Czegléd, 1919 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-05 / 1. szám

1-*/3 szám, a szabad független, önálló Magyarország o­ldogulásáért. Küzdelembe megyünk vá­rosunk, polgártársaink szebb jövőjéért, bol­dogabb megélhetéséért. Szabadon emelhet­jük most fel szavunkat minden irányban: a népkormány sajtótörvénye felszabadított bennünket minden korlátozás alól. Negyven év után, az új decennárium küszöbén tiszta szívvel, igaz akarattal, oda­adó törekvéssel, bátor szókimondással dol­gozunk elsősorban városunk fejlődése és polgártársaink boldogulása érdekében. Min­den igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a jövőben még jobban kielégítsük olvasókö­zönségünk igényét. Igyekezetünkhöz azonban a közönség megértő támogatását kell kérnünk. Amidőn büszkén említjük meg, hogy lapunkat már ezren és ezren olvassák, tanújelét adva la­punk iránti szeretetüknek. Erőnket bizal­munkat a további munkához közönségünk támogatásától nyerjük. Ezennel kérjük la­punkra nagybecsű előfizetéseiket. Előfizetési árak: Melyben: Vidéken: Egy évre . 10 K Egy évre . 12 K Fél évre . 5 K Fél évre . 6 K Egyes szám ára 30 fillér. Előfizetni lehet Sebők Béla könyke­­reskedésében. — Czegléd, Kossuth-tér. Hazafias üdvölettel: a „Czegléd“ szerkesztősége. °° HÍREK °° — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Füle István adóhivatalnokot Antalfalváról Czeglédre helyezte át és az állami adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Katonaság városunkban. Nagyvárad megszállása miatt az ott állomásozott katonasá­got az ország belsejébe helyezik át. Értesüléseink szerint a hadügyminiszter a nagyváradi 34. tüzér­ezred és az 1. honvédhuszárezredet városunkba helyezte át. — Hir olasz fogságból. Róth Imre és Far­kas Fehér Miklós czeglédi katonák november 16-én kelt levelező lapukon arról értesítenek ben­nünket, hogy november 3-án egészségesen olasz fogságba kerültek. — Címük: Campo di Con­in Samento, Castell d’ Arzzano Provincia Velence. — A polgárőrségről. Sokan negligálják a polgárőrség tevékenységét, ugyannyira, hogy ezt a nemes intézményt a távolmaradásukkal tüntetők­ a felelős honába szeretnék küldeni. Pedig a tün­tető urak is jól tudják, hogy a czeglédi újságok hasábjain november 7-dik óta nem igen olvas­ható sem betörés, sem gyilkolás. Hála a Gond­viselésnek nincs napirenden a baromfiak eltulaj­donítása sem. Jött az a tudat, hogy a kerületek-­­ben az őrség állandóan tesz szolgálatot, még a ruha­lopások is tűnő­félben vannak, pedig egye­seket a múltban ezekkel károsítottak meg. Az ilyen negligáló uraknak jó volna ha a Nemzeti Tanács kifüggesztetné a lakásukra „Nincs a polgárőrség oltalma alatt“ Hátha észre térnének. — Jönnek a franciák. Kedd délután 3 vo­nat francia katona vonult keresztül Czegléden és ment innen tovább Budapestre. Már tudniillik annyiban voltak franciák, hogy francia lobogó alatt küzdenek. Igazában a gyarmatokról tobor­zott legénység volt: arabok és négerek, akik a fővárost megszálló csapataihoz tartoznak. Az exo­­tikus katonák tarka egyenruhája érthető föltűnést keltett mindazoknál, akik még ilyet sohsem láttak. — Nagy igazságtalanságot szüntetett meg az a legközelebb megjelent néptörvény, amely el­törülte azt a sértő különbséget, mely az állami és