Ceglédi Kisgazda, 1926 (7. évfolyam, 1-56. szám)
1926-01-02 / 1. szám
2. oldal CEGLÉDI KISGAZDA iyésztés fellendítése céljából közlegelőt szerezzünk meg, jelentős siker koronázta. Mert a bíróság a megalakítandó legeltetési társulat javára az alapítványi földekből bizonyos területeket közlegelő céljára rendel juttatni. Amiért a város, a közért önzetlenül dolgozó egyesek évtizedeken át annyit fáradoztak, — hogy a város gazdáinak ez az elemi szükséglete kielégítést nyerjen, — és az e célra rendelt földek tényleg közlegelőknek át is adassanak, az végre most sikerült. Hogy fejlődésünk szempontjából ez mit jelent, azt a jövő fogja megmutatni. Már most, hogy az e célra rendelt területek hol legyenek kihasítva, azt egy póteljárás lesz hivatva eldönteni. Ugyancsak póteljárás lesz lefolytatva az u. n. háború alatt szerzett birtokok tárgyában, ami azt jelenti, hogy a háború alatt gazdát cserélt birtokok azok megszerzésének módját, illetőleg kivizsgálás tárgyát fogják képezni, amint azt a törvény előírja. Ennek folytán a birtokreform nálunk még teljes nyugvópontra jutni ezúttal nem fog. Azonban az eddigi eljárás folytán a vizsgálat alá vont birtokok felett mondott ítélet mutatja (az eljárásba vont 12 kisbirtokból csupán kettőt váltanak meg, míg tizet mentesít), hogy ezen új kivizsgálásnak az eredménye elé, — megfelelő eljárás és előkészítés mellett, — megnyugvással nézhetünk és biztosan hiszem, hogy így a birtokreform nálunk rövidesen teljes nyugvópontra fog jutni, ami a gazdasági élet szempontjából nagyon kívánatos. Szemelvények Dr. Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgatónak „Az Alföld“ című, most megjelent könyvéből. E füzet kiadásával azt célozza kamaránk, hogy a kormány, a nemzetgyűlés, a vármegyék, a városok, mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek, gazdakörök, szövetkezetek s különböző társadalmi egyesületek, országos és vidéki szervek és hatóságok foglalkozzanak e kérdéssel s hogy egy közvélemény nyomása alatt e nagy kérdés, a századok óta elhanyagolt alföldi magyarság, különösen annak tanyán lakó része érdekében minél eredményesebb mozgalom induljon meg. Összefogunk mindenkivel, aki segítségünkre lehet. Adjanak eszméket, támogassanak bennünket. A mai agyonszanált Csonka-Magyarországnak sok olyan megoldandó problémája van, amelyek Nagy-Magyarországban évtizedek óta hiába vártak a megoldásra s amelyeket épen most kell megoldáshoz juttatnunk, amikor a legszegényebbek vagyunk és amikor meg van kötve a kezünk. De épen szegénységünk kötelez arra, hogy ezekkel a kérdésekkel most már ne csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is foglalkozzunk, mert gazdasági megerősödésünk az alapja továbbélésünknek és egész jövőnknek. A mai Magyarországnak olyan értékei vannak, amelyelyeket csak felszínre kell hozni, hogy a mai gyötrelmes gazdasági viszonyainkból felemelkedni tudjunk. Az Alföld problémáját is most kellett újra elővennünk, de ez alkalommal azért, hogy megoldáshoz segítsük az itt megoldásra váró s tovább már nem halasztható fontos kérdéseket. Az Alföld az ország szíve, amely Nagy- Magyarországon egyharmad részét tette ki az ország mezőgazdaságilag hasznosított területének, ma pedig háromötöd részét alkotja, minek folytán a mai Magyarország egész termelési, közélelmezési, általános közgazdasági viszonyai nagy mértékben függenek az alföldi gazdálkodás eredményeitől, illetőleg eredményességétől. Az Alföld problémája annyira döntő tényező a mai gazdasági politikában, hogy szinte azt kell mondanunk, hogy a mai Magyarország gazdasági politikájának az Alföld érdekei, igényei, szükségletei és gazdasági viszonyai szerint kell alakulnia. Az Alföld arra a reményre is jogosít, hogy az elszakított területek is mielőbb vissza fognak térni. A történelem ugyanis azt tanítja, hogy amely hatalom nem bírta az Alföldet, az a távolabb fekvő területeket is csak ideig- 1 óráig tarthatta hatalmában, amint ezt a világ legnagyobb hódító és szervező népének, a rómainak a példája is mutatja. A török uralom minden ziláltsága mellett azért tudta magát Magyarországon mégis 145 évig fentartani, mert éppen az Alföldet tartotta hatalmában Az Alföld ugyanis nemcsak a földrajzi, hanem a politikai egységnek is központja. A mai Magyarországon relative 37°/0 kal nagyobb a szántóföld területe a Magyar birodalom szántóföld területénél, amiből önként következik, hogy — földterületet tekintve — országunk agrárjellege még inkább kidomborodó, mint a múltban. Ma a magyar földnek négyzetkilométerenként 18 emberrel többet kell eltartania, mint a Magyar Birodalomnak, holott az eltartási feltételek megrosszabbodtak. Magyarország népességének 41°/°-a maradt meg, míg területének csupán 32,2%-a. Egy lélekre esett Nagy-Magyarországon 0,92 katasztrális hold, Csonka-Magyarországon pedig 0.71 katasztrális