Ceglédi Kisgazda, 1920 (1. évfolyam, 1-51. szám)

1920-09-26 / 41. szám

Czegléd, 1920, 41-ik szám. Vasárnap, szeptember 26 Megjelenik vasárnap Megjelenik vasárnap Főszerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR Felelős szerkesztő: Dr. SZALASZNYÓ JÁNOS Főmunkatársak: Dr. HITTER MIKLÓS, VÁRÓCZY MIHÁLY, FÁBIÁN IMRE, KUKLA BENŐ, LAKOS JÓZSEF, BIMBÓ PÁL A CZEGLÉDI KERESZTÉNY-KERESZTYÉN KISGAZDA- ÉS FÖLDMIVES­­PÁRT ÉS A CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ÁRA­­K ÁRA­­K Külügyi érdeklődés Ezelőtt húsz egynéhány évvel mint a gye­rekes nagyzolás mosolyogtató példáját em­legették egy vidéki újság eme kiszólását: „Vigyázzon Bismarck!“ Akkor olyan hóbor­tosnak, olyan mulatságosnak tetszett egy külpolitikáról cikkező vidéki újságíró, hogy ettől való féltében nem is mert senki ilyesféle gondolatoknak kifejezést adni. Pedig arról, ami körülöttünk történik, főbb vonásokban mindenki értesülhet a nemzet­közi hírszolgálat útján. Azt is megítélheti minden józaneszű ember, hogy bizonyos eshetőségek hasznosan vagy károsan befo­lyásolhatnák-e az ország érdekeit oly érte­lemben, amint ő az országot nézi: a gazda, a munkás vagy a honoratior szemüvegén át. Szükséges, hogy az országban közvéle­mény alakuljon ki a külpolitika felől, mert e nélkül, kivált amíg uralkodóház híján ez a tájékozódás sincs meg, vezető államférfiaink bátor és tartós állásfoglalásukhoz nem talál­nak szilárd alapot. Sőt a milliók ellenőrző figyelme és érdeklődése új eszméket, új szempontokat adhat azoknak, akik nagyobb koncepciók alkotására hivatvák. Mióta hazánk külpolitikáját a Habsburg­­ház kancellárjai csinálták, a magyarság el­szokott tőle, hogy Ausztrián, örök ellenségén kívül mást is ismerjen, mint külföldi tényezőt. Minket külföldön mindenütt osztrák névvel illettek. „Ausztriáéi“ , mondták Oroszország­ban, „autrichien“-ek voltunk a franciáknál. Ausztriához való viszonyunk volt az a fal, melyen túl politikusaink nem láttak és melyre úgy elbámultak, hogy másra nem is volt szemük és érdeklődésük. Most ez a fal ledőlt, látókörünk tágult s mivel tudjuk, hogy szomszédainkra és rajtuk túl a világ többi nemzeteire rá vagyunk szo­rulva, körül kell néznünk alaposan úgy a szomszédban, mint azon túl is. Bármennyire igaz, hogy első és fő felada­tunk a saját házunk táját rendbehozni, de az is bizonyos, hogy a világ nem áll, nem vár, míg ezzel elkészülünk. Rá kell szoríta­nunk nemzetgyűlési képviselőinket, hogy ne csak belügyi kérdésekkel foglalkozzanak, hanem külpolitikai tájékozást is nyújtsanak beszámolóikban. Talán ha fáradságot vesz­nek a legközelebbi múlt alapos tanulmányo­zására, ha számot adnak maguknak legalább utólag afelől, hogy mi okozta vesztünket, miért lettünk éppen mi a háború bűnbakja és mindezt nem irányzatos és hevenyészett újságcikkekből, hanem azon forrásokból me­rítve tanulják meg, melyet a politikusnak, ha emellett hazafi is, nemcsak törtető, meg kell keresnie és találnia, akár talán ráeszmélnek arra, milyen keserű igazság rejlik Apponyi szavaiban, ki a béketárgyalásokról hazatérve így kiáltott a nemzethez: „Ki az a hitvány ember, aki önmagára ma egy gondolatot is pazarolni tud?