Ceglédi Kisgazda, 1920 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1920-09-26 / 41. szám
Czegléd, 1920, 41-ik szám. Vasárnap, szeptember 26 Megjelenik vasárnap Megjelenik vasárnap Főszerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR Felelős szerkesztő: Dr. SZALASZNYÓ JÁNOS Főmunkatársak: Dr. HITTER MIKLÓS, VÁRÓCZY MIHÁLY, FÁBIÁN IMRE, KUKLA BENŐ, LAKOS JÓZSEF, BIMBÓ PÁL A CZEGLÉDI KERESZTÉNY-KERESZTYÉN KISGAZDA- ÉS FÖLDMIVESPÁRT ÉS A CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ÁRAK ÁRAK Külügyi érdeklődés Ezelőtt húsz egynéhány évvel mint a gyerekes nagyzolás mosolyogtató példáját emlegették egy vidéki újság eme kiszólását: „Vigyázzon Bismarck!“ Akkor olyan hóbortosnak, olyan mulatságosnak tetszett egy külpolitikáról cikkező vidéki újságíró, hogy ettől való féltében nem is mert senki ilyesféle gondolatoknak kifejezést adni. Pedig arról, ami körülöttünk történik, főbb vonásokban mindenki értesülhet a nemzetközi hírszolgálat útján. Azt is megítélheti minden józaneszű ember, hogy bizonyos eshetőségek hasznosan vagy károsan befolyásolhatnák-e az ország érdekeit oly értelemben, amint ő az országot nézi: a gazda, a munkás vagy a honoratior szemüvegén át. Szükséges, hogy az országban közvélemény alakuljon ki a külpolitika felől, mert e nélkül, kivált amíg uralkodóház híján ez a tájékozódás sincs meg, vezető államférfiaink bátor és tartós állásfoglalásukhoz nem találnak szilárd alapot. Sőt a milliók ellenőrző figyelme és érdeklődése új eszméket, új szempontokat adhat azoknak, akik nagyobb koncepciók alkotására hivatvák. Mióta hazánk külpolitikáját a Habsburgház kancellárjai csinálták, a magyarság elszokott tőle, hogy Ausztrián, örök ellenségén kívül mást is ismerjen, mint külföldi tényezőt. Minket külföldön mindenütt osztrák névvel illettek. „Ausztriáéi“ , mondták Oroszországban, „autrichien“-ek voltunk a franciáknál. Ausztriához való viszonyunk volt az a fal, melyen túl politikusaink nem láttak és melyre úgy elbámultak, hogy másra nem is volt szemük és érdeklődésük. Most ez a fal ledőlt, látókörünk tágult s mivel tudjuk, hogy szomszédainkra és rajtuk túl a világ többi nemzeteire rá vagyunk szorulva, körül kell néznünk alaposan úgy a szomszédban, mint azon túl is. Bármennyire igaz, hogy első és fő feladatunk a saját házunk táját rendbehozni, de az is bizonyos, hogy a világ nem áll, nem vár, míg ezzel elkészülünk. Rá kell szorítanunk nemzetgyűlési képviselőinket, hogy ne csak belügyi kérdésekkel foglalkozzanak, hanem külpolitikai tájékozást is nyújtsanak beszámolóikban. Talán ha fáradságot vesznek a legközelebbi múlt alapos tanulmányozására, ha számot adnak maguknak legalább utólag afelől, hogy mi okozta vesztünket, miért lettünk éppen mi a háború bűnbakja és mindezt nem irányzatos és hevenyészett újságcikkekből, hanem azon forrásokból merítve tanulják meg, melyet a politikusnak, ha emellett hazafi is, nemcsak törtető, meg kell keresnie és találnia, akár talán ráeszmélnek arra, milyen keserű igazság rejlik Apponyi szavaiban, ki a béketárgyalásokról hazatérve így kiáltott a nemzethez: „Ki az a hitvány ember, aki önmagára ma egy gondolatot is pazarolni tud?“ Akkor talán törpeségünk érzetében kevesebb lesz és az ország dolgánál nem előbbre való lesz a személyi kultusz és a sértett hiúság miatti berzenkedés. Akkor talán megtanulnak a haza mindenek felett álló érdekében kicsinyes pártintrikákról lemondani, mellőzésekért nem duzzogni, hanem önfeláldozóan dolgozni. Magyarország kicsire zsugorodott az igaz, de teheti, amit tenni bír és mer. Mindenkinek, aki az ország dolgában szavazatát leadni jogosult, valamilyen véleményének kell lennie afelől, mit bírunk és mit merhetünk. De alapos és lelkiismeretes munkával megszerzett tisztánlátásra kötelezvék azok, akiket a nemzetgyűlésbe küldöttünk és erről a tisztánlátásról kötelesek előttünk tanúságot tenni. Nemzeti történelmünknek egy egészen új korszaka kezdődik. Kimondhatatlan szenvedésen, felszámíthatatlan anyagi káron megvásárolt függetlenségünk követeli tőlünk, hogy azt megbecsüljük, könnyelmű legénykedés helyett óvatosan, számító ésszel éljünk vele. Várakozás és figyelem legyen a jelszó. Mi már átestünk a legszélsőbb forradalmak tisztítótüzén, de körülöttünk mindenütt parázslik a vörös veszedelem. Szomszédaink, a dölyfös győzők, még megérhetik, hogy házuk lángoló fedelét oltani minket kell hivniok. Amig a magunk portáján dolgozunk és fáradozunk, szemünk járjon körül, hogy mi történik a szomszédban. I H I RE K — Köszönetnyilvánitás. A czeglédi gyalogezrednek a czeglédi nők nevében átadott díszes aranyhímzésű, nehéz