Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-03-28 / 26. szám

Czegléd, 1920. II. évfolyam, 26 m ik­siás. VISSáflId­y március 28 CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös­ tér, régi járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF Előfizetési díj: egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára 1 K esyegi Nyikttér garmond sora 5 K ■—'■—* Községi választások. Ez a kérdés minden nappal aktuá­lisabb lesz. Mindinkább közeledünk ahhoz az időhöz, amikor a régi törvények sze­rint a községi választásokat meg kell tartani, ahhoz a naphoz, amelyen az új községi (városi) választói törvényt meghozza a nemzetgyűlés. Ma a város közvéleménye még hozzászólhat a készülő törvény­hez. Kívánságokat, javaslatokat tehe­tünk, s ha azok találkoznak a mai kor kívánalmaival, akkor elfogadásra számíthatnak. Ezúttal a választói jogosultságról és a városi képviselőkről akarunk egyet­­mást elmondani. A választói jogosultság alapja a választói névjegyzék. Kérdés tehát, kik vehetők fel a választói névjegy­zékbe, vagyis kik legyenek választó­jogosultak. A nemzetgyűlési választói jog nagy szabadelvűen, szociális kívánságoknak megfelelően van megállapítva s néze­tem szerint a választói jogosultság kell, hogy ugyanaz legyen a városi képvi­selő választói jognál is. Vitás lehet a nők választói joga, s itt a városi választói jogosultságnál valóban ki lehet hagyni a nőket a jogosultságból. Sérelem nem esik rajtuk, mert még nem kaptunk semmit eddig e tekintet­ben, s ha bevesszük az önálló kere­settel, önálló vagyonnal biró nőket, s az önállóan adózó özvegyeket s fér­jüket helyettesítő hadiözvegyeket,­­ akkor a női jogok apostolai még meg­lehetnek elégedve az eredménnyel, s ami a legfontosabb, talán az érdekelt nők nagy százaléka is helyes megol­dást fog látni ebben. Ami a választhatóságot illeti, e tekin­tetben ismét a női jogok megszorítását vagyok kénytelen hangoztatni s a vá­laszthatóságot nem tudnám megadni a nőknek többféle fontos okból. Ami pedig a férfiakból kike­rülő városi képviselőtestületet illeti, itt a virilizmus fenntartása vagy elej­tése az egyetlen fontos kérdés. Már a létszám nem oly lényeges és ha minden 1000 városi választóra 12—16 képviselő esik, a választók s a lakosság elegendő számban lesz képviselve a testületben. Én 1919 március 20-áig annak vol­tam a feltétlen híve,­­­hogy a viriliz­­must okvetlenül el kell ejteni, mint korszerűtlen intézményt. Azonban a március 21-ikével kez­dődött 4 hónap meggyőzött arról, hogy igenis az adózóképességnek, az adó­nak helyet kell engedni a képviselet­ben, de nem oly mereven, mint a régi törvény szerint, hanem választás útján. Az adófizetés alapján a városi kép­viselőknek csak egyharmada lehessen tagja a képviselőtestületnek s ezt az egyharmadot egy az ezen létszám háromszorosát magában foglaló név­jegyzékbe felvett legtöbb adót fizetők közül válasszák az összes választó­jogra jogosultak. A többi­t­ a tagot pedig az összes választhatók közül választhatnák. A választói jognak ez a két sar­kalatos pontja van, s ha ezt sikerül helyesen megoldani, akkor a városi választói jog helyesen van megoldva. Igaz, hogy nem lényegtelenek egyes mellékkérdések sem, pl., hogy mennyi időre történjék a megbízásadás, milyen rendszer mellett szavazzanak, stb. stb., de ezek kevésbé sikeres megállapítása már nem teszi a választói jogot magát rosszá vagy közérdekellenessé. — Felhívás a keletszibériában levő hadifoglyok hozzátartozóihoz. A ma­gyar királyi