg, de sőt lehetőleg istápolja. Megnyugvással teszszük le tol­unk az ó­évre való visszaemlékezésnél. Amit mint hírlap megtehettünk a város kulturális, kereskedelmi, ipari és gazdasági fejlődé­sére, tehát a közjó előmozdítására , meg­tettünk mindent. Ez a nemes czél vezérel bennünket az új évben is. Bármit vessen is felszínre a sors, mint közügyet, ott leszünk mindig a küzdők sorában, báto­rítva, biztatva. Ez kötelességünk, ez hiva­tásunk. E kötelességteljesítéshez erőt ad ügy­­buzgóságunk, kitartásunk. S ha csak egy szemernyivel járultunk is ahhoz, hogy váro­sunk közjavát előmozdíthattuk, úgy czélun­­kat elértük. A helypénz bérbeadása, mit fraktifikálni, mintha az magános kezé­ben van, mind­a mellett nem tartjuk he­lyesnek, hogy a közgyűlés minden esetben és lehetőleg minden áron elejti a városi kezelést. Kétszeresen nem tartjuk helyesnek olyan esetekben, midőn, a bérleti kezelés a közönség zaklatásával jár, a vagy járhat. Az adott esetben ez látszik fen­forogni. Nem akarunk személyeskedni és nem a bérlő ellen akarunk kifogást tenni, de sőt elismerjük, hogy a bérlőt udvarias és elő­zékeny embernek ismerjük. De az kétség­telen, hogy az, akinek közvetlen saját ér­dekeiről van szó, a saját zsebéről,­­ min­den esetre máskép jár el, legalább a közönséggel szemben, mint az a tisztviselő, a­kinek abból közvetlen haszna vagy kára nincs. . A polgármester adatai szerint 4 évi átlagnál csak 22 korona bérrel fizet többet a bérlő, mint a­mennyi jövedelme a város­nak a mostani házi kezelés mellett volt. Ezt tartjuk mi a mindenképpen való bérbeadási rendszernek. Mert azt­ tökélete­sen értenők, ha a városnak nagyobb jöve­delmet biztosítana ez a bérbeadás Hiszen városunkra valami csodás jövedelem, tekin­tettel helyzetére, nagyon is rátér. De akkor, amikor 22 korona,­­ tehát úgyszólván semmi jövedelem nem nyustalik a város­nak, akkor nem látjuk be, hogy miért cse­réljük fel a házi kezelést ?! Igaz, hogy a közgyűlés csak egy évi próbaidőre adta ki a bérletet De várjon ez az esztendő a városra vagy a bérlőre próba esztendő-e? Kivánhatjuk-e jogosan és ész­szerűen attól a bérlőtől, hogy mondja meg az év végével, mi jövedelme volt, mi nem ? Ezt csak nem kívánhatjuk, biz irányban tehát a próbát nem mi tesszük meg, a vá­ros, hanem a bérlő. Ezeket akartuk a bérletre vonatkozó­lag megjegyezni­, tisztán meggyőződésün­ket fejezve ki és cse­k is városunk érdekeit tartva szem előtt. .........özgyülés azzal a kérdéssel gy a helypénzszedési jogot e tovább is, vagy pedig özgyülés többsége a bérbe­adás mellett volt és mint azt a közgyűlési rovatunkban említjük, Oroszváry László­nak egy évi próba­időre bérbe is adta. Az ügy elég fontos ahhoz, hogy erről itt is néhány szót szóljunk. Azt tapasztaljuk, hogy városunk min­den jövedelmező vállalatát igyekszik lehe­tőleg bérletileg kezelni. Bárha a városi ke­zelésnek nem vagyunk nagy barátai mi sem, mert egy jogi személy nem tud sem­Picziny kis magzatját karjain ringatja, Zokogó keservvel el-el csititgatja . . . Orgonafa illat meglegyinti arczát, Eszébe juttatja lelke kínos harcát. Aztán átok tolul vonagló ajkára, Panaszos keservvel szórja Tamás Pálra: „Verjen m­á" az Isten, veretlen ne hagyjon, c''’ Imát egy perczig se adjon. Kijátsztál, verjen meg az Isten,­­száruljon rád ,bánat, vigasz ne enyhítsen, Szörnyű, nehéz átkom a fejedre szálljon, Ne lelj itt nyugalmat, se a más világon. Ne hagyjon pihenni beszennyezett lelkem, Légy oly boldogtalan, mint milyen én lettem, Verjen meg az Isten, veretlen ne hagyjon. Soha nyugodalmat egy perczig se adjon!