Ceglédi Hirlap, 1938 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal:I. kerület Szerkesztésért felelős : Árpád-tér 5. szám, ev. bazárépület. GARAB JÓZSEF : Cegléd, 1938. január 1. Ára 12 fillér. VI. évfolyam, 1. szám. Előfizetési dij: negyedévre 1 / 40 fillér. — Nyilt tér garmond sora 40 fillér — Uj esztendő küszöbén állunk, uj reménykedéssel a jobb jövő ígéretével szemben. Ismét lepergett egy fáradságos esztendő az idő vén rokkáján, hogy helyet adjon egy még ismeretlen, egy új, biztató reménységgel eltöltő új esztendőnek. Halad az idő, minden perc, minden óra, bármily jelentéktelen kis időtöre­déknek látszik is, mégis lassan, de megállás nélkül visz bennünket az új, ismeretlen események és korszakok felé. Évforduló. Időpont mindannyiunk éle­tében, midőn az elmúltakkal és a jelen­nel számot kell vetnünk, új elhatáro­zásokkal és a szebb, jobb jövőbe vetett bizodalommal számvetést csinál­nunk. Összeszámláljuk mindazt, amit az elmúlt év hozott, de összeszámlál­juk azt is, amit elvitt, amitől megfosz­tott bennünket. Lapunk életében is változást hozott az új esztendő. Felelős szerkesztőnk egészségét alapjában támadta meg a kór, kiütötte kezéből a szerszámot s egy munkában eltöltött élet deres őszét hintette homlokára az idő. Elment. Fájó szívvel vált meg annyira szere­tett, dédelgetett újságjától, melynek úgyszólván minden idejét szentelte. Oroszlánrésze volt abban, hogy ez a lap ma a vidéki lapok között igen elő­kelő helyet vívott ki magának. S most, midőn eltávozása alkalmá­val hosszú, nyugodt, megelégedett pi­henést kívánunk, legyen meggyőződve, hogy az a munka, melyet a köz érde­kében kifejtett, kitörölhetetlen emléket állított személyének. Én pedig, ki e lap felelős szerkesz­tését a mai nappal átvettem. Ígérem, hogy a lap szellemi irányítása továbbra is a régi marad, ezután is csak a köz, a város és ezen keresztül csonka Ha­zánk érdekeit kívánom szolgálni. Ehhez a munkához kérem e lap olvasóinak és munkatársainak azt a támogatását, melyet a múltban is voltak szívesek tanúsítani. Ebben a gondolatban kívánok egy szebb, boldogabb magyar újesztendőt. Garab József: A titkos választójog. Hosszú esztendő óta a közvéleménynek és a közvélemény hangadóinak állandóan erősebben sürgetett kívánsága volt a titkos választójog bevezetése. Már Gömbös Gyula programmjába iktatta a megvalósítását, de csak utóda, Darányi Kálmán tudta a ház plénuma elé terjeszteni a konkrét javaslatot. Hosszú hónapok óta lelkiismeretes és el­mélyedő munkával készült a javaslat, szám­talan megbeszélés, gyűlés és minisztertanács foglalkozott vele, hogy az eleget tegyen egy évtizedek óta aktuális általános várakozás­nak és reménykedésnek. Újévi nemzeti ajándéknak adta a miniszter­­elnök az új választójogi tervezetet, amelyet december 30 án terjesztett a belügyminiszter a törvényhozás elé. A javaslat a választás titkosságát mondja ki, tehát ezután mindenki saját belső meg­győződését követve, irányítás, ellenőrzés és legfőképpen kényszerítés nélkül arra szavaz­hat, akire éppen a legjobbnak gondolja. Az új választójog tehát nemcsak titkos lesz, hanem becsületesebb is lesz, mint volt a nyíltszavazásos rendszer, maga Bethlen István is megállapította legutóbbi nagyjelentőségű cikkében, hogy „végre megszűnik a kormány, vagy valamely illegitim hatalmaknak a be­folyása a választásokra és nem lesz olyan könnyű a mindenkori kormányoknak a hátuk mögé erőszakkal mamelukhadakat toboroznia. Ez a kemény és őszinte megállapítás az utóbbi évtizedekre vonatkozik, tehát amikor Bethlen István ült a kormányelnöki székben, Magyarország volt miniszterelnöke évtizedes tapasztalatát sűrítette ebbe a megállapításába és ehhez a