Ceglédi Kisgazda, 1931 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-03 / 1. szám
4. oldal CEGLÉDI KISGAZDA — Közgyűlés elhalasztása. A MOVE C. S. E. által f. évi január 4-ére hirdetett közgyűlés erről a napról január 18-ára lett áttéve, mely időben d. e. fél 11 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében lesz megtartva. Elnökség. — Mennyivel csökkent Nagykőrös adóbevétele ? A város képviselőtestülete november 2- án rendkívüli közgyűlésen szavazta meg az 1930. évi pótköltségvetést. A bevételi visszamaradás ugyanis 240.000 pengőt tesz ki a költségvetési évben és az egyes tételeknél mutatkozó megtakarítások, valamint bevételi többletek mellett is 120.000 pengő fedezetről kellett gondoskodni a gazdasági egyensúly biztosítása érdekében. A fogyasztási adóknál 18.000, az ingatlanátruházási illetéknél 26.000, az általános kereseti adónál 260.000, az alkalmazottak kereseti adójánál 27.000, a vásári helypénznél 34.200, a forgalmiadó részesedésnél 20 500, az ebadónál 23.000, a piactéri helypénznél 50 000 pengő a bevételi visszamaradás. A legvégsőkig menő takarékossággal, amik között az utcák javításának elmaradása, az utcák tisztántartása, az öntözés szüneteltetése is jelentős tételekkel szerepel, 105.000 pengőt tudott a számvevőség és a polgármester megtakarítani. A mutatkozó fedezetlen hiány pontos összege 127.821 pengő 89 fillér, aminek fedezésére a nyugdíjalap minden tőkevagyonát, 77.821 pengő 89 fillért elköltik s még így is 50.000 pengőt rendkívüli erdővágással kell előteremteni. Ezekkel a műveletekkel a pótadó felemelése elkerülhető. Érdekes körülmény, hogy a város vezetősége egyedül az egyházak iskolafenntartói járuléknak negyedik negyedévi részletét jelölte meg javaslatában olyan fedezetlen hiányul amiért a pótadót 22 százalékkal fel kellett volna emelni. Két felszólás után azonban akadt fedezet erre a tételre is a nyugdíjalap tőkevagyonából. (V. L.) — Egy vállalkozásmentes esztendő. Az alapítási tevékenység a múlt évben majdnem teljesen szünetelt. A patronáló bankok égisze alatt két nagyipari vállalat jött létre, a kis- és középipari vállalatok számában azonban inkább csökkenés következett be. Talán az új alakulások hiányánál is nagyobb baj, hogy az idén elmaradtak azok az üzembővítések és modernizálások, amelyekre egyes iparágaknak versenyképességük érdekében is nagy szükségük volna. Általában a gyáripar beruházásai mélyen alatta maradnak az előző évieknek. Egyedüli sovány vigasz, hogy ebben az évben nem tudtak tovább terjeszkedni a közüzemek sem. — Gyümölcsfák hernyózása. A gyümölcsfák termését erősen veszélyeztetik a gyümölcsfahernyók által okozott károk, e károk megelőzése a hernyók és a hernyófészkek irtása által eredményesen eszközölhető. A gyümölcsfahernyók és a hernyófészkek irtása az őszi és téli időben a gyümölcsfa tulajdonosoknak törvényszerű kötelessége is, aki azt elmulasztja, kihágást követ el és szigorúan megbüntetik. Felhívja az elöljáróság a lakosságot, hogy a hernyófészek irtását márc. hó elejéig végezzék el, mert azután az irtást hatóságilag ellenőrizteti és a mulasztók költségére végezteti el. (vál. hird.) — Érdekes számítás. Az angol iparegészségügyi tanács megállapította, hogy a legtöb mozgást a népszerű éttermek pincérei végzik. Több pincér lábára távolságmérőt erősítettek s megállapították, hogy