hold föld. Ha? ehhez még hozzávesszük azt a körülményt, hogy annak előtte Magyarország összlakossága majdnem kétharmad részben foglalkozott mezőgazdasággal s igy a munkamegosztás alapján csak a népesség 35,5%ának élelmezéséről és nyersanyaggal való ellátásáról kellett gondoskodnia, ma pedig a foglalkozási statisztika adatai szerint a földmivelésből élők száma mindössze 55.8°/0 s így jóval kevesebb földmives munkájának kell ellátni az összlakosság 44.2°/0-át, akkor látjuk csak, hogy milyen szükség van ma arra, hogy az Alföld valóban Magyarország éléskamrája legyen. Ez a körülmény már magában elegendő, hogy kényszerítőleg szabja meg a magyar gazdasági politikának az irányát. HIRGK — Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és minden barátjának boldog újévet kívánunk. — A szövetkezeti eszmét terjesztő jan. 2-án, szombat délután 5 órakor tartandó gazdasági előadásra felhívjuk az olvasóközönség figyelmét. A tartalmasnak ígérkező vitaestét ifj. Bálint Miklós szigorló közgazdász vezeti be a „Szövetkezetek szerepe a mezőgazdaságban“ című tanulmányával. A vita során igen értékes felszólalásokat jelentettek be már eddig is. — Közgyűlés. Városunk képviselőtestülete január 7-én tartja rendes havi közgyűlését, melynek főtárgya a város 1926 évi költségelőirányzatának letárgyalása. — A Református Nőegylet csütörtökön délután 5 órakor tartja szokásos evangélizáló összejövetelét az emeletes fiúiskola nagytermében. — A Református Nőegylet karácsonyi vásárjának jövedelméből 26 iskolás gyermeket látott el meleg ruhával és cipővel; 35 öreget részesített élelmiszer és tüzelőfa segélyben; a kórház és szegényház 75 lakóját karácsony szombatján ünnepi vacsorával; a kiskorúak fogháza ref. vallású elitéltjeit szeretetcsomagokkal kereste fel a vezetőség; új évkor pedig a városi árvaház kicsiny lakóit vendégeli meg. Köszönetét nyilvánítja a Nőegylet azon jólelkű tagjainak, akik vacsorát és ruhácskákat adtak és Emődi József pékmesternek, aki 3 g lisztet dolgozott fel a fenti célokra díjtalanul. — Gazdasági előadás. A január hó 6-án, szerdán délután 5 órára tervezett vitaestély előadójául sikerült megnyernünk dr. Tölgyes István urat, a Magyar Gazdaszövetség érdemes titkárát, ki németországi gazdasági tapasztalatairól és a német-magyar gazdaifjak csereakciójáról fog értekezni. Az előadást Hörömpő János ifjú gazdatársunk szakelőadása fogja kiegészíteni a burgonyatermelés terén szerzett tapasztalatairól. A ceglédi háztulajdonosok beadványnyal fordultak a városhoz, mely szerint kérik, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy itt lakásínség nincs, sőt üzlethelyiségek immár bőségben vannak és hogy a lakáshivatalnak önkényes és a legtöbb esetben elmérgesítő intézkedései a lakáskérdés megoldását csak hátráltatják. A háztulajdonosok küldöttséggel járulnak a népjóléti miniszterhez, kérve a lakásoknak és üzlethelyiségeknek 1926 febrelsejei felmondással aug. 1-re történő felszabadítását, ezzel a háztulajdonosoknak törvényes jogaikba való visszahelyezését, egyben pedig a lakáshivatalnak, mint felesleges szednek megszüntetését. — Eljegyzés. Nagy István eljegyezte Palásti Terikét. (Minden külön értesítés helyett.) — A tagdíjfizetéssel hátralékban lévő tagjainkat felkérjük, hogy ebbeli kötelezettségeiknek szíveskedjenek eleget tenni, mert a Gazdasági Egyesületet s a kiadásában megjelenő Ceglédi Kisgazdát csak úgy tudjuk fenntartani, ha megfelelő anyagi eszközök állanak rendelkezésünkre. — Meteorológiai állomás Szegeden. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarától nyert értesülésünk szerint Szegeden a Tudományegyetem Földrajzi Intézete egy elsőrendű meteorológiai obszervatóriummal fog kibővíttetni, mely 1926. január 1-én részben meg is kezdi a működését. Ennek a régi tervnek a megvalósítását az tette lehetővé, hogy Szeged szabad királyi város törvényhatósága a mintegy 150 millió koronát kitevő felszerelési költségekhez egymaga 50 millió koronával járult hozzá, minek folytán a szükséges műszerek egy része már meg is rendeltetett. A Földrajzi Intézet igazgatósága ez új intézmény létesítésével a Magyar Alföld déli részének meteorológiai szolgálatát óhajtaná megszerervezni, külön helyi időprognózissal és elsősorban a mezőgazdasági meteorológia művelésével. Tekintettel a meteorológiai szolgálat és a mezőgazdálkodás közötti szoros kapcsolatra, s figyelembe véve azt, hogy az állam jelenlegi megkötött helyzetében az obszervatórium céljaira anyagi áldozatot nem hozhat, a kamara ezúton hívja fel a gazdaközönség és a gazdatársadalmi testületek figyelmét erre az új agrometeorológiai intézményre abban a reményben, hogy a gazdák erre a célra , megfelelő anyagi áldozatoktól sem fognak visszarettennni. Az e célra szánt pénzbeli adományok dr. Kogutovitz Károly egyetemi tanár úr címére, Szegedre küldendők. 1. szám