Ceglédi Kisgazda, 1926 (7. évfolyam, 1-56. szám)

1926-01-02 / 1. szám

2. oldal CEGLÉDI KISGAZDA iyésztés fellendítése céljából közlegelőt sze­rezzünk meg, jelentős siker koronázta. Mert a bíróság a megalakítandó legeltetési társu­lat javára az alapítványi földekből bizonyos területeket közlegelő céljára rendel juttatni. Amiért a város, a közért önzetlenül dolgozó egyesek évtizedeken át annyit fáradoztak, — hogy a város gazdáinak ez az elemi szük­séglete kielégítést nyerjen, — és az e célra rendelt földek tényleg közlegelőknek át is adassanak, az végre most sikerült. Hogy fejlődésünk szempontjából ez mit jelent, azt a jövő fogja megmutatni. Már most, hogy az e célra rendelt terüle­tek hol legyenek kihasítva, azt egy póteljá­rás lesz hivatva eldönteni. Ugyancsak póteljárás lesz­ lefolytatva az u. n. háború alatt szerzett birtokok tárgyá­ban, ami azt jelenti, hogy a háború alatt gazdát cserélt birtokok azok megszerzésének módját, illetőleg kivizsgálás tárgyát fogják képezni, amint azt a törvény előírja. Ennek folytán a birtokreform nálunk még teljes nyugvópontra jutni ezúttal nem fog. Azon­ban az eddigi eljárás folytán a vizsgálat alá vont birtokok felett mondott ítélet mu­tatja (az eljárásba vont 12 kisbirtokból csu­pán kettőt váltanak meg, míg tizet mentesít), hogy ezen új kivizsgálásnak az eredménye elé, — megfelelő eljárás és előkészítés mel­lett, — megnyugvással nézhetünk és bizto­san hiszem, hogy így a birtokreform nálunk rövidesen teljes nyugvópontra fog jutni, ami a gazdasági élet szempontjából nagyon kívá­natos. Szemelvények Dr. Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgatónak „Az Alföld“ című, most megjelent könyvéből. E füzet kiadásával azt célozza kamaránk, hogy a kormány, a nemzetgyűlés, a várme­gyék, a városok, mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek, gazdakörök, szövet­kezetek s különböző társadalmi egyesületek, országos és vidéki szervek és hatóságok fog­lalkozzanak e kérdéssel s hogy egy közvéle­mény nyomása alatt e nagy kérdés, a szá­zadok óta elhanyagolt alföldi magyarság, különösen annak tanyán lakó része érdeké­ben minél eredményesebb mozgalom induljon meg. Összefogunk mindenkivel, aki segítsé­günkre lehet. Adjanak eszméket, támogassa­nak bennünket. A mai agyonszanált Csonka-Magyarország­­nak sok olyan megoldandó problémája van, amelyek Nagy-Magyarországban évtizedek óta hiába vártak a megoldásra s amelyeket épen most kell megoldáshoz juttatnunk, ami­kor a legszegényebbek vagyunk és amikor meg van kötve a kezünk. De épen szegény­ségünk kötelez arra, hogy ezekkel a kérdé­sekkel most már ne csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is foglalkozzunk, mert gazda­sági megerősödésünk az alapja továbbélé­sünknek és egész jövőnknek.­ A mai Ma­gyarországnak olyan értékei vannak, amelye­­lyeket csak felszínre kell hozni, hogy a mai gyötrelmes gazdasági viszonyainkból felemel­kedni tudjunk. Az Alföld problémáját is most kellett újra elővennünk, de ez alkalommal azért, hogy megoldáshoz segítsük az itt meg­oldásra váró s tovább már nem halasztható fontos kérdéseket. Az Alföld az ország szíve, amely Nagy- Magyarországon egyharmad részét tette ki az ország mezőgazdaságilag hasznosított terü­letének, ma pedig háromötöd részét