Czeglédi Hiradó, 1922 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1922-01-01 / 1. szám

2. oldal ■ __________________1.— H­ÍREK — Lapunk előfizetőinek és olvasóinak hol'» dog újévet kívánunk. — Olvasóinkhoz. Lapunk az újévvel negyedik évfolyamába lépett és arra ezúttal újból előfizetést nyitunk. Mint a múltban, úgy a jövőben is teljesen pártonkivüli ,szigorú tárgyilagossággal és komolysággal szolgáljuk városunk ügyeit. —­ Nem adunk sem ingyen naptárakat, sem Rinaldo Rinaldini-féle íráso­kat, de becsületes, komoly, hetenként kétszer megjelenő lapot küldünk­­. előfizetőinknek. Szerkesztőség és kiadóhivatal. — Haller István városunkban. Mint értesülünk, Haller István városunk képvise­lője vasárnap délelőtt all­órai gyorsvonattal körünkbe érkezik és m a délután folyamán lá­togatást tesz az Ipartestületben. — Bírói kitüntetés. Kormányzó úr . Főméltósága Ádám Sándor ügyvéd, járás­­birónak a kir. Ítélőtáblás bírói czimet ado­mányozta. Gratulálunk. — Megyegyűlés. Pestvármegye törvény­­hatósági bizottsága­ január 10-én tartja téli rendes évnegyedes közgyűlését. — Eljegyzés. Szalisznyó Lajos városi levéltárnok december 25-én tartotta eljegyzé­sét Boda Mariska urleánnyal Gratulálunk. — Városi közgyűlés. Rendkívüli köz­gyűlést tartott december hó 30-án, pénteken délelőtt 9 órakor a városi képviselőtestület, mely a város 1922. évi költségvetését tárgyalta volna. A tárgysorozatban ezenkívül még 3 ügy szerepelt, két illetőségi ügy és a városi nyomtatványok vállalatba adása. Bogár Já­nost és Nagy Istvánt a város kötelékébe fel­vette. Nagy vitát okozott a város nyomtat­ványainak vállalatba adása. Tudvalevő dolog, hogy a nemrégiben tartott árlejtésen a város nyomtatványszükségleteinek kielégítést évi 500 koronáért vállalta a Simon és Garab cég a Nagy Elek és fia cég 550 koronás ajánlatával szemben. A vita a körül for­gott, hogy egyáltalán lehetséges-e az, hogy ezért a nevetségesen csekély összegért oda­adja-e a város, vagy ha nem, mit tegyen. Pro és contra több felszólalás történt s végre is a közgyűlés az ajánlatot elfogadta, mert újabb árlejtésnek előreláthatólag ugyanez lenne az eredménye, zárt ajánlatok esetén, hasonló „támadástól“ lehetne tartani, viszont az ajánlattevő tudta, mire vállalkozik stb. stb. Végül is a város az 1922. évben ingyen jut nyomtatványaihoz. — A költségvetés tár­gyalását a közgyűlés Antal Antal indítványára elhalasztotta, mert a tárgy fontosságához mér­ten kevés számú képviselő jelent meg. A költségvetés tárgyalására valószínűleg január 9-én hívnak össze új közgyűlést. — Jótékonyság. Karácsony estélyén a fiatalkorúak, fogházában szépen sikerült sze­retet ünnepélyt tartott a Ref. Nőegylet. A fel­­diszített teremben 250 letartóztatott gyűlt össze s nemesült szívük az ünnepély hatása alatt énekkari számok, szavalat, hegedűszám mel­lett szemmel látható nagy hatást keltett a Nőegylet hatalmas beszédű szónoka elő­adása, ki a lelkükbe markolt alkalmi gyö­nyörű előadásával. A szépen sikerült ünne­pély végén a helybeli társadalomtól begyült ajándékokat osztották szét a foglyoknak s utána vacsorával vendégelték meg a fogház letartóztatottjait. Germekvédelmi előadások. Az amerikai anya- és csecsemővédő akcióval kapcsolatban január 5—8-ig az amerikai vöröskereszt egylet a városháza közgyűlési termében nagy kiállítást rendez, melynek célja, hogy az anya- és gyermekgondozás legbeváltabb módjait szemléltesse. Két elő­adás lesz, az egyik a közgyűlési teremben, a másik az Urániában vetített képekkel. A kiállítás s az előadásokra belépődíj nem lesz. — Kézigránátok az állomáson. A máv. állomásépület egyik padlásán a tetőzet javí­tása közben 5 darab kézigránátot találtak. Bizonyosan a forradalmi idők alatt rejtették oda. A kézigránátokat átadták a katonai hatóságnak. — Petőfi-ünnep. Hazánk egyik legna­gyobb költője és szabadsághőse, Petőfi Sán­dor születésének 100. évfordulója