Ceglédi Kisgazda, 1931 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-03 / 1. szám

2. oldal A Csehszlovák zsákutca Budapest 1930. december hó. Már a békeszerződések után nyilvánvalóvá vált, hogy a monarchia területéből szétszab­dalt utódállamok nem lehetnek életképesek, mert azok minden alapvető struktúrája ellen­tétben állott úgy az etnográfiai, mint a föld­rajzi és a gazdasági határokkal. A hibrid állam­alakulás tipikus példája Csehszlovákia. Olyan területeket kapcsolt jogtalanul magához, melyek a háború befejeztéig szervesen tar­toztak bele más állam egységébe. De Cseh­szlovákia lehetetlen helyzetét és állapotát még azzal is megtetézte, hogy nem az ész­­szerűség politikáját folytatta egy évtizeden keresztül, hanem nagyzási hóbortba esve a szerencse által elvakítva elvesztette a szük­séges mértéket, diktálni akart és világpoliti­kát kezdeményezett. A Csehszlovák kormány pánszláv irányzata szembehelyezte a latin és germán irányzatokkal s a gazdasági poli­tikában való öntelt gőgje szembeállította úgy az agrár, mint az ipari államokkal. Ezek az okok arra vezettek, hogy a csehszlovák köz­társaság ma már nem örvend annak a nép­szerűségnek, amellyel néhány esztendővel ezelőtt a külföld előtt oly gyakran dicseke­dett. Igen helyesen mutatott rá a csehszlovák politika csődjére és helytelen útjaira Szüllő Géza a felvidéki magyarság egyik illusztris vezére, aki azt mondta, a jelenlegi szerző­­désen kívüli vámállapotba éppen a csehszlo­vák kormány kényszerítette bele mindkét államot, mert a prágai kormány Magyarország­gal szemben szűkkeblű volt és azt hitte, hogy Magyarországgal ma is úgy bánhatik, mint ahogy bánt tíz éven keresztül. A vámkonfliktus nem tört volna ki, ha a csehszlovák kormányzatban több ésszerűség mutatkozik. Ennek az állapotnak a követ­kezményeit elsősorban a felvidékiek fogják megérezni. Mert a felvidéki ipari cikkek nem­­ juthatnak be Magyarországba s igy kényte-­­ lenek lesznek a gyárak üzemeiket redukálni.­­ A prágai politikai recept szerint természetesen ez esetben sem a csehországi gyárakat csuk- l­ják be, hanem a felvidékieket s ennek követ-­­­keztében az egykori magyar Felvidéken még nagyobb lesz a munkanélküliség. Az agrár­vámok által a kenyér ára is fel fog emel­kedni. De ez sem Csehországban lesz drá­gább, hanem Szlovenszkóban. A vámkérdés j­ó vitájában a cseh kormányzatnak is a válság­j­o­gává lett, mely kifejezi azt a beteges állapotot, s­­ melyben Csehszlovákia mint állam leledzik.­­ íme, nyilvánvalóvá válik, hogy mily bátor és ostoba tett volt az, mely a régi monarchia , helyébe nemzetiségek nélküli államalakulato­kat akart kreálni. S mit tett? A régi állapot helyében keletkezett öt olyan nemzetiségek­kel megspékelt állam, melyeknek mindegyike,­­ mondhatjuk bátran, akadálya az európai­­ konszolidációnak s akadálya minden egész­séges, fejlődést biztosítani tudó gazdasági­­­s helyzetnek. a község nemcsak minden felekezetű tanítók és lelkészek ellátásáról gondoskodott, hanem saját legelőbeli illetőségéből 250 hold haszon­vehető földet egy reáliskola felállítására, továbbá szintén 250 holdat pedig a három felekezetben­, u. m. róm. katholika, helvét és ágostai hitv. iskolák felállítására örökös ala­pítványul rendelt. Ezekhez az alapítványi uradalom részéről