Ceglédi Kisgazda, 1935 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-06 / 1. szám
1. szám. Veszélyes és káros politikai harcmodor. Igenis veszélyes és káros az a politikai harcmodor, amelyet a helyi egységes pártnak a túlsókat követő szárnya, a nemzeti egység jelszava alatt városunkban folytat. Amikor nyugodt megfontolással szemügyre vesszük ezeket a közénk dobott politikai bűzbombákat, önkéntelenül kérdezzük, hogy hová fajulhatna ez a síppal-dobbal toborzott egységesítő politika abban az esetben, hogyha a helyi kisgazdapárt szintén a magáévá tenné úgy a város békéjét, mint az igazi nemzeti egység gondolatát veszélyeztető balkáni izű és szinti politikai módszereket ? Hová vezetne az, hogyha a helyi kisgazdapárt félre dobná politikai jóizlését és a helyi nemzeti egység pártját vezető és benne helyet foglaló tekintélyes és értékes polgártársait olcsó kortesfogásokkal a város gúnyolódásának iparkodna kitenni és ezáltal emberi és politikai tekintélyüket iparkodna az utca előtt lejáratni ? Ilyen politikai harcmodort a kisgazdapárt, éppen a nemzeti egységre való tekintettel, sohasem követett és nem is hajlandó követni a jövőben sem. Hová vezetne az, hogyha a nemzeti egység pártjában helyet foglaló hazafiasan gondolkodó polgártársaink jóhiszemű hazafiságát kétségbe vonva, egyenesen nem jó magyaroknak és e hazafiasan gondolkodó választókat pedig, a nem éppen kitüntető „kommunista”” jelzővel bélyegeznénk meg ? Mint sajnos az utóbbi időben volt bátorsága egypár elvakult egységespárti túlzónak, a kisgazdapártot ilyen s ehhez hasonló becsmérlő és nemzeti szempontból megbízhatatlan jelzővel illetni. Amit a helyi kisgazdapárt magyar lelkének fergeteges felháborodásával utasít vissza. Hogyha néhai Gaál Gaston nagynevű vezérünk a túlzóknak nem volt megbízható jó, magyar, avagy mostani illusztris vezérünk Eckhardt Tibor sem jó magyar nekik, annak dacára, hogy belpolitikai téren mindig az alkotmányos jogok kiterjesztéséért és tiszteletben tartásáért küzd és elszántan harcol a nemzetmentő politikáért, hogy ebben a kirabolt és széjjeltépett hazában minden társadalmi osztály és minden egyén a lehetőséghez képest becsületes munkája után meg is tudjon élni. Avagy aki Genfben imponáló magyar önérzettel és tiszteletet parancsoló magyar bátorsággal szállt síkra történelmi percekben nemzetünk igazságáért és becsületéért, aki a genfi tanácskozó asztalnál először dobta bele a hivatalos vitába az egész világ élénk felfigyelése közben, az átkos trianoni szerződés elkerülhetetlen revízióját és ezekben a sorsdöntő percekben megértő értékes jóbarátokat tudott szerezni az igazságos magyar ügynek; — hogyha ezek a vezérek a túlzó uraknak nem jó magyarok, nagyon sajnáljuk, nem tehetünk mást és nem is akarunk mást tenni, — csak az ő szeplőtlen zászlóikat fogjuk becsületesen követni, mivel szent meggyőződésünk az, hogy ezen az úton tehetünk legtöbbet nemzetünk feltámadásáért ! Kérdem tovább, hogy hová vezetne az, hogyha a kisgazdapárt az éhező szegényeken csak pártpolitikai szempontból volna hajlandó segíteni? Avagy a testvériséget hirdető Kossuth apánk szobránál a karácsonyi szent estén a krisztusi szeretet leple alatt a szobor mellékalakját képező szűrös és kérges tenyerű magyar utódai is állítottak volna karácsonyfát? És így a szeretet angyalát simán arra kényszerítették volna, hogy ő is kövessen kisgazda politikát ? Azt hiszik a túlzó urak, hogy ilyen eljárás a város békéjét szolgálta volna ? Avagy a nemzeti egység gondolatának tett volna jó szolgálatot ? Tisztelettel kérdezem, hogy hová vezetne az a politikai manőver, hogy a kisgazdapárt a Szerbiából kiüldözött szerencsétlen tesvéreink könnytengerén a saját politikai hajóját járatná? Túlzó uraim ! Ezeket a város békéjét veszélyeztető és a valódi nemzeti egység rovására menő kérdéseket tovább nem folytatom, éppen a nagyon is kívánatos nemzeti egység elérése érdekében. Mert ezek a politikai eszközök minden politikai bölcseséget