alkalmából tárlatot rendezünk. Felkérjük a város haza­fias és műpártoló közönségét, hogy a birto­kukban levő bármilyen régi vagy új, díszes vagy egyszerű kiadású Petőfi-könyveket, fü­zeteket,­ albumokat, képeket, szobrokat bo­csássák tárlatra rendelkezésünkre, hogy ez­által is módunkban legyen az ünnnepélyt Petőfi nagyságához méltóan minél díszeseb­ben megrendezni. A kiállításra szánt műveket az Ifjúsági kör helyiségébe (kaszinói kisterem) kérjük küldeni, vagy elhozatal végett értesi­í­teni. Az elnökség. — Amerikai adomány. A Ref. Nőegylet vezetőségének sok fáradságos utánjárásra sikerült kieszközölni, hogy az Amerikai Relief Administration 400 czeglédi szegény gyermek részére ruhát utaljon ki. Erre a segélyre még a nyár folyamán kellett jelentkezni s most a karácsonyi ünnepekre osztotta ki a Nő­­egylet. A kiosztásnál az amerikai misszió részéről Aberle tábornok volt jelen. 400 lerongyolódott szegény gyermeknek hozott boldog karácsonyi ünnepet a kiiztott méret után szabott, régen látott teljesen új ruha, felsőkabát, harisnya és erős eredeti ame­rikai cipő. Sajnos azonban még sok leron­gyolt szegény családnak nem jutott ebből a több, mint félmillió korona értékű adományból, de a Nőegylet vezetősége újabb gyermek­­ruhasegély kiutalásra számítva, a minél gyor­sabb lebonyolíthatás céljából már folyamatba tette. Jelentkezni még lehet vallás és társadalmi osztály különbség nélkül a központi leány­iskolánál. A gyermekek megmérés céljából bevezetendők. — Városi pótadó. Bár a pénteki köz­gyűlés a városi háztartás költségelőirányza­tának tárgyalását elhalasztotta, abból mégis lehet közölni először is azt, hogy az 1922. évi pótadó 190 percent lesz. Ne áltassuk magunkat, ez igen magas pótadó, különösen magas azáltal, hogy az állami adó is súlyos teher és szintén magas. Ezt a pótadókulcsot a háború előtt 70—80 percen­ktel össze sem lehet hasonlítani." Fizetni tehát nehéz lesz, súlyos lesz. Még súlyosabban esik latba az a körülmény, hogy ezt a terhet azért'' kell ily szinte kibírhatatlan magasságban visel­nünk, mert bizonyos állami adók még ma sincsenek kivetve, s nem követhetik azt az alapot, amelyen a pótadót számítják. A nagyvállalatok adója nagy állami adóalapot jelent s ez nincs benne a mi alapunkban, minthogy az nincs megállapítva. Természetes, hogy a kisebb állami adóalap nagyobb vá­rosi pótadót eredményez, s igy a közönség, a kisemberek nyögik a terhet s a nagyvál­lalatok nem osztják meg velünk. Azonban itt nem elég panaszkodni, hanem tenni is kell. Ha a pénzügyigazgatóság s a pénzügy­minisztérium tisztviselője nem segít ezen a komoly bajon, akkor magához a pénzügy­miniszterhez kell fordulni. Elvégre közteher­viselés van s a közteherviselés arányosságot jelentene. Ez azonban nem arányosság és nem igazság. Igaz, hogy később, valamikor eléri a vállalatokat ez a magas adó is, de az nem vigasztalás nekünk, ma. Mi azt kí­vánjuk, hogy a mindenkori terhek oszlassa­nak el egyenlően, arányosan és igazságosan. Addig kell menni, míg ezt el nem érjük. önként belépők útiköltségei. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a m. kir. honvédségbe önként belépők útiköltsé­geit, a vármegye székhelyére és onnan vissza haza, tisztán a vonat III. osztályú viteldíját — megtérítse a katonai kincstár. A térítésre csak a bevonulás után van igény, tehát csak az kaphatja, aki bemarad s szol­gálatát megkezdi. Az összeg igazolására a sorozásra felutazás előtt igazolólapot kapnak a városházán a 6. sz. szobában. Az önkén­tes belépés részletes feltételei ugyanott meg­tudhatók. — A váltságbúza ára. A pénzügymi­niszter 1922 január 15-től a búza imázsán­­kénti árát 2240 koronában állapította meg a vagyonváltságra vonatkozóan. Ez a meg­állapítás azonban nem érinti a váltságköte­­leseknek azt a jogát, hogy január 15-ig 1000 koronás alapon fizethetnek. — Közeledés. (?) Bethlen miniszterelnök a keresztény