Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-06-06 / 46. szám
Czeglédi, 1920. if. évfelyam, 40-ik Vasárnap, junius 6 CZEGLÉDI HÍRADÓ poétikjai lap MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1. k£s, Eötvös-tér, bégiáros csírósági épültet Feleles szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF rettm.arc’Baafc fia.’TimiMT.ttfa Előfizetési díj: egész évre SO K, félévre 4£ K, negyedévre £O K. ¡·‹ Egyes számára 1 K nyilítár «sormonti sora S K 1920 junius 4. Megtörtént. A rabló béke alá van írva ! A magyar nemzet életében uj fejezet kezdődik. A rabló béke a mohácsi vész és a tatárjárás utáni időknél nehezebb állapotokat teremtett. Elzárva a világtól, bekerítve ádáz ellenségeink éhes gyűrűjével, kirabolva, kifosztva, magunkra hagyatva egyedül állunk a világon. Mostoha sorsunk jórafordítása nagy munkát vár az egész magyarságtól, melyben mindenkinek részt kell vennie. Az egyetértés e tekintetben már ma is megvan. »Mindnyájan egyet akarunk: Az ország idegen megszállás által eltépett részeinek mielőbbi visszaszerzését. . _ ^__/ Ennek a közös célnak azonban minden tettünket, minden érzésünket, egész lényünket uralnia kell. Félre kell tenni minden pártszenvedélyt, osztályharcot, s mindazokat a szempontokat, amelyek az embereket elválasztják, a háttérbe kell szorítani s a haza határainak visszaszerzésére irányuló nagy gondolatban kell egyesülni. Éhez csak akarat, erős akarat kell s a nemzet jóléte visszaállítható, vagyis, mint Apponyi mondja: Rajtunk áll, hogy a haza újra boldog lesz-e ? Rajtunk áll, hogy megszűnjön a gyűlölködés, rajtunk áll, hogy ne akarjuk egymást kizsákmányolni, egymás vére árán könnyű haszonra törekedni; rajtunk áll, hogy mindenki komoly, becsületes munkát folytasson; rajtunk áll, hogy egymás iránt a politikában is türelmesek legyünk; s rajtunk áll, hogy mindenben a keresztény és magyar nemzeti irányzatot szolgáljuk. Azonban mindezt nem oly könnyű tenni, mint elhatározni, de meg kell tennünk a haza javára s azzal együtt a magunk boldogulására. Mert a haza érdeke és az egyesek jóléte sohasem volt úgy egybeforrva, mint most. Ma ugyan az a cél és eszközök mind a kettőnek üdvét mozdítják elő. A gyilkos béke kell, hogy a közös munkában egy táborba terelje az embereket s a közös cél egyesítse az erőket. És bár gyásznap az 1920 június 4, mégse tűzzünk ki gyászrobogót, mégse siránkozzunk, hanem a nagy csapás tegye acélossá idegeinket, karunkat és elménket, hogy a következő nagy munkában helytálljunk. Akkor a gyásznap csak múló emlék lesz hamarosan és megszületik a feltámadás napja a magyar égen. A „Sári néni“ tanulmánya. — A Czeglédi Híradó irodalmi pályázatán első díjat nyert novella. — Kiss Béláné nagyon boldogtalannak érezte magát, pedig alig múlt el pár hónap az esküvő után. A fiatal, gyermekasszony féltékeny volt az urára. Bizonyosra vette, hogy azért bújja egész napon át a műtermet, mert a modelljét szereti. Hiszen ezelőtt hazaszaladt néha-néha napközben is, most pedig csak ebédre és vacsorára jön meg. Lassanként betegje lett a féltékenységnek. Nem hitt, nem bízott többé férje hűségében ; tettetésnek, bolondításnak képzelte minden gyöngédségét, szerelmét. A boldogtalanságot nagyban elősegítette az is, hogy Kiss Béla sohasem szerette, ha felesége a műteremben meglátogatta. Mindig olyan titokzatos volt és zsörtölődött: — Eredj csak haza kicsikém, ne zavarj. Tudod, hogy ideges vagyok, ha háborgatnak. Mindjárt megyek én is . . . Ilyenkor kétségbeesett, magába