Ceglédi Keresztény Ujság, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1924-04-27 / 17. szám
A házbéremelés ellen. A Lakók Szövetsége, a kereskedelmi és ipari érdekeltségek szervezkednek a házbéremelés ellen. A Lakók Szövetsége ülést tartott. Ülésének tárgya a májusra tervezett lakásbéremelés volt. A terhek, amelyek ma a polgárságra nehezednek, szinte lehetetlenné teszik a fölemelt lakásbér megfizetését. Teljes a pénztelenség. Április hó 30-ig kell kifizetni a kényszerkölcsön utolsó részletét. A kereskedelem és ipar teljesen pang, nincsen forgalom, úgy hogy ilyen általános pénztelenség még sohasem vett. A Lakók Szövetsége tehát mozgalmat akar indítani, hogy a kormány májusról augusztusra halassza a tervezett béremelés. A kormánynak jogot ad erre az a törvényben elfogadott felhatalmazás, mely szerint eltérhet a tervbe vett rendezéstől, ha a gazdasági érdekek föltétlenül szükségessé tették. Ma pedig az a helyzet, hogy a jelen pénzügyi válság még súlyosabb gazdasági válság lenne, ha a tervezett rendeletet meg nem változtatnák. A Lakók Szövetsége küldöttségben keresi fel a miniszterelnököt és a népjóléti minisztert. Memorandumot nyújtanak át nekik, amelyben az ismertetett okok tekintetbevételével kérik az emelésnek augusztusra való halasztását. A kereskedelem és ipar képviselői szintén összejönnek a Lakók Szövetségének felszólítására és hasonlóképen küldöttségben keresik fel a miniszterelnököt és a népjóléti minisztert. Feltárják a köztudomású súlyos állapotokat és ők is kérik a lakásbérről kiadott rendelet meg-változtatását. TÁRCA »ll»H»lllii|'iilii|illii»ia''Hll»iHii«il»)iliili[»ii«ii»ii»iniil>!»[|l!iti:»ii»i!i:iliii;niii:niil'ii«iiMiiiCiHin::i;;iini!V!Hiiiin!jinini Az öreghegyi hamvedrek. Irta: Sárkány József. (folytatás.) Ismeretes dolog, hogy az élő nemzedéknek ma is mily nagy gondot ad az elhunytak hamvainak eltakarítása. Erre nézve általában kétféle mód ismeretes: a hamvasztó és korhasztó eljárás. — Minálunk ma a korhasztó temetés dívik, ezzel szemben a bronzkori ember ezen a területen is elégette halottait. Az elégetett holttest maradványait azután összeszedték és az erre a célra nagy gonddal készített hamvedrekben helyezték el Ezek az agyagedények a nők szorgalmáról és kézügyességéről is tanúságot tesznek, mert ezek a leletek mind régi időknek ránk maradt női kézimunkái. Az itt feltárt temető az ország leggazdagabb lelőhelye az eféle tárgyaknak, és azért igen ajánlotta a kiküldött öreg tudós, hogy Czegléd városa továbbra is nagy figyelemmel kísérje a leleteket, melyek valamikor Czegléd város múzeumának büszkeségéül fognak szolgálni, azonkívül abbeli örömének is kifejezést adott, hogy hazánk legmagyarabb városának polgársága érdeklődéssel viseltetik régészeti munkálatok eredménye iránt és ezzel tanúságot tett róla, hogy nemcsak a jelennek él, mert figyelemmel kíséri azokat a problémákat is, amelyek a gondolkodó embert mindenkor érdeklik. Az ásatások nyomán előkerült tárgyak mindannyian sírleletek és különbnél-különb agyag edényekből állanak. A nagyobb edényekben rejtették el annak idején az elégetett halott csontjait, mely hamvedreket azután egy csinosan kidolgozott többnyire díszített, kettős tállal fedtek be. A hamveder mellett egy vagy két középnagyságú és több kisebb edényke szokott előfordulni, melyek az elhalálozott számára bizonyára üdítő italokat tartalmaztak. Ezek között nem egy gyönyörű kivitelű és a maga nemében egyedülálló példány is akadt. Feltűnő azonban, hogy az idevaló bronzkori emberek sírjai