Czeglédi Hiradó, 1922 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1922-01-01 / 1. szám
2. oldal ■ __________________1.— HÍREK — Lapunk előfizetőinek és olvasóinak hol'» dog újévet kívánunk. — Olvasóinkhoz. Lapunk az újévvel negyedik évfolyamába lépett és arra ezúttal újból előfizetést nyitunk. Mint a múltban, úgy a jövőben is teljesen pártonkivüli ,szigorú tárgyilagossággal és komolysággal szolgáljuk városunk ügyeit. — Nem adunk sem ingyen naptárakat, sem Rinaldo Rinaldini-féle írásokat, de becsületes, komoly, hetenként kétszer megjelenő lapot küldünk. előfizetőinknek. Szerkesztőség és kiadóhivatal. — Haller István városunkban. Mint értesülünk, Haller István városunk képviselője vasárnap délelőtt allórai gyorsvonattal körünkbe érkezik és m a délután folyamán látogatást tesz az Ipartestületben. — Bírói kitüntetés. Kormányzó úr . Főméltósága Ádám Sándor ügyvéd, járásbirónak a kir. Ítélőtáblás bírói czimet adományozta. Gratulálunk. — Megyegyűlés. Pestvármegye törvényhatósági bizottsága január 10-én tartja téli rendes évnegyedes közgyűlését. — Eljegyzés. Szalisznyó Lajos városi levéltárnok december 25-én tartotta eljegyzését Boda Mariska urleánnyal Gratulálunk. — Városi közgyűlés. Rendkívüli közgyűlést tartott december hó 30-án, pénteken délelőtt 9 órakor a városi képviselőtestület, mely a város 1922. évi költségvetését tárgyalta volna. A tárgysorozatban ezenkívül még 3 ügy szerepelt, két illetőségi ügy és a városi nyomtatványok vállalatba adása. Bogár Jánost és Nagy Istvánt a város kötelékébe felvette. Nagy vitát okozott a város nyomtatványainak vállalatba adása. Tudvalevő dolog, hogy a nemrégiben tartott árlejtésen a város nyomtatványszükségleteinek kielégítést évi 500 koronáért vállalta a Simon és Garab cég a Nagy Elek és fia cég 550 koronás ajánlatával szemben. A vita a körül forgott, hogy egyáltalán lehetséges-e az, hogy ezért a nevetségesen csekély összegért odaadja-e a város, vagy ha nem, mit tegyen. Pro és contra több felszólalás történt s végre is a közgyűlés az ajánlatot elfogadta, mert újabb árlejtésnek előreláthatólag ugyanez lenne az eredménye, zárt ajánlatok esetén, hasonló „támadástól“ lehetne tartani, viszont az ajánlattevő tudta, mire vállalkozik stb. stb. Végül is a város az 1922. évben ingyen jut nyomtatványaihoz. — A költségvetés tárgyalását a közgyűlés Antal Antal indítványára elhalasztotta, mert a tárgy fontosságához mérten kevés számú képviselő jelent meg. A költségvetés tárgyalására valószínűleg január 9-én hívnak össze új közgyűlést. — Jótékonyság. Karácsony estélyén a fiatalkorúak, fogházában szépen sikerült szeretet ünnepélyt tartott a Ref. Nőegylet. A feldiszített teremben 250 letartóztatott gyűlt össze s nemesült szívük az ünnepély hatása alatt énekkari számok, szavalat, hegedűszám mellett szemmel látható nagy hatást keltett a Nőegylet hatalmas beszédű szónoka előadása, ki a lelkükbe markolt alkalmi gyönyörű előadásával. A szépen sikerült ünnepély végén a helybeli társadalomtól begyült ajándékokat osztották szét a foglyoknak s utána vacsorával vendégelték meg a fogház letartóztatottjait. Germekvédelmi előadások. Az amerikai anya- és csecsemővédő akcióval kapcsolatban január 5—8-ig az amerikai vöröskereszt egylet a városháza közgyűlési termében nagy kiállítást rendez, melynek célja, hogy az anya- és gyermekgondozás legbeváltabb módjait szemléltesse. Két előadás lesz, az egyik a közgyűlési teremben, a másik az Urániában vetített képekkel. A kiállítás s az előadásokra belépődíj nem lesz. — Kézigránátok az állomáson. A máv. állomásépület egyik padlásán a tetőzet javítása közben 5 darab kézigránátot találtak. Bizonyosan a forradalmi idők alatt rejtették oda. A kézigránátokat átadták a katonai hatóságnak. — Petőfi-ünnep. Hazánk egyik legnagyobb költője és szabadsághőse, Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából