Ceglédi Kisgazda, 1931 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-23 / 21. szám

21. szám CEGLÉDI KISGAZDA az „Országos névmagyarosító társaság“, sokat köszön Cegléd város ötven vezető férfiénak, hogy aláírásukkal hozzájárultak a társaság létrejöttéhez és a megalkotandó törvényhez. A társaság élén az ország társadalmának vezetői állanak, fővédnökök: József királyi herceg és Serédi Jusztinián hercegprímás, a többi védnökök: Józan Miklós, Raffay Sándor, Ravasz László püspökök, dr. Szalay Gábor posta vezérigazgató és vitéz uzsoki dr. Szurmay Sándor, az ügyeket több kiváló magyar férfi vezeti. Idegen nevű magyarok, határozzátok el, hogy becsületes magyar névvel cserélitek föl, bár szintén becsületes, de idegen neveteket, hogy még külsőleg se férkőzhessék kétség az idegenek szemében magyar mivoltotokhoz. Halász János: HÍREK — Hősök ünnepe. Mint minden évben, úgy ebban is a hősök emlékére a város ünnepséget rendez a hősi szobornál. Ez e hó 31-én, vagyis mához egy hétre, vasárnap lesz megtartva, amelyről közelebbieket a falragaszok fognak közölni. — Lelkészbeiktatás. A ceglédi evangélikus egyház egyhangúlag meghívott új lelkészét, Wolf Lajos bpesti missziós lelkészt f. évi junius hó 14-én iktatja be hivatalába Doleschall Lajos főesperes főtiszteletü dr Raffay Sándor bányakerületi püspök jelenlétében. Már a pünkösdi ünnepektől kezdődőleg az uj lelkész végzi az isteni tiszteleteket. — Eljegyzés: Sági Péter leányát, Etelkát, Abony, eljegyezte Gyuris Lóránt, Budapest. (Minden külön értesítés helyett.) — Disztáborozás. A Turul Szövetség ceglédi Kossuth Lajos bajtársi törzse folyó hó 23-án, szombaton félkilenc órai kezdettel tánccal egybekötött műsoros disztáborozást rendez a Kaszinó helyiségeiben. — Eljegyzés. Tóth Sándor eljegyezte Szabó Juliskát. (Minden külön értesítés helyett.) — Főigazgatói látogatás. Gyulai Ágost polgári iskolai főigazgató az elmúlt héten látogatást végzett a róm. kath. zárdai polgári leányiskolában. Végiglátogatott minden osztályt, megnézte a szertárakat s a tapasztaltak felett legnagyobb elismerését fejezte ki. Külön kiemelte az intézetben látott fegyelmet és tisztaságot. — Eljegyzés. Varga József kedves leányát, Linikát eljegyezte Molnár István. (Minden külön értesítés helyett.) — Magyar Népművészeti és kézimunkakiállítás. Június hó 4-én délután 4 órakor nyitja meg a városháza dísztermében a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége ceglédi magyar népművészeti tanfolyamának kiállítását Tormay Cecile, a szövetség országos elnöke. A kiállításon az iskolán kívüli népoktatás keretében rendezett ceglédi Mansz és az evvel kapcsolatos orosházai kézimunkatanfolyam eredményeit, valamint Bethlen Mária grófnő „Erdélyi Népművészet“-i anyagát mutatják be díszes rendezésben. A megnyitásra Bethlen Mária grófnő és a Mansz budapesti elnökségének számos tagja érkezik városunkba. A vendégeket Cegléd város nevében dr Sárkány Gyula polgármester üdvözli és dr Erdélyi Aladár Cegléd országgyűlési képviselője mond beszédet. A megnyitó után a ceglédi Mansz a Kaszinóban ismerkedési délutánt rendez, melyen Erdély népviseleteit mutatják be. — Bemutató