megállapításhoz hozzáteszi azt, hogy a „reform elkerülhetetlenné vált“, a titkos szavazás bevezetésére az idő megérett. A nyílt szavazási rendszerrel sok visszaélés történt hazánkban, de ez a törvény ugyan­akkor megmentette az országot a demagógia uralmától, megakadályozta a politikailag anal­fabéta proletártömegek hatalomrajutását s a nemzet vezetését a polgári társadalom elitjé­nek a kezére juttatta, már­pedig a becsüle­tes titkos választójognak az kell hogy legyen a legnagyobb feladata, hogy biztosítsa az ország tanultabb, függetlenebb rétegeinek a vezetést, mert ha az intelligencia kezéből ennek az országnak a politikai irányítása kicsúszik, ebből más, mint nemzeti tragédia, nem származhat. A spanyol példa mutatja, hogy a rossz választójog milyen katasztrófát idézhet elő a nemzet életében. A benyújtott törvényjavaslat szerint az eddigi 245 képviselő helyett 260-at választanak. Egyéni választókerületek (135) lesznek, ame­lyek egy-egy képviselőt választanak és több képviselőt választó lajstromos kerületek. A választás kétféle választójog alapján történik, részben az országgyűlési képviselőválasztói jog, részben pedig törvényhatósági választói jog alapján. Az egyéni választókerületekben a képviselőket azok választják, akiknek országgyűlési képviselőválasztó joguk van. A lajstromos kerületek ebből a szempontból 3 csoportra tagozódnak : 1. a megyék területén alakított lajstromos kerületekben a törvény­­hatósági választók vesznek részt; 2. a jelenleg is lajstromosan választó vidéki törvényható­sági jogú városokban, amelyekre az egyéni választókerületi beosztás nem terjed ki, csak az országgyűlési képviselőválasztók vesznek részt; 3. Budapest székesfőváros kerületeiben és a budapestkörnyéki kerületben részint egyéni, részint lajstromos lesz a szavazás. Ezekből látható, hogy az egész ország területén két két választás lesz, lesznek egyéni kerületi választások, ahol csak az ország­gyűlési képviselőválasztók szavaznak és lesz lajstromos választás is, amely alkalommal csak a törvényhatósági választók szavaznak. Az egyéni kerületekben a megválasztáshoz viszonylagos többség, azonban a leadott szavazatoknak legalább 40 százaléka szük­séges. Lajstromos kerületekben az eredmény megállapítása az arányos képviseleti rendszer szerint történik. A szavazás minden választásnál titkos és kötelező. A törvényjavaslat megszorítja a választó­jogot, 24 évről 26 évre emeli fel, í­ás olvasás és családfenntartási követelménnyel lép fel. A nők választójogát 30 évben állapítja meg több jelentős korlátozással. Törvényhatósági választójoga van férfiaknak és nőknek egy­aránt, jelentős megkötésekkel. A javaslat kimondja, hogy képviselővé csak azt lehet megválasztani, aki a kívánt kellé­keknek megfelel és egyéni kerületben leg­alább 500, lajstromos kerületben pedig leg­alább 1500 ajánlót kíván A törvényjavaslat részletes intézkedéseket tartalmaz a szervezkedésre és pártalakításra, a demagógia leküzdésére, a petíciós eljárásra, a választások tisztaságának a biztosítására vonatkozólag, stb., stb. Darányi Kálmán miniszterelnök dec. 30-án terjesztette be a házban a javaslatot, amelynek tárgyalásét a képviselőház a jövő évben fogja megkezdeni. — Mi lesz a Kossuth Körrel ? December 12 ére a válságokkal és a feloszlás gondo­latával foglalkozó Kossuth Kör vezetősége közgyűlést hívott össze. A közgyűlés határo­zatképtelennek bizonyult, mert a Körnek 240 bejegyzett tagja közül nem jelent meg csak 6 tag. Kérdezhetjük most már, hogy mi lesz a Kossuth Körrel és elgondolkozhatunk azon, hogy mennyi és milyen alapja van a ceglédi Kossuth-kultusznak. Azmis vígjáték. Hetenként egyszer láthatom szílusim. +\*­­ a Mozgóban

Next