tárlatot rendezünk. Felkérjük a város hazafias és műpártoló közönségét, hogy a birtokukban levő bármilyen régi vagy új, díszes vagy egyszerű kiadású Petőfi-könyveket, füzeteket, albumokat, képeket, szobrokat bocsássák tárlatra rendelkezésünkre, hogy ezáltal is módunkban legyen az ünnnepélyt Petőfi nagyságához méltóan minél díszesebben megrendezni. A kiállításra szánt műveket az Ifjúsági kör helyiségébe (kaszinói kisterem) kérjük küldeni, vagy elhozatal végett értesiíteni. Az elnökség. — Amerikai adomány. A Ref. Nőegylet vezetőségének sok fáradságos utánjárásra sikerült kieszközölni, hogy az Amerikai Relief Administration 400 czeglédi szegény gyermek részére ruhát utaljon ki. Erre a segélyre még a nyár folyamán kellett jelentkezni s most a karácsonyi ünnepekre osztotta ki a Nőegylet. A kiosztásnál az amerikai misszió részéről Aberle tábornok volt jelen. 400 lerongyolódott szegény gyermeknek hozott boldog karácsonyi ünnepet a kiiztott méret után szabott, régen látott teljesen új ruha, felsőkabát, harisnya és erős eredeti amerikai cipő. Sajnos azonban még sok lerongyolt szegény családnak nem jutott ebből a több, mint félmillió korona értékű adományból, de a Nőegylet vezetősége újabb gyermekruhasegély kiutalásra számítva, a minél gyorsabb lebonyolíthatás céljából már folyamatba tette. Jelentkezni még lehet vallás és társadalmi osztály különbség nélkül a központi leányiskolánál. A gyermekek megmérés céljából bevezetendők. — Városi pótadó. Bár a pénteki közgyűlés a városi háztartás költségelőirányzatának tárgyalását elhalasztotta, abból mégis lehet közölni először is azt, hogy az 1922. évi pótadó 190 percent lesz. Ne áltassuk magunkat, ez igen magas pótadó, különösen magas azáltal, hogy az állami adó is súlyos teher és szintén magas. Ezt a pótadókulcsot a háború előtt 70—80 percenktel össze sem lehet hasonlítani." Fizetni tehát nehéz lesz, súlyos lesz. Még súlyosabban esik latba az a körülmény, hogy ezt a terhet azért'' kell ily szinte kibírhatatlan magasságban viselnünk, mert bizonyos állami adók még ma sincsenek kivetve, s nem követhetik azt az alapot, amelyen a pótadót számítják. A nagyvállalatok adója nagy állami adóalapot jelent s ez nincs benne a mi alapunkban, minthogy az nincs megállapítva. Természetes, hogy a kisebb állami adóalap nagyobb városi pótadót eredményez, s igy a közönség, a kisemberek nyögik a terhet s a nagyvállalatok nem osztják meg velünk. Azonban itt nem elég panaszkodni, hanem tenni is kell. Ha a pénzügyigazgatóság s a pénzügyminisztérium tisztviselője nem segít ezen a komoly bajon, akkor magához a pénzügyminiszterhez kell fordulni. Elvégre közteherviselés van s a közteherviselés arányosságot jelentene. Ez azonban nem arányosság és nem igazság. Igaz, hogy később, valamikor eléri a vállalatokat ez a magas adó is, de az nem vigasztalás nekünk, ma. Mi azt kívánjuk, hogy a mindenkori terhek oszlassanak el egyenlően, arányosan és igazságosan. Addig kell menni, míg ezt el nem érjük. önként belépők útiköltségei. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a m. kir. honvédségbe önként belépők útiköltségeit, a vármegye székhelyére és onnan vissza haza, tisztán a vonat III. osztályú viteldíját — megtérítse a katonai kincstár. A térítésre csak a bevonulás után van igény, tehát csak az kaphatja, aki bemarad s szolgálatát megkezdi. Az összeg igazolására a sorozásra felutazás előtt igazolólapot kapnak a városházán a 6. sz. szobában. Az önkéntes belépés részletes feltételei ugyanott megtudhatók. — A váltságbúza ára. A pénzügyminiszter 1922 január 15-től a búza imázsánkénti árát 2240 koronában állapította meg a vagyonváltságra vonatkozóan. Ez a megállapítás azonban nem érinti a váltságköteleseknek azt a jogát, hogy január 15-ig 1000 koronás alapon fizethetnek. — Közeledés. (?) Bethlen miniszterelnök a keresztény