Ceglédi Keresztény Ujság, 1924. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-04-27 / 17. szám

A házbéremelés ellen. A Lakók Szövetsége, a kereskedelmi és ipari érdekeltségek szervezkednek a ház­­béremelés ellen. A Lakók Szövetsége ülést tartott. Ülé­sének tárgya a májusra tervezett lakás­béremelés volt. A terhek, amelyek ma a polgárságra nehezednek, szinte lehetet­lenné teszik a fölemelt lakásbér megfize­tését. Teljes a pénztelenség. Április hó­­ 30-ig kell kifizetni a kényszerkölcsön utolsó részletét. A kereskedelem és ipar teljesen pang, nincsen forgalom, úgy hogy ilyen általános pénztelenség még sohasem vett. A Lakók Szövetsége tehát mozgalmat akar indítani, hogy a kormány májusról augusztusra halassza a tervezett béreme­lés. A kormánynak jogot ad erre az a törvényben elfogadott felhatalmazás, mely szerint eltérhet a tervbe vett rendezéstől, ha a gazdasági érdekek föltétlenül szük­ségessé tették. Ma pedig az a helyzet, hogy a jelen pénzügyi válság még sú­lyosabb gazdasági válság lenne, ha a tervezett rendeletet meg nem változtatnák. A Lakók Szövetsége küldöttségben ke­resi fel a miniszterelnököt és a népjóléti minisztert. Memorandumot nyújtanak át nekik, amelyben az ismertetett okok te­kintetbevételével kérik az emelésnek au­­­gusztusra való halasztását. A kereskedelem és ipar képviselői szintén összejönnek a Lakók Szövetsé­gének felszólítására és hasonlóképen kül­döttségben keresik fel a miniszterelnököt és a népjóléti minisztert. Feltárják a köz­tudomású súlyos állapotokat és ők is kérik a lakásbérről kiadott rendelet meg-­­­változtatását. TÁRCA »ll»H»lllii|'iilii|illii»ia''Hll»iHii«il»)iliili[»ii«ii»ii»iniil>!»[|l!iti:»ii»i!i:iliii;niii:niil'ii«iiMiiiCiHin::i;;iini!V!Hiiiin!jinini Az öreghegyi hamvedrek. Irta: Sárkány József. (folytatás.) Ismeretes dolog, hogy az élő nemzedéknek ma is mily nagy gondot ad az elhunytak ham­vainak eltakarítása. Erre nézve általában két­féle mód ismeretes: a hamvasztó és korhasztó eljárás. — Minálunk ma a korhasztó temetés dívik, ezzel szemben a bronzkori ember ezen a területen is elégette halottait. Az elégetett holttest maradványait azután összeszedték és az erre a célra nagy gonddal készített hamvedrek­­ben helyezték el Ezek az agyagedények a nők szorgalmáról és kézügyességéről is tanúságot tesznek, mert ezek a leletek mind régi időknek ránk maradt női kézimunkái. Az itt feltárt temető az ország leggazdagabb lelőhelye az eféle tárgyaknak, és azért igen ajánlotta a kiküldött öreg tudós, hogy Czegléd városa továbbra is nagy figyelemmel kísérje a lel­eteket, melyek valamikor Czegléd város múzeumának büszkeségéül fognak szolgálni, azonkívül abbeli örömének is kifejezést adott, hogy hazánk legmagyarabb városának polgár­sága érdeklődéssel viseltetik régészeti munká­latok eredménye iránt és ezzel tanúságot tett róla, hogy nemcsak a jelennek él, mert figye­lemmel kíséri azokat a problémákat is, amelyek a gondolkodó embert mindenkor érdeklik. Az ásatások nyomán előkerült tárgyak mind­annyian sírleletek és különbnél-különb agyag edényekből állanak. A nagyobb edényekben rejtették el annak idején az elégetett halott csontjait, mely hamvedreket azután egy csi­nosan kidolgozott többnyire díszített, kettős tállal fedtek be. A hamveder mellett egy vagy két középnagyságú és több kisebb edényke szokott előfordulni, melyek az elhalálozott számára bizonyára üdítő italokat tartalmaztak. Ezek között nem egy gyönyörű kivitelű és a maga nemében egyedülálló példány is akadt. Feltűnő azonban, hogy az idevaló bronzkori emberek sírjai épen a