Ceglédi Kisgazda, 1928 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-01 / 1. szám
Kossuth Ünnepe volt szerdán este Ceglédnek az a díszelőadás, amelyet az Ipartestület a városi képviselőtestület tiszteletére a Kultúrpalotában rendezett. A Kultúrpalota felavatása óta ez volt tulajdonképen az első valóban nagyszabású estély az új színházunkban és valóban nem is lehetne elgondolni stílszerűbbet, mint Kossuth városában olyan színművel debütálni, amely a mi örök bálványunk és eszményképünk élő alakját hozza elénk. Az ítéletidőnek megfelelő hó orkán ugyan sokakat visszatartott, azonban így is olyan nagy sikert jelent ez a gyönyörű estély, hogy büszkék lehetnek rája azok, akik rendezték és az egész Ipartestület. Az illusztris szerző, Hegedűs Lóránt gyengélkedése és a rossz időjárás miatt sajnos nem jelenhetett meg az előadáson, azonban küldött üzenete szerint : „szívvel-lélekkel ott van ezen az estén Cegléden, hogy együtt áldozzon velünk Kossuth emlékének. így az életben levő turiniak üdvözlése is elmaradt. Gulyás Menyhért színigazgató társulatának művészei adták elő a darabot pompás, pergő rendezésben. Legkiválóbb alakítást nyújtotta Kabos László (gróf Pálffy Fidél, Görgey), Zemplényi Zoltán Kossuthja sokszor túlságosan pathétikus volt, ámbár magában a szerepben van talán inkább túlzottan poéntkozva az, ami pedig Kossuthban nem páthosz, hanem élő erő és eleven lendület volt. Ebből a szerepszerinti Kossuthból valóban nagyon nehéz az igazi és az emberi Kossuthot megformálni. Az igazi Kossuth elsősorban ember volt, megrázó sorsú, nagy és igaz ember, nem pedig egy félig-meddig megelevenedett vezércikk. Zemplényi Zoltánnak jutott az előadáson a leghosszabb szerep, de egyben csodálatos módon talán a leghálátlanabb is. Igazán jó és élő figura a darabban Kiáltó János alakja, amelyet pompásan, magával ragadó humorral személyesített meg Vadnay Andor. Nagyon jó alakítást nyújtott Polgár Gyula, Daniss Győző, Novák László, Várady, Márkus és Pattantyús. Női szereplő alig van a darabban és azoknak is alig van valami szerepük. Ezekben a jelentéktelen szerepekben alig tudták ismert tudásukat és művészetüket kifejteni, de még így is nagyszerűet nyújtottak L. Dóczy Emma, Horányi Vary, Gáspár Marianne és Bán Felicia. Nagyon kedvesek voltak a ceglédi magyarruhás kislányok. Az élet iskolája ii. Hanem talán már azt is megírhatnám, hogy mit is tanultam azon a 10 napos tanfolyamon. Először is azt, hogy milyen közlegelők vannak. Közbirtokossági közös legelők, az úrbéres jobbágyok és zsellérek közös legelői, azután a tagosítások vagy parcellázások által önként alakult közös legelők és újabban a birtoktörvénnyel juttatott közös legelők és községi közlegelők. Nálunk három ilyen önként alakult közös legelő van, u. m. az alszegi, körösi és mizsei úti és csikostói közös legelők. Volt ugyan egy úrbéres jobbágy és zsellér közös legelőnk is, de ezt elvesztettük. Hogy milyenek voltak nálunk az úrbéres, telkes és zsellérjobbágyok ? Talán jó lesz elmondani, mert már nálunk alighanem több az olyan, aki nem tudja, mint aki tudja. Én se tudnám, ha tanfolyamon nem lettem volna. Telkes jobbágyok voltak az olyanok, akiknek a* telek földjük vagy ennél is nagyobb volt, ami nálunk egy fertály földet jelentett, tehát akiknek egy fertály földjüknél kevesebb volt, azok zsellérjobbágyok voltak. Nálunk a földesur mintegy 180 év óta a kath., vallásalagonyi uradalom volt és a szántók és úrbéres házak után járó legelőilleték nem volt különválasztva, hanem együtt volt az uradalom legelőjével 1863-ig, amikor is különválasztották, az uradalomét majorsági legelő címén. Ki lett hasítva a mai is meglevő 1., 2., 3, 4. számú és volt Gerje, az 5-ös Putrisar®k és a 6 os, vagyis a szintén eladott Kistelek nevű legelőrészekben. A telkes és zsellér jobbágyságot pedig, vagyis a még ma is legelőjárandóságokat illeték szerint felosztották. Ekkor alakult a fentebb már említett három legelőtársaság, meghagyták azonban sertés- és libalegelő céljára közös legelőnek a város körül elterülő, már részben akkor is gödrös részeket. Ámde csak meghagyták, de aztán nem törődtek többé vele, még csak nevet sem adtak ennek a több mint 600 holdnyi földnek a telekkönyvben, pedig ha csak egy telkes vagy zsellér jobbágynak is ha eszébe jutott volna, hogy ezt írják be a telekkönyvbe, hogy volt úrbéres telkes és zsellér jobbágyok közös sertés- és libalegelője, akkor nem lett volna ez a nagy terület a senki földje. De hiszen olyan nagy föld került felosztás alá, hogy sokan azzal sem tudtak mit csinálni, hanem koncért-rongyért elkótyavetyélték. A senki földje aztán ott szomorkodott a város