egy pincér átlag naponta 20 mérföldet gyalogol munkakörében. Utána következnek az áruházak felügyelői, akik átlag 17 mérföldet járnak. — Anyakönyvi kimutatás. Születtek: Székely Gizella, Kalocsai Terézia, Mester István, Gál István, Kánya Juliánna, Király Terézia, Karmanyák Sándor, Hajnal Imre, Sáránszki István, Szabó Terézia rk., Szálkai Mária, Zsengellér Zsuzsánna, Lugosi Erzsébet, Vörös István, Lendvai Mária, Ruzsinszki Terézia ref., Hausmann József izr. Házasságot kötöttek : Tóth Ferenc rk. és Ecser Mária rk., Biró Ferenc rk. és Becker Anna rk., Pálinkás József rk. és Orosz Judit ref., Federer Endre rk. és Farkas Ilona ref., Kovács László ref. és Ungvári Mária ref., Bodor Pál rk. és Kiss Borbála rk. Elhaltak: Krupecz Károly rk. 6 év, Terényi Pál rk. 64 év, Szalonnás István ref 15 nap, Szendrei István ref. 65 év, Juhász Pál rk. 20 nap, Pálinkás Rudolf rk. 83 év, özv. Veres Jánosné Vas Mária rk. 78 év, Torma Kovács Pálné Pánczél Lidia ref. 71 év, Tarai Eszter ref. 15 nap, Tarkó Jenő rk. 71 év, Orosz István ref. 74 év, Kröll Mátyás rk. 26 év, Rót Mór szr. 75 év, Fekete János rk. 5 nap, Pap Eszter ref. 2 hó, Cseh Mária ref. 9 hó, Fehér Mihály rk. 47 év, Szenczi Etelka rk. 17 év. — A nagykőrösi tanyai vasút terve. Nagykőrös és a környező vidék gazdasági élete félévszázad óta áhítozik a vasút után, amely a városba és községekbe, a tanyák világába életet hoz és visz. Most legutóbb a Magyar- Olasz Bank érdekeltsége tett ajánlatot, amelynek lényege a következő : A bankérdekeltség megépíti Nagykőrös gócponttal a Nagykőrös— Ókécske, Nagykőrös—Lajosmizse, Nagykőrös—Mikebuda összesen 72 km. hosszú közüzemű gazdasági kisvasutat, amelynek építési költsége 4.320.000 pengő. Az állam ennek az összegnek 20 százalékát, Nagykőrös város pedig 120.000 pengőt fizetne 35 éven át évenként. A már jogerős városi szabályrendelet értelmében a 120.000 pengőnek 40 százalékát a város, mint közület, a vasútvonalmenti, zónákra beosztott birtokok tulajdonosai, továbbá a többi adózó polgárok pedig 60 százalékát fizetnék. Az amortizációk ellenében a fizetésre kötelezettek, illetve kötelezettséget vállaltak részvényeket kapnának. A részvénytőkét 90 év alatt a részvénytársaság a részvényeseknek sorsolás útján sorrendben mind visszafizetné s a vasút 90 év múlva az állam tulajdonába menne át. A képviselőtestület most kikérendő határozata csak elvi jelentőségű, amennyiben a város vezetősége most csak arra fog felhatalmazást kérni, hogy ilyen keretek között további, később jóváhagyandó tárgyalásokat folytathasson. Ha a város parlamentje ilyen felhatalmazást ad, akkor a város vezetősége a pénzcsoporttal a fizetendő összeg nagysága, az elsőbbségi és törzsrészvények számaránya stb. ügyében tovább tárgyalásokat folytathathat, esetleg más, előnyösebb ajánlatot tevő pénzcsoportot kereshet. A képviselőtestület szabad elhatározásától függ azután egy későbbi határozathozatal kapcsán a megállapodásokat szentesíteni, vagy elvetni, esetleg választani a megépítendő vonak között is, hogy pl. a lajosmizsei vonal helyett pl. egy törteli vonal, vagy más vonal építtessék ki. Az érdekelt községek, amelyek szintén fizetnek hozzájárulást, már összegszerűleg is kötelezték magukat még akkor, mikor ennyire sem voltak a tervek precizirázva s a megoldás lehetősége még messze