előadás a Kulturházban. Június 3 án, szerdán 8 órakor dr Vörös Márton új színműve „Az elolthatatlan tűz“ kerül előadásra kiváló műkedvelőgárda játékában. Az ötfelvonásos színmű sok vidám jelenetét a Mansz leánykor ügyes magyar táncai és dr Vörös Márton által szerzett és gitárral kísért énekszámai tarkítják. A bemutató est iránt a városban általános az érdeklődés. Az Ipartestület 1. évi június hó 7 ikén tartja az idény legnagyobb szabású juniális mulatságát az Istvánligetben. A rendezőség már több nap óta serényen dolgozik a mulatság előkészítésén s mindent elkövet, hogy a közönséget minél kellemesebb szórakozásban részesítse. Belépődíj 80 és 50 fillér. — Meghívó a ceglédi ref. templomban 1931. május 31-én, vasárnap délután 6 órakor tartandó ünnepélyre. Műsor : Közének : a 63 dicséretső verse (Jövel Szentlélek Úristen.) 1. Bach : Fantázia és fuga. Orgonán játszó Darab L. ref. kántor. 2. Szaval Papp Karolin ref. tanítónő. 3. Stein Károly : „Sursum corda“ c. művéből a „100 ik zsoltár“. Énekli a Ceglédi Vasutas Dalkar. 4. Ünnepi beszéd, tartja főtiszteletü Czeglédy Sándor. 5. Gluck : Himnusz. Énekli a ref. elemi iskola gyermekkara. 6. Szaval Halász Károly vártisztviselő. 7. Meyerbeer: „A prófétából“ a „Koronázási induló“ játsza Darab Lajos. Közének: a CXXII. zsoltár 2- ik verse (Legyen te kőfalaidban). Beléptidij nincs, de az orgonaalap javára szives adományokat gyűjteni fognak. — Műkedvelői előadás. A Ceglédi Vasutas Dalkar műkedvelő csoportja i. é. június hó 4-én Űrnapján este pontosan 8 órai kezdettel a „Mi falunk“ c. énekes és táncos népszínművet közkívánatra harmadszor is megismétli. Jegyek előjegyezhetők és kaphatók még a nagytőzsdében, Katona Béla dalkari pénztárosnál, a szereplőknél és az előadás napján este 6 órától a pénztárnál. A kitűnő együttes az előző két előadás után is újból méltán megérdemli a lelkes közönség támogatását. — Gróf Bethlen István miniszterelnök a ceglédi Kossuthkörhöz. Megemlékeztünk arról lapunk hasábjain is, hogy a Kossuthkör a miniszterelnököt kormányzásának tizedik évfordulója alkalmából meleghangú levélben üdvözölte. A miniszterelnök most levelet intézett B. Molnár Elemérhez, a kör elnökéhez, mely a következőképpen hangzik : „A ceglédi Kossuthkör nevében magyar királyi miniszterelnökké történt kineveztetésem tizedik évfordulója alkalmából küldött meleg üdvözletért őszinte köszönetet mondok. Budapest, 1931 április hó 28-án. Hazafias üdvözlettel: Bethlen István s. k.“ — Az országos MOVE, birkózó bajnokság ez évben Cegléden kerül megrendezésre. A verseny nagyságánál fogva a Kultúrpalotában lesz lebonyolítva, amikor is az ország legerősebb MOVE egyletei adnak egymásnak találkozót. Indulnak : Karcag, Ózd, Budapest, Nagykőrös és Cegléd legjobbjai. A versenyben részt vesz 60 versenyző. Név szerint a legjobbak Zsumberger (Cegléd), Sarkadi (Ózd), Mátyus (Karcag), Müller és Kocsis (Budapest), Lengyel (Ózd), Mándoki (Karcag), Schramkó (Ózd), Ferenczi (Karcag), Sikó (Budapest), Nagy Béla, Nagy Sándor, Kovács Antal, Száraz Gy., Rapp Gy. és Nagy L. (Cegléd), Bárdos (Nagykőrös). A verseny az idei szezon egyik legnagyobb birkózó eseménye, ahol