Ceglédi Hirlap, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-11 / 2. szám

Cegléd, 1941. január 11. Ára 10 fillér. IX. évfolyam, 2. szám. CEGLÉDI HÍRLAP POLITIKAI LAP — MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER, SZOMBATON DÉLUTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., ÁRPÁD-TÉR 5., EV. BAZÁRÉPÜLET. — TELEFON: 83. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Felelős szerkesztő: GAEAB JÓZSEF ................... ........................ Előfizetési díj egy évre 4.80 P, jogi személyeknek 12.­ P. Hirdetések díja: Apróhirdetés 10 szóig 80 f, minden további szó 4 f. Egyéb hirdetések díja hasábszélességben 6 f. mm-ként. A közönség és az ármaximálás Rossz korban születtünk, háborúban élünk. Az ország kormányzata a legna­gyobb erőfeszítések árán tudja csak meg­áldani a közellátás nagy kérdését. A zava­rok először csak néha-néha, újabban egyre sűrűbben jelentkeznek. A nyugati és déli háború érezteti hatását nálunk is. Emléke­zünk még az 1917—18-as évekre. A speku­lánsokra, az árdrágítókra, a haszonlesőkre, a dugárusokra, csempészekre, zsarolókra, a nyomor és a szegénység bűnös vámsze­dőire. Hogy elszaporodtak ezek már most is. Másfél évtizedbe került, amíg az elmúlt világháborúval együtt jött gazdasági le­­rongyolódottságunkból kilábaltunk. És most ugyanez a veszély fenyeget ben­nünket, ha gátat nem szabnak az árak óriási erővel jelentkező emelkedésének. Ezért maximálták az elmúlt hetekben a legfontosabb élelmicikkek árait. Ennek az ármaximálásnak azonban a közönség köré­ben nem a legjobb visszhangja támadt. Sok a panasz mindenfelé. A maximált árakon terményt alig lehet venni. A gazdáknak nincs mit eladniok. Kukorica egyáltalán nincs. Búza is alig-alig, más terményt is alig lehet kapni. A 16 P-s tengerit dugva 23 P-ért is megveszik. Sertést a megálla­pított maximális áron alig lehet kapni. Senki sem tudja ellenőrizni, hogy ki meny­nyivel ad többet a disznóért. Az ólajtónál lefolyó alkudozásoknál nem igen szokott tanú lenni. Ugyanez a helyzet a borjúnál­­ és a marhavételnél. A fűszeresek panasza­i is figyelmet érdemel. Cukron, són, petró­­­leumon, kenyéren, péksüteményen már ré- i­gén nem keresnek. Külföldi cikkek, kávé, stea, kakaó, csokoládé, rizs, stb.-t nem tud­­­nak beszerezni. A szeszforgalmi adót most­­ emelték fel. Volt még néhány cikk, amit a helyi piacról be tudtak szerezni, most ezeket sem tartják, mert a bab, lencse, burgonya, tej kivételével nem engedélyez az ármegállapítás haszonkulcsot a viszont­eladóknak. Amit a felsorolt cikkeknél meg­enged, az is 10—15 százalék. Miből fizesse a házbért, a felemelt adót, az alkalmazot­tak megállapított bérét és miből élnek? Tény, hogy ezután még kevesebb élelmi­cikket lehet majd beszerezni a fűszer­­üzletekben. Folytatni lehetne a panaszsorozatot a végtelenségig. De nemcsak nálunk, a kör­nyező városok sajtói hasonló hangon ír­nak, a panasz általános. És minden panasz fölött ott sötétedik a főok — a háború. A béke hozhat csak megnyugvást, orvoslást. Addig is azonban, míg ez az idő eljön, tü­relemmel kell viselnünk a nehéz napokat. Saját érdeke mindenkinek, hogy az árdrá­gítókkal és az alkalom bűnös kizsákmá­­nyolói ellen a legkönyörtelenebb módon­­ eljárhasson a hatóság. Senki sem kíván­­­hatja vissza a húsz év előtti milliós vilá­­­got, amikor a pénz értéke úgyszólván a­­ nullával volt egyenlő. * - » - r*V .-›• » . .