Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-07-04 / 54. szám

2. oldal­ ­ A Pinceszövetkezet rendkívüli közgyűlése. Június hó 27-én tartotta rendkívüli közgyű­lését a Czeglédi Bortermelők Első Pinceszö­vetkezete, amelyen a tagok majdnem teljes számban jelentek meg. Többek közt kimondotta a közgyűlés, hogy ezentúl a homoki borok adásvétel útján való értékesítésére nagyobb súlyt helyez, de emel­lett biztosítja saját régi tagjainak, nemkülönben a Termelők Szövetkezetébe átlépett volt tag­jainak és az oda ezentúl belépő 5 kát. hold­nál nem nagyobb szőlők birtokosainak a hordókölcsönzés és beraktározás jogait is oly­­kép, hogy az alapszabályoknak erre vonat­kozó szakaszai csak a Czeglédi Szőlőbirto­kosok Termelő Szövetkezete közgyűlésének hozzájárulásával változtathatók meg. Az üresedésben levő igazgatósági tagsági helyekre Alexy Géza és Farkas Ferenc kis­gazda (Selyem-u.), míg a felügyelőbizottságba Maczonka János, a Termelők Szövetkezetének elnöke és Apagyi József, a Termelők Szö­vetkezete felügyelőbizottsági tagja lett meg­választva, hogy a két testvérszövetkezet mű­ködése ezzel is szorosabbra fűződjék. A tagsági borok átvételét biztosok fogják ellenőrizni. Erre a közgyűlés Csipkó Lászlót mint vezetőt és melléje Bátori Gábor és Szabó Mihály tagokat választotta meg. A közgyűlés behatóan foglalkozott Kratoch­­villa Aurél igazgatót ért sajtótámadásokkal is, mely alkalomból az elnök dr. Hartyáni Imré­nek felajánlott egy helyet az igazgatóságban, hogy módjában álljon a kisebbség részéről be­folyást gyakorolni a szövetkezet vezetésére, de sajnos, az elnök jóindulatú fáradozása dacára sem sikerült békés megoldást létesíteni, miért a tagok részéről beérkezett indítvány alapján a közgyűlés ebben az ügyben a következő egyhangú határozatot hozta: „A közgyűlés úgy érzi, hogy most nem az az idő van, amikor a sorsverte magyarság­nak a személyes indulatok kielégítése első­rangú „közügye“ lehetne, mellyel a közvéle­ményt heteken keresztül sajtóbeli meghurco­­lásokkal foglalkoztatni szükséges lett volna, ezért mint erkölcsileg és anyagilag érdekelt fél, a közgyűlés, az igazgatót ért, de a szö­vetkezetét megkárosító személyes hajszát a leghatározottabban elítéli. A közgyűlés, mint egyedüli illetékes fórum, a legbehatóbban foglalkozott ezzel az üggyel , megvizsgálta a felhozott összes célzásokat és burkolt vádakat. Az előző közgyűlésnek és igazgatósági ülések hitelesített jegyzőköny­vei, a kir. törvényszék által jóváhagyott összes alapszabályok, levelezések, nemkülönben szóbeli kijelentések betekintése, felolvasása, illetve meghallgatása után és a részletes vizs­gálatokról beszámoló felügyelőbizottsági je­lentés alapján megállapítja a közgyűlés, hogy: A volt igazgatóság és felügyelőbizottság, de főleg az elsősorban támadási céltáblául választott Krotochvilla Aurél igazgató minden­kor és minden tekintetben a legkorrektebbül jártak el. A törvényeket és alapszabályokat nem­csak szigorúan betartották, hanem ezek kere­tében mindig a szövetkezet, a tagok és a közérdek javára működtek és megállapítja a közgyűlés, hogy az igazgatót ért vádak és gya­núsítások a hite­les adatok tanúsága szerint nem felelnek meg a valóságnak. Megállapítja továbbá a közgyűlés, hogy az igazgató elleni sajtóhadjárat intézői, Molnár Károly és