Ceglédi Hirmondó, 1930 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-23 / 12. szám
12 szám CEGLÉDI HÍRMONDÓ 3- oldal vitte a francia sereget s tönkre verte ellenfeleit : a német és az osztrák császárt és az orosz cári sereget. De Napoleon napja is leáldozott; felül- kerekedett a reakció s megalakították Napoleon ellen a Szentszövetséget. Szentnek nevezték a szövetséget, de minden erejükkel arra törekedtek, hogy elnyomják, szegénnyé és rabszolgává tegyék a nemzeteket. Meggyalázása volt ez az isteni eszmének. Ez volt a helyzet 1848 előtt. Ezen elnyomás ellen lázadtak föl a nemzetek. Akkor 12 pontban foglalták össze, mit kíván a magyar nemzet ? A mai idők sok hasonlóságot mutatnak az 1848 előtti időkhöz. Ma ha össze akarnánk foglalni, mit kíván a magyar nemzet, ma nem volna elég a 12 pont. Ma ép úgy itt van az elnyomatás, mint 1848 előtt, ma sincs testvériség, ádáz gyűlölettel agyazkodnak ellenünk azok, akiket akkor a saját uralkodóházunk uszított ellenünk. Országunk nehéz helyzetéért nemcsak a hatalmat, de mindnyájunkat terhel felelősség. Mezőgazdasági termékeinket nem engedi be a külföld, de mi azért meggondolás nélkül vásároljuk az idegen ipar termékeit. Nincs nemzeti öntudat, nincs egységes, átfogó nemzeti akarat !“ Taps és viharos éljenzés hangzott föl a nagyhatású beszédre, majd az iparos dalárda a szózatot énekelte. Innen a közönség a Kossuth-szoborhoz vonult, ahol Hunyadi Ferenc dr városi képviselő mondott igazán magasszárnyalású beszédet. Idézte a honvédek szellemeit, akik mi érettünk haltak meg. Ha mi nem leszünk képesek olyan felemelkedésre mint ők, ha megtagadjuk a múltunkat, elődeinket, sir áll előttünk. Kossuth milliókat tett boldoggá, elégedetté, ebben rejlik szavának varázsereje. E varázserővel teremtett semmiből honvédezredeket, pénzt, fegyvert, ágyút, mindent, ami az önvédelemhez kell. Ezért csodás alakja e történelmünknek. E varázserő hoz bennünket is ide e szoborhoz, ahol levett kalappal illik beszélni kötelességről, hűségről, lelkesedésről, honszerelemről. Űzzük el magunktól e szent ünnepen a kishitűséget, az ingadozást, a lemondást, a meghunyászkodást, merjünk méltók lenni dicső elődeinkhez. Beszédét e szavakkal zárta : gyáva népnek, nincs hazája! És elhelyezte a szoborra a város koszorúját. Innen a közönség kivonult a hősök szobrához a Rákóczi-útra, hol a Vasutas Dalkar a magyar Hiszekegyet énekelte, mely után Kiss Gyula igazgatótanító mondott igen szép beszédet. Találóan mondotta, hogy nem volnánk méltók azokhoz a hősökhöz, akikre emlékeztet ez az emlékmű, ha e kövek szavát meg nem hallanánk, ha e kövek beszédét meg nem értenénk. Ismét olyan időket élünk, amik fenyegetően figyelmeztetnek bennünket, hogy egymás kezét ne eresszük el, hogy megértsük és megbecsüljük egymást, nem másért, de magunkért, saját sorsunkért, jövőnkért. A beszéd végén elhelyezte az emlékműre a város koszorúját. A szobor előtt elvonultak a leventék parancsnokaik vezetése alatt, előbb a lovasok, azután a kerékpárosok és végül a gyalogos leventék. Egy óra felé járt az idő, mikor az ünnepség végetért és a közönség eloszlott. HÍREK — A kuluszminiszter Cegléden. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter szerdán délután Petri Pál és Gévay Wolf Nándor államtitkárok és dr Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő társaságában inkognitóban városunkba érkezett, hogy megtekintse a róm. kath. polgári leányiskola és apáca zárda épületét, melynek építési költségeihez az állam eddig 75 ezer pengő segéllyel már hozzájárult. A miniszter megszemlélte az épületet, meglátogatott néhány osztályt és kérdéseket intézett a tanulókhoz és megelégedésének adott kifejezést a látottak fölött. A zárda főnöknője a minisztert és kíséretét uzsonnával vendégelte meg, hat óra felé pedig a miniszter kiment a gazdasági telepre és ott is megtekintette az intézet új épületeit és az iskolai gazdaságot, mely most van megindulóban. A miniszter és kísérete még aznap este 7 órakor autón, úgy mint jöttek, visszamentek a fővárosba. — Dr Feldmann József temetése. A ceglédi zsidó hitközségnek érdemdús lelkipásztora márc. 17-én váratlanul elhunyt. Hétfőn délután 3 óra tájban gimnáziumba igyekezett Feldmann József, hogy a rendes hittan óráját megtartsa. Útközben a Jászberényi-úton roszszul lett, kiejtette a kezében tartott könyvet és egy fába fogódzott. Az éppen ara haladó Kardos Sámuelnak kérésére azt felelte, hogy nagyon rosszul érzi magát. Kardos kocsit hozatott, és az öreg lelkészt hazaszállította a lakására. Otthon azonnal orvost hivattak, dr Ranschburg élesztési kísérleteket végzett, és injekciót alkalmazott, de mindez hatástalannak bizonyult. Szívszélhűdés ölte meg. Dr Feldmann József főrabbi 42 évet töltött Cegléden, mint lelkész, és ez idő alatt jóságával, szeretetreméltóságával sok jóbarátot szerzett városunk társadalmában, mint lelkész és hitoktató pedig tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának kötelességének pontos, lelkiismeretes teljesítésével. Temetése szerdán délután ment végbe nagy részvét mellett. A zsidó templomban volt a ravatal felállítva s a templom zsúfolásig megtelt gyorsoló közönséggel, akik között a város hatósága és minden felekezet képviselve volt. Dr Fischer Gyula pesti főrabbi mondott megható gyászbeszédet, utána dr Halász Márton a hitközség, dr Halász László a Chevra Kadisa nevében búcsúzott el az elhunyttól. A templom főajtajánál dr Kálmán Ödön főrabbi mondott még búcsúbeszédet, mely után megindult a menet a temetőbe, ahol a 72 éves lelkész tetemeit örök nyugalomra helyezték. — Jubileum. E hó 19 én ünnepelte névünnepét városunk közszeretetben álló főügyésze, dr. Traub József ügyvéd s ugyanezen a napon töltötte be 25 éves t. főügyészi tisztségét is. A jubilánst dr. Sárkány Gyula polgármester a tisztikar élén üdvözölte. Gratulálunk. — Esküvő. Czettel And f. hó 23-án tartja esküvőjét Budapesten dr Eisnitz Zsigmond orvossal. (Minden külön értesítés helyett.) — Jövő szombaton lesz megismétlése annak a szenzációs sikert ért előadásnak, melynek főszereplője Bodán Margit rádióének, művésznő. Akinek még nincs lefoglalva belépőjegye, siessen azt megváltani Simon János könyvkereskedésében. Árpád-tér. — Orvosi dir. Dr Eisnitz Zsigmond orvosi orvosi és fogorvosi rendelőjét V. Népkör u. 16 sz. alatt április 1-én megnyitja. — Márciu tizenötödiki ünnepélyek iskolákban és körökben. Az összes elemi