t. Rökk Pál ur cs. k. javak felügyelője a község felszólítása folytán 500 hold megajánlásával járult felsőbb hely­benhagyás reményében. Itt van Cegléd példája, mint kellesség a jelen fenforgó birtokviszo­nyok rendezése alkalmát nevelésügyünk és ezáltal jövő fenmaradásunk és gyarapodásunk biztosítására felhasználni. Ha a fennebbi módon nevelésügyünket a jelen kedvező alkalommal megalapítani elmulasztjuk, meg fogjuk azt és utódaink e szűkkeblű hanyag­ságért szemrehányással fogják illetni emlé­künket, jegyezzük és gondoljuk ezt meg jól. Mert, ha e jelen kedvező alkalmat elsza­­lasztjuk, nem fog ilyen akadni többé soha és nevelésügyünk — hogy többet ne mondjunk — legalább 50 évvel hátramarad, bízatván annak sorsa továbbra a közadakozások és egyesek kegyeire.“ Mások voltak az akkori viszonyok abban is, hogy különböző állásokba a megfelelő tanult embert keresve­ keresték. Ezen 1856-iki évfolyamú lapnak nincs egyetlen egy száma, amelyben felhívás ne intéztetnék azokhoz, akiket illetett, hogy az ország legkülönbözőbb helységeiben orvosi, azután tanítói, meg ta­nári stb. „állomásokra“ pályázat hirdette­k 200—300 pengő­ forint évi illetményekért, ta­nítói állomásoknál a természetben nyújtott lakáson és valami kerti föld­illetmény mellett. Bizonyára érdekelni fog kedves olvasóm, hogy az időben milyenek voltak a földmunkás­bérek ebben az országban? A március 26-án megjelent 13-ik számban találom : „Csongrádon egy öreg béres fizetése min­dent beleszámítva 772 forint, a második bé­resé 704 forint, kisbéresé 411 forint. Egyes gazdák kanásza összesen 350 forint, kocsis 460 forint, szakácsné (mindent ideértve) 300 —380 forint, szolgáló és szobalány 269 forint, szőlőkapás 404 forint, községi csikós 1122 forint, tehéncsordás 600 forint, ökörcsordás 629 forint, gulyás 656 forint, csürkész kanász 896 forint, szőlőcsősz 320 forint bérben ré­szesült évenként. Férfi napszámos télen 1 frt 30 kr, tavasszal 2 frt, kaszás 2 frt 30 kr­ 3 frt, arató 4 frt, női napszám télen 50 kr, tavasszal 1 frt 15 kr, nyáron 1 frt 30 kr, ősz­kor 1 frt 15 kr. Mind a férfiaknál, mind a nőknél, ha ételben is részesülnek, levonatik 25 kr. Egy hold föld szántása, boronálása 7 frt 30 kr, vonósnapszám 5 frt, ami azon­ban rossz útban 20 forintig is felrúg.“ Hogy ezen munkabérek összegét értékel­hessük, tudni kell, hogy az időben a gabona­árak milyenek voltak. Pesten március 18-án ausztriai mérőben a búzát 4 frt 48 kr—4 frt, kétszerest 2 frt 56 kr—2 frt 40 kr, rozsot 2 frt 56 kr—2 frt 40 kr, árpát 1 frt 44 kr—1 frt 36 kr, zabot 1 frt 12 kr—1 frt 40 kr, kukori­cát 2 frt 8 kr—1 frt 56 krajcárért vették. A februárius 6-dikán kelt 6-dik szám még azt írja, hogy „Rozsnyón egy béres évi bére 95 váltó frt, 2 pár csizma, 2 pár fehérruha, 2 kötény. Kocsis kap összesen 80—100 váltó frt bért, juhász 40—50 vft nyit s minden hé­ten egy napi fejést. A városi csordásé rá­megy 500 pft-ra, a kanászé 200 pft-ra, a csősz-kerülőé 72—84 pft-ra. Egy hold föld megszántása, boronálása 4—5 vft, atalán a vonós napszám bére 4 vft, a gyalogé leg­drágább augusztustól Szent Mihály-napig, ekkor a férfi élelmezés nélkül 1 pft, élelme­zéssel 48 pengő krajcárt kap s naponként 4-szer pálinkát. A nő néhány krajcárral ke­vesebbet. A kapás élelmezés nélkül 20—24 pkrt-ét. Szent