klasszikus versenyekre van kilátás. A mezőnyből magasan kiemelkedik Schramkó, Ferenczi és Kovács versenye az első helyért. A múlt vasárnap megtartott vidékbajnokságon a fenti névsor volt a helyezés sorrendje és mind a három versenyző azon van, hogy ki-ki magának biztosítsa az első helyet. A versenyen az országos MOVE-t vitéz Ratkóczi B. ezredes képviseli, aki a versenyzők kíséretében — vasárnap d. e. fél 12 órakor — a MOVE, zászló alatt megkoszorúzza a Hősök szobrát. — Vizsga. Az önálló gazdasági iskolában a hittanvizsga május 27-én és 28-án délután 4—6 óráig tart. Első napon történik a fiúnövendékek vizsgája, a második napon a leánynövendékek vizsgája. — Melyik gyógyszertár lesz nyitva ? Máj. 24—25 én Mester László Rákóczi- út és Dobos örökösök Kőrösi-ut, a hét többi napján máj. 30-ig Mester László. Gyújtó szavára Cegléd harcrakelt és a hazának adta vérét, életét.“ „Cegléd hű népe, Kossuth városa A múltat s hazát ne feledd soha.“ Utóbb e tervet odamódosította, hogy a végső szavak ezek legyenek : „és Cegléd harcra kelt, vért, éltet áldozott. Emlékezzünk reá !“ Volt egy másik tervezés, akinek szerzője eleve elzárkózott attól, hogy neve nyilvánosságra jöjjön, minél fogva sajnálattal azt nem közölhetem, a terv megkapóan szép. Így szól : „Ezen a helyen szólita fegyverbe 1848. szeptember 24-ikén Cegléd bátor népét elárult hazánk védelmére Kossuth Lajos, a cselekvő nemzeti akarat apostola. Cegléd népe Légy büszke és méltó e helyre Benned bízott Kossuth lelke Légy a szegény haza oszlopa és vára Apátok volt Kossuth első katonája" Végül Szép Ernő ismert költőnk is készített egy felírástervet. Ugyanis ez ügyben Csizmadi Béla, a Takarékpénztár helyettes igazgatója fent járt Budapesten a Magyarságnál, ahol Pethő Sándortól, mint a Kossuthra vonatkozó adatok egyik legalaposabb ismerőjétől informálódott azon beszédre vonatkozó adatok felől, amelyet Kossuth Cegléden mondott el. Mert egyizben régebben e tárgyról Pethő tartott Cegléden előadást. Ez alkalommal találkozott Csizmadi Béla Szép Ernővel, aki azután tervét a következő levélben küldötte le : Igen tisztelt Igazgató Ur ! Önnek is had köszönjen meg a mélyen megtisztelő kis megbizást, így gondolnám a tábla felírását: „Erről a helyről hangzott el 1848 szeptember 24 én Kossuth Lajos toborzó szózata : „Hozzád jövök el derék magyar nép, elárult hazám reménye, vára oszlopa..." Itt maradtál a lelkünkben. Örökké hűséges fiaid vagyunk. Kossuth Apánk !“ A magam képzelete szerint ilyen egyszerűnek, tisztának kell lennie a felírásnak. Boldog volnék, ha valóban egy leheletnyi szolgálatot tehettem volna önöknek. Tisztelő hálás szolgája : Szép Ernő. A Kossuth szózata, mely Cegléden annak idején elhangzott, eddig nem ismert. Úgy halljuk, hogy erről Pethő Sándornak közelebbi adatai is vannak. Ezen az úton is kérjük a Magyarság igen tisztelt munkatársát arra, hogy bocsássa ezeket az adatokat nekünk, illetve a város rendelkezésére, hogy ápolt Kossuth múzeumunkban méltó helyre tehessük és átadhassuk az utókornak. Az emléktáblát Kéry Ferenc ceglédi szobrászművész tervezte és készítette. Költségei a Takarékpénztárnak 1300 P-be kerültek. 3. oldal.