kurzus enyhítését célozza a karácsonyi levelében olyan módon is, hogy a zsidók becsületes, hazafias (!) részével béküljünk ki és a zsidók ne legyenek gyűlölködők a keresztényekkel szemben, akik t. i. a változott viszonyok folytán a közgazdasági és kereskedelmi pályákra tömegesebben tódulnak. Hát erre a békeajánlatra szépen megfelel egy bizonyos üzleti lap (hogy a szerkesztője fajbeli, talán felesleges megemlíteni). Ennek a lapnak a karácsony előtti száma mulatságképen (!) találós kérdést ad fel a „kicsinyeknek“. Meghatározza ugyanis a tetőnek és a hangyának a természetrajzát és azt teszi fel kérdésül, hogy ezek közül melyik a tetü, melyik a hangya. A tetüről így ír: Van egy kis rovar, mely minden komoly munka és fáradság nélkül élősködik másoknak a bőrén és típusa a politikai existenciának. (Úgy tudjuk, a „kicsiny“ Szterényi ezen utóbbi meghatározást a „Hangyára“ fogja érteni. — A lakáshivatalból. A lakáshivatal elnökének ideiglenes megbízatása lejár január elsejével. Azonban még nem hallunk arról hírt, hogy komoly pályázó volna. Azok, akik az állásra törekszenek, nem alkalmasok és kár volna kísérletezni velük. Kísérletezés helyett végleges megoldást kell keresni s megválasztani egy arravaló jogászembert, aki hivatásszerűen látná el a hivatal teendőit. — Közkívánatra. A helybeli Jézus szive szövetség, újév napján d. u. 3 és 5 órakor, karácsonyi szinielőadását, a rk. iskola nagytermében megismételi. — Sok a tisztviselő. A politikában, magánbeszélgetésben, társadalmi problémák tárgyalásánál mindig csak azt halljuk emlegetni, hogy sok a tisztviselő, sok az alkalmazott. Ezzel szemben bármelyik hivatalba megyünk, sürgetünk valamit, ott meg mindenütt azt halljuk, hogy sok a munka, nem győzik, nincs elég alkalmazott, ezért késik az ügy hónapokig — egy évig is. Lehetetlen ezt a két panaszt összeegyeztetni. Az egyiket lehetetlen elhinni. De hát melyiket higyjük el ? talán egyiket sem? Nem akarunk vádolni senkit azzal, hogy az első panaszt higyjük el ugyanakkor, amikor a másik panasznak az a része, hogy minden ügy megdöbbentő lassúsággal intéződik, tényleg fennáll. Próbáljuk összeegyeztetni a két dolgot s a fő bajt a helytelen elosztásban keresni. Talán úgy áll a dolog, hogy ott, ahol kevés a dolog, sok a tisztviselő, ahol meg a dolog sok, ott kevés az alkalmazott. Ha eltaláltuk az igazságot, bocsánatot kérünk. Véletlenül történhetett. — A megyei kőbánya. Mikor a megyei kőbánya alapításáról legelőször volt szó, egyik öreg, tapasztalt bizottsági tag azczán a meghökkenésnek az a félreismerhetetlen vonása jelent meg, amely azt fejezte ki: No, ha a vármegye alapit, akkor a város fizet. Hát bizony szakasztottan így áll a dolog s mivel a városnak az alapításban való részvételét a legközelebbi közgyűlés már tárgyalja, az ügyet legalább nagyjában már most itt is tárgyalni kell. Hát, igen, a vármegye alapít s a városnak fizetnie kell, ha ki nem akar maradni az alapítók közül. Nem kényszer ez, hanem olyan dolog, amibe bele kell menni. A megyei kőbányát megcsinálják Czegléd nélkül is. De Czeglédnek nem lehet távol tartani magát. Az alapításban való részvétel annyi előnnyel jár, hogy azt nem szabad elszalasztanunk. E dologgal legközelebb részletesen foglalkozunk, mielőtt döntésre kerülnek Gazdátlan dolgok. A rendőrségen talált pénzt és kulcsokat őriznek, igazolt tulajdonosaik a 16. sz. szobában vehetik át. — Belebotlott a rendőrségbe. Mózes Dániel czeglédi lakos ellen a pestvidéki kir. törvényszék még ez év elején elfogatási parancsot adott ki. Akkoriban hónapokig keresték, de nem tudták elfogni s megállapították, hogy nyomaveszett, ismeretlen helyre költözött. A héten valami ügyben panaszt tett a rendőrségen, ahol azonban felismerték s eszébe juttatva az elfogatóparancsot letartóztatták s átkisérték a pestvidéki kir. törvényszékhez. CZEGLÉDI HÍRADÓ 1-fő szám