alkotja, minek folytán a mai Magyarország egész­­ termelési, közélelmezési, általános közgazda­­sági viszonyai nagy mértékben függenek az alföldi gazdálkodás eredményeitől, illetőleg eredményességétől. Az Alföld problémája annyira döntő tényező a mai gazdasági po­litikában, hogy szinte azt kell mondanunk, hogy a mai Magyarország gazdasági politi­kájának az Alföld érdekei, igényei, szükség­letei és gazdasági viszonyai szerint kell ala­kulnia. Az Alföld arra a reményre is jogosít, hogy az elszakított területek is mielőbb vissza fognak térni. A történelem ugyanis azt tanítja, hogy amely hatalom nem bírta az Alföldet, az a távolabb fekvő területeket is csak ideig- 1 óráig tarthatta hatalmában, amint ezt a világ­­ legnagyobb hódító és szervező népének, a rómainak a példája is mutatja. A török ura­lom minden ziláltsága mellett azért tudta magát Magyarországon mégis 145 évig fen­­tartani, mert éppen az Alföldet tartotta ha­talmában Az Alföld ugyanis nemcsak a földrajzi, hanem a politikai egységnek is központja. A mai Magyarországon relative 37°/0 kal nagyobb a szántóföld területe a Magyar bi­rodalom szántóföld területénél, amiből ön­ként következik, hogy — földterületet tekintve — országunk agrárjellege még inkább ki­domborodó, mint a múltban. Ma a magyar földnek négyzetkilométerenként 18 emberrel többet kell eltartania, mint a Magyar Biroda­lomnak, holott az eltartási feltételek meg­rosszabbodtak. Magyarország népességének 41°/°-a maradt meg, míg területének csupán 32,2%-a. Egy lélekre esett Nagy-Magyaror­­szágon 0,92 katasztrális hold, Csonka-Ma­­gyarországon pedig 0­.7­1 katasztrális hold föld. Ha? ehhez még hozzávesszük azt a körül­ményt, hogy annak előtte Magyarország összlakossága majdnem kétharmad részben foglalkozott mezőgazdasággal s igy a mun­kamegosztás alapján csak a népesség 35,5%­­ának élelmezéséről és nyersanyaggal való ellátásáról kellett gondoskodnia, ma pedig a foglalkozási statisztika adatai szerint a föld­­mivelésből élők száma mindössze 55.8°/0 s így jóval kevesebb földmives munkájának kell ellátni az összlakosság 44.2°/0-át, akkor látjuk csak, hogy milyen szükség van ma arra, hogy az Alföld valóban Magyarország éléskamrája legyen. Ez a körülmény már magában elegendő, hogy kényszerítőleg szabja meg a magyar gazdasági politikának az irányát. HIRGK — Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és minden barátjának boldog újévet kívánunk. — A szövetkezeti eszmét terjesztő jan. 2-án, szombat délután 5 órakor tartandó gaz­dasági előadásra felhívjuk az olvasóközönség figyelmét. A tartalmasnak ígérkező vitaestét ifj. Bálint Miklós szigorló közgazdász vezeti be a „Szövetkezetek szerepe a mezőgazda­ságban“ című tanulmányával. A vita során igen értékes felszólalásokat jelentettek be már eddig is. — Közgyűlés. Városunk képviselőtestülete január 7-én tartja rendes havi közgyűlését, melynek főtárgya a város 1926 évi költség­­előirányzatának letárgyalása. — A Református Nőegylet csütörtökön délután 5 órakor tartja szokásos evangélizáló összejövetelét az emeletes fiúiskola nagy­termében. — A Református Nőegylet karácsonyi vásárjának jövedelméből 26 iskolás gyerme­ket látott el meleg ruhával és cipővel; 35 öreget részesített élelmiszer és tüzelőfa se­gélyben; a kórház