fehér selyem zászlószalagra az alábbi öt jószivü hölgyek gyüjtőivén a következő adományok folytak be : Bogdán Manci gyüjtőivén 23240 K, Tóth Matild 1740 K, Váródi Ilonka 1700 K, Ries Olga és Wallentiny Aranka 585 K, Tar Erzsike és Lakos Böske 410 K, Révai Rita 370 K, Wallentini Gizi és Szathmáry Juci 373 K, Csiszár Jolánka 350 K, Kósik Teca 270 K, Dobos Irén tanítónő 250 K, Szokolovszky Anci 245 K, Füle Juliska 235 K, Kintzler Mici 215 K, Dr. Udvardy Lászlóné 200 K, Dávid Ilona 170 K, Kovács Ilona tanítónő 155 K, Nagy Margit 150, özv. Bányai Gézáné 140 K, Cseh Juliska 139 K, Niebauer Hédi és Jánossy Anci 105 K, Burgmann Nándorné 106 K, Tiszavölgyi Margit 86 K, Füle Mariska 66 K, Váróci Mariska 60 K, utólagos adományok 90 K, összesen: 953440 K. Úgy a gyűjtő hölgyek fáradozásukért, valamint a nemes, jólelkű adományozók adományaikért , továbbá a magyar és fehérruhás hölgyeknek a zászlóátadási ünnepségeken való díszes megjelenésükért, valamint a népközi nagy társasebéden ügyes felszolgálásukért, a díszelőadáson szereplő hölgyeknek és uraknak nagy sikerű előadásukért, szóval mindazoknak, kik erkölcsi és anyagi hozzájárulásukkal az ünnepség sikerét előmozdították a Nőintéző Bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom: Zsengellér Gyuláné. — A tandíj. A középiskolák tandíját most állapította meg a kultuszminiszter. A czeglédi állami főgimnáziumban a tandíj 440 korona. Közalkalmazottak gyermekeik után 100 korát fizetnek. — A törköly ára. Közöltük, hogy a központi szeszfőzde az idei szőlőtörkölyt métermázsánként 60 koronáért váltja be. Ezzel szemben a kecskeméti városi szeszfőző csak 40 koronát fizet törkölyért s megköveteli, hogy azt még a szüretelés napján szállítsák be. — A czeglédi szeszfőző tehát sokkal méltányosabb a termelőkkel szemben. — Akik nem ácsorognak. Panaszos sorokat kaptunk, hogy a zsidók magatartása már ismét tűrhetetlen. Kihívó. Egyik zsidó asszony egyebek közt a vasutas konzum előtt ácsorgó tömegre mutatva hangosan megjegyezte, hogy: No lám, zsidó nincs köztük, azok nincsenek rászorulva, azok mindennel el vannak látva. Ez a hangos zsidó asszony nem ismeretlen előttünk s legközelebbi fellépése alkalmával érdeme szerint fogjuk méltatni. — Közutak helyreállítása. A kereskedelmi miniszter felhatalmazást kapott, hogy az összes közutak helyreállításához 10 teherautomobilt szerezzen be. Ugyan a Nagykátaiútra mikor kerül a sor? — Az árváknak Bálint Benő egy kas szőlő és egy kas almát, Tóth Sándorné egy kas almát. Fehér Jánosné egy kenyér és szalonnát, özv. Szomorú Jánosné 48 pár cipőpertlit adományoztak. Fogadják az árvák hálás köszönetét. — Rendőrest. Tetz György vezetése alatt okt. 3-án (vasárnap) nagy rendőr est lesz a Központi szállodában. Tánc kezdete este 9 órakor, vége reggel 3 órakor. Személyjegy 15 korona. — Házhelyek és kisbérletek. A földmivelésügyi miniszter felhatalmazást fog kapni, hogy a birtokrendezési törvény életbelépése előtt, lehetőleg azonnal, házhelyeket s kisbérleteket jelöljön ki a nincsteleneknek. A jogosultság a birtoktörvény szellemében lesz megállapítva s lényegileg nem lesz egyéb, mint annak előzetes részbeni foganatosítása. — Leletek. Kecskeméten a vörös rém elől bujdosó ellenforradalmárok a Bugacs pusztán igen értékes régi edényekre bukkantak. Az ősrégi edényekről a Nemzeti Múzeum megállapította, hogy azok a honfoglalás idejéből származnak. — Történelmi és nemzetvédelmi előadás folyó hó 27-én az Uránia mozgó helyiségében. Előadó Palotai Fausztin ezredes. Az előadásra a polgárságot szívesen látja az állomásparancsnokság. Belépés díjtalan. — Pótsorozások. Még mindig vannak akik valami okból az eddigi sorozásokról elmaradtak. Ezek részére október 7-én és 28-án, november 4 és 25-én és december 9 és 23-án tartanak sorozást Budapesten a Mária Terézia laktanyában. — A tengeri és árpa igénybevétele. Kormányrendelet jelent meg, amely a tengeri és az árpa hatósági igénybevételét mondja ki közellátási célokra. Az igénybevett tengeriért a következő árakat fizetik: szeptember és október hóban a morzsolt tengeri 240 K, a csöves 146 K métermázsánként. A térítési ár havonta csöves tengerinél 18, a morzsolnál 10 koronával emelkedik. A fajtengeri 10 koronával magasabb. Az emberi élelmezésre nem alkalmas tengeri, ára a megállapítás szerint aránylagosan olcsóbb. — Házasság: Hettich Ferenc bognár mester és Király Teréz f. hó 23-án házasságot kötöttek. — Hadirokkantak figyelmébe. A váczi rokkantiskolában különféle ingyenes ipari tanfolyamok vannak hadirokkantak számára. Felvilágosítást ad a hadigondozó népiroda bármely hétköznap d. e. a főgimnáziumban.