Ceglédi Kisgazda, 1926 (7. évfolyam, 1-56. szám)

1926-01-02 / 1. szám

Cegléd, 1926. VH. évfolyam, 1. szám. Szombat, jan. 2. Megjelenik szombaton ARA 2000 KORONACEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ mn és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja □□ Megjelenik szombaton ARA 2000 KORONA Dr. DOBOS SÁNDOR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: A­­Gazdasági Egyesület“ irodahelyisége, ev. bazár, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény — nemkülönben az előfizetési dijak — beküldendők Laptulajdonos­: CEGLÉDI GAZDASÁG! EGYESÜLET ELŐFIZETÉSI DÍJ: Negyedévre 20.000 kor., egyes szám ára 2000 korona. — Gazdasági Egyesületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvételnek SIMON és GARAB könyv­nyomdájában, Eötvös-tér — (régi járásbirósági épület) Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Dr. BORSOS LAJOS Új esztendőre Könnyű szívvel búcsúzunk az el­múlt esztendőtől, de nehéz lélekkel tekintünk az úr elé. Könnyű szívvel búcsúzunk a régitől, mert igen nehéz volt. Mert ámbár ta­gadhatatlan, hogy a nagy összeomlás után az első esztendő volt, mely ha­tározott, pozitív és jelentős eredmé­nyeket hozott, de az ár, amit fizetni kell, igen súlyos. Külkereskedelmi mérlegünk megjav­­­vításával, pénzünk értékének stabili­zálásával, az állami pénzügyek szinte minden vérmes reményt felülmúló rend­behozatalával, a köz­ös társadalmi rend megszilárdításával olyan funda­­lm­enturant rakott. Itt az elmúlt eszten­dőben a magyar kormányzat, amely nélkül uj életet kezdeni el sem lehetett volna s amely fundamentumokon meg van adva a lehetősége a továbbépí­tésnek, ha . . . Ha? Ez a nagy „ha“ — a nagy bizonyta­lanság, a „jövő esztendő“. Vajha lesz-e ereje a magyar kor­mányzatnak az elért állami, társadal­mi, pénzügyi és gazdasági rendet megóvni a balról és jobbról egyaránt fenyegető támadásokkal szemben? Képesek leszünk-e tovább erősíteni az állami hatalmat, nem azért, hogy ez az erősödés diktatúrává fajuljon, hanem épen azért, hogy egy, bármely oldalról jövő diktatórikus kísérlet tá­madásokkal szemben megvédje az alkotmányos rendet? Képes lesz-e a magyar kormányzat a magángazdaságok azon rettenetes vérveszteségét pótolni, melyet azok az­­ ország egyetemes gazdasági életének, helyesebben megjelölve,­­ az állam pénzügyi helyzetének a megmentése végett hoztak? Nagy és nehéz feladatok ezek, me­lyekhez nem elég a kormányzat jó­akarata, ereje és bölcsesége, hanem ahhoz az egész nemzet józansága, mérlegelő belátása és elszánt mun­kája kell. Ez a mi nemzedékünk az, mely elpazarolta az ezeréves magyar örök­séget. Ha a mi bűnös és hibás nemzet­i­dékünk némileg jóvá akarja tenni bű­neit és hibáit, úgy neki kell megépí­teni az utat, mely az ezeréves magyar örökség visszaszerzéséhez vezet. Ennek pedig csak egy módja van: nem pazarolni a megmaradt magyar értékeket, hanem megőrizni és gya­rapítani azokat. Ne felejtsük el, hogy Trianon kira­bolt ugyan bennünket, de még min­dig igen jelentős magyar értékek ma­radtak a nemzet kezében. Aki megmaradt érékeinkkel, az állami, társadalmi, erkölcsi, gazdasági és kulturális magyar értékekkel nem bölcsen, féltő gonddal, gyengéden, de mégis megoltalmazási­­szándék halálra szánt erejével sáfárkodik­, annak el kell­iupr.j­a, porond­járól. A magyar nemzet élni akaró szent józanságának kell azoktól el­fordulni, legyenek azok bűnös gonosz­tevők, vagy vérbeborult szemű fan­taszták egyaránt. S ezeket a szerény újévi gondola­tokat hadd fejezzem be a legnagyobb s legmagyarabb, a legizzóbb irredenta költőnek, Végvárinak néhány bölcs és szép sorával: a forradalmak, ellenforradalmak, Diktatúrák és rohamcsapatok. S