iskolákban és az áll. polg. fiú- és leányiskolákban szombaton délelőtt szép ünnepélyek rendezésével ünnepelték meg a március idusát. Az állami főgimnáziumban szombaton délután 4 órakor tartották meg az ünnepélyt, amelyen Bálint Sándor VII. o. t. a Talpra magyart, Dobos György VII. o. t. Sajó Sándornak egy szép költeményét szavalta el, Nagy Zoltán I. o. t. pedig az „Előre“ című költeményt. Szőnyi Sándor igazgató a Rákóczi-alapítvány kamatait osztotta ki öt jeles tanuló között, pályadíjnyertes dolgozataikért. Nyertek : Andrássy János, Budiczky J , Zakar József, Vámos György Vili. és Bakos Kálmán VII. o. tanulók. Hegedűs Ferenc tanár tartotta meg tanulságos, tartalmas ünnepi beszédét, ami érdemes volna arra, hogy kinyomassék és minden tanulónak emlékül adassák. Nagy kár, hogy az ilyen beszédek egyszer elmondatván, átadatnak a feledésnek. Az iskolából az ifjúság a Kossuth-szoborhoz vonult, ahol Zakar József VIII. o. tanuló emlékbeszédet mondott és az ifjúság koszorúját helyezte el a szobor talapzatára. A város összes társadalmi egyesületei szombaton este ünnepélyeket rendeztek. Az ipartestületi Kulturházban 400-on felül jelentek meg az ünnepélyen, ahol az ünnepi beszédet Vitéz Hansághy Gyula tartotta, akinek szépen felépített beszédét lapunk legközelebbi számában egész terjedelmében fogjuk közölni. Beszéltek még Rónai János elnök, dr Erdélyi Aladár, dr Dobos Sándor és Vitéz Fehérváry Dezső tanár. Kecskeméti Ferenc városi tisztviselő pedig egy hazafias költeményt szavalt nagy hatással. Egyfelvonásos hazafias színdarabot is adtak elő a dalárda tagjai, amelyen az öreg honvéd szerepében Konc József valóban remekelt. — Az Egyenlőségi Körben Czeglédy Sándor ref. lelkész mondotta az ünnepi beszédet. Olyan beszédet tartott itt a szónok, amely méltán sorakozik az ő történelmi becsű legfényesebb beszédei közé. — A Katholikus Körben dr Traub József, a Széchenyi Körben dr Hunyadi Ferenc, az Árpád-körben dr Füle Benjámin elnök, az Újvárosi Népházban dr Kisfaludy László polg. isk. c. igazgató mondották az ünnepi beszédeket. — A vasutasok a dalkar helyiségében, Nagy Sándor vendéglőjében tartották meg ünnepélyüket, amelyen Martinelli Gusztáv állomásfőnök mondotta az ünnepi beszédet, melyben a magyar népdal hóditó erejéről hangoztatott magvas gondolatokat, amire tárcarovatunkban mi is rámutatunk. Kecskeméti Ferenc itt is nagy hatással szavalt. — Külön könyvet kellene kiadnunk, hogy valamennyi értékes beszédet leközölhessünk, amiknek mindenike érdemes volna arra, hogy a feledéstől megóvassanak és külön könyvben örökíttessenek meg, hogy mindennap olvashassa mindenki, de főleg ifjúságunk, akiknek nevelésével többet kell foglalkoznunk, mint azt eddig cselekedtük. A tapasztalat fájdalmasan beigazolta, hogy eddigi nevelésünk — főképen hazafias érzület fejlesztése szempontjából — felületes, tervszerűtlen, hanyag és elégtelen volt. — A „Ceglédi Ipartestületi Dalkar“ f. hó 23-án (vasárnap) d. u. 3 órakor, határozatképtelenség esetén 5 órakor tartja meg rendes évi tisztújító közgyűlését az Ipartestület székházában, melyre a tiszteletbeli-, alapító- és pártoló tagokat, nemkülönben a dalkedvelő közönséget ezúton hívja meg a dalkar elnöksége.