Czegléd, 1912 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-07 / 1. szám

Ha­rm­­­ncn­egyedik évfolyam. 1­8o­slavi Czegléd, 1912. január 7. CZEGLÉD TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMÚ HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. előfizetés­­eit : Helyben házhoz hordva egész évre 6 kor., négy hót­a 2 kor. Vidékre egy évre 8 kor. Egyes szám ára 14 fillér. Telefon: Szerkesztőség : 85. sz. Kiadóhivatal : 4. sz. Felelős szerkesztő: dr Hübner Emil. Főmunkatárs: Tú­r Károly. Kiadótulajdonos: Sei­­k Béla cég. HIRDETEISHZES­I nyiltterek, valamint hirdetési díjak közvetlen a kiadó­hivatalhoz küldendők. Nyilttér sora 1 korona. Kiadóhivatal : SEBŐK BÉLA könyvkereskedése. Cselédviszonyok hajdan és most. Tíz-tizenöt év alatt mindenkor tapasz­talható minden téren változás. De ez a vál­tozás különösen szemmel látható a cseléd­viszonyoknál. Újév napján, különösen a mezőgazda­­sági cselédek, mindenütt változnak. Ez és a következő napok a cselédfogadások napja. Valóban érdekes e napokban meg­figyelni, hogy mennyi is egy cselédnek a bére. Ezek közül kísérlek meg néhányat feljegyezni. Mielőtt azonban ezt tenném, magyarázatát adom a nálunk divatos mező­­gazdasági cseléd elnevezéseknek. Öregbéres az, aki a tanyában végzi a dolgokat s kü­lönösen a szarvasmarhák gondozása a teen­dője, emellett azonban teljesiti a gazda­ságban a különböző időszaki munkákat is. A második béres a lovak és egyéb állatok ellátását teljesiti, de a földmivelő munká­latokban is részt vesz. Mivel nálunk az igát többnyire lovak húzzák, neki a tanyán kívül több dolga akad, milyenek a gazda városbeli lakására egyet-mást szállítani, trágyát kihordani stb. A mostani cselédfogadásoknál egy öregbéresnek az évi bére a következő volt: 260 korona készpénz, 40 véka gabona, melynek fele búza, fele árpa, ezért az ara­tásban mint arató részt vesz, de a marok­szedőbért a gazda fize , három és fél vékás, vagyis 1400 négy -,ög­öl kukorica­föld, melyhez a magot a munkálást a gazda szolgáltatja. Ezen­, -ül élelmezéséről­­ egész éven át a gazda ’■ k­ondoskodik. E szerint egy öregbéres évi bére, az ellátást nem is számítva, mintegy 5­00 kor­t tesz ki. Egy második béres évi bére közép számítás szerint 220­­ róna készpénz, aratórész, 800 négyszögel vagyis két vékás kukoricaföld, melyhez a­agot és munkál­tatást a gazda szolgáltat­. Így ennek az évi bére is kitesz minteg 550 koronát s azonkívül van még az eg­sz évi élelmezés. Ezzel szemben ha évvel ezelőtt az akkori feljegyzések szerit egy öregbéres­nek a bére volt 60 forint részpénz, arató­rész szalmástul, egy kort . tűzre való, két vékás vagyis 800 négy ég­öl kukorica­föld magvastul, mánk - Mig a második béres 50 forint készpér-7­ valórészt szal­mával és két vékás kuli Földet kapott maggal és munkával. Már ez alatt a húsz év alatt is fel­tűnő a változás, de nem lesz érdektelen felemlítenem, hogy egykorú feljegyzések szerint száz évvel ezelőtt egy öregbéres a következő évi bért kapta : 18 forint, bunda, arra gallér, egy pár fehér ruha, két pár csizma, egyik uj, a másik fejelés patkók­kal, 3 véka tavaszi vetés, egy vékás föld kendermag alá, egy tavaszi üsző, egy kalap, egy kis lajbi. Nem lényegtelen megemlíteni, hogy míg akkor a Szilveszter napi leszámolás­nál a 18 forint bérből 15 forint bent volt a gazdánál, addig ma a legtöbb béres év­közben annyira kiszedegeti a bérét, hogy a leszámolásnál alig marad neki valami. Igaz, hogy abban az időben sokkal könnyebb volt a megélhetés, de azt sem szabad elfeledni, hogy a mezőgazdasági cselédek élelmezéséről mindenkor a gazda gondoskodott s igy az élelmiszerek drágu­lása őket alig érintette. Már az eddig felsoroltakból is látható, hogy mily nagy a változás a cselédtartás­nál, de még szomorúbb tapasztalatot sze­rezhetünk, ha a viselkedést tekintjük. Régebben a cseléd mindenben se­rtő­­társa volt a gazdának,a ki a gazda érde­keit éppen úgy istápolta, mintha a sajátját védelmezte volna s ezért a cselédet úgy tekintették mint családtagot. Nem­ iqsí rK£&‚=*? hoc'7 e^v­env ze­léd egész ételén át szolgált egy gazdát. Ma a cselédek nagy része be sem várja még az egy év leteltét sem, ha dolgában valamit kifogásolnak, ott hagyja gazdáját s megy máshova, s ilyképen