kurzus enyhítését célozza a karácsonyi levelében olyan módon is, hogy a zsidók becsületes, hazafias (!) részével béküljünk ki és a zsidók ne legyenek gyű­­lölködők a keresztényekkel szemben, akik t. i. a változott viszonyok folytán a közgaz­dasági és kereskedelmi pályákra tömegeseb­ben tódulnak. Hát erre a békeajánlatra szépen megfelel egy bizonyos üzleti lap (hogy a szerkesztője fajbeli, talán felesleges megem­­líteni). Ennek a lapnak a karácsony előtti száma mulatságképen (!) találós kérdést ad fel a „kicsinyeknek“. Meghatározza ugyanis a tetőnek és a hangyának a természetrajzát és azt teszi fel kérdésül, hogy ezek közül melyik a tetü, melyik a hangya. A tetüről így ír: Van egy kis rovar, mely minden ko­moly munka és fáradság nélkül élősködik másoknak a bőrén és típusa a politikai existenciának. (Úgy tudjuk, a „kicsiny“ Szte­­rényi ezen utóbbi meghatározást a „Han­gyára“ fogja érteni. — A lakáshivatalból. A lakáshivatal elnökének ideiglenes megbízatása lejár január elsejével. Azonban még nem hallunk arról hírt, hogy komoly pályázó volna. Azok, akik az állásra törekszenek, nem alkalmasok és kár volna kísérletezni velük. Kísérletezés he­lyett végleges megoldást kell keresni s meg­választani egy arravaló jogászembert, aki hivatásszerűen látná el a hivatal teendőit. — Közkívánatra. A helybeli Jézus szive szövetség, újév napján d. u. 3 és 5 órakor, karácsonyi szinielőadását, a rk. iskola nagy­termében megismételi. — Sok a tisztviselő. A politikában, ma­gánbeszélgetésben, társadalmi problémák tár­gyalásánál mindig csak azt halljuk emlegetni, hogy sok a tisztviselő, sok az alkalmazott. Ezzel szemben bármelyik hivatalba megyünk, sürgetünk valamit, ott meg mindenütt azt halljuk, hogy sok a munka, nem győzik, nincs elég alkalmazott, ezért késik az ügy hónapokig — egy évig is. Lehetetlen ezt a két panaszt összeegyeztetni. Az egyiket lehe­tetlen elhinni. De hát melyiket higyjük el ? talán egyiket sem? Nem akarunk vádolni senkit azzal, hogy az első panaszt higyjük el ugyanakkor, amikor a másik panasznak az a része, hogy minden ügy megdöbbentő lassúsággal intéződik, tényleg fennáll. Pró­báljuk összeegyeztetni a két dolgot s a fő bajt a helytelen elosztásban keresni. Talán úgy áll a dolog, hogy ott, ahol kevés a dolog, sok a tisztviselő, ahol meg a dolog sok, ott kevés az alkalmazott. Ha eltaláltuk az igaz­ságot, bocsánatot kérünk. Véletlenül történ­hetett. — A megyei kőbánya. Mikor a megyei kőbánya alapításáról legelőször volt szó, egyik öreg, tapasztalt bizottsági tag azczán a meg­hökkenésnek az a­ félreismerhetetlen vonása jelent meg, amely azt fejezte ki: No, ha a vármegye alapit, akkor a város fizet. Hát bizony szakasztottan így áll a dolog s mivel a városnak az alapításban való részvételét a legközelebbi közgyűlés már tárgyalja, az ügyet legalább nagyjában már most itt is tárgyalni kell. Hát, igen, a vármegye alapít s a városnak fizetnie kell, ha ki nem akar maradni az alapítók közül. Nem kényszer ez, hanem olyan dolog, amibe bele kell menni. A megyei kőbányát megcsinálják Czegléd nélkül is. De Czeglédnek nem lehet távol tartani magát. Az alapításban való részvétel annyi előnnyel jár, hogy azt nem szabad elszalasztanunk. E dologgal legközelebb rész­letesen foglalkozunk, mielőtt döntésre ke­rülne­k Gazdátlan dolgok. A rendőrségen talált pénzt és kulcsokat őriznek, igazolt tu­lajdonosaik a 16. sz. szobában vehetik át. — Belebotlott a rendőrségbe. Mózes Dániel czeglédi lakos ellen a pestvidéki kir. törvényszék még ez év elején elfogatási pa­rancsot adott ki. Akkoriban hónapokig ke­resték, de nem tudták elfogni s megállapí­tották, hogy nyomaveszett, ismeretlen helyre költözött. A héten valami ügyben panaszt tett a rendőrségen, ahol azonban felismerték s eszébe juttatva az elfogatóparancsot letar­tóztatták s átkisérték a pestvidéki kir. tör­vényszékhez. CZEGLÉDI HÍRADÓ 1-fő szám

Next