Ceglédi Hirmondó, 1932 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-03 / 1. szám
2. oldal. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 1. szám. mesnek tartják és annak revíziójára kérelmet terjesztenek elő, tényleg revízió alá is vétessenek és a lehanyatlott forgalmi viszonyoknak megfelelően mérsékeltessenek. Ugyanez a szempont érvényesüljön a lerögzített kereseti adóalapok felmondására beadott kérelmekkel szemben is kéri egyúttal a teljes ülés a kormányt arra, hogy önálló kisiparos és kiskereskedő egzisztenciák számára az alkalmazotti kategóriákhoz hasonlóan adómentes létminimum állapíttassák meg. 3. Indokoltnak és szükségesnek véli a teljes ülés, hogy a kézművesiparok adó és szociális biztosítási terhei tekintetében olyan enyhítéseket eszközöljenek, amelyek visszaállítják a társadalmi rendben a nyugalmat és a biztonságérzetet. Szükségesnek véli, hogy a késedelmi kamat és egyéb mellék-végrehajtási, transzferálási, árverési stb) költségek tekintetében az eddigi csak időszaki és részleges kedvezményt nyújtó és a helyzetet egyáltalában nem orvosló részletintézkedések helyett — melyek által kilátásba helyezett előnyöket éppen a legkisebb egzisztenciák nem használhatták ki — útj elhatározó lépés történjék olymódon, hogy a kistermelő egzisztenciák a rendkívül súlyos késedelmi kamatterhektől és mellékjárulékoktól egyszers mindenkorra mentesítessenek, a nagy késedelmi kamatok halmozott kamatterhet töröltessenek és a mai rendkívüli viszonyok között teljesített fizetések a tőketartozás apasztására fordítassanak. 4. A kézművesipar a társadalom szociális közterheinek apasztása érdekében a teljesülés sürgősen szükségesnek tartja az öregségi biztosítás bizonytalan időre való felfüggesztését. 5. Szükségesnek véli a teljes ülés, hogy a kisipartermelő hitelakció szélesebb alapokra fektettessék és a hitelek folyósítása fennakadást ne szenvedjen. Kívánatosnak véli egyben, hogy az OTP díjtartalékéból a kisipari hitel céljaira megfelelő összeg adassák. 6. Tiltakozik a teljes ülés az ellen, hogy míg egyrészről sem az állami, sem a községi nagy hatósági üzemek megszüntetése nem hajtatik végre a kívánatos gyorsasággal és őszinteséggel, addig más oldalról a különféle intézmények keretei között a régi javítóműhelyek keretei bővíttetnek, újabb házilagos üzemek szerveztetnek és ezáltal újabb lebírhatatlan versenyt támasztanak a kézművesiparosságnak. A teljes ülés utal arra a nagy elkeseredésre, mely a kézművesipariság körében tapasztalható és a helyzet teljes komolyságának feltárásával kéri a kormányt, hogy az üzemek, javítóműhelyek, foglalkoztatók és házilagos építkezések megszüntetése érdekében most már egyrészt elhatározó lépést tegyen, másrészt akaratának az alárendelt intézmények keretei között szerezzen érvényt. 7. A teljes ülés rámutat arra, hogy az iparosság mindig kellő megértéssel fogadta úgy a letartóztatási intézetek, mint a különböző nevelő és javító intézetek keretében oktatási és rabfoglalkoztatási célból felállított ipari műhelyek munkáját. Sajnálattal állapítja meg azonban, hogy az utóbbi időben egyrészről a letartóztatási intézeteknek a magániparral való versenye fokozódik, sőt a fennálló jogrend ellenére a letartóztatási intézetek versenytárgyalásokban is vesznek részt, másrészről pedig az oktató intézetekkel kapcsolatos ipari műhelyek munkavállalása az oktatás keretein túlmenőleg is kiterjesztetik. E tendencia ellen a kamara tiltakozásét fejezi ki és kéri a kormányt, hogy az üzemek megszüntetésének sürgős végrehajtása mellett az összes főhatóságok a legszigorúbb intézkedésekkel tiltsák el az alájuk rendelt intézmények vezetőit attól, hogy akár külön javítóműhelyek alakjában, akár altisztekként alkalmazott iparossegédek foglalkoztatása révén a kézművesiparral versenyt folytassanak, illetve munkalehetőségeket