vannak cse­lédek, akik egy év alatt három-négy gaz­dánál is megfordulnak. A legnagyobb baj azonban, hogy a legtöbb mezőgazdasági cseléd nem ipar­kodik rászolgálni a kialkudott bérre, hanem vagy elhenyéli az időt, vagy ha dolgozik voltak. Az életet nem ismerik. Hiszen, ha akarod tudni, azért ment fucscsba a házassága legutóbb is Kőrösön, az unokatestvérem leányánál, mert Ferenc oly esetlen, szófukar volt, mint egy hat éves gyermek. Mikor ott voltunk leánynézőben, Ferenc, hogy úgy mondjam, a szoknyámra ült és nem lehetett belőle kivenni egy árva szót sem, pedig a rokonok majd elolvadtak a kedvességtől. Az asszony igaz szavai látszólag meggyőz­ték Gedeon gazdát és nem mert feleségével újabb vitába bocsátkozni, csak annyit mondott, hogy holnap levelet vár Ferenc házassága ügyében Bars megyéből, hol egy rég elszakadt ismerőse lakik. Levelet vár Pusztaffy Árpádtól, ki egykor a Bácska leggazdagabb földesura volt, de a rossz gazdasági évek nagyon megrendítették vagyonát. Elmondta továbbá hogy néhány hónappal ezelőtt találkozott Pusztaffy Árpáddal Koritnyicán, ki a mondott időben Aurelia nevű szép és nagyművelt­ségű leányával ott időzött. Most pedig térjünk nyugovóra — igy vé­gezte beszédét a vagyoni jólétben túltengő Ge­deon gazda. Ha holnap levél jön a Bácskából és ha tartalma megfelelő lesz, nem engedjük el va­csora után Miklós öcsédet. Őt is beavatjuk a do­logba, hiszen ő az ő nagy tapasztalatával, külö­nös eszével, világjártasságával, mint mindig, úgy most is fog tudni mondani okos szót. T ! R C 9. Ajv AIVA/V-UVA/W\JVA/VA/V*A/\r A/VA/V-WA/V A/V-AjV AJV A/*A/V :X AJV AIV AJV A/V -AJV A/V AA• A/V A/V A/V A/V A/V A/VAJV-A/VJ\JVAJV Két élet. (Korrajz,) — Irta : P. M. — Mióta az öreg Tabajdy Gedeon utolsó leányát is kiházasította, folyton azon töprengett, kit vétessen nőül Ferenc fiával , Ferenccel, akit kiterjedt üzletének vezetésére cégtársul akart be­fogadni. Nem múlt el este, hogy az ősi kúrián, vacsora után Gedeon gazda a nagy eperfa alatt szelidlelkű élete párjával, a napi üzleti dolgok meg­vitatása után, rá ne terelte volna a beszélgetést Ferenc fiának házassági ügyére. — Meg kell nősülni a gyereknek — mondta minden este az öreg — talán nagyobb kedve lesz akkor a nagy és nehéz üzletek lebonyolítá­sához. Én már öreg vagyok. Üzleti segítőtársra van szükségem. De meg kell nősülnie azért is, mert — látod anyjuk — legidősebb fiam, Károly évek hosszú során át Budapesten hallgatta a jo­got. Pályáját csak azért nem fejezhette be, mert egy csalódott szerelmi viszony után meghasonlott az élettel. Buskomorrá lett és nem nősül soha. Mihály fiam pedig —­ látod — milyen beteges. A halál állandóan ott ül az arcán. Nősülésre még csak nem is gondolhat. Ferencnek kell hát meg­nősülnie, mert különben megszakad az Anjou­korabeli királyok idejében nemességet nyert ősi Tabajdy-család sarja. Az öreg Tabajdy töprengését pár pillanatig tartó néma csönd váltotta fel, mire megnyílt a­­ jóte­kű öreg asszony ajka: — Meg kell nősülnie, meg kell nősülnie! Te folyton azt hajtod, jó öregem, de azt nem­­ veszed figyelembe, hogy Ferenc nem kap vagyoni állásához és hozzánk illő leányt zárkózottsága miatt. No, de nem is akarok tovább beszélni, mert te mindjárt azt mondod : a második asszony vagy a háznál, nem tudsz anyai szívvel gondolni az én gyermekeimre.« — Ne beszélj így anyjuk ! A leány árutárgy. Sok van. Mindenki kap belőle. Olyan férfi még nem volt, ki feleséget ne kapott volna. Ferenc szellemi és lelki fogyatékosságait majd eltakarják a Tabajdy-féle milliók. Eltakarják, mint az én ősz hajamat, mikor ezelőtt 30 esztendővel nálad, nagyműveltségű tanárnőnél leánynézőben jártam. Te sem mondtál az én első kérő szavamra »nem«-et. Nem féltem én Ferencet sem, mert ő épen olyan, mint én voltam. — Dehogy olyan, — vágott némi haraggal közbe az asszony — te még most is élelmesebb vagy fiadnál. Hisz az olyan félkegyelmű, modor­­talan nemcsak nők, de még ismeretlen férfiak körében is, hogy valósággal harapófogóval kell kivenni belőle a szót. Ennek pedig te vagy az oka. Te, mert gyermekeidet itt nevelteted a négy fal között. Soha azok semmiféle társaságban nem ? Nyugovóra tért a két öreg. Jó lesz most megismerkedni ezzel a Miklós bácsival, mert

Next