felekezeti elemi iskolai tanítók fizetése közt ez utóbbiak kárára megvolt. Ezentúl a felekezeti taní­tó fizetése is épen annyi lesz, mint az állami tanítóé. — Közgyűlés. A mizsei és körösi úti tehén­­tartó társaság vasárnap, január 12-én d. u. 2 óra­kor a városházánál közgyűlést tart s minden tu­lajdonos tartsa kötelességének azon megjelenni s ott elmondhassa, amit akar. — Felhívás a dalárdák működő tagjaihoz és a dalkedvelő ifjúsághoz. Ötödfél éve, hogy városunkban elnémult ajkunkon a dal. A háború zaja szétszórta ama lelkes kis csapatot, melynek tagjai azelőtt is a magyarság katonái, lelkes, ön­zetlen harcosai voltak, mert minden egyes tagja a zengzetes magyar nyelvet, a magyar dak­ultu­­rát szolgálta s Kárpátoktól Adriáig küzdött a nemzetiségek inváziója ellen. Azok a dalosok, kik bár­melyik helybeli dalárdának tagjai voltak s nem veszett még ki szivükből a szépért és neme­sért való lelkesedés tüze ; valamint azok, kik e magasztos ügyért lelkesednek s szép hangjuk lépesíti­ őket az együttműködésre, jöjjenek össze a városháza tanácstermében január 9-én, csütör­tökön délután 5 órakor tartandó értekezletre. Dalostestvéri üdvözlettel: Mikó Ernő, a magyar dalosegyesületek országos szövetségének igazga­tósági tagja. — Szabad a tengeri vásárlás.A közélel­mezési miniszter rendelete alapján a tengeri­ vásár­lást Békés, Csanád, Csongrád, Hajdú, Jász-Nagy­­kun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun­ vármegye és Debrecen, meg Hódmezővásárhely th. város terü­letén folyó évi december hó 10-től kezdődőleg megengedték. Éppen úgy szabad ez időponttól kezdve a tengeri adás-vétel is. A Haditermény részvénytársaság által átvett, illetőleg neki átvé­telre bejelentett vagy ezentúl önként felajánlott tengeri készletek adás-vétel tárgyát nem képezhetik s a készletek felett természet­szerüleg csak neve­zett részvénytársaság rendelkezhetik. — Tisztek és tisztviselők nősülése. A minisztertanács határozata szerint a magyar had­sereg és a magyar csendőrség kötelékébe tartozó tisztek és tisztviselők nemcsak házassági óvadék letételére nincsenek többé kötelezve, hanem ezen­túl katonai hatósági engedély nélkül is köthetnek házasságot. Sőt az eddig letett házassági óvadé­kot (kauciót) a hadügyminiszter a házas felek kérel­mére visszaadja, feloldja.­­ Még szigorúbban büntetik az árdrágí­tókat. A belügyminiszter rendeletben figyelmeztette a rendőri büntető bíróságokat, hogy az árdrágí­tókat, élelmezési rendeletekkel visszaélőket és ál­talában a nyereségvágyból elkövetett bűnök tet­teseit még szigorúbban büntessék, mert ezek azok, akik a legtöbbet szenvedő szegény néposztályok helyzetét súlyos nélkülözésekkel még nehezebbé teszik. A legszigorúbban kell tehát őket büntetni. Tanácsáénak ügyvezető elnöke leszek, így hát arra külön megbízatást nem is kellett szereznem. A káromkodásra vonatkozólag — melyet állítólag a polgármesteri előszobában rögtönöz­tem, — észrevételem az, hogy azt nem lehet an­nak minősíteni, hanem a dr. Tóth Kálmán úr által használt kifejezések hatása következtében, szoká­somtól eltérőleg, keményebb szavakkal és elég indulatosan bíráltam dr. Tóth Kálmán úr eljárását. Ami pedig a Szende miniszter úrra tett állí­tólagos hivatkozást illeti , ki kell jelentenem, hogy