Ceglédi Kisgazda, 1930 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-04 / 1. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a­­Ceglédi Gazda­sági Egyesület* iro­dahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét il­lető minden közle­mény— nemkülön­ben az előfizetési dijak, — küldendők Gam XI. évfolyam, 1. szám. Ára 10 fillér v­ 4 táv//. J //fie CEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Ceglédi Gazdasági Egyesület“­­ és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja □ Főszerkesztő: Laptulajdonos: Felelős szerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Dr. ANTAL ISTVÁN Cegléd, 1930. január 4. ELŐFIZETÉSI DÍ) Negyedévre 1-60 % A Gazdasági Egye­sületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvétele SIMON és GARAB könyv nyomdájában Árpád-téri— evang. bazárépület Tíz év A mai számmal lapunk nemcsak egy új esztendő küszöbét lépi át, ha­nem elérkezett az első tízesztendős jubileumhoz is. Tíz esztendeje, hogy a Ceglédi Kis­gazda első száma elhagyta a sajtót. Ha igaz az, hogy a háborús évek az emberi életben duplán számítanak, úgy az első decennium lapunk életé­ben is tíz évnek többszörösével egyenlő értékű és jelentőségű. Nehéz időkben kopogtatott a Ceglédi Kisgazda először városunk polgársá­gának szivén és ajtaján. A vesztett háború fájdalma,­­ a forradalmak szörnyűségei és az oláh megszállás szégyene még élő és eleven valóságként sajgott minden magyar lelkén. Sajgottak a sebek és fájtak s a­ szörnyűséges fájdalmak a nagy tö­megeknél nem jártak együtt a tisztán­látásnak a képességével is. Mi sem követeljük magunknak, hogy tisztánlátásunk száz százalékig hibát­lannak elismertessék, de azt hisszük, nem vagyunk szerénytelenek, ha a tíz esztendő keserveire és tanulságaira visszapillantva, azt merjük mondani, hogy akkor tíz év előtt mégis mi jártunk közelebb az igazsághoz, mint azok, akik a meg nem értésnek, a félremagya­rázásnak és az ellenséges indulat­nak szinte a gyűlöletig fokozott pergő­tüze alá fogták a Ceglédi Kisgazda első számait. Nem azért hozzuk fel mindezt, hogy sebeket szaggassunk. Soha a tíz év alatt nem tettük ezt. Ma mindez már a multié, mégpedig egy szomorú multié. De úgy érezzük, hogy a második de­cennium küszöbén jogunk van rámu­tatni arra, hogy a cél, amit tíz év előtt magunk elé tűztünk, helyes volt és tiszták voltak azok az eszközök, ame­lyekkel kitűzött céljainkért küzdöttünk. A magyar élniakarás hozott bennünket tíz év előtt életre, s az a programunkul vallott elv, hogy magyar életnek kezdete és vége a magyar föld. Amikor minden magyar politika fundamentumául a helyes agrárpolitikát jelöltük meg, ak­kor a magyar népet nem akartuk a föld porába és sarába lehúzva ideális nézőpontjától megfosztani, hanem rá akartuk eszméltetni arra, hogy az élet realitásaival nem számoló jelszavak alig jelentenek többet, mint a gyógyí­tás tudományában ideig-óráig tartó injekciók. Alkalmasak a fájdalmak csillapítására, alkalmasak az öntudat eltompítására, de nem alkalmasak az életműködés újból való megindítására. A helyes agrárpolitikát pedig nem egy osztály, hanem a nemzet egyete­mes érdekében tartottuk és tartjuk az egyetlen reális magyar politikának. Büszkén hivatkozhatunk tíz esztendős múltúnkra, melynek során soha cser­ben nem hagytuk az agrárzászlót, de soha nem használtuk fel arra sem, hogy alatta egyoldalú osztályuralomra törekedjünk, vagy egyoldalúlag csak egy osztály érdekeit szolgáljuk. Hűsé­ges agráriusok voltunk és vagyunk, de az agrár­érdekeket nem öncélnak te­kintjük, hanem eszköznek a nemzet egyetemes érdekeinek megvalósítására. Amint nem veszélyeztettük a város polgárságának épségét az osztályérde­kek egyoldalú és túlságos hangozta­tásával, és úgy kerültünk mindent, ami alkalmas lett volna ezt az egységet megbontani. Különösen áll ez a fele­kezeti békére. Tisztán láttuk és látjuk, hogy aki a felekezeti ellentétek kiéle­zésével sok minden átok mellett még egy kultúrharc átkát is ráhozza erre a szerencsétlen nemzetre, az sírásója lesz nemzetének. A városi politikában a reális város­­politikának voltunk és vagyunk hívei, mely tisztában van egyrészről a felada­tokkal, melyeket meg kell valósítani, de számol a lehetőségekkel is, hogy a város lakosainak teherbíró képes­sége mit bír el. Bármennyire is fontosnak tartottuk a város polgárságának egységét, ez az álláspontunk természetesen nem jelentette azt, hogy a harcot elkerüljük, ha ez elveink feladását követelte volna meg tőlünk. Ilyen harcokba főleg a képviselőválasztásokkal kapcsolatban bocsátkoztunk. Három alkalommal nem a mi álláspontunk győzött. Ma már — azt hisszük — aki tárgyilago­san ítéli meg az azóta történténteket, meg kell állapítania, hogy a mi állás­pontunk volt a leghelyesebb és annak­­ győzelme felelt volna meg jobban a város érdekeinek is. A negyedik küzdelem hozta meg végre a mi győzelmünket az ország­­gyűlési képviselőválasztáson is. Azóta becsületes hűséggel és szeretettel ál­lunk dr Erdélyi Aladár zászlaja alatt, nagyra értékelvén az ő alapos szellemi felkészültségét, nemzetének intaktsá­­gát, erkölcsi bátorságát, magán- és közéletének abszolút tisztaságát. Szi­lárdan álltunk és állunk mellette, nem­­­ csak okos agrárpolitikájában, hanem­­ a közélet tisztaságáért vívott bátor harcaiban is. Múltunk, melyre így nagy vonások­ban rámutattunk, egyúttal programunk a jövőre nézve is. Abból a nehéz és válságos hely­zetből, melyben sínylődik ez a szegény csonka ország, az első kivezető lépé­seknek az agrárválság enyhítése irá­nyában kell megtörténniök. A magyar föld jövedelmezőségének a visszaszer­zésén fordul itt meg minden. Ez nem­csak a gazdák érdeke. Az ország iparosságának, kereskedelmének, in­telligenciájának, munkásságának, egy­szóval a nemzet egyetemének az ér­deke ez. Ez lesz lapunk szellemének irányító gondolata a második évtizedben is, természetesen azonban továbra is teljes mértékben értékeljük azon ideális szempontokat, melyek eddig is vezettek bennünket: a társadalmi és felekezeti békét, az osztályellentétek csökkenté­sét, a munkásság szociális helyzeté­nek javítását, a magánélet tisztaságát, a közélet tisztességét, végül mind­ezek koronáját, a Nagy-Magyarország visszaszerzésére való törekvéseket. ----------------------------------------■---------------------­— Zöldhalmi Gazdakör jan. 5-én d u. 3 órakor közgyűlést tart. Főbb tárgya : a tej­szövetkezet felállításának kérdése. Gróf Monte Christo új filmen, 2 rész, 18 felvonás. 1. rész jan. 8—9. II. rész 15—16-án az Urániában

Next