Ceglédi Kisgazda, 1931 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-03 / 1. szám

4. oldal CEGLÉDI KISGAZDA — Közgyűlés elhalasztása. A MOVE C. S. E. által f. évi január 4-ére hirdetett köz­gyűlés erről a napról január 18-ára lett áttéve, mely időben d. e. fél 11 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében lesz meg­tartva. Elnökség. — Mennyivel csökkent Nagykőrös adó­bevétele ? A­ város képviselőtestülete novem­ber 2- án rendkívüli közgyűlésen szavazta meg az 1930. évi pótköltségvetést. A bevételi visszamaradás ugyanis 240.000 pengőt tesz ki a költségvetési évben és az egyes tételek­nél mutatkozó megtakarítások, valamint be­vételi többletek mellett is 120.000 pengő fedezetről kellett gondoskodni a gazdasági egyensúly biztosítása érdekében. A fogyasz­tási adóknál 18.000, az ingatlanátruházási illetéknél 26.000, az általános kereseti adónál 260.000, az alkalmazottak kereseti adójánál 27.000, a vásári helypénznél 34.200, a forgal­miadó részesedésnél 20 500, az ebadónál 23.000, a piactéri helypénznél 50 000 pengő a bevételi visszamaradás. A legvégsőkig menő takarékossággal, amik között az utcák javí­tásának elmaradása, az utcák tisztántartása, az öntözés szüneteltetése is jelentős tételek­kel szerepel, 105.000 pengőt tudott a szám­vevőség és a polgármester megtakarítani. A mutatkozó fedezetlen hiány pontos összege 127.821 pengő 89 fillér, aminek fedezésére a nyugdíjalap minden tőkevagyonát, 77.821 pengő 89 fillért elköltik s még így is 50.000 pengőt rendkívüli erdővágással kell előterem­teni. Ezekkel a műveletekkel a pótadó feleme­lése elkerülhető. Érdekes körülmény, hogy a város vezetősége egyedül az egyházak iskola­­fenntartói járuléknak negyedik negyedévi rész­letét jelölte meg javaslatában olyan fedezetlen hiányul amiért a pótadót 2­2 százalékkal fel kellett volna emelni. Két felszólás után azon­ban akadt fedezet erre a tételre is a nyug­díjalap tőkevagyonából. (V. L.) — Egy vállalkozásmentes esztendő. Az alapítási tevékenység a múlt évben majdnem teljesen szünetelt. A patronáló bankok égisze alatt két nagyipari vállalat jött létre, a kis- és középipari vállalatok számában azonban inkább csökkenés következett be. Talán az új alakulások hiányánál is nagyobb baj, hogy az idén elmaradtak azok az üzembő­­vítések és modernizálások, amelyekre egyes iparágaknak versenyképességük érdekében is nagy szükségük volna. Általában a gyáripar beruházásai mélyen alatta maradnak az előző évieknek. Egyedüli sovány vigasz, hogy ebben az évben nem tudtak tovább terjeszkedni a közüzemek sem. — Gyümölcsfák hernyózása. A gyümölcs­fák termését erősen veszélyeztetik a gyümölcs­fahernyók által okozott károk, e károk meg­előzése a hernyók és a hernyófészkek irtása által eredményesen eszközölhető. A gyümölcs­fahernyók és a hernyófészkek irtása az őszi és téli időben a gyümölcsfa tulajdonosoknak törvényszerű kötelessége is, aki azt elmu­lasztja, kihágást követ el és szigorúan meg­büntetik. Felhívja az elöljáróság a lakosságot, hogy a hernyófészek irtását márc. hó elejéig végezzék el, mert azután az irtást hatóságilag ellenőrizteti és a mulasztók költségére vé­gezteti el. (vál. hird.) — Érdekes számítás. Az angol ipar­egészségügyi tanács megállapította, hogy a­­ legtöb mozgást a népszerű éttermek pincérei végzik. Több pincér lábára távolságmérőt