laikus állampolgár létemre tisztában vagyok azzal, hogy a kereskedelmet érő minden esetleges támadás orvoslására nem a pénzügyminiszter úr, hanem a kereskedelem legfőbb intézője, a keres­kedelmi miniszter illetékes. Befejezésül pedig tisztelt dr. Tóth Kálmán úr kijelentem önnek azt, hogy én ön ellen soha sem izgattam és nem is fogok izgatni. A jólétemre vonatkozó megjegyzésére csak annyit, hogy 35 éves becsületes munkám szerény gyümölcsével megrongált egészségem miatt voltam kénytelen üzletemtől megválni, mely körülmény megdönti az ön rosszhiszemű állítását. Ha pedig dr. Tóth Kálmán úr 25 éves becsületes múlt után kényte­len lenne visszavonulni, módjában lesz sokkal te­kintélyesebb vagyont gyűjteni, mint nekem van, tekintetbe véve az ön fizetését, amely az évi 12.000 koronát jóval túlhaladja. Még csak arra kérem dr. Tóth Kálmán urat, hogy tekintettel a papirinségre, e nyilatkozatom­mal fejezzük be ezt a polémiát. Czegléd, 1919. évi január hó 2-én. Erdős Henrik: »CZEGLÉD« □ □ □ □ NYILT-TÉR*) □ □ □ □ V Nyilatkozat. Dr. Tóth Kálmán ur a »Czeglédi Közlöny« de­cember hó 29-ik számának »Nyilt-tér« rovatában foglalkozik csekélységemmel, mert az egyik vég­­rehajtó-bizottsági gyűlésen panaszt emeltem ellene dr. Dobos Sándor polgármester úrnál a czeglédi kereskedők ellen elmondott súlyosan sértő kife­jezései miatt. Hogy indokolt és jogosult volt a panaszom, semmi sem igazolja azt jobban, mint dr. Tóth Kálmán úrnak az azt követő végrehajtó­bizottsági gyűlésen elhangzott magyarázata, mikor is teljes elégtételt adott a megsértett kereskedői karnak. Egyebet tőle nem is akartam. Azon állítására vonatkozólag, hogy én nem vagyok jogosult az összes kereskedők nevében ellene panaszt tenni, tudomására adom, hogy er­kölcsi kötelességemnek tartom az ehhez hasonló támadásokért elégtételt szerezni mindaddig,­­ amíg a kartársaim bizalmából a »Czeglédi Keres­kedők Kaszinójá«-nak elnöke és a »Kereskedők 3-ik oldal. Általános orvosi gyakorla­tomat 1919. január hó 1-én kez­dem meg Czegléden, V. kerület, Sajtó­ utca 3. szám alatt (Nagy Béla-féle ház). DR. RADÓ SÁNDOR, nyug. ezredesorvos. DR. HERZ MIHÁLY kórházi fő­orvos orvosi rendelését Rákóczi­­út 14. sz. alatt (volt ezredesi lakban) január hó 1-vel megkezdi. Fogászat. Tisztelettel értesítem Czegléd város­közönségét, hogy néhai dr. Grega Mihály fogászati műtermét 2 évi bpesti klinikai és 4 évi harctéri fog­orvosi gyakorlattal régi helyén a Rónay­­házban átvettem és rendeléseimet hétköz­napokon d. e. 8—12-ig és d. u. 2—5-ig tartom. Tisztelettel: 2—3 Dr. EGNER BÉLA egyat. orvos fogorvos. *) 33 rovatban feözlöttak­ért nem vállal felelősséget a szerkesztő. □ □ □ □ HIRDETÉSEK □ □ □ □ Tisztelettel értesítem a n. 1^1 iCQitca. A közönséget, hogy laká­­somon, Árpád-utca 29. sz. (a volt tejcsar­nok mellett) elfogadok mindennemű üve­ges munkát, képkeretezést­­ legjutányo­­sabban. Úgyszintén elfogadok f­é­n­y­k­é­p­­nagyítást jótállás mellett. Tisztelettel: Roseneweig (Rózsa) Bern­át üveges. Faárverés. A Czeglédi Szőlőbirtokosok Egyesülete tulajdonát képező, a Pesti-út mellett levő erdészlaknál, szerszámnak való igen Vas­tag tölgyfák és tüskök lesznek elárverezve szerdán, f. hó 8-án d. e. 9 órakor. A lenni szándékozók tisztelettel meghivatnak. 1-1

Next