“ Akkor talán törpeségünk érzetében keve­sebb lesz és az ország dolgánál nem előbbre való lesz a személyi kultusz és a sértett hiú­ság miatti berzenkedés. Akkor talán meg­tanulnak a haza mindenek felett álló érde­kében kicsinyes pártintrikákról lemondani, mellőzésekért nem duzzogni, hanem önfelál­­dozóan dolgozni. Magyarország kicsire zsugorodott az igaz, de teheti, amit tenni bír és mer. Mindenki­nek, aki az ország dolgában szavazatát le­adni jogosult, valamilyen véleményének kell lennie afelől, mit bírunk és mit merhetünk. De alapos és lelkiismeretes munkával meg­szerzett tisztánlátásra kötelezvék azok, akiket a nemzetgyűlésbe küldöttünk és erről a tisz­tánlátásról kötelesek előttünk tanúságot tenni. Nemzeti történelmünknek egy egészen új korszaka kezdődik. Kimondhatatlan szenve­désen, felszámíthatatlan anyagi káron meg­vásárolt függetlenségünk követeli tőlünk, hogy azt megbecsüljük, könnyelmű legénykedés helyett óvatosan, számító ésszel éljünk vele. Várakozás és figyelem­­ legyen a jelszó. Mi már átestünk a legszélsőbb forradalmak tisz­títótüzén, de körülöttünk mindenütt parázslik a vörös veszedelem. Szomszédaink, a dölyfös győzők, még megérhetik, hogy házuk lángoló fedelét oltani minket kell hivniok. Amig a magunk portáján dolgozunk és fáradozunk, szemünk járjon körül, hogy mi történik a szomszédban. I H I RE K — Köszönetnyilvánitás. A czeglédi gyalogezrednek a czeglédi nők nevében át­adott díszes aranyhímzésű, nehéz fehér selyem zászlószalagra az alábbi öt jószivü hölgyek gyüjtőivén a következő adományok folytak be : Bogdán Manci gyüjtőivén 232­40 K, Tóth Matild 17­40 K, Váródi Ilonka 1­700 K, Ries Olga és Wallentiny Aranka 585 K, Tar Erzsike és Lakos Böske 410 K, Révai Rita 370 K, Wallentini Gizi és Szathmáry Juci 373 K, Csiszár Jolánka 350 K, Kósik Teca 270 K, Dobos Irén tanítónő 250 K, Szokolovszky Anci 245 K, Füle Juliska 235 K, Kintzler Mici 215 K, Dr. Udvardy Lászlóné 200 K, Dávid Ilona 170 K, Kovács Ilona tanítónő 155 K, Nagy Margit 150, özv. Bányai Gézáné 140 K, Cseh Juliska 139 K, Nie­­bauer Hédi és Jánossy Anci 105 K, Burgmann Nándorné 106 K, Tiszavölgyi Margit 86 K, Füle Mariska 66 K, Váróci Mariska 60 K, utólagos adományok 90 K, összesen: 9534­40 K. Úgy a gyűjtő hölgyek fáradozásukért, va­lamint a nemes, jólelkű adományozók adomá­nyaikért , továbbá a magyar és fehérruhás hölgyeknek a zászlóátadási ünnepségeken való díszes megjelenésükért, valamint a nép­közi nagy társas­ebéden ügyes felszolgálásuk­ért, a díszelőadáson szereplő hölgyeknek és uraknak nagy sikerű előadásukért, szóval mindazoknak, kik erkölcsi és anyagi hozzá­járulásukkal az ünnepség sikerét előmozdí­tották a Nőintéző Bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom: Zsengellér Gyu­­láné. — A tandíj. A középiskolák tandíját most állapította meg a kultuszminiszter. A czeglédi állami főgimnáziumban a tandíj 440 korona. Közalkalmazottak gyermekeik után 100 kor­át fizetnek. — A törköly ára. Közöltük, hogy a köz­ponti szeszfőzde az idei szőlőtörkölyt