körül, mint az útfélre kitett gyermek, ezer és ezer sebbel és fekéllyel, mert a nagyobb gödrök helyén, mint a mély sebbel, fekélyek vagy pocsolyák képződtek, csak azt a célt szolgálták, hogy ha egy kis agyag vagy homok kellett a gazdának, kiküldte a bérest, de ráparancsolva, hogy jó agyagot hozzon ám, az aztán az ásójával felhasította annak az árván maradt földnek még sértetlen részét és újra otthagyott rajta egy nagy sebet. Ez így ment vagy 3 évtizedig, amikor aztán már csupa gödör és posvánnyá vált. A város bölcs vezetősége ekkor már nem nézhette tovább ennek a gazdátlan földnek a gyilkolását, örökbefogadta az útfélre kitett gyermeket és nevére íratta. Erre már emlékszem gyerekkoromból, hogy voltak, akik ellenezték, de csak szóval. A város aztán hozzáfogott a gyógyítgatásához ennek a gazdátlan földnek. Már csak egy lábfeje fekélyes ott az újvárosi temetők előtti részen, de már a jövő évi költségvetésben ennek a begyógyítására is előirányozta a szükséges összeget. Most már láthatjátok tisztelt gazdatársak, hogy a közös tulajdonnal való nemtörődés hogy bosszulja meg magát az utódokon, mit érne az a nagy terület a birtokososztálynak,ha törődött volna vele, amelyen ma már 150 családi ház, központi szeszfőzde, kaszárnya, sportpálya, füzes, gyümölcsös, vágóhíd és tudom is én mi van. És hány ezer hold legelőt lehetne venni annak az árából, ha csak a felszabadult jobbágyokból valaki gondolt volna vele. És most azért a négyszázholdas vizes, távoleső haszonbéres legelőért is menynyit kell veszekedni. Nem tudom, hányan lesznek, akik ezért kárhoztatják az elődöket. Pedig még ma is nagyon kevesen változtak meg közülünk. De már bele is fáradtam ezen szomorú helyzet ismertetésébe. Majd még egy számban folytatom. K. B. I 2. oldal CEGLÉDI KISGAZDA a nagy orvosnak, szól ez az ő önzetlen és mindig ideális szempontok által irányított közéleti munkásságának is. Csodálatos harmonikus élettel áldotta meg Gombos Lajost a Mindenható. Folyton tanulva sem vált morozus tudóssá és folyton gyógyítva sem maradt meg csak orvosnak. Háromnegyed évszázaddal a vállán, testileg és lelkileg teljes erőben ma is ott látjuk őt minden társadalmi megmozdulás élén s ott látjuk a közélet széles mezején fáradtságot nem ismerve, fiatalos energiával tanácsokat osztva, utat mutatva és vezetve a fiatalabb nemzedékeket. A félévszázados fordulón meleg szeretettel, lelkes örömmel és nagy tisztelettel köszöntjük dr. Gombos Lajost az orvost és az embert egyaránt s azt kívánjuk, hogy a Mindenható Isten kegyelme még hosszú évekig tartsa őt meg nekünk. Nemcsak a hatásos (sokszor talán túlságosan is hatásos) felvonásvégeknél, hanem az egyes jeleneteknél is minduntalan felzúgott a taps és Kossuth városának közönsége valóban szívvel, sokszor templomi áhítattal, sokszor kitörő lelkesedéssel áldozott díszelőadáson örök eszményképe ezen a emlékének. (-) 1. szám — Boldog új esztendőt kívánunk lapunk összes olvasóinak és barátainak. — Eljegyzések. Lyachovics Dénes székesfővárosi főszámtanácsos és neje Kőszeghy Paula leányát, Lyachovics Brigitta főgymnásiumi tanárnőt Budapestről eljegyezte Gyura Géza m. kir. postatiszt. — Simon József máv. tiszt eljegyezte Mózes Imre vármegyei tisztviselő kedves leányát, Margitkát Abonyból. Gratulálunk. — Felhívás! Tisztelettel kérem a nagyszéki, felsőmajori, I. és II. számú vallásalapítványi birtokok földigénylőinek társasági tagjait, hogy folyó hó 8-án, vasárnap délelőtt fél 10 órára a városháza közgyűlési termében fontos értekezletre megjelenni szíveskedjenek, az értekezlet tárgya a birtokba adott parcellák béreinek nagyságára nézve az ajánlattétel. Ugyanis folyó hó 19-én és 20-án a haszonbéri összegekre nézve egyességi tárgyalás fűzetett ki, tehát, hogy ezen a tárgyaláson a földhöz juttatottak csoportjai milyen álláspontot foglaljanak el, ennek a tagok által való megtárgyalása és a csoportok vezetőségének utasítás adása igen fontos érdek. Tehát feltétlen és pontos megjelenést kérek. Dr. Antal István: — Felhívás! Tisztelettel kérem a ceglédi állattartó gazdák nagyszéki társulatát arra, hogy január hó 8-án, vasárnap reggel fél 9 órakor a Ceglédi Gazdasági Egyesület helyiségében fontos értekezletre megjelenni szíveskedjék. Pontos és feltétlen megjelenést kérek! Dr. Antal István. — A Református Nőegylet január 5-én, csütörtökön délután fél 5 órakor tartja evangélizáló összejövetelét az emeletes iskola nagytermében. Szives szeretettel várunk minden érdeklődőt. A 'TV 1 Az ember harca az őserdők vadjaival. Észak-Sziám őserdei- I T ' ' 1 _ __ ZSUn.§.V.l.- ben készült eredeti filmfelvételek. Január 7-én és 8-án az ojfza.l.bo.03.il.