Ceglédi Kisgazda, 1928 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-01 / 1. szám

­ Kossuth Ünnepe volt szerdán este Ceglédnek az a díszelőadás, amelyet az Ipartestület a városi képviselőtestület tiszteletére a Kultúrpalotában rendezett. A Kultúrpalota felavatása óta ez volt tulajdonképen az első valóban nagy­szabású estély az új színházunkban és való­ban nem is lehetne elgondolni stílszerűbbet, mint Kossuth városában olyan színművel debütálni, amely a mi örök bálványunk és eszményképünk élő alakját hozza elénk. Az ítéletidőnek megfelelő hó orkán ugyan sokakat visszatartott, azonban így is olyan nagy sikert jelent ez a gyönyörű estély, hogy büszkék lehetnek rája azok, akik rendezték és az­ egész Ipartestület. Az illusztris szerző, Hegedűs Lóránt gyengélkedése és a rossz időjárás miatt sajnos nem jelenhetett meg az előadáson, azonban küldött üzenete sze­rint : „szívvel-lélekkel ott van ezen az estén Cegléden, hogy együtt áldozzon velünk Kossuth emlékének.­ így az életben levő turiniak üdvözlése is elmaradt. Gulyás Menyhért színigazgató társulatának művészei adták elő a darabot pompás, pergő rendezésben. Legkiválóbb alakítást nyújtotta Kabos László (gróf Pálffy Fidél, Görgey), Zemplényi Zoltán Kossuthja sokszor túlságo­san pathétikus volt, ámbár magában a sze­repben van talán inkább túlzottan poéntk­ozva az, ami pedig Kossuthban nem páthosz, hanem élő erő és eleven lendület volt. Ebből a szerepszerinti Kossuthból valóban nagyon nehéz az igazi és az emberi Kos­suthot megformálni. Az igazi Kossuth első­sorban ember volt, megrázó sorsú, nagy és igaz ember, nem pedig egy félig-meddig meg­elevenedett vezércikk. Zemplényi Zoltánnak jutott az előadáson a leghosszabb szerep, de egyben csodálatos módon talán a leg­hálátlanabb is. Igazán jó és élő figura a darabban Kiáltó János alakja, amelyet pom­pásan, magával ragadó humorral személye­sített meg Vadnay Andor. Nagyon jó alakí­tást nyújtott Polgár Gyula, Daniss Győző, Novák László, Várady, Márkus és Pattantyús. Női szereplő alig van a darabban és azoknak is alig van valami szerepük. Ezekben a jelentéktelen szerepekben alig tudták ismert tudásukat és művészetüket kifejteni, de még így is nagyszerűet nyújtottak L. Dóczy Emma, Horányi Vary, Gáspár Marianne és Bán Felicia. Nagyon kedvesek voltak a ceglédi magyarruhás kislányok. Az élet iskolája ii. Hanem talán már azt is megírhatnám, hogy mit is tanultam azon a 10 napos tanfolyamon. Először is azt, hogy milyen közlegelők van­nak. Közbirtokossági közös legelők, az úrbé­res jobbágyok és zsellérek közös legelői, azután a tagosítások vagy parcellázások által önként alakult közös legelők és újabban a birtoktörvénnyel juttatott közös legelők és községi közlegelők. Nálunk három ilyen önként alakult közös legelő van, u. m. az alszegi, körösi és mi­­zsei úti és csikostói közös legelők. Volt ugyan egy úrbéres jobbágy és zsellér közös lege­lőnk is, de ezt elvesztettük. Hogy milyenek voltak nálunk az úrbéres, telkes és zsellérjobbágyok ? Talán jó lesz elmondani, mert már nálunk alighanem több az olyan, aki nem tudja, mint aki tudja. Én se tudnám, ha tanfolyamon nem lettem volna. Telkes jobbágyok voltak az olyanok, akik­nek a* telek földjük vagy ennél is nagyobb volt, ami nálunk egy fertály földet jelentett, tehát akiknek egy fertály földjüknél kevesebb volt, azok zsellérjobbágyok voltak. Nálunk a földesur mintegy 180 év óta a kath., vallásalago­nyi uradalom volt és a szántók és úrbéres házak után járó legelő­illeték nem volt különválasztva, hanem együtt volt az uradalom legelőjével 1863-ig, amikor is különválasztották, az uradalomét major­sági legelő címén. Ki lett hasítva a mai is meglevő 1., 2., 3, 4. számú és volt Gerje, az 5-ös Putrisar®k és a 6 os, vagyis a szin­tén eladott Kistelek nevű legelőrészekben. A telkes és zsellér jobbágyságot pedig, vagyis a még ma is legelőjárandóságokat illeték szerint felosztották. Ekkor alakult a fentebb már említett három legelőtársaság, meghagyták azonban sertés- és libalegelő céljára közös legelőnek a város körül elterülő, már részben akkor is gödrös részeket. Ámde csak meghagyták, de aztán nem törődtek többé vele, még csak nevet sem adtak ennek a több mint 600 holdnyi földnek a telekkönyvben, pedig ha csak egy telkes vagy zsellér jobbágynak is ha eszébe jutott volna, hogy ezt írják be a telekkönyvbe, hogy volt úrbéres telkes és zsellér jobbágyok közös sertés- és libalegelője, akkor nem lett volna ez a nagy terület a senki földje. De hiszen olyan nagy föld került felosztás alá, hogy sokan azzal sem tudtak mit csi­nálni, hanem koncért-rongyért elkótyavetyél­ték. A senki földje aztán ott szomorkodott a város