“ Alvó csecsemőjét karjaiba kapja, Őrült lázban égve, rohan a patakra, A susogó habok híva­ hivogatják, Lelke nyugodalmát újra visszaadják. Tépett becsületét betakarják lágyan, Édes lesz pihenni csöndes hullámágyban . . . — Aztán egyet csobban a viz csendes habja, S Csifó Julist ringó karjaiba kapja . . . * * * Nyikóparti fűzfák szomorún susognak S gyöngyözve szökellő csobogó haboknak Csifó du’is sorsát mesélik, regélik Pirkadó hajnaltól alkonyig, essélig. Alkonyaii szellő szárnyaira kapja, Hegyen-völgyön által röpiti, ragadja Szép Csifó Julisnak bánatos regéjét, Fájó szerelmének szomorú meséjét. S Nagy Domokos.­ ­ Városi közgyűlés. — 1901. dec. 30.­­ Utolsó közgyűlése volt az 1901 évnek. Tiszt­­ujitásról lévén szó, a képviselők tekintélyes szám­ban jelentek meg s vettek részt a vitákban. Elnök: Gubody F. polgárie­ster ; jegyzők: Dely Béla, Kiss Gyula. A múlt ülés­­könyvének felolvasása és hite­lesítése után egyetlen szót sem érdemlő interpel­­láció hangzott el, mely után Pestm. alispánjának végzése olvíistatott fel, a Ném­edy József állatorvos elhalálozása folytán megüresedett városi állatorvosi állásnak választás útján való betöltéséről. A képvi­­selőtestület, tekintettel arra, hogy egyetlen egy számottevő pályázó jelentkezett , kimondotta, hogy új pályázatot hirdet s addig is a városi or­vos teendőivel Wahl I. áll. állatorvost bízta meg s részére a megillető dij­akat kiutalványozza. — A városi könyvkötés munkálatokkal — GV2 "/„ árengedmény mellett Sán­k Gyula könyvkötő biza­tott meg. — A vásártér mellett: házhely eladása, úgy a Macska Albérlőével kötött szerződés jóvá­hagyása felett egy 30 nap múlva kitűzendő köz­gyűlés fog határozni.­­ Klein Antal és társai köz­ségi tanítók fizetés­emelést kértek". Kérvényük a tanács javaslatára egyhangúlag elutasíttatott. — Szemerey Zsigmond megvált alkapitány lemondá­sával az alkapitányság teendőivel Mezricky Lajos vár.­hivatalnokot bízta meg a polgármester A közgyűlés tudomásul vette. — A tanács elő­terjesztése folytán Kőmives István fő­k. 26 f. házbér tartozását, mint behajthatatlant törölte. A nov. ‘27-ről szóló pé­nztárvizsg. jegyzőkönyv tu­domásul vétetett. — Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés a Dobos János gymn. • ösz­töndíj alapítványának két alapítványra való felosz­tását. — Füle Andrásné terhére . Jó után 1901.­­ben tévesen, 8 k. 81 f. városi közmunka adó ira­tott elő. A tanács előterjesztésére a közgyűlés a tévesen előírt összeget törli . Tudomásul vette a közgyűlés a gymnásiumi építő bizottság 1901. decz. 9-én tartott ülési­­könyvét, amely szerint a gymnásiumi építő bizottság Dr. M­olnár Albert városi ügyészszel és Miskolci Arnold gymn. igaz­gatóval egészittetett ki. Ezek után következett, a helypénzsze­­dés bérbeadása. Két ajánlat érkezett, az Ii Tffligdi, MI ÚJSÁG? — Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Miskolczi Arnold, főgymnnáziu­­munk igazgatóját, rendes tanári minőségben a Vill. fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő. Gratulálunk ! — Sylvester. Ismét beköszöntött hozzánk az év utolsó napján az öreg Sylvester, hogy búcsút mondjon a sírjába szálló n­ évnek, s üdvözlő ne­vével köszöntse a feltűnő új évnek pirkadó haj­nalát, mely egy határvonalat rajzolt ismét életünk pályájára. Eltemettük, régi szokás szerint a nagy halottat, megástuk sírját, s el is búcsúztattuk, de nem könnyek között hanem víg társaságban, vi­dám zene és tánc közepette. Miért volna e roska­dozó öreg sírjánál az emberi szívben a keserv, hiszen úgy is annyi könnyet sajtolt ki szemünk­ből pályafutása folyamán. Cegléd város társaskörei a régi szokáshoz híven, most is kedélyes társa­ságban várták meg az ó-évnek tetüntét s az új­évnek eljövetelét. A „C a s i n ó" egylet szép számú közönség jelenlétében ünnepelte az öreg Sylvestert. Nyíló