Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-07-01 / 53. szám
Czegléd, 1920. II. évfolyam, 51*ikszám. Csütörtök, julius 1 CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP |-------1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1, km** Eötvös tér, régi járásbirósági Épület felslői szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF Előfizetési díj: egész évre 36 K, félévre 49 K, negyedévre 39 K. a Egyes számára 1 k rrrkai Nyilttér garmand sera s R cécsi Termelés és összetartás. Hogy ez a két fogalom miként jön egymás mellé, azt elég alaposan megmagyarázták vasárnap délelőtt a többtermelés országos szövetségének kiküldöttei. A termeléshez és a termelés fokozásához nemcsak természeti eszközök és feltételek kellenek, hanem összetartás is. Az összetartás vonatkozik arra, hogy a tulajdonosnak egyetértésben kell élnie a munkással, s e kettőnek a fogyasztóval. Meg kell érteni e három tényezőnek egymást, sőt fel kell találniuk az érdekközösséget. Ellenmondásnak látszik, hogy a munkaadó és munkás, valamint a fogyasztó érdekközösséget találjon egymással. Hogy a gazda és munkája között bizonyos érdekkapcsolat van, az még hamarosan felismerhető, sőt a részes vállalatnál egyenesen kézenfekvő, de pénzbérfizetésnél is nyilvánvaló, hogy jó munka csak jó pénzért várható, s ha a munkaadó megfelelő díjazással a munkásokat jobb anyagi helyzetbe segíti, akkor jó munkát várhat és kap is, ami az ő anyagi helyzeténekjavulását szolgálja. Sokkal nehezebb az érdekkapcsolatot a két termelő ágazat és a fogyasztók tábora között fellelni. Pedig van. Itt a megértés adja meg a felismerést. A termelőnek be kell látnia, hogy a fogyasztó nem az ő kedvéért van, s a fogyasztónak tudnia kell, hogy a termelő nem az ő célját szolgálja. Mindkettőnek be kell látnia, hogy kölcsönösen egymásra vannak utalva s ezért egymást erősíteniük kell. Az árakat csak úgy szabad megszabni, hogy a fogyasztó megbirja fizetni s a termelő is boldogulhasson. Az érdekközösségnek ez a felismerése talán öntudatlanul megvolt a háború előtt. Szabályozta ezt a tisztességes kereskedelem. Ez tartotta féken azokat, akik elfogultak, vagy osztályérdekre törekvők voltak s hajlandók lettek volna a közös érdek ellen a maguk külön hasznára egyoldalu árakat megállapítani. " A tisztességes kereskedelem azonban kiveszett a háború alatt s a közvetítők ahelyett, hogy mint azelőtt egészségesen szabályozták volna az árakat, féktelen eszeveszettséggel vetették rá magukat a termelőkre és fogyasztókra egyaránt, hogy mind a kettőt megfojtsák s kiélesítették az ellentéteket, külön tábort csináltak az azonos érdekű felekből s ezek egymás ellen, lázadoznak ahelyett, hogy közösen fordulnának lenyűgöző ellenségük , a közvetítő kereskedelem ellen. Arra valók a termelő szövetkezések, hogy a közvetítőket kizárják, a termelők és fogyasztók megrablását lehetetlenné tegyék. A szövetkezetek legyenek azoka kapcsok, amelyek révén a termelő és fogyasztó újból felismeri, hogy nem ellentmondás az, hogy bizonyos tekintetben érdekközösség van közöttük. A békefeltételek. (Ries Ferenc főigazgató előadása.) Az állami Kossuth-főgimnázium évzáró ünnepélyén Ries Ferenc főigazgató vázlatosan ismertette a békefeltételeket. Csak vázlatosan, de ezekből a kiemelt részletekből megtudjuk azt, hogy egész országunk gyámság alá van vetve. Megtudtuk, hogy a békeokmánybana legádázabb bosszúvágy, — ez a legaljasabb emberi indulat, — karöltve dolgozik az ördögien mesterkélt, raffinált kapzsisággal, ezzel a nem kevésbé utálatos emberi indulattal. Megtudtuk azt is, hogy nemcsak Erdélyt, a Felvidéket, a Bánátot dobták oda a rabló szomszédok martalékául, hanem a meghagyott Csonka Magyarországot is prédának tekintették s ezt az prédát a antantnak nevezett rablószövetkezet vette a keze alá. A béke politikai feltételei lealázók, katonai és gazdasági határozmányai megfojtak. E tekintetben például annyira mentek a mohóságban, hogy nem voltak képesek meg sem határozni azt az összeget, amit követelnek rajtunk, hanem egyszerűen zár, plávészije mint zálogot, az ország összes javait s évenkint annyit visznek el az ország mezőgazdasági és ipari termékeiből, amennyi nekik tetszik s ezt a piócázást addig folytatják, ameddig csak akarják. A sátán minden furfangját elővették, amikor a részleteket kidolgozták s a kijátszás lehetőségei elől az utat elisárták. 