volt. (V. L.) — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó édesapánk. Pálinkás Rudolf temetésén megjelentek és fájdalmunkat részvétükkel enyhítették, ezúton mondunk köszönetet. Gyermekei. — Adomány. Dr Hulin Béla rendőrfőtanácsos, a ceglédi államrendőrség vezetője, 20 pengőt adományozott a Ceglédi Ipartestületi Dalkar céljaira, mely kulturegyesülésnek ő dísztagja. A nemes adományért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a dalkar. — Agy- és szivérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes „Ferenc József“ keserűvíz megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja el. Tudományos tapasztalatok kétségtelenné tették, hogy a Ferenc József viz számos féloldali hüdésben fekvő betegnél is megtette a kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserűviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. 1. szám A szőlőgazdaság válsága A nagy világgazdasági válság, mely az egész mezőgazdaságot alapjaiban kezdte ki, talán sehol sem jelentkezett olyan elementáris erővel, valósággal katasztrofális módon, mint a szőlőgazdálkodásban. És amíg a kormányzat a mezőgazdaságon legalább látszatra iparkodik segíteni, addig a szőlőgazdálkodáson nem hogy nem segít, hanem még a gabonabalettával még a szántóföldek adóját is részben azon szőlőterületekkel fizetteti meg, melyek félszázaddal előbb még csak gyenge birkalegelők voltak. A homokot a természet mostohán látta el termőerővel. Ezen hiányt az emberi szorgalom pótolta ki. Dolgozunk megfeszített erővel. Türelmünk nagyobb, mint elődeinké. Fizetünk rengeteg adót. Elhasználunk sok ipari cikket. Műtrágya, rézgálic, vegyipari gyárak élnek vagy inkább lakmároznak belőlünk. Államkormányzat és kartelek együtt szorítanak bennünket a katasztrófába. Termelünk sokat, de értékesíteni nem tudjuk. Az elköltött 100 pengő helyett csak 60 —70 pengőt látunk a termelésből viszont. És ez már négy éve így tart. Elfogyott a forgótőke. Hitelt kellett felvenni a nagy házból. Újabb teher, magas kamatokat kell fizetni. Az adósság rohamosan női. Több hitelt nem adnak. A végrehajtók mindennapos vendégek. Munkáltatás pénz hiányában rosszul megy. Az idő esős, a peronoszpóra erősen fellép. Pénz nincs egy csepp se, rézgálic drága, napszámra való nincs. Termés igen gyenge, jövedelem nincs. Se adó-, se kamatfizetés. Általános fizetésképtelenség, árvereznek, de vevő nincs. Recseg-ropog minden. Katasztrofális a gazdasági helyzet. Most már a kormányzat is kénytelen törődni a bajjal. Az oligarchikus miniszteriális tisztviselők is bajt éreznek. Kapkodnak fűhöz-fához, segíteni próbálnak. Volna is segítség, de mivel későn jön, nagyon sokba kerülne. Annyi pénz nincs, a pusztulás tovább harapódzik. A segítést korábban kell kezdeni. Nem akkor, amikor a baj már megvan, hanem előzni kell azokat. Nálunk a zöld asztalnál dr jogász uraink ezt szem elől tévesztik. Ha panaszkodunk, azt mondják, a paraszt mindig sír, hogy ilyen meg olyan sok az adó, nehéz a helyzete. Mi már nem sírunk, a könnyek már kiszáradtak szemeinkből. Nem is kérünk. Öt év óta kérünk — eredmény nélkül. Követelünk ! Mi szőlősgazdák úgy a magunk, mint a sokezer szőlőmunkás nevében követeljük, hogy a szőlőgazdálkodás legnagyobb akadályát, a borfogyasztási adót maradék nélkül törüljék el. A szőlőgazdálkodásnak ez létkérdést jelent. Bezzegh Ernő.