erősítettek s megállapították, hogy egy pincér átlag naponta 20 mérföldet gyalogol munka­körében. Utána következnek az áruházak felügyelői, akik átlag 17 mérföldet járnak. — Anyakönyvi kimutatás. Születtek: Székely Gizella, Kalocsai Terézia, Mester István, Gál István, Kánya Juliánna, Király Terézia, Karmanyák Sándor, Hajnal Imre, Sáránszki István, Szabó Terézia rk., Szálkai Mária, Zsengellér Zsuzsánna, Lugosi Erzsébet, Vörös István, Lendvai Mária, Ruzsinszki Terézia ref., Hausmann József izr. Házassá­got kötöttek : Tóth Ferenc rk. és Ecser Mária rk., Biró Ferenc rk. és Becker Anna rk., Pálinkás József rk. és Orosz Judit ref., Fede­­rer Endre rk. és Farkas Ilona ref., Kovács László ref. és Ungvári Mária ref., Bodor Pál rk. és Kiss Borbála rk. Elhaltak: Krupecz Károly rk. 6 év, Terényi Pál rk. 64 év, Szalonnás István ref 15 nap, Szendrei Ist­ván ref. 65 év, Juhász Pál rk. 20 nap, Pálinkás Rudolf rk. 83 év, özv. Veres Jánosné Vas Mária rk. 78 év, Torma Kovács Pálné Pán­­czél Lidia ref. 71 év, Tarai Eszter ref. 15 nap, Tarkó Jenő rk. 71 év, Orosz István ref. 74 év, Kröll Mátyás rk. 26 év, Rót Mór szr. 75 év, Fekete János rk. 5 nap, Pap Eszter ref. 2 hó, Cseh Mária ref. 9 hó, Fehér Mihály rk. 47 év, Szenczi Etelka rk. 17 év. — A nagykőrösi tanyai vasút terve. Nagy­kőrös és a környező vidék gazdasági élete félévszázad óta áhítozik a vasút után, amely a városba és községekbe, a tanyák világába életet hoz és visz. Most legutóbb a Magyar- Olasz Bank érdekeltsége tett ajánlatot, amely­nek lényege a következő : A bankérdekeltség megépíti Nagykőrös gócponttal a Nagykőrös— Ókécske, Nagykőrös—Lajosmizse, Nagykő­rös—Mikebuda összesen 72 km. hosszú köz­üzemű gazdasági kisvasutat, amelynek épí­tési költsége 4.320.000 pengő. Az állam en­nek az összegnek 20 százalékát, Nagykőrös város pedig 120.000 pengőt fizetne 35 éven át évenként. A már jogerős városi szabályren­delet értelmében a 120.000 pengőnek 40 szá­zalékát a város, mint közület, a vasútvonal­­menti, zónákra beosztott birtokok tulajdono­sai, továbbá a többi adózó polgárok pedig 60 százalékát fizetnék. Az amortizációk elle­nében a fizetésre kötelezettek, illetve kötele­zettséget vállaltak részvényeket kapnának. A részvénytőkét 90 év alatt a részvénytár­saság a részvényeseknek sorsolás útján sor­rendben mind visszafizetné s a vasút 90 év múlva az állam tulajdonába menne át. A képviselőtestület most kikérendő határozata csak elvi jelentőségű, amennyiben a város vezetősége most csak arra fog felhatalma­zást kérni, hogy ilyen keretek között további, később jóváhagyandó tárgyalásokat folytat­hasson. Ha a város parlamentje ilyen fel­hatalmazást ad, akkor a város vezetősége a pénzcsoporttal a fizetendő összeg nagysága, az elsőbbségi és törzsrészvények számaránya stb. ügyében tovább tárgyalásokat folytathat­­hat, esetleg más, előnyösebb ajánlatot tevő pénzcsoportot kereshet. A képviselőtestület szabad elhatározásától függ azután egy ké­sőbbi határozathozatal kapcsán a megálla­podásokat szentesíteni, vagy elvetni, esetleg választani a megépítendő vonak között is, hogy pl. a lajosmizsei vonal helyett pl. egy törteli vonal, vagy más vonal építtessék ki. Az érdekelt községek, amelyek szintén fizet­nek hozzájárulást, már összegszerűleg is kö­telezték magukat még akkor, mikor ennyire sem voltak a tervek precizirázva s