rózsabimbók, s deli ifjak lejtették a táncot, s szint hallani véltük Ámor istennő pajkos angyalainak szárnycsattanását, amint apró nyilaikkal az­ ifjak közt elsuhanva, talán nem egynek szivét kerítek hatalmukba. A legfesztelenebb jókedv hatotta át az egész jelen volt társaságot, s midőn az uj-évnek első perce beköszöntött, a hölgyek és urak kho­­russá alakulva felmagasztosult érzelmek között énekelték el a magyar nemzet örök szép „Him­nuszát, mely után Takács József ev. ref. lelkész lendületes szavakban köszöntötte fel az uj-évben az egybegyült társaságot.­­ A vidám társaság kora reggeli órákig a legvidámabb jókedvben maradt együtt. A „Nép­k­ö­r“ egylet szintén megünnepelte Sylvester estéjét fel­erítés mellett, melyen Balogh Gyula ev. ref­­. lelkész tartott felolvasást. „Agg­legény“ címmel jellemrajzban állítván a közönség elé az agglegény általános típusát. Vacsora és felolvasás után deli táncra perdültek az ifjak. Régi szokás szerint a Népkörben éjfélkor az elnök bú­csúztatja el az ó évet. Az elnök gyásza miatt nem jelenhetvén meg, a rendezőség felkérésére dr. Ha­lász László tartotta ezt meg lelkes szavakban. A vidám mulatság csak a késő reggeli órákban ért véget. Az „I p a r t­es t­ü Le t“ is tánczmulatsággal búcsúzott az ó-évtől. A testületi dalárda Sebek 1 se szám, előnyösebb Oroszváry Lászlóé volt. A vita azon fordult meg, hogy egyáltalán bérbeadják , vagy házilag kezeltessék a helypénz szedés. A polgár­­mester előterjesztette az eddigi házi kezelésnek adatait és arra az eredményre jutott, hogy az át­lagnál csak 22 koronával több a bérlő ajánlata. Nincs a bérbeadás mellett, de látva a közgyűlés többségének hangulatát nem­ tesz indítványt. A polgármester beszédje közben egy rend­kívül kínos vitára okot adó közbeszólás történt. Dr. Molnár Albert ugyanis azt kiáltotta közbe, hogy a polg­ár­mester adatai nem valódiak, nem ezeket terjesztették a tanács elé. Ez a közbeszólás kétségtelenül meglepő volt. De a polgármester se maradt adós. Azt felelte, hogy ez a közbeszólás illetlen, de sőt az ügyész részéről tisztességtelen. Erre azután néma csend lett, de olyan, mely a vihart szólná megelőzni. Be is következet . Az ügyész szenvedélyesen védekezett és támadott és az asztalt verve dörögte, hogy igenis más adatok voltak a tanács előtt. Ezenközben a számvevőt is fe­hívták, a­ki aztán igazolta, hogy csakugyan ezek voltak az adatok , de kiderült a tévedés is. A tanács három évnek átlagát számította, a pol­gárm­e­ster pedig négy esztendejét, így természete­sen m­ás eredmény jött ki, habár az adatok ugyan­azok voltak. A vitához hozzá­szólónak : Dr. Halász László, Alexy Lajos, B. Molnár Sámuel. — Dr. H­alász László figyelmeztet a kellemetlen következményekre, ha a közgyűlés előtt két fő­tisztviselő ily módon vitatkozik. A mindenáron való bérbeadást nem he­lyesli és minthogy eltérés van a tanács és a pol­gármester kiszámításai közt nem az adatokban, hanem az eredményben, javasolja, hogy az ügy a tanácsnak adassék vissza. — Alexy Lajos áll most fel és visszatérve az incidensre,, azt állítja, hogy az ügyész eljárása nem helyes és nem áll a város érdekében. Ha a város fejét, a polgármes­tert tiszteljük önmagunkat tiszteljük meg vele. — B. Molnár Sámuel a bérbeadás mellett van a ta­nács kiszámítása szerint a bérlő vagy 2000 ko­ronával ad többet a házi kezelés eredményénél A tanácshoz nem lehet vissza­küldeni az ügyet, mert itt az év vége és januárral megkezdődik az új rendszer, nincs idő rá. Ajánlja, hogy a közgyűlés a bérbeadást fogadja el. A polgármester felvilágosító és magyarázó szavai után a közgyűlés a bérbeadást megszavazta. A helypénzszedési jog kiadása és éles vitá­jával zárult a Közgyűlés.

Next