Ceglédi Kisgazda, 1930 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-04 / 1. szám
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: aCeglédi Gazdasági Egyesület* irodahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény— nemkülönben az előfizetési dijak, — küldendők Gam XI. évfolyam, 1. szám. Ára 10 fillér v 4 táv//. J //fie CEGLÉDI KISGAZDA Kér. politikai és közgazdasági hetilap . A „Ceglédi Gazdasági Egyesület“ és a „Kér. Kisgazda-, Földmives- és Polgári Párt“ hivatalos lapja □ Főszerkesztő: Laptulajdonos: Felelős szerkesztő: Dr. DOBOS SÁNDOR CEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Dr. ANTAL ISTVÁN Cegléd, 1930. január 4. ELŐFIZETÉSI DÍ) Negyedévre 1-60 % A Gazdasági Egyesületi tagok a lapot ingyen kapják Hirdetések felvétele SIMON és GARAB könyv nyomdájában Árpád-téri— evang. bazárépület Tíz év A mai számmal lapunk nemcsak egy új esztendő küszöbét lépi át, hanem elérkezett az első tízesztendős jubileumhoz is. Tíz esztendeje, hogy a Ceglédi Kisgazda első száma elhagyta a sajtót. Ha igaz az, hogy a háborús évek az emberi életben duplán számítanak, úgy az első decennium lapunk életében is tíz évnek többszörösével egyenlő értékű és jelentőségű. Nehéz időkben kopogtatott a Ceglédi Kisgazda először városunk polgárságának szivén és ajtaján. A vesztett háború fájdalma, a forradalmak szörnyűségei és az oláh megszállás szégyene még élő és eleven valóságként sajgott minden magyar lelkén. Sajgottak a sebek és fájtak s a szörnyűséges fájdalmak a nagy tömegeknél nem jártak együtt a tisztánlátásnak a képességével is. Mi sem követeljük magunknak, hogy tisztánlátásunk száz százalékig hibátlannak elismertessék, de azt hisszük, nem vagyunk szerénytelenek, ha a tíz esztendő keserveire és tanulságaira visszapillantva, azt merjük mondani, hogy akkor tíz év előtt mégis mi jártunk közelebb az igazsághoz, mint azok, akik a meg nem értésnek, a félremagyarázásnak és az ellenséges indulatnak szinte a gyűlöletig fokozott pergőtüze alá fogták a Ceglédi Kisgazda első számait. Nem azért hozzuk fel mindezt, hogy sebeket szaggassunk. Soha a tíz év alatt nem tettük ezt. Ma mindez már a multié, mégpedig egy szomorú multié. De úgy érezzük, hogy a második decennium küszöbén jogunk van rámutatni arra, hogy a cél, amit tíz év előtt magunk elé tűztünk, helyes volt és tiszták voltak azok az eszközök, amelyekkel kitűzött céljainkért küzdöttünk. A magyar élniakarás hozott bennünket tíz év előtt életre, s az a programunkul vallott elv, hogy magyar életnek kezdete és vége a magyar föld. Amikor minden magyar politika fundamentumául a helyes agrárpolitikát jelöltük meg, akkor a magyar népet nem akartuk a föld porába és sarába lehúzva ideális nézőpontjától megfosztani, hanem rá akartuk eszméltetni arra, hogy az élet realitásaival nem számoló jelszavak alig jelentenek többet, mint a gyógyítás tudományában ideig-óráig tartó injekciók. Alkalmasak a fájdalmak csillapítására, alkalmasak az öntudat eltompítására, de nem alkalmasak az életműködés újból való megindítására. A helyes agrárpolitikát pedig nem egy osztály, hanem a nemzet egyetemes érdekében tartottuk és tartjuk az egyetlen reális magyar politikának. Büszkén hivatkozhatunk tíz esztendős múltúnkra, melynek során soha cserben nem hagytuk az agrárzászlót, de soha nem használtuk fel arra sem, hogy alatta egyoldalú osztályuralomra törekedjünk, vagy egyoldalúlag csak egy osztály érdekeit szolgáljuk. Hűséges agráriusok voltunk és vagyunk, de az agrárérdekeket nem öncélnak tekintjük, hanem eszköznek a nemzet egyetemes érdekeinek megvalósítására. Amint nem veszélyeztettük a város polgárságának épségét az osztályérdekek egyoldalú és túlságos hangoztatásával, és úgy kerültünk mindent, ami alkalmas lett volna ezt az egységet megbontani. Különösen áll ez a felekezeti békére. Tisztán láttuk és látjuk, hogy aki a felekezeti ellentétek kiélezésével sok minden átok mellett még egy kultúrharc átkát is ráhozza erre a szerencsétlen nemzetre, az sírásója lesz nemzetének. A városi politikában a reális várospolitikának voltunk és vagyunk hívei, mely tisztában van egyrészről a feladatokkal, melyeket meg kell valósítani, de számol a lehetőségekkel is, hogy a város lakosainak teherbíró képessége mit bír el. Bármennyire is fontosnak tartottuk a város polgárságának egységét, ez az álláspontunk természetesen nem jelentette azt, hogy a harcot elkerüljük, ha ez elveink feladását követelte volna meg tőlünk. Ilyen harcokba főleg a képviselőválasztásokkal kapcsolatban bocsátkoztunk. Három alkalommal nem a mi álláspontunk győzött. Ma már — azt hisszük — aki tárgyilagosan ítéli meg az azóta történténteket, meg kell állapítania, hogy a mi álláspontunk volt a leghelyesebb és annak győzelme felelt volna meg jobban a város érdekeinek is. A negyedik küzdelem hozta meg végre a mi győzelmünket az országgyűlési képviselőválasztáson is. Azóta becsületes hűséggel és szeretettel állunk dr Erdélyi Aladár zászlaja alatt, nagyra értékelvén az ő alapos szellemi felkészültségét, nemzetének intaktságát, erkölcsi bátorságát, magán- és közéletének abszolút tisztaságát. Szilárdan álltunk és állunk mellette, nem csak okos agrárpolitikájában, hanem a közélet tisztaságáért vívott bátor harcaiban is. Múltunk, melyre így nagy vonásokban rámutattunk, egyúttal programunk a jövőre nézve is. Abból a nehéz és válságos helyzetből, melyben sínylődik ez a szegény csonka ország, az első kivezető lépéseknek az agrárválság enyhítése irányában kell megtörténniök. A magyar föld jövedelmezőségének a visszaszerzésén fordul itt meg minden. Ez nemcsak a gazdák érdeke. Az ország iparosságának, kereskedelmének, intelligenciájának, munkásságának, egyszóval a nemzet egyetemének az érdeke ez. Ez lesz lapunk szellemének irányító gondolata a második évtizedben is, természetesen azonban továbra is teljes mértékben értékeljük azon ideális szempontokat, melyek eddig is vezettek bennünket: a társadalmi és felekezeti békét, az osztályellentétek csökkentését, a munkásság szociális helyzetének javítását, a magánélet tisztaságát, a közélet tisztességét, végül mindezek koronáját, a Nagy-Magyarország visszaszerzésére való törekvéseket. ----------------------------------------■---------------------— Zöldhalmi Gazdakör jan. 5-én d u. 3 órakor közgyűlést tart. Főbb tárgya : a tejszövetkezet felállításának kérdése. Gróf Monte Christo új filmen, 2 rész, 18 felvonás. 1. rész jan. 8—9. II. rész 15—16-án az Urániában