■ J. . . . * „ - .... . * Cegléd műkedvelő­ élete A téli esték beálltával nagyon kis mér­tékben indult meg városunkban a műked­velő élet. A múlt évben, amikor a tánccal egybe­kötött műsoros estéken végigsétáltunk a ceglédi ifjúsági egyesületekben, sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy az elő­adások rendezői nincsenek tudatában annak, hogy mit adnak a közönségnek. Azok a színdarabok, amit a közönség elé vittek, kivétel nélkül a „jó békevilágból" kerültek elő. A „jó békevilágból", amikor még a zsidószellem korlátlanul uralkodott az irodalom terén. — A fővárosba felke­rült vidéki cselédlány tudatlanságát hogyan használta ki a budapesti jampec, — a fő­hadnagy ruhájában hogyan hódította meg a grófék szobalányát a puccer, — az őrve­zetőből hogyan lett egyszerre szakaszve­zető, — a vidéki atyafi tilosban vadászott, hogyan húzta ki magát a büntetés alól, — és ehhez hasonló lehetetlenségeket ját­szottak s hallott a közönség. Nem tudta az előadások rendezősége, hogy az irodalom­nak szórakoztatással egybekötött nevelő­hatása van! Amikor a színdarabokat ját­szatták, nem gondoltak arra, hogy a kö­zönség nem a darab szellemességén neve­tett, hanem a szereplők botladozásán, ami­kor azok segítségkérőn néztek a súgólyuk felé, s legtöbbször a súgó hangját a közön­ség az utolsó sorokban is tisztán hallotta, míg a darabot hanyagul betanult szereplő nagy lámpalázában mégis mást mondott. A közönség magába szorította ilyenkor fel­törni­­ készülő nevetését, s alig várt egy mulatságos jelenetet, hogy akkor kitom­bolhassa magát. Ez a rendezőségnek elég volt, a közönség jól szórakozott, teljes volt a siker. Félóra múlva azonban senki sem tudta, mi is volt, amit hallott. A rendezőség nem volt tudatában annak, hogy milyen egyfelvonásosakat kell ját­­szaniok! A lélek tápláléka az irodalom, s mindenki vágyik lelki táplálék után. Hogy azután a szegényebb rétegű közönséget is kellően ki kell elégíteni, azzal édeskeveset törődtek. Úgy intézték ezt el, hogy elővet­tek egy színházi képeslapot és az abban található egyfelvonásos darabokat minden válogatás nélkül lejátszatták. Nem nézték, hogy az előadott darabok mily lelki hatást váltanak ki a közönségből. Talán nem is tudják, hogy az irodalom­nak mily nagy az életben a nevelőhatása! Az irodalom is az életből veszi témáit és a sokszor elrontott életet az írók tudják kis mese keretében a közönségnek feltálalni úgy, hogy ha ők is olyan életkörülmények közé kerülnek, hogyan folytassák tovább elrontott életüket. Ne essenek kétségbe a sors mostohaságaitól, ne veszítsék el re­ményeiket, haladjanak a megkezdett be­csületes úton törhetetlen akarattal tovább. A közönség — ha ilyen színdarabot kap — lélegzetvisszafojtva várja a fejleményeket, s ha a befejezés nem jól végződne, rossz­­hangulatban telne el az est. Természetesen,­­az írók mindig a jó befejezést keresik, ez­zel igyekszenek elérni azt, hogy az életben ne torpanjunk meg, gondoljunk mindig vissza a színdarab főhősére, aki türelem­mel viselte a szenvedést, a fájdalmát hang­talan könnyekkel élte túl, s élt tovább, mert az élethez joga van, mert az élet az övé. Ne felejtsük el, nemcsak a színpadon, hanem az életben is így van ez jól. És az íróknak ebben a közönség igazat ad. Kérjük és elvárjuk a ceglédi körök mű­kedvelőelőadást rendezőitől, hogy a remél­hetőleg rövidesen meginduló műkedvelő­előadások sorozatában gondosan összeválo­gatott színdarabokat adjanak elő. Ismerjék meg közönségüket, ismerjék meg lelki igé­nyeit, s az igényeket megfelelő előadással elégítsék ki. Legyen az előadott színdara­boknak irodalmi értéke. A megrendelésre nagy tömegben előállított színpadi termé­keket eddig kényszerűségből