méter­mázsánként 60 koronáért váltja be. Ezzel szemben a kecskeméti városi szeszfőző csak 40 koronát fizet törkölyért s megköveteli, hogy azt még a szüretelés napján szállítsák be. — A czeglédi szeszfőző tehát sokkal méltányosabb a termelőkkel szemben. — Akik nem ácsorognak. Panaszos sorokat kaptunk, hogy a zsidók magatartása már ismét tűrhetetlen. Kihívó. Egyik zsidó asszony egyebek közt a vasutas konzum előtt ácsorgó tömegre mutatva hangosan megjegyezte, hogy: No lám, zsidó nincs köztük, azok nincsenek rászorulva, azok mindennel el vannak látva. Ez a hangos zsidó asszony nem ismeretlen előttünk s legközelebbi fellépése alkalmával érdeme szerint fogjuk méltatni. — Közutak helyreállítása. A keres­kedelmi miniszter felhatalmazást kapott, hogy az összes közutak helyreállításához 10 teher­­automobilt szerezzen be. Ugyan a Nagykátai­­útra mikor kerül a sor? — Az árváknak Bálint Benő egy kas szőlő és egy kas almát, Tóth Sándorné egy kas almát. Fehér Jánosné egy kenyér és szalonnát, özv. Szomorú Jánosné 48 pár cipőpertlit adományoztak. Fogadják az árvák hálás köszönetét. — Rendőrest­. Tetz György vezetése alatt okt. 3-án (vasárnap) nagy rendőr est lesz a Központi szállodában. Tánc kezdete este 9­ órakor, vége reggel 3 órakor. Személy­jegy 15 korona. — Házhelyek és kisbérletek. A föld­mivelésügyi miniszter felhatalmazást fog kapni, hogy a birtokrendezési törvény életbelépése előtt, lehetőleg azonnal, házhelyeket s kis­bérleteket jelöljön ki a nincsteleneknek. A jogosultság a birtoktörvény szellemében lesz megállapítva s lényegileg nem lesz egyéb, mint annak előzetes részbeni foganatosítása. — Leletek. Kecskeméten a vörös rém elől bujdosó ellenforradalmárok a Bugacs pusztán igen értékes régi edényekre buk­kantak. Az ősrégi edényekről a Nemzeti Múzeum megállapította, hogy azok a hon­foglalás idejéből származnak. — Történelmi és nemzetvédelmi elő­adás folyó hó 27-én az Uránia­ mozgó helyi­ségében. Előadó Palotai Fausztin ezredes. Az előadásra a polgárságot szívesen látja az állomásparancsnokság. Belépés díjtalan. — Pótsorozások. Még mindig vannak akik valami okból az eddigi sorozásokról elmaradtak. Ezek részére október 7-én és 28-án, november 4 és 25-én és december 9 és 23-án tartanak sorozást Budapesten a Mária Terézia laktanyában. — A tengeri és árpa igénybevétele. Kormányrendelet jelent meg, amely a tengeri és az árpa hatósági igénybevételét mondja ki közellátási célokra. Az igénybevett tengeri­ért a következő árakat fizetik: szeptember és október hóban a morzsolt tengeri 240 K, a csöves 146 K métermázsánként. A térítési ár havonta csöves tengerinél 18, a morzsol­nál 10 koronával emelkedik. A fajtengeri 10 koronával magasabb. Az emberi élelmezésre nem alkalmas tengeri, ára a megállapítás szerint aránylagosan olcsóbb. — Házasság: Hettich Ferenc bognár mester és Király Teréz f. hó 23-án házas­ságot kötöttek. — Hadirokkantak figyelmébe. A váczi rokkantiskolában különféle ingyenes ipari tan­folyamok vannak hadirokkantak számára. Felvilágosítást ad a hadigondozó népiroda bármely hétköznap d. e. a főgimnáziumban.

Next