vonjanak le tőle. 8. A teljes ülés a magánfogyasztás nagy hanyatlására való tekintettel felír a kormányhoz és kéri, hogy a már most fedezettel bíró és a kisiparosok foglalkoztatására alkalmas közszállítások és közmunkák írassanak ki és azokban a kézmű- és kisipar foglalkoztatása az eddiginél fokozottabb mértékben biztosítassék. Sajnálattal állapítja meg a teljes ülés, hogy az OTP tartozásoknak a közszállítási versenytárgyalásokkal kapcsolatosan való kötelező igazolása miatt a kis- és középiparosok jelentékeny része elesik a közszállításokra való pályázás lehetőségétől, miért is kéri a kamara, hogy a tarthatatlan rendszer a már korábban lefolytatott tanácskozásoknak és megállapodásoknak megfelelően oly módon módosíttassék, hogy az iparosok csak a közszállítás elnyerése esetére kötelezzék magukat az OTI tartozásaik engedményezésére. Kéri a teljes ülés, hogy a már teljesített közszállítások után a kézmű- és kisiparosok járandóságai sürgősen folyósíttassanak. Kéri egyúttal a teljes ülés, hogy a magánépíttetőkkel szemben az építőipari követelések biztosítására alkalmas intézkedések iránt előterjesztett javaslatok sürgősen tárgyaltassanak le. Kéri a teljes ülés az iparfejlesztési törvény végrehajtási utasításának kiadását és annak keretében a törvényben a kis és kézművesipar számára biztosított előnyök érvényesítését. 10. Rámutat a teljes ülés azokra a bonyodalmakra, amelyek az ipartestületi székházakat terhelő adósságok konvertálásának késedelméből származnak, miért is kéri a kormányt, hogy a kilátásba helyezett hitelek sürgős folyósítása rendeltessék el. 11. Kéri a teljes ülés a kormányt, hogy a devizapolitikában a kis kézművesipar anyagellátása az eddiginél hatékonyabban biztosíttassák és megfelelő intézkedésekkel tétessék lehetővé a kézművesiparosság termékeinek exportja is 12. A teljes ülés sajnálattal állapítja meg, hogy mindazok a különböző közgazdasági tényezők megegyezése alapján előterjesztett javaslatok, amelyek hosszú idő óta a kereskedelemügyi minisztérium előtt fekszenek és amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy a kézművesiparosság körében megnyugvást keltsenek, nem valósultak meg és ezáltal a kézművesiparosság körében államkormányzati szempontból sem kívánatos elégedetlenség tapasztalható. Éppen ezért kéri a teljes ülés a kereskedelemügyi minisztert, hogy az ipartestületek reformjáról és az ipartestületek országos központjáról beterjesztett törvényjavaslatot minél előbb tárgyaltassa le a parlament által, hogy az ipartörvény 4, 45 és 47. § ának helyes magyarázása tekintetében a kamara által előterjesztett és úgy az ipari, mint a kereskedelmi érdekeltség által elfogadott rendelkezések adassanak ki, továbbá, hogy a kontárkodás, jogosulatlan iparűzés hatékony meggátlása érdekében előterjesztett konkrét kívánságok teljesíttessenek, különösen pedig, hogy a rendőri büntető bírói eljárás gyorsabbá és a bűnsegédi bűnrészes büntetésével is hatékonyabbá tétessék. Ezzel kapcsolatban megismétli a teljes ülés azt az ismételten előterjesztett kérelmet, hogy a házi húskimérés tárgyában kiadott rendeletek, mint mezőgazdasági szempontból céljukat tévesztették, sürgősen vonassanak vissza. HETI KRÓNIKA ... Újév !. .. egyben mindig új hajnalnak, uj felvirradásnak a reményében indul. Ez az egyedüli erkölcsi értéke. Nem az ő hibája, hogy mindig nagyobb fontosságot tulajdonítunk neki, mint ami kijárna részére. Nem az ő hibája az sem, hogy Szilveszterre rendszerint elszáradnak az összes reményeink. Ezt a napot az optimista életfelfogás felmagasztosítja. Ki tudná megmondani, hogy mióta teszi ezt? De egyszer mégis csak sikerül a nagy reménykedés! Különösen, ha mindnyájan ugyanazt... akarjuk ! A mammutok is akcióba léptek ám! Körülbelül félév óta morajlik a közvéleményben és szinte követeléssé erősödött az a