körül, mint az útfélre kitett gyermek, ezer és ezer sebbel és fekéllyel, mert a na­gyobb gödrök helyén, mint a mély sebbel, fekélyek vagy pocsolyák képződtek, csak azt a célt szolgálták, hogy ha egy kis agyag vagy homok kellett a gazdának, kiküldte a bérest, de ráparancsolva, hogy jó agyagot hozzon ám, az aztán az ásójával felhasította annak az árván maradt földnek még sértet­len részét és újra otthagyott rajta egy nagy sebet. Ez így ment vagy 3 évtizedig, amikor aztán már csupa gödör és posvánnyá vált. A város bölcs vezetősége ekkor már nem nézhette tovább ennek a gazdátlan földnek a gyilkolását, örökbefogadta az útfélre kitett gyermeket és nevére íratta. Erre már emlék­szem gyerekkoromból, hogy voltak, akik el­lenezték, de csak szóval. A város aztán hozzáfogott a gyógyítgatá­­sához ennek a gazdátlan földnek. Már csak egy lábfeje fekélyes ott az újvárosi temetők előtti részen, de már a jövő évi költségve­tésben ennek a begyógyítására is előirányozta a szükséges összeget. Most már láthatjátok tisztelt gazdatársak, hogy a közös tulajdonnal való nemtörődés hogy bosszulja meg magát az utódokon, mit érne az a nagy terület a birtokososztálynak,­­ha törődött volna vele, amelyen ma már 150 családi ház, központi szeszfőzde, kaszárnya, sportpálya, füzes, gyümölcsös, vágóhíd és tudom is én mi van. És hány ezer hold le­gelőt lehetne venni annak az árából, ha csak a felszabadult jobbágyokból valaki gondolt volna vele. És most azért a négyszázholdas vizes, távoleső haszonbéres legelőért is meny­nyit kell veszekedni. Nem tudom, hányan lesznek, akik ezért kárhoztatják az elődöket. Pedig még ma is nagyon kevesen változtak meg közülünk. De már bele is fáradtam ezen szomorú helyzet ismertetésébe. Majd még egy szám­ban folytatom. K. B. I 2. oldal CEGLÉDI KISGAZDA a nagy orvosnak, szól ez az ő önzetlen és mindig ideális szempontok által irányított közéleti munkásságának is. Csodálatos harmonikus élettel áldotta meg Gombos Lajost a Mindenható. Folyton tanulva sem vált morozus tudóssá és folyton gyógyítva sem maradt meg csak orvosnak. Háromnegyed évszázaddal a vállán, testileg és lelkileg teljes erőben ma is ott látjuk őt minden társadalmi megmozdulás élén s ott látjuk a közélet széles mezején fáradtságot nem ismerve, fiatalos energiával tanácsokat osztva, utat mutatva és vezetve a fiatalabb nemzedékeket. A félévszázados fordulón meleg szeretettel, lelkes örömmel és nagy tisztelettel köszöntjük dr. Gombos Lajost az orvost és az embert egyaránt s azt kívánjuk, hogy a Mindenható Isten kegyelme még hosszú évekig tartsa őt meg nekünk. Nemcsak a hatásos (sokszor talán túlsá­gosan is hatásos) felvonásvégeknél, hanem az egyes jeleneteknél is minduntalan fel­­zúgott a taps és Kossuth városának közön­sége valóban szívvel, sokszor templomi áhí­tattal, sokszor kitörő lelkesedéssel áldozott díszelőadáson örök eszményképe ezen a emlékének. (-) 1. szám — Boldog új esztendőt kívánunk lapunk összes olvasóinak és barátainak. — Eljegyzések. Lyachovics Dénes székes­­fővárosi főszámtanácsos és neje Kőszeghy Paula leányát, Lyachovics Brigitta főgym­­násiumi tanárnőt Budapestről eljegyezte Gyura Géza m. kir. postatiszt. — Simon József máv. tiszt eljegyezte Mózes Imre vármegyei tisztvi­selő kedves leányát, Margitkát Abonyból. Gratulálunk. — Felhívás! Tisztelettel kérem a nagy­széki, felsőmajori, I. és II. számú vallás­­alapítványi birtokok földigénylőinek társasági tagjait, hogy folyó hó 8-án, vasárnap délelőtt fél 10 órára a városháza közgyűlési termé­ben fontos értekezletre megjelenni szívesked­jenek, az értekezlet tárgya a birtokba adott parcellák béreinek nagyságára nézve az aján­lat­tétel. Ugyanis folyó hó 19-én és 20-án a haszonbéri összegekre nézve egyességi tárgyalás fűzetett ki, tehát, hogy ezen a tárgyaláson a földhöz juttatottak csoportjai milyen álláspontot foglaljanak el, ennek a tagok által való megtárgyalása és a csopor­tok vezetőségének utasítás adása igen fontos érdek. Tehát feltétlen és pontos megjelenést kérek. Dr. Antal István: — Felhívás! Tisztelettel kérem a ceglédi állattartó gazdák nagyszéki társulatát arra, hogy január hó 8-án, vasárnap reggel fél 9 órakor a Ceglédi Gazdasági Egyesület helyi­ségében fontos értekezletre megjelenni szí­veskedjék. Pontos és feltétlen megjelenést kérek! Dr. Antal István. — A Református Nőegylet január 5-én, csütörtökön délután fél 5 órakor tartja evan­­gélizáló összejövetelét az emeletes iskola nagytermében. Szives szeretettel várunk min­den érdeklődőt. A 'TV 1 Az ember harca az őserdők vadjaival. Észak-Sziám őserdei- I T ' ' 1 _ __ ZSUn.§.V­.l.- ben készült eredeti filmfelvételek. Január 7-én és 8-án az ojfza.l­.bo.03.il.

Next