épen a kor elnevezésére szolgáló anyagból a bronzból vajmi kevés lelettel szolgálnak, miből Bella Lajos azt következteti, hogy a bronzból való tárgyakat a családok megőrizték az utódok számára. Az így felgyülemlet családi kincset a későbbi utódok az elidegenítés veszélye elől való gondoskodásukban rejtett helyen szokták tartani, innen magyarázható az, hogy sok helyi garmadára találják a bronzkort jellemző tárgyakat. Nincs kizárva tehát, hogy Czegléd határának egyikmásik pontján igen gazdag bronzkincsekre is akadhatunk. Ez korántsem jelenti azonban azt, hogy e tárgyaknak nagy használati vagy forgalmi értéke volna, ezeknek értéke ma már csupán muzeális és összegyűjtésüknek elsősorban műtörténeti szempontból van fontossága. A kiásott emlékek alapján megállapítható, hogy a czeglédi határ igen értékes lelőhely, s a tárgyak feltárása aránylag könnyű. Az előtűnő tárgyak változatossága pedig több újabb, szokatlan, eddig nem ismert díszítési változattal szolgált. Ép azért Czegléd városa Jubileum. A háború előtt több olyan igazi magyar kereskedelmi és iparvállalat, fogyasztási szövetkezet alakult, amelyeknek határozott célja és rendeltetése az volt, hogy a kis egzisztenciájú magyar embereket támogassák s amennyire lehet, megvédjék a nagy tőke drágításai, kiszipolyázásai ellen. De ezek a vállalatok nagyon szegények s gyengék voltak. Nem tudták felvenni a versenyt a hatalmas idegen tőkével szemben. — Csak épen, hogy élni tudtak s csendben, alig hallhatóan dolgoztak. Egyik ilyen igazi magyar vállalat a czeglédi Hitelszövetkezet is. Huszonötéves munkájára tekint most vissza ez a szövetkezet. Mennyi szenvedés és áldozat árán tudta magát életre ütni ez a mustármag- iből fejlődött vállalat. Nem segítették a francia és angol tőkék, még a magyar ember is csak Vasárnap Czegléd, 1924. és április 27 17. szám. V. évf. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd, Rákóczi-út 6 sz. PROTESTÁNS IRANYÚ POLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: TÖRTELI LAJOS Szerkesztő: PAP GÉZA Előfizetési dij: negyedévre 10000 korona Lapunk mai száma 6 oldal, ára : 1000 kor. coooor»e>oooo?yjoo | Ára: 1000 K 3 QOOGGCCGOGO&XXIO aoooooco'vsoooooc § Ára: 1000 K g ObCCOOCCOCÚOCOCO Nyilttér soronként 3000 korona közönnyel nézte vergődését és mégis megérte a 25 évet, megérte pedig virágzásban és nagy jövőt ígérő állapotban. Hisszük, hogy most van a czeglédi Hitelszövetkezetnek a tavasza, virágzása s ezután még inkább kifejti eddig is nagyon áldásos munkáját. A belügyminiszter betiltotta a május elseji gyűléseket és felvonulásokat Rakovszky Iván belügyminiszter valamennyi rendőrhatósághoz a következő kör rendeletét intézte : Tekintettel arra a sajnosan tapasztalt helyzetre, hogy a közállapotok még mindig nem jutottak teljes nyugvópontra és ennek következtében tartani lehet attól, hogy a népgyűlések, felvonulások és ünnepélyes összejövetelek a közrend megzavarására vezethetnek, szükségesnek találom, hogy április 27. napjától kezdve május 2. napjáig bezárólag gyűlések felvonulások és ünnepi összejövetelek megtartása ne engedélyeztessék. Felhívom, hogy a fentiekről az alsóbbfokú rendőrhatóságokat értesítse azonnal és megfelelő módon értesítse és utasítsa, hogy ennek a rendeletnek teljes szigorral szerezzenek érvényt. Amennyiben pedig ezen tilalom dacára is gyűlések, felvonulások, körmenetek történnének, azokat karhatalom igénybevétele mellett fel kell oszlatni és jelen rendeletem ellen vétőkkel szemben a megtorló eljárást haladáktalanul meg kell indítani.