és szegényház 75 lakóját karácsony szombatján ünnepi vacsorával; a kiskorúak fogháza ref. vallású elitéltjeit sze­­retetcsomagokkal kereste fel a vezetőség; új évkor pedig a városi árvaház kicsiny lakóit vendégeli meg. Köszönetét nyilvánítja a Nőegylet azon jólelkű tagjainak, akik vacso­rát és ruhácskákat adtak és Emődi József pékmesternek, aki 3 g lisztet dolgozott fel a fenti célokra díjtalanul. — Gazdasági előadás. A január hó 6-án, szerdán délután 5 órára tervezett vitaestély előadójául sikerült megnyernünk dr. Tölgyes István urat, a Magyar Gazdaszövetség érde­mes titkárát, ki németországi gazdasági ta­pasztalatairól és a német-magyar gazdaifjak csereakciójáról fog értekezni. Az előadást Hörömpő János ifjú gazdatársunk szakelő­adása fogja kiegészíteni a burgonyatermelés terén szerzett tapasztalatairól.­­ A ceglédi háztulajdonosok beadvány­nyal fordultak a városhoz, mely szerint kérik, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy itt lakás­ínség nincs, sőt üzlethelyiségek immár bő­ségben vannak és hogy a lakáshivatalnak önkényes és a legtöbb esetben elmérgesítő intézkedései a lakáskérdés megoldását csak hátráltatják. A háztulajdonosok küldöttséggel járulnak a népjóléti miniszterhez, kérve a lakásoknak és üzlethelyiségeknek 1926 febr­­elsejei felmondással aug. 1-re történő felsza­badítását, ezzel a háztulajdonosoknak tör­vényes jogaikba való visszahelyezését, egyben pedig a lakáshivatalnak, mint felesleges szed­nek megszüntetését. — Eljegyzés. Nagy István eljegyezte Pa­lásti Terikét. (Minden külön értesítés helyett.) — A tagdíjfizetéssel hátralékban lévő tag­jainkat felkérjük, hogy ebbeli kötelezettségeik­nek szíveskedjenek eleget tenni, mert a Gaz­dasági Egyesületet s a kiadásában megjelenő Ceglédi Kisgazdát csak úgy tudjuk fenntar­­­tani, ha megfelelő anyagi eszközök állanak­­ rendelkezésünkre.­­ — Meteorológiai állomás Szegeden. A­­ Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarától­­ nyert értesülésünk szerint Szegeden a Tudo­­­­mányegyetem Földrajzi Intézete egy elsőrendű­­ meteorológiai obszervatóriummal fog kibővít­­­­tetni, mely 1926. január 1-én részben meg is kezdi a működését. Ennek a régi tervnek a megvalósítását az tette lehetővé, hogy Szeged szabad királyi város törvényhatósága a mintegy 150 millió koronát kitevő felszerelési költsé­gekhez egymaga 50 millió koronával járult hozzá, minek folytán a szükséges műszerek egy része már meg is rendeltetett. A Föld­rajzi Intézet igazgatósága ez új intézmény­­ létesítésével a Magyar Alföld déli részének­­ meteorológiai szolgálatát óhajtaná megszere­r­vezni, külön helyi időprognózissal és elsősor­­­­ban a mezőgazdasági meteorológia művelé­sével. Tekintettel a meteorológiai szolgálat és a mezőgazdálkodás közötti szoros kapcso­latra, s figyelembe véve azt, hogy az állam jelenlegi megkötött helyzetében az obszerva­tórium céljaira anyagi áldozatot nem hozhat, a kamara ezúton hívja fel a gazdaközönség és a gazdatársadalmi testületek figyelmét erre az új agrometeorológiai intézményre abban­­ a reményben, hogy a gazdák erre a célra , megfelelő anyagi áldozatoktól sem fognak visszarettennni. Az e célra szánt pénzbeli adományok dr. Kogutovitz Károly egyetemi tanár úr címére, Szegedre küldendők. 1. szám

Next