Mihálytól augusztusig olcsóbb a napszám, többnyire élelmezés mellett 8— 10 pkrt. Egy szakácsné 50—70, szobalány 40—60, szolgáló 30—40 váltóforint évi bér­ben részesült. Látható, hogy a Felvidék tótjai (Rozsnyó) és az Alföld magyarjai (Csongrád) milyen különbözően voltak fizetve, következésként milyen más volt egyik és másik népnek az igénye. Az 1856 október 22-dikén megjelent 43-dik szám közli, hogy „jelenleg a napszám átalán véve Bukovinában 38 pkr, Galíciában 28 pkr, Tót- és Horvátországban 46 pkr, Alsóausz­­triában 37 pkr, Krakóban 29 pkr, Erdélyben 41 pkr, Dalmáciában 56 pkr, a tengerpart vidéken 1 pft, Magyarországban 43 pkr, itt legmagasabb a napszám Aradon és Debre­cenben 1 pft­. (Folyt. köv.) CEGLÉDI KISGAZDA .. HÍREK — Lapunk olvasóinak és barátainak bol-­­ dog újévet kívánunk! — Ifj. dr Gombos Lajos, volt polgármes­terünket a múlt héten, december hó 22-én délelőtt megrendítő baleset érte Budapesten. Amint hivatalába ment, betért a Zoltán­ utcá­­ban lévő szabójához és amint onnan kijött, a kapualj egy lépcsőjéről az utca síkos járdá­j­­ára lépve úgy hanyatt esett, hogy balcomb­­csontja a forgóban eltört. Segélykiál­tásaira nagynehezen a mentőktől érkezett­­ azután oda egy mentőautó, amelyik előbb­­ egy közkórházba szállította és innen ismételt­­ és ismételt sürgetésére került a Verebélyi-­­ klinikára, ahol gipszbe kötötték és ahol most­­­­ is fekszik. Aggodalomra különösen az adott okot, hogy az előző napokban a bélműkö­dése is megállt úgy, hogy bélcsavarodástól tartottak az orvosok. Azonban utóbb ez szépen rendbe jött, hogy ma már minden veszélyen túl van, csak a gyógyulási idő tartama hosszadalmas. Ifj. dr Gombos Lajos­nak mi is mielőbbi felgyógyulást, jobb egész­séget kívánunk. — Meghívó. A Református Nőegylet 1. év január 8 án, csütörtökön este 5 órai kezdet­tel az emeletes iskola nagytermében szép műsorral evangélizáló összejövetelt tart. Szi­ves szeretettel hívunk minden érdeklődőt! — „Turul“ teaest. A Turul Szövetség ceg­lédi Kossuth Lajos Bajtársi Törzse 1931 ja­nuár 5 én este 8 órai kezdettel farsangi jel­legű műsoros teaestet rendez az Úri Kaszinó összes helyiségeiben. A teaest iránt nagy ér­deklődés mutatkozik. Az ifjú gárdával meg­erősödött törzs mindent elkövet, hogy ezen nagynak ígérkező teaest még a tavalyi jól sikerült teaestet is felülmúlja. A teaest sike­reiért 75 tagú rendezőség vállal garanciát. Biztosítjuk, hogy a megjelent közönség ezen teaestről igen kellemes emlékekkel és meg­elégedéssel fog távozni. Mindazok, akik a mulatságra meghívót nem kaptak, ebbeli igé­nyüket a rendezőségnél a Kaszinóban na­ponta este 7—8 óra között jelentsék be. — A halottkémlési dijak befizetése. Ér­tesítem az érdekelteket, hogy 1931. január 1-étől kezdve a halottkémlési dijakat eseten­ként 4­0, azaz négy pengőt az anyakönyvi hivatalban kell befizetni, ahol az anyakönyv­vezető helyettes vagy megbízottja írásbeli nyugta ellenében veszi át. (Vár. hirdetés.) — Lélekemelő karácsonyfaünnepélyt rendeztek az elmúlt vasárnap délután a II. kerületi iskolában Magyar Antal és felesége Dobos Irénke tanítók. A termet zsúfolásig megtöltötték a szülők és érdeklődők. Minden gyermek kapott vagy ruhát vagy cipőt. A ta­nítók lelkes fáradságáért Alexy Rezső lelkész mondott köszönetet. 1. szám

Next