fojtott keserűséggel távozott a fiatalasszony. Akárhányszor megtörtént az is, hogy otthon, elhagyatottságában órák hosszat elkesergett. Az unalom, a magány nagyon rossz hatással volt a beteg szívre , lázassá tette, fokozta a fájdalmat. Minduntalan azon járt az esze, hogyan leplezhetné le férje hűtlenségét, hogyan győződhetne meg férje álnokságáról. De sok-sok terve megvalósítására nem talált sem módot, sem alkalmat. Egyszer azután, ilyen beteg, lázas órában nagy dologra határozta el magát. Az elkeseredés elszánttá tette. Szép, aranyszőke haját kócos, ősz paróka alá takarta ; formás termetére bő pruszlikot és hosszú ráncos szoknyát vett fel. Kis kacsáját, üde, hamvas arcát befestette, ellúzította. Karjára lyukas tótkosarat akasztott. Úgy nézett ki, mint egy mesebeli vén banya. Bánatos, nagy szemei alig látszottak ki a gyűrött, babos kendő alól. Megelégedetten nézett a tükörbe. Bízott benne, hogy sikerül férje műtermébe jutni és személyesen meggyőződhetik annak hűtlenségéről. Jól tudta, hogy a férfiakat nem érdeklik a vén asszonyok, meg azután annyira ismerte a bohéméletet, hogy biztosra vette a sikert. .. Kiss Béla éppen az ablaknál foglalatoskodott, mikor felesége kocsija megállt a műterem előtt. Mindjárt feltűnt neki, hogy a csukott kocsiból olyan rongyos ruházatú, öreg aszszony száll ki. Észrevette azt is, hogy először fiatalosan, könnyedén lépked, azután pedig botra támaszkodva biceg. Gyanúsnak találta a dolgot. Elhatározta, hogy kilesi a vén asszonyt. Kiment az előszobába. Még le sem vethette a munkaköpenyegét, amikor legnagyobb meglepetésére benyitott az öreg asszony. Szemei láthatóan megijedtek egymástól. Az asszony csak úgy reszketett félelmében, lesütötte a fejét és nem mert az urára nézni. Az ember pedig azért lepődött meg, mert felismerte a feleségét. Nem tudta eltalálni, mire való ez a komédia. Rá akart támadni az asszonyra, de hirtelen meggondolta a dolgot. Kiváncsi lett, ugyan mit akarhat? — No szülöm — kérdezte — hát mi járatban vagyunk? — Kézit csókolom, nagyságos úr — szepegte az asszony — azért, jöttem volna, hogyha tetszenék lefesteni. Hallottam, hogy modellre van szüksége a nagyságos urnak, én meg másnak is álltam már modellt. Gondoltam, hátha ilyen öreg csont is megfelelne. Legalább felmelegednék, míg a nagyságos úr lefest. Törvényszék. A kir. törvényszék pénteken fejezte be Urbán Pál bűnügyének tárgyalását. A beidézett tanúk sorra igazolták, a törvényszék előtt is beigazolódott Urbán bűnössége a hatóság elleni erőszakban s izgatásban. Izgató beszédei különben a város közönsége előtt ismeretesek. A pénteken déli egy órakor kihirdetett ítélet szerint Urbán Pál 8 évi fegyházat kapott s 1000 pénzbüntetést. (Behajthatlanság esetén további 50 nap.) Az ítélet még 10 évi hivatalvesztést és politikai jogainak elvesztését is kimondotta. Urbán ügyével kapcsolatos s együtt tárgyaltatott Horváth Ferenc ügye, akit azért vont felelősségre a törvényszék, mert Urbánnal együtt ő is megjelent a városházán, amikor a proletéruralom kitörésekor erőszakkal behelyezkedtek a közigazgatásba s az akkori helyettes polgármestert eltávolították a helyéről. Horváth Ferenc azonban csak statisztált, semmi tevőleges részt nem vett, s a törvényszék mindössze 3 napi fogházra ítélte el. Ehez hasonló statisztálás volt Horváth Ferenc szereplése abban a társaságban is, amely Biró Pálné lakásáról egy lőfegyvert elhozott. E vád alól a törvényszék fel is mentette. Pénteken délután Szálkai István volt rendőr