a meg­oldás lehetősége még messze volt. (V. L.) — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó édesapánk. Pálinkás Rudolf temetésén megjelentek és fájdalmunkat rész­vétükkel enyhítették, ezúton mondunk kö­szönetet. Gyermekei. — Adomány. Dr Hulin Béla rendőrfőta­nácsos, a ceglédi államrendőrség vezetője, 20 pengőt adományozott a Ceglédi Ipartestü­leti Dalkar céljaira, mely kulturegyesülésnek ő dísztagja. A nemes adományért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a dalkar. — Agy- és szivérelmeszesedésben szen­vedő egyéneknek a természetes „Ferenc Jó­zsef“ keserűvíz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kímélete­sen távolítja el. Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc József viz számos féloldali hüdésben fekvő beteg­nél is megtette a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. 1. szám A szőlőgazdaság válsága A nagy világgazdasági válság, mely az egész mezőgazdaságot alapjaiban kezdte ki, talán sehol sem jelentkezett olyan elementáris erővel, valósággal katasztrofális módon, mint a szőlőgazdálkodásban. És amíg a kormány­zat a mezőgazdaságon legalább látszatra iparkodik segíteni, addig a szőlőgazdálkodá­son nem hogy nem segít, hanem még a gabonabalettával még a szántóföldek adóját is részben azon szőlőterületekkel fizetteti meg, melyek félszázaddal előbb még csak gyenge birkalegelők voltak. A homokot a természet mostohán látta el termőerővel. Ezen hiányt az emberi szorgalom pótolta ki. Dolgozunk megfeszített erővel. Türelmünk nagyobb, mint elődeinké. Fizetünk rengeteg adót. Elhasználunk sok ipari cikket. Műtrágya, rézgálic, vegyipari gyárak élnek vagy inkább lakmároznak belőlünk. Államkormányzat és kartelek együtt szorítanak bennünket a ka­tasztrófába. Termelünk sokat, de értékesíteni nem tud­juk. Az elköltött 100 pengő helyett csak 60 —70 pengőt látunk a termelésből viszont. És ez már négy éve így tart. Elfogyott a forgó­tőke. Hitelt kellett felvenni a nagy házból. Újabb teher, magas kamatokat kell fizetni. Az adósság rohamosan női. Több hitelt nem adnak. A végrehajtók mindennapos vendégek. Munkáltatás pénz hiányában rosszul megy. Az idő esős, a peronoszpóra erősen fellép. Pénz nincs egy csepp se, rézgálic drága, napszámra való nincs. Termés igen gyenge, jövedelem nincs. Se adó-, se kamatfizetés. Általános fizetésképtelenség, árvereznek, de vevő nincs. Recseg-ropog minden. Katasztro­fális a gazdasági helyzet. Most már a kor­mányzat is kénytelen törődni a bajjal. Az oligarchikus miniszteriális tisztviselők is bajt éreznek. Kapkodnak fűhöz-fához, segíteni próbálnak. Volna is segítség, de mivel későn jön, nagyon sokba kerülne. Annyi pénz nincs, a pusztulás tovább harapódzik. A segítést korábban kell kezdeni. Nem akkor, amikor a baj már megvan, hanem előzni kell azokat. Nálunk a zöld asztalnál dr jogász uraink ezt szem elől tévesztik. Ha panaszkodunk, azt mondják, a paraszt mindig sír, hogy ilyen meg olyan sok az adó, nehéz a helyzete. Mi már nem sírunk, a könnyek már kiszá­radtak szemeinkből. Nem is kérünk. Öt év óta kérünk — eredmény nélkül. Követelünk ! Mi szőlősgazdák úgy a ma­gunk, mint a sokezer szőlőmunkás nevében követeljük, hogy a szőlőgazdálkodás legna­gyobb akadályát, a borfogyasztási adót mara­dék nélkül törüljék el. A szőlőgazdálkodásnak ez létkérdést jelent. Bezzegh Ernő.

Next