ti lobogók,­­ vörösek vagy fehérek : Én rátok olyan idegenül nézek, És tőletek olyan távol vagyok, Mint erdő csendje város-dübörgéstől. Iszonyodom a meddő embervértől, A semmitmondó, hangos, hazug szótól. És mindenfajta népbolonditótól. Jobbról, balról a riadókat fújják, A véres jelzőlámpákat lengetik. És semmi sem nő — csak a nyomorúság. — Tenyészállatok beszerzése. A Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarának sikerült össszeköttetést létesíteni Németország egyik legkiválóbb sertés és juhtenyésztő gazdasá­gával, mely hajlandónak nyilatkozott yorkshi­­eri tenyészkanokat és husmerina tenyészko­sokat szállítani a magyar gazdáknak. A te­nyészet kiválóságát bizonyítja, hogy e gaz­daság az 1925. évi birodalmi mezőgazdasági kiállításon Stuttgartban 5 sertéssel 6 díjat, az őszi magdeburgi kiállításon 12 sertéssel 16 díjat nyert. Juhtenyésztése pedig ma már versenyen felül áll. A gazdaságban április közepén kb. 120 fiatal tenyészkos kerül el­adásra. Tenyészkanok bármikor kaphatók. Felhívjuk az érdeklődő gazdák figyelmét ezekre a lehetőségekre s kérjük, hogy meg­rendeléseiket hozzánk juttatni szíveskedjenek. Gazd. Egyesület. A Beduin táncosnő. Korma Talmadge hatalmas filmje kedden, szerdán az Urániában 9 birtokreform eredményei írta : Dr. Antal István. III. rész. Bárha a birtokreform kérdése a földeknek állami igénybevétele nélkül is megoldható lenne, amint azt a világháború előtti par­cellázások és egyes nagy uradalmak kisbér­letek útjáni hasznosítása mutatja, amely módok inkább meg is felelnek a célnak, mert az állami prepotenciát nem eredményezik, azért mindezek nem azt jelentik, mintha azt mondanánk, hogy nincs szükség reformra, mert a birtokmegoszlás nálunk helyes, egész­séges, ideális. Korántsem. Hanem a megál­lapítások azt jelentik, hogy az adott viszo­nyok közt birtokreformot végrehajtani az eredmények láttán a köz szempontjából — mondjuk ki nyíltan — nemzeti szerencsét­­is erév volt. S­őt szerencsére-é esérget jelent ma­guknak a földhözjuttatottak szempontjából is. Mert ehhez gazdaságilag állandósult vi­szonyok kellenek, a termelés biztos folyto­nosságának biztosítva kell lennie, bizonyos tőkebőség és olcsó kamat melletti hitelélet szükséges. Ezeknek ép az ellenkezője van adva gazdasági életünkben és mivel az állam nem lehet a saját polgárainak gyámintézete, tehát az állami segítség sem tarthat a vég­telenig, mert különben ebbe pusztulunk bele, ezért, bár jósolni hálátlan dolog, de az adott okok eredményeként bizonyosra mondható, hogy nem sok idő fog leperegni az idő rok­káján, amikor a földhözjuttatottak nagy szá­zaléka oda fog jutni, hogy a kapott kis földeket továbbadni lesz kénytelen. Mert erre kényszerítik őket az áldatlan gazdasági vi­szonyok. Azt hiszem, hogy a földhözjutta­­tottak maguk sem akarták ezt, sőt a legke­vésbé éppen ők akarhatták, mert ezáltal ők megint a földnélküliségbe sülyednek el. A fenti meggondolásokra az általános szempontokon túlmenő, a mi speciális ceglédi viszonyainkra vonatkozó körülmények is kész­tetnek. És amidőn a birtokreform végrehaj­tásának Ceglédre vonatkozó most megjelent bírósági ítéletét olvasom, valóban kívánatos, hogy legalább erre a mi munkás népünkre ez az ítélet áldásos eredményt hozzon. Kí­vánatos nagy érdek, hogy ez a mi dolgos népünk az adott gazdasági viszonyok rette­netes súlya alatt ne roskadjon össze, hogy a kiosztandó, ítélet szerinti parcellákat meg is tudja művelni, meg is tudja tartani, hogy itt a reform tényleg áldást is hozzon. A fel­törekvőknek munkája és annak eredménye mindnyájunk öröme, boldogsága leendő Gazdasági Egyesületünknek ama akcióját, hogy gazdaközönségünk javára az állattó-

Next