kor elnevezésére szolgáló anyagból a bronzból vajmi kevés lelettel szol­gálnak, miből Bella Lajos azt következteti, hogy a bronzból való tárgyakat a családok megőrizték az utódok számára. Az így felgyü­­lemlet családi kincset a későbbi utódok az elidegenítés veszélye elől való gondoskodá­sukban rejtett helyen szokták tartani, innen magyarázható az, hogy sok helyi garmadára találják a bronzkort jellemző tárgyakat. Nincs kizárva tehát, hogy Czegléd határának egyik­másik pontján igen gazdag bronzkincsekre is akadhatunk. Ez korántsem jelenti azonban azt, hogy e tárgyaknak nagy használati vagy for­galmi értéke volna, ezeknek értéke ma már csupán muzeális és összegyűjtésüknek első­sorban műtörténeti szempontból van fontossága. A kiásott emlékek alapján megállapítható, hogy a czeglédi határ igen értékes lelőhely, s a tárgyak feltárása aránylag könnyű. Az előtűnő tárgyak változatossága pedig több újabb, szokatlan, eddig nem ismert díszítési változattal szolgált. Ép azért Czegléd városa Jubileum. A háború előtt több olyan igazi magyar ke­reskedelmi és ipar­vállalat, fogyasztási szövet­kezet alakult, amelyeknek határozott célja és rendeltetése az volt, hogy a kis egzisztenciájú magyar embereket támogassák s amennyire le­­­­het, megvédjék a nagy tőke drágításai, kiszi­­polyázásai ellen. De ezek a vállalatok nagyon szegények s gyengék voltak. Nem tudták felvenni a versenyt a hatalmas idegen tőkével szemben. — Csak épen, hogy élni tudtak s csendben, alig hall­hatóan dolgoztak. Egyik ilyen igazi magyar vállalat a czeglédi Hitelszövetkezet is. Huszonötéves munkájára tekint most vissza ez a szövetkezet. Mennyi szenvedés és áldozat árán tudta magát életre ütni ez a mustármag- i­ből fejlődött vállalat. Nem segítették a francia és angol tőkék, még a magyar ember is csak Va­sá­r­nap Czegléd, 1924. é­s április 27 17. szám. V. évf. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sárik Gyula könyvkereskedése Czegléd, Rákóczi-út 6 sz. PROTESTÁNS IRANYÚ POLITIKAI HETILAP Főszerkesztő: TÖRTELI LAJOS Szerkesztő: PAP GÉZA Előfizetési dij: negyedévre 10000 korona Lapunk mai száma 6 oldal, ára : 1000 kor. coooor»e>oooo?yjoo | Ára: 1000 K 3 QOOGGCCGOGO&XXIO aoooooco'vsoooooc § Ára: 1000 K g ObCCOOCCOCÚOCOCO Nyilttér soronként 3000 korona közönnyel nézte vergődését és mégis megérte a 25 évet, megérte pedig virágzásban és nagy jövőt ígérő állapotban. Hisszük, hogy most van a czeglédi Hitelszö­vetkezetnek a tavasza, virágzása s ezután még inkább kifejti eddig is nagyon áldásos munkáját. A belügyminiszter betiltotta a május elseji gyűléseket és felvonulásokat Rakovszky Iván belügyminiszter valamennyi rendőrhatósághoz a következő kör rendeletét in­tézte : Tekintettel arra a sajnosan tapasztalt hely­zetre, hogy a közállapotok még mindig nem jutottak teljes nyugvópontra és ennek következ­tében tartani lehet attól, hogy a népgyűlések, felvonulások és ünnepélyes összejövetelek a közrend megzavarására vezethetnek, szükséges­nek találom, hogy április 27. napjától kezdve május 2. napjáig bezárólag gyűlések felvonulá­sok és ünnepi összejövetelek megtartása ne en­gedélyeztessék. Felhívom, hogy a fentiekről az alsóbbfokú rendőrhatóságokat értesítse azonnal és megfelelő módon értesítse és utasítsa, hogy ennek a ren­deletnek teljes szigorral szerezzenek érvényt. A­mennyiben pedig ezen tilalom dacára is gyű­lések, felvonulások, körmenetek történnének, azokat karhatalom igénybevétele mellett fel kell oszlatni és jelen rendeletem ellen vétőkkel szem­ben a megtorló eljárást haladáktalanul meg kell indítani.

Next