kívánság, hogy a szédületes jövedelmek ellen törvényt kell hozni. Nem lehet itt belátásra, szociális érzésre s más efféle momentumokra hivatkozva azt remélni, hogy valaki a maga dús jövedelméről önként lemond, hanem a társadalmi nyomorúságnak megfelelőleg olyan törvényt kell alkotni, amely lehetetlenné tegye azt, hogy nagy számban élő kiváltságos urak, mint holmi kiskirályok halmozhassák továbbra is ebben az országban az állásokat és dús javadalmakat, amiket közönségesen az állatok óriásáról, az elefánt ősapjáról mammutnak, mammutjövedelemnek neveztünk el. Az álláshalmozások és a mammutjövedelmek korlátozása, sőt megszüntetése céljából vált szükségessé a részvényjogi törvény alkotása. Dr Erdélyi Aladár, a mi képviselőnk volt az első, aki ennek a törvénynek a szükségességét hangoztatta és követelte. A törvénytervezet készül. S miként Zsitvay igazságügyminiszter kinyilatkoztatta, a kormány ezt a tervezetet feltétlenül a parlament elé is viszi és törvényerőre emeli. Eközben persze elképzelhetjük, hogy a mammutok sem nyugszanak ám. Féltik szegénykék a maguk zsíros koncait. És szinte humoros, hogy ahol csak megszólalhatnak, mindenütt azt hangoztatják, hogy az ő állásaiknak az ő becses személyükkel való betöltése közérdek ! Mégpedig mammuljövedelmük érintetlenül hagyása mellett közérdek. Oh, ha tudná az a sok kis részvényes, hogy az ő tőkéjük felhasználása által elért jövedelmekből miként nulláztatnak ki ők közérdekből ? A leghumorosabb az, miszerint van olyan mammutos, név szerint Vida Jenő úr, aki egyenesen kívánatosnak tartja azt, hogy legyenek Magyarországon mammutfizetésűek, mégpedig minél többen, mert szerinte ebből láthatja ország-világ, hogy a mi országunk fogyasztóképessége milyen magas színvonalon mozog. Úgy tudjuk, hogy Vida úr a milliós mammutosok közé tartozik. Csekély évi 1 millió pengőcskéket halmoz közérdekből. Hogy ezt eddig megtehette, annak okát ne a fogyasztóképesség magas színvonalában keresse, hanem saját falánkságukban, amely ellen a szegény részvényeseket nem védelmezte semmi, de majd ezután — igazi közérdekből — megvédi a részvényjogi törvény, amely ellen hisszük, hogy hiába ragódoznak, mert az országos közvélemény követeli. Betlehemesek... Csendes téli este van ... csak a kutya nyugtalankodik, morog... odakilm. Ki az ? Nyílik az ajtó, egy béléssel kifelé fordított báránybőrkucsma jelenik meg a nyílás közepén. „Szabad e a betlehemeseknek bejönni?'' — „Apukám!" „Anyukám!"... betlehemesek, sikoltoznak örömtől csillogó szemmel a gyerekek. — Nem!... izé... Igen, jöjjenek be! — Egymásután jönnek a pásztorok... hozzák és meggyujtják a kis Jézus miniatűr istállójának gyertyácskáját, elmondják mondókájukat szépen, ahogy összetanulták volt. Amikor odaérnek, hogy a ház gazdájának adjon az Isten bort, búzát, békességet, előveszem a holnapra szánt pengőt és imigyen szólok hozzájuk: — Kedves Kálidon! Tudja maga miért van gazdasági válság nálunk ? Ugye nem ? Azért, mert igen sok borunk, búzánk és trianoni békességünk van. Ne olyat kívánjon tehát, amiből túlontúl sok van, hanem amiből általában kevés. ??? Valutát, devizát, becsületességet! Érti ? (y) HÍREK Néprománc Kifogtak egy barna kislányt a Tiszánál, Hangos a rét özvegyasszony jajszavátul. Száll a nóta szerteszét a Tiszahátról, őrizkedj a halászlegény hálójétul. Halászlegény jár a vizen egykedvűen Dörög az ég, hull a menyke rettentően. Hullám veri a csolnakot s felforditja. Hűtlenségét haragos ég megbosszulja. — Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. — Nyugdíjazás. A Nemzeti Bank főtanácsa a ceglédi fiókintézet főnökét, vízaknai Adler-Stoffa János felügyelőt nyugdíjállományba helyezte. Hogy ki lesz az utóda, még nem tudjuk — Eljegyzés: Szabó Dezső róm. kath. tanító az elmúlt vasárnap eljegyezte Csoknyay Gyula kedves leányát, Adriennét. Gratulálunk