dr. Hartyáni Imre ismételt felszólí­tás dacára sem léptek elő valami megfogható, konkrét esetre alapított és a szövetkezetet érdeklő kifogással, hanem megmaradtak az általános vádaskodásnál, frázisoknál, gyanú­sító szólamoknál, sőt alaptalan koholmányok­ból s a tények szántszándékos elferdítéséből kovácsoltak az avatatlanok előtt mutatós vádakat ellene és képzelt gazdagságának foly­tonos emlegetésével igyekeztek vele szemben a közirigység és gyűlölet mérgét elhinteni. Nyil­vánvaló tehát, hogy tollukat nem polgártár­saik érdeke vezette, hanem saját bevallásuk szerint a személyes ellenszenv és bosszú, amely azonban a szövetkezet jó hírnevét is veszélyez­teti, sőt azt üzleti hitelének megrontásával egye­nesen létében támadja meg. Épen ezért a közgyűlés az igazgató ellen intézett támadásokat határozottan visszautasítja és az alaptalanul vádaskodók eljárását a leg­erélyesebben elítéli. Molnár Károly ellen ebből kifolyólag különös rendszabályt nem tart szükségesnek, mert ő megelőzőleg már az alapszabályok 18. §-a alapján jogosan és vég­leg kizáratott a szövetkezeti tagok sorából. Dr. Hartyáni Imrével szemben megállapítja a közgyűlés, hogy ő, aki a szövetkezetnek most is tagja, ennek dacára — a közgyűlés meg­győződése szerint — jobb tudomása ellenére segédkezet nyújtott a szövetkezet igazgató­jának meghurcolásához s ezzel, valamint azzal, hogy a szövetkezet ügyeit ferde beállí­tásban, valótlan állításokkal nyilvánosan per­­traktálta, a szövetkezet iránti bizalom kisebbí­tésében közreműködött s igy a szövetkezet nyil­vánvaló érdekei ellen súlyosan vétett Mindezekkel szemben pedig Kratochvilla Aurél igazgató urat az őt ért méltatlan sajtó­támadások alkalmából feltétlen bizalmáról biztosítja, a kereskedői termelő érdekeknek a szövetkezeti kapcsolatban való szerencsés összeegyeztetéséért neki köszönetet szavaz s eddigi buzgó működésének elismeréséül őt ügy­vezető igazgatói hatáskörének meghagyásával vezérigazgatóvá lépteti elő. Végül kimondja a közgyűlés, hogy ezen határozatát publikálja és ezzel a támadások ügyét a szövetkezet részéről egyszer s min­denkorra befejezettnek nyilvánítja.“ HÍREK — A kir. járásbíróság új vezetője, Cséffi Hary Adolf hivatalát elfoglalta. Üdvö­zöljük közöttünk. — Közjegyzői helyettesítés. A buda­pesti kir. közjegyzői kamara az üresedésben levő közjegyzői állásra, annak végleges be­töltéséig, helyettesül dr. Gémesi Imre billédi menekült közjegyzőt rendelte ki. — Jó hely­ről úgy értesülünk, hogy a kétfelé osztott közjegyzői állások a fiumei és zirczi köz­jegyzők áthelyezésével betöltettek. Azonban ez még hivatalosan publikálva nincs. — A Tevél gyűjtései. A Területvédő­liga, főleg a külföldi propaganda céljaira szükséges összegek előteremtésére, július első felében országos gyűjtést rendez. Erre felhívjuk a hazafias érzésű polgárság figyelmét. — Végét járja a bojkott. Az osztrák zsidó vörösök (és vörös zsidók) a bojkottban törököt fogtak. A bécsi nép majd agyonveri az elbolondított s bojkottpárti munkásokat, úgy, hogy azok csak csapatosan s fegyverrel mernek járni. Az uszitók már szeretnék visz­­szacsinálni. Közben a külföldi szocialisták is rájöttek, hogy Kónfiék becsapták őket hazug mesékkel s igy a bojkott önmagától elsorvad s ma már nem létezőnek tekinthető. — A polgári leányiskola