hallgatta vé­gig, kényszerűségből, mert mást nem ka­pott. Gyökeres változásokra van szükség, hozzáértő emberekre és egy kis jóakaratra. A közönség jobb előadásokat vár, hálás tud lenni a jó előadásokért és sokkal szí­vesebben vesz részt azokon. __ __ — Protestáns-bál. A Kaszinó Egyesület protestáns ifjúsága hagyományos bálját 25-én, szombaton rendezi meg igazítói címényozés A januári kinevezések keltette öröm nem kerülte el városunkat sem. Ezúttal a kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére Sárkány József áll. gimná­ziumi tanárnak az igazgatói címet adomá­nyozta. E magas kitüntetés oly féfiút ért, aki több mint 30 év óta, soha nem fogyat­kozva, változatlanul, fiatalokat felülmúló lelkesedéssel és ügybuzgósággal látja el magasztos hivatását. Nagy tudással, rugal­mas elmével, ideális lelkülettel nemzedéke­ket nevel a hazának. De az iskolái»— a Kossuth-gimnáziumon i­n kívül városunkban minden szépért, ne­mesért lelkesedő szíve, szívós akaratereje, főleg megnyerő, meggyőző modora pótol­hatatlan érték. A mai közönyös, fásult légkörben, a sok apró egyéni gondolkodók közt, küzködők közt valóban nagy érték egy olyan férfiú, ki pompás terveivel, gyönyörű elgondolá­saival megemel, ki nemes célkitűzéseivel arra int, hogy nézzünk messzebbre, tekint­sünk magasabbra. Fentről nézve ugyanis a napi gondok el­törpülnek, ideális tervekkel foglalkozva pedig lelkünk telítődik, így mindig rugal­masak leszünk, így mindig lendítő energiát nyerünk a napi nehézségek legyűréséhez. Ezt a szép feladatot tölti be Sárkány József igazgató évtizedek óta városunkban. Az ő jól megérdemelt kitüntetésének szívből örülnek az őt szerető és becsülő ikartársai, a jelen és volt növendékek s.A.­ai, városunk fáradalmának minden r­é­­tege és nem utolsó sorban a Ceglédi Hír­lap, melynek hűséges munkatársa. Ad multos annos! A Ceglédi Katolikus Legény­­egylet szilveszteri jótékony­célú tárgysorsjátékának nyereményj­egyzéke A „Csepel” segédmotoros kerékpárt nyerte a 4288, fejőstehenet 12169, rádiót 2833, tangóharmonikát 12417, női kerék­párt 4270 számú sorsjegy. Kisebb nyereménytárgyak: 1—1000-ig: 20. 69, 78, 88, 148, 166, 241, 259, 360, 396, 445, 620, 672, 700, 753, 789, 814, 897, 989. 1000—2000-ig: 048, 139, 149, 329, 342, 363, 364, 468, 545, 660, 665, 687, 704, 720, 734, 780, 786, 794, 802, 815, 873, 877, 981. 2000—3000-ig: 001, 064, 193, 202, 212, 226, 227, 384, 394, 395, 397, 411, 421, 479, 630, 632, 732, 762, 831, 855, 952. 3000—4000-ig: 118, 135, 198, 204, 285, 287, 292, 298, 301, 330, 354, 358, 379, 438, 504, 517, 556, 564, 614, 628, 662, 663, 704, 714, 725, 789, 815, 903, 956, 986. 4000—5000-ig: 003, 028, 066, 097, 101, 134, 225, 286, 409, 412, 418, 420, 430, 462, 493, 509, 524, 534, 576, 618, 619, 861, 701, 740, 767, 861, 878 889, 898, 911, 978. 5000—6000-ig: 045, 069, 134, 157, 219, 228, 271, 277, 412, 430, 442, 558 578, 604, 787, 812, 817, 856,­ 894, 911, 927, 946. 6000—7000-ig: 032, 059, 089, 154, 249, 299, 327, 355, 393, 510, 520, 624, 647, 655, 766, 775, 794, 826, 829, 865, 867, 885, 948, 962. 7000—8000-ig: 073, 076, 087, 236, 239, 263, 273, 333, 354, 440, 534, 597, 605, 716, 728, 896, 960, 966, 998. 8000—9000-ig: 004, 015, 084, 093, 096, 103, 126, 128, 136, 162, 380, 389, 475, 539, 543, 548, 554, 619, 654, 689, 788, 815, 862, 972, 976. 