honvédelmi minisztérium hadifo­goly csoportja felhívja azokat, akik Keletszi­bériában, különösen a tengermelléken levő táborokban internált hozzátartozóik részére segélyezés vagy hazaszállítás elősegítése cél­jából pénzt óhajtanak a magyar misszió út­ján küldeni, hogy az a célra szánt összeget dollárokban fizessék be e hó 29-én és 30-án délelőtt 9 órától délután 2 óráig a magy. kir. honvédelmi minisztérium hadifogoly csoport­jánál (Budapest 11. ker. Szalay­ utca 15 I. em.) A pénzküldemények közvetítése csak feladó veszélyére történhetik, vagyis annak ellopása, elkobzása, lefoglalása, vagy más viszonyok következtében való elvesztése esetén sem a kincstár, sem a misszió kártérítést nem nyújt, úgyszintén a feladó tartozik viselni az esetleg szükségessé vált átváltásnál fellépő veszteséget.­­ Ha a pénzösszeg kézbesít­hető nem volna, ugyanabban a valutában fog visszafizettetni, amelyben az befizettetett, tekintet nélkül az időközben beálló árfolyam változásra. Dohánytermelés. A pénzügyminiszter újból szabályozza a saját használatra való dohánytermelést. Saját használatra dohányt csak a város belterületén, vagy a belsőségekkel össze­függő területen lehet termelni. Engedélyt csak azok nyerhetnek, akik me­zőgazdasággal hivatásszerűen foglalkoznak s a földterület a sajátjuk, vagy azt haszon­­élvezeti vagy haszonbérleti jogon bírják, egy­házi vagy iskolai javadalmaik közhivatali, gazdatiszti állásuk, vagy gazdasági alkal­maztatásuk után birtokolnak. Az engedély palántaszámra megy és pedig a felnőtt családtagok száma szerint növek­szik a palánták engedélyezhető száma. Egy családfő 200 drb. dohánypalánta ül­tetésére és termesztésére nyerhet engedélyt, minden vele közös háztartásban élő 16 év­nél idősebb férfi családtag után még száz palánta engedélyezését lehet kérni, de így sem lehet ötszáznál több palántára enge­délyt nyerni (200 darabnál kevesebbre en­­gedélyt nem adnak. A saját használatra engedélyezett palán­tákból termelt dohányt csak pipadohány gyanánt és az engedélyes családtagoknak szabad felhasználni. Eladása tilos s bünte­tést von maga után. Az engedélyeket a városi elöljáróság utján lehet kérni s a kérés beadásakor ugyanott előre le kell fizetni az engedélyezési dijakat. Az engedélyezési dij palántánként — mint a múlt évben is volt — egy korona, legke­vesebb tehát 200 korona. Ha az engedélyes bármi okból nem venné igénybe az engedélyt , azt az év június 15.-ig bejelenti, az engedély díját az állam­­pénztárnál visszakapja. Azok, akik a kincstár részére termelnek dohányt, saját használatukra való termelésre engedélyt nem kaphatnak, de nincs is rá szükségük, mert bár egész termésüket köte­lesek beszállítani, azonban a beváltás alkal­mával előzetes bejelentésük alapján vissza­kaphatnak maguk és 16 éven felüli férficsa­ládtagjaik részére. 10—10 kg. dohányt s ezen­felül még az 5 kg. holdon felüli területen ter­melők gazdasági cselédeik részére kat, hol­danként 5 kilogramot. Eszerint akinek földje van, belsőséggel termelhet dohányt s kaphat vissza az is, aki a kincstár részére termel s elláthatják magu­kat, családtagjaikat és gazdasági cselédeiket úgy, hogy a dohánycsempészésnek meg kell szűnnie annyival is inkább, hogy a kincs­tárhoz mennél több dohány kerüljön be, hogy a nem termelőket bőségesen elláthassa mint azelőtt­e megfinomított, kidolgozott jó füstölni valókkal. A kincstári dohánytermelésnél az 1920 évre a következő beváltási árak állapíttattak meg. Szivarboríték levelek ára métermű­

Next