jubileuma. Polgári leányiskolánkat 1869. évben alapítot­ták s igy a múlt tanévben érte el fennállá­sának ötvenedik évét. A jubiláris esztendő azonban zivataros időkre esett s a vörös uralom alatt senki sem törődött az ilyen dol­gokkal, sőt az iskola helyiségei 1919. tava­szától őszig katonai célokra volt igénybe véve. A vörös- és romándulás után a megrövidí­tett tanítási évekről együttesen adott ki érte­sítőt Nagy László igazgató. Ebben emlékezik meg az évfordulóról. Az ötven év alatt az iskola nagyot fejlődött, úgy, hogy ma 300 növendékénél több van ,s a jelentkezők egy­részét — helyiség híján — fel sem lehet venni. Ezek a növendékek pedig mind czeg­­lédiek. Reméljük, hogy ez a legrégibb kultur­­intézetünk nyugalmasabb időket fog élni s teljesíti nemes feladatát, amint 50 éven át elismerésre méltóan szolgálta a nevelés és oktatás ügyét.­­ — A tiszántúli választások. Lezajlott ez a politikai esemény is. Eredménye a pár­tok számarányán lényegesen nem változtat s az erőviszonyok maradnak a régiek. Mező­túron Vértes Vilmos földinket választották meg 1500 szótöbbséggel, kinek sikeréhez őszinte örömmel gratulálunk. — Tanitóválasztás az evangélikus egyháznál. A helybeli ev. népiskola jó hírnevét lankadatlan szorgalmú és eredményt felmutató tanítóinak köszönheti. Ilyen munkás tanítók alapozták azt meg a múltban, ilyenek dolgoznak most is s értesülésünk szerint az egyház elöljárósága is azon van, hogy isko­lája jóhírneve a jövőre nézve még jobban fejlődjék. Ezért a Vághy Gyula tanító halá­lával megüresedett férfi-tanítói állást az eddigi általános szokástól eltérőleg, nem pályázat útján, amely kockázatos, hanem meghívás útján töltötte be az egyház közgyűlése június 27-én, meghíván egyhangúlag­­ Mayer József Lőcséről menekült, jelenleg Bonyhádon mű­ködő kántortanítót. Információnk szerint az ev. egyház elnöksége hónapokon keresztül tudakozódott tanítóképző intézetek igazgató­inál, tanítóegyesületi elnököknél, neves tan­ügyi férfiaknál olyan tanító után, aki 1. kitűnő és dolgozni szerető tanító, 2. kiváló kántor és 3. a társadalomban is munkálkodni akaró férfi legyen. Az ajánlottak közül­­Mayer Jó­zsefet találta az elnökség, majd az egyház­tanács legmegfelelőbbnek s ezek alapján hívta meg a közgyűlés is egyhangúlag. Egyébként Lőcséről idemenekült tanárok és járásbírók nyilatkozata szerint az egyház hívei és iskolás gyermekei csak­ örülhetnek, hogy ilyen ügybuzgó tanítót sikerült találniuk.­­ A Czeglédi Iparos Ifjúság Ortképző Egylete múlt vasárnap rendezett kertünnepélye szép erkölcsi és anyagi sikerrel végződött. Az ünnepség bevételi összege : 20,724 kor., kiadása: 15,005 kor., maradvány 571­9 kor. Ennek 75°/3-a 4289 kor. jótékony célra a ceg­lédi ellátatlanok javára elszámoltatott — Újabb árverések. A még el nem adott, vagy utóajánlatokkal szorgalmazott városi ingatlanok eladása újabb árveréseken a következő héten történik. Újabb árverést szenvednek a volt főjegyzői lak, a volt jegy­zői föld és a Kecskéscsárda épületekkel bíró­­részlete. — Cséplőgéptulajdonosok figyel­mébe. Az aratásból tudvalevőleg több jóra­­való czeglédi munkás kimaradt. Nagyon meg­szívlelésre méltó dolog lenne, ha a cséplőgép tulajdonosok a cséplési munkálatokhoz első­sorban ezeket szerződtetnék le. (Beküldetett.) CZEGLÉDI HÍRADÓ 54-ik szám

Next