346 paragrafuson át egyéb sincs, mint gúzsbakötés. Azt hittük, emberek dolgoztak a békeművön s kiderült, hogy a pokol minden ördöge összefogott s egész tudományát beleöntötte a magyaroknak szánt békefeltételekbe. És ezeket az ördögi feltételeket írásba foglalták, hogy lássák késő évszázadok is, hogy mire képes az ember, ha a sátán búvik belé. A vak gyűlölet elvette az eszüket, elvette a szégyenérzésüket, mert hiszen gyalázatot hoztak az „ember“ fogalmára, az egész emberi nemre. Ezt a munkát szégyenleni fogják nemcsak a franciák, angolok stb., hanem még azok a négerek is, akiket társul vettek maguk közé s akiktől függővé tették, hogy a magyarokat bevegyék-e a népszövetségbe. Az előadás ezeket tárta a hallgatóság és az ifjúság elé azzal a célzattal, hogy ez ellen a jövő ellen tiltakozni, cselekedni és áldozni kell. Ezt a sorsot nem érdemeljük s kivívjuk, hogy más legyen a jövendőnk. A hatásos előadás ezt a célt el is érte, mert mindenki azzal a meggyőződéssel távozott, hogy a békefeltételekbe nem nyugszunk bele soha. — A kormányzó arcképe. A belügyminiszter figyelmezteti az alárendelt hatóságokat hogy Horthy Miklós kormányzó nagyított arcképének forgalombahozatalára egy budapesti cég engedélyt kapott s a műlapokat már elkészítette. Ezek hivatalos helyiségekben kifüggeszthetők. Minden igaz magyar ember lelkében mélyen gyökerezik az a mélységes hazafias érzés sugallta őszinte hódoló tisztelet s az a szeretetteljes meleg ragaszkodás, amely az ország főméltóságú kormányzójának magas személyét osztatlanul körülveszi, kívánatos, hogy az külsőleg is kifejezésre jusson azáltal, hogy a törvényhatóságok, városok és községek hivatali helyiségei a kormányzó úr őfőméltóságának képmásával diszíttessenek fel. HÍREK — Küldöttség a kormányzónál. Az a küldöttség, amely a legutóbbi közgyűlés által a nemzeti hadsereg részére megszavazott 200.000 koronát mutatja be Horthy Miklós kormányzónak, szerdán a hajnali vonattal utazott fel Budapestre. A kormányzó a küldöttséget d. e. fél 11 órakor fogadta. — Halálozás. Özv. Donovitz Ferencné szül. Kovács Hermina 60 éves korában június hó 27-én meghalt. Temetése 28-án délután volt nagy részvét mellett. Az elhunytban Kiss Dénesné városi tisztviselő neje édesanyját gyászolja. — Városi közgyűlés. A július havi rendes közgyűlés a mai napra esett volna, azonban a nagy dologidőre tekintettel a jövő, esetleg az azután következő csütörtökre marad. — A második közjegyzőség. Az igazságügyminiszter elrendelte, hogy a czeglédi kir. közjegyzőség kettéosztassék és illetve Czegléden egy uj közjegyzői állás szerveztessék. — Évzáró ünnepély. A Kossuth-főgimnázium Péter-Pál-napján évzáró ünnepélyt tartott. Az ünnepélyt Ries Ferenc főigazgató nyitotta meg egy előadással, amely a békefeltételek ismertetéséről szólott, s amelyet lapunk más helyen ismertetünk. Az ismertetést lelkes hangú felhívás követte, amel magával ragadta az egész hallgatóságot. Az előadást követő lelkes tetszésnyilvánítások után az intézet két növendéke (Drága Lajos 1, A) és Szabó István VII. osztályú tanulók) szavaltak a mai szomorú állapotokra vonatkozó költeményeket. Mindkét szavalatot nagy tapssal fogadta a közönség. Azután a Vili. osztály búcsúzott az iskolától érzékeny szavakkal, melyeket Kornér Kálmán intézett a tanárokhoz, szülőkhöz és iskolatársakhoz. Végül a segély- és jutalomdíjak kiosztása, következett nagy örömére a szorgalmas, jeles előmenetelü és jó magaviseletü fiuknak. A szép ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. « — A nagykátai út kikövezése. A Czeglédet Tápiószentmártonnal összekötő nagykátai út járhatatlansága régi panasza az érdekelteknek. Régóta erős vágyakozás tárgyát képezi annak jó karbatétele. A vágyakozás azonban egymagában nem elegendő. Most a cselekvés következik — talán. A város mérnöke összeállította az érdekeltség névsorát s megállapította, hogy 6500 katasztrális hold tartozik az úthoz. Ha ez a számítás pontos, akkor a kövezésnek 250.000 koronát kitevő költségéből egy holdra 40 korona esik. Csupán az érdekelteken múlik, hogy az utat kiköveztetik-e vagy sem. •A Zrínyi-gárda. E címen indult meg egy országos mozgalom. Célja az erkölcsök megjavítása, melyet a destruktív irodalom terjesztett az országban. A mozgalom nagy arányokat öltött s harcosai között ott látjuk dr. Prohászka Ottokár püspököt és Haller István kultuszminisztert a magyar keresztény társadalom szine-javával. A miniszter kijelentette, hogy az erkölcsi megújhodás nélkül társadalmunk felfrissítése el sem képzelhető. A mozgalom hullámai a vidékre is átcsapnak s hamarosan Czegléden is megalakul a Zrínyi-gárda.