9000—10.000-ig 092, 154, 160, 197, 215, 254, 289, 433, 453, 515, 527, 535, 635, 689, 657, 724, 730, 747, 818, 10.000—11.000-ig: 000, 005, 020, 139, 189, 192, 277, 335, 358, 382, 415, 443, 470, 474, 527, 559, 600, 647, 719, 824, 849, 889, 981. Ceglédi utakra: ceglédi tereteké«*B­enczik Lajos műszerésztől. C®@3&d. 3. SZ. Saját gyártmányú, kön­nyű hajtású, kitűnő minőségű kerékpárok Használt gépeket becserélek! Meglepni! olcsó órák! 11.000— 12.000-ig: 060, 139, 180, 228, 252, 300, 330, 351, 454, 504, 545, 701, 706, 775, 903, 909, 972, 317, 331, 445, 446, 454, 455, 500, 517, 542, 544, 549, 618, 640, 637, 745, 820, 908, 987. (Esetleges sajtóhibákért felelősséget nem vállalunk.) A rendezőség kéri a szerencsés nyerők szíves türelmét, mert a nyeremények át­adása technikai okok miatt nem volt megvalósítható. A nyeremények átvétele január 25-től 31-ig minden délután 2­5 óráig a Szé­chenyi Kör helyiségeiben. Vidéki nyerte­seknek a nyerő sorsjegy beküldése után, kívánságra és költségükre, postán küldik a nyereménytárgyat. 12.000— 13.000-ig: 037, 041, 151, 159, 186, 247, 273, 391, 431, 437, 440, 441, 453, 508, 563, 588, 589, 611, 848, 655, 676, 687, 703, 710, 712, 733, 756, 763, 788, 362, 969, 13.000— 14.000-ig: 057, 124, 123, 285, 338, 538, 568, 701, 704, 718, 834, 844, 847, 861, 859, 888, 891, 962. 14.000— 15.000-ig: 056, 121, 172, 210, 297, H ! RE­K — Főigazgatói kinevezés. A kormányzó úr őfőméltósága dr. Simon Lászlót, a hat­vani áll. gimnázium igazgatóját, a szom­bathelyi tankerület főigazgatójává ne­vezte ki. E szerencsés választás egy olyan kiváló férfiút helyezett a tanügyi igazga­tás élére, akiben teljes mértékben talál­koznak mindazok az emberi erények, ame­lyek a magyar jövő építéséhez szüksége­sek. Az új főigazgató 17 évet töltött Ceg­léden a tanári pályán, ez az oka, hogy előléptetése alkalmával az egész város osztatlan örömmel gondol tiszteletreméltó személyére és e tapasztalat birtokában gratulál a szombathelyi tankerületnek. — Vitéz Szőnyi Sándor előléptetése. A januári kinevezések során vitéz Szőnyi Sándor tanügyi főtanácsost, az Országos Közoktatásügyi Tanács ügyvezető igazga­tóját a kormányzó úr az V-ik fizetési osz­tályba nevezte ki. — Kinevezés. A földművelésügyi minisz­ter dr. Szabó Albert József oki. gazda, aki, állatorvos, volt egyetemi tanársegéd földinket gazdasági akadémiai tanárrá ki­nevezte és a kolozsvári gazdasági aka­démia állategészségügyi és járványtani tanszékének vezetésével megbízta. — Kinevezések és áthelyezések a járás­­bíróságnál. A kormányzó úr őfőméltósága dr. Keresztély Endre budapesti ítélőtáblás tanácsjegyzőt a helybeli járásbírósághoz járásbíróvá, az igazságügyminiszter Kor­­nai Zoltán díjnokot kezelővé nevezte ki, Jobbágy János paksi telekkönyvezetőt pe­dig a helybeli járásbírósághoz helyezte át. — Eljegyzés: Nagygyőr Esztike és Far­kas Ferenc jegyesek. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Néhány szó a világításcsökkentésről. Felsőbb rendelkezésre a közvilágításban is bizonyos mérvű csökkentést hajtottak­­ végre. Az utcai világosság fényelosztása a­­ csökkentés óta igen furcsa. Néhol utca­­i hosszat talán egyetlen lámpát sem kapcsol­tak ki, máshol viszont valóságos egyiptomi­­ sötétséget­ csináltak. Egyes utcákban kö­­­vetkezetesen egymás mellett hagytak meg több villanyégőt, s aztán következik a zsáknál feketébb éjszaka. Egyelőre csak általánosságban tesszük szóvá ezeket a ki­rívó aránytalanságokat, mert nem a mi kö­telességünk a részletes világításcsökkentés megszervezése, de ha az illetékesek ezt nem tudják elvégezni, akkor mi szívesen segítünk nekik. Sürgősen várjuk a nagy­­közönség érdekében az intézkedést. Ahol ez időszerint fölösleges fényforrás van, vi­gyék át oda, ahol most egyáltalán semmi sincs.

Next