Ceglédi Kisgazda, 1927 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Cegléd, 1927. C? to I­I L” /K­f * Vili. évfolyam, 1. szám. ©) bgy al­Megjelenik szombaton ARA 2000 KORONACEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Ceglédi Gazdasági Egyesület,, CZMZD és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja era szom­bat, január 1. Megjelenik szombaton ÁRA 2000 KORONA Laptulajdonos: Dr. DOBOS SÁNDOR n. AnTal ICTMÁR Hirdetések felvételnek SIMON és DARAB könyv-Ül­ ARIAL IOI­VAN nyomdájában, Eötvös-tér­i (régi járásbirósági épület) SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: A .Gazdasági Egyesület“ irodahelyisége, ev. bazár, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény — nemkülönben az előfizetési dijak — beküldendők CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET ELŐFIZETÉSI DÍJ: Negyedévre 20.000 kor., egyes szám ára 2000 korona. — Gazdasági Egyesületi tagok a lapot ingyen kapják Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: * I . Újévi köszöntés Kedves olvasóm, ezen a mai alkalom­mal „a magyar nép költőjét“, ki Rákóczi szavai szerint „bölcs volt, mint egy pat­ i m­arka és naiv, mint egy gyermek, gon-­­ dolkodásában és képzeletében pedig ép­p­oly merész és egyenes vonalú, mint a sas­­ röpte, egyéniségében oly igénytelen és­­ félénk, mint a bokorban buvó kismadár é s zavartalan szeretetet, tiszta gyönyört kinél , azzal vonz, azzal hódit, azzal köt magához, szertelen hévvel senkit nem tipor le, ellenben égi adományá­val mindenkit fölemel“ — Arany Jánost szólaltatom meg Neked, aki az 1850-es­­ években a következőként énekelt:­ Alkalmi vers. Az uj évet (ócska tárgy !) Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik. Poharat emelnem. Mit van mit kívánni még Ily áldott időben ? — Adjon Isten, ami nincs. Ez uj esztendőben. Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros , Jól fizesse a linót S nyerjen a mészáros, Mérje pedig szöszön-boron, Font kijárja bőven. Adjon Isten, ami nincs Ez új esztendőben. Senkinek a nyakára Ne vigyenek kontót ; Valaki csak ráteszen, Nyerje meg a lottót; Annyi pénzünk legyen, hogy ! Még pedig pengőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben. Szegény ember malacának Egy hijja se’ essék. Messze járjon dög, halál, Burgonya-betegség; Orvos, borbély a diját Kapja heverőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben.­ Tücski-hajcski baromnak Sokasuljon lába ; Boci járjon mezőre, Gyermek iskolába ; Gyarapodjék a magyar Számra, mint erőben. Adjon Isten, ami nincs Ez uj esztendőben. Kívül, belül maradjon Békében az ország; A vásárra menőket ! Sehol ki ne fosszák. Béke legyen a háznál És a szivredőkben. Adjon Isten, ami nincs Ez uj esztendőben. A biró is, mint eddig, Tisztét jól betöltse : Viz kedviért a babát Soha ki ne öntse. « Emberiség igazság Egyik serpenyőben, Adjon Isten, ami nincs Ez uj esztendőben. Zenebona, babona Huzavona vesszen ! Visszavonás, levonás Minket ne epesszen. Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben. Adjon Isten, ami nincs Ez uj esztendőben. Nagy uraink (ha ének) Nőjenek nagyobbra ; Áldozzanak, legyen is mit, Mégse üssék dobra ; Nemzetiségünk mellett Buzogjanak hőén, Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben. író pedig Írónak Szemét ki ne ássa, Ne is legyen az idén Napfogyatkozása Jó erkölcs..., eszme..., hirnév..., S előfizetőben. Adjon Isten, ami nincs Ez uj esztendőben. Mire üssek még pohárt ? Asszonyi hűségre ? Barátság, — polgár erény — Vagy mi más egyébre? Hiszen ezek közöttünk Vannak kelendőben. Adjon Isten, ami nincs Ez uj esztendőben. A múltkor azt olvastam, hogy Szé­chenyi a többek között azért is volt egyik legnagyobb zseni, mert Döbling-­­ ben már előre meglátta a világháborút. Hát ha az írónak ez a felfogása megáll, akkor ugyanúgy igaz lehet az is, hogy Arany János meg előre meglátta a világháború utáni mai magyar életet, amely tény ugyanúgy mérhetetlenül nagy zsenialitásának a bizonysága. Mert a többek között azt mondja ez a vers: „Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros“. Aztán: „Kívül, belül maradjon Békében az ország.“ — „Zenebona, babona, Huzavona vesz- i szén! Visszavonás, levonás Minket ! ne epesszen. Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben.“ Végül : „Mire üssek még pohárt ? Asszonyi hűség­re ? Barátság, polgár erény ? Vagy mi más egyébre ? Hiszen ezek közöttünk Vannak kelendőben.“ Hogy az 50-es években ezek is meglevő magyar tulajdonságok voltak,­­ az lehet. De hogy még ma is azok, az egyszer bizonyos, noha azon jobb sorsra érdemes szándékoknál fogva, amely bajainkat orvosolni, rossz tulaj-­­­donságaink helyébe jókat léptetni hi­vatva van, fölötte kívánatos, hogy az elmúlt két emberöltő alatt közülünk­­ vagy belőlünk kivesztek volna ezek­­ a rákfenék. És amikor a költő ismé­telve így kiált fel, hogy „Adjon Isten ami nincs“, akkor ez már a jövőbe látó látnok zseni csodálatos elméjének­­ a játéka — sajnos — ma sem lévén az közöttünk és bennünk, aminek lenni kellene. Kedves Olvasóm, kívánom neked, hogy e tekintetben az új esztendő hozzon változást, hozza mindazt el, „ami nincs“ abból pedig „ami van",­­ de nincs benne köszönet, pusztítson ki sokat és akkor bizonyos, hogy a költő álma valóra válik a Békéről, Boldog­ságról, Szeretetről. Csetlő-botló gondolatok Irta: Váróczi Mihály II. A forradalom vagy inkább kifejlődés azóta is tart. Jött a vetőgép, a lókapa, triőr, mor­zsaló, szecskavágó, répavágó, daráló, arató, kaszáló, gyűjtőgépek, a műtrágya, műtrágya­szóró és sortrágyázógépek, tengerivetőgép, tárcsásborona, a különböző fogasok, láncko­ronák, hengerek és szántómotorok, stb. (Közben azt álmodtam, hogy jött valami nagy háború is, azután nagy felfordulások. Mikor felébredtem, még akkor is valami Trianont lármáztak az emberek.) Jött egy meglehetős nagy fellendülés. Jóval nagyobb termések, jóval nagyobb jövedelem. A magyar gazdaközönség együttes, tudatos érzéssel és elhatározással kilépett a — né­hány száz éves — tespedéséből. Az öreg gazdák képezik magukat minden módon és minden alkalommal. Új­ságokat, szaklapokat, szakkönyveket alig győ­zik a postások kézbesíteni. A gazdasági elő­adásokra kénytelen volt a Gazdasági Egyes

Next