nélkülöznek s nem alkalmasak arra, hogy az oly kívánatos nemzeti egységet megteremtsék. — Ilyen politikai eszközökkel éppen a hőn óhajtott nemzeti egységet teszik tönkre a szerencsétlen nemzet mérhetetlen kárára ! Szerény véleményem az, hogy a nemzeti egység megteremtése körül Gömbös Gyulának egészen más intenciói vannak. Mi, az ország kisgazda tábora nagy figyelemmel kísérjük Gömbös Gyula és kormánya becsületes erőfeszítését azon a téren, hogy a nemzetet ebből a politikai és gazdasági válságból kivezessék. S mi leszünk a legboldogabbak, hogyha a kormánynak e nehéz munkája sikerülni fog. Gömbös Gyula politikai képességét nem vonjuk kétségbe, amelynek külpolitikai téren elég tanújelét adta. Azonban belpolitikai téren, az élet és vagyonbiztonság és alkotmányos rend fenntartásán túl, a nemzet gerincét képező őstermelő osztály szempontjából, nagyon a minimumonmozog az a gazdasági enyhülés, amelyet az ország gazdatársadalma jogosan elvárhatna a Gömbös kormánytól. Annál is inkább, mivel belpolitikai sikerét, amit az alkotmányos rend fenntartása körül elért, nagy részben éppen a kipécézett, hazafiatlan jelzőkkel megtisztelt kisgazdapárt törvénytiszteletének és a súlyos gazdasági válsággal szemben követett bölcs türelmének és igenis a nemzeti egység megteremtését szívén viselő lángoló hazaszeretetének köszönheti a Gömbös kormány. Városunk békéjének megóvása érdekében és a sorsüldözött hazánk feltámadása érdekében nagyon kívánatosnak tartom, hogy az egységes párt vezetősége ne engedje meghonosodni azt a politikai türelmetlenséget, amelyet egyes személyes előnyöket hajszoló és feltűnési viszketegségben szenvedő fiatal tagjai véghezvisznek. Tartsuk tiszteletben minden polgártársunk politikai véleményét, feltéve, hogy azzal a nemzet feltámadását szolgálja. Rubint János: CEGLÉDI KISGAZDA A Ceglédi Nap 1. év június 10-én lesz. Mert, hogy lesz, ez már elhatároztatott. Két időpont közt kellett választani: pünkösd másnapja és kisasszony napja közt. Az tagadhatatlanul igaz, hogy kisasszony napján, azaz szept. 8-án már sok szép gyümölccsel, s friss musttal tudnánk kedveskedni az ideérkezőknek, de ha figyelembevesszük azt, hogy a közönség egész nyáron szinte kifárad az egyes városok által versengésszerűen rendezett napok élvezetében, s ki is költekezik, hát ezek figyelembevétele mellett jobbnak látszik június 10-edikét megragadni, s ezen a napon rendezni egy Ceglédi Napot. HÍREK — Dobos László városatyaságának 40 éves évfordulója. Az idén január havában van negyvenedik évfordulója annak, hogy Dobos László virilis jogon tagja a város képviselőtestületének. 40 év nagy idő az ember életében. A 22 éves ifjúból 62 éves élemedett korú férfi lett, aki még ma is sok elevenséggel, ambícióval, meleg érdeklődéssel vesz részt a közügyek intézésében. Bár jelenleg az ellenkező politikai nézeteket vallók táborában vezérkedik is Dobos László, de ez a tény nem tévesztheti meg a mi ítéletünket színtiszta hazafias érzületéről, a közérdek önzetlen harcosáról, akinek lépteit mindig a társadalom, a nagy közösség érdekei irányították. A politikai álláspontok különbözőségei nem gátolnak meg bennünket abban, hogy tisztelettel hajoljunk meg egy egész emberi élet komoly, hasznos, eredményes munkája előtt. Dobos Lászlót a december 29-iki közgyűlésen sokan halmozták jókivánataikkal, akiknek soraihoz lapunk is örömmel csatlakozik. ■ — Népmozgalmi kimutatás. Cegléd m. város anyakönyvi hivatalától nyert értesülés folytán alábbiakban adunk számot városunk 1934. évi népmozgalmáról: élve született 858, halva 54, együtt 912 gyermek; neme: 426 fiú, 432 leány (1933. év folyamán 802 gyermek) 56 fővel többen születtek. Vallás szerint: róm. kath. : 245 fiú, 252 leány s 1g. kath. leány—498, református 165 fiú, 165 leány,—330, ág. h. ev. 11 fiú 12 leány — 23, izraelita 3 fiú, 3 leány 6, baptista 1 fiú (halva született pedig 34 fiú s 20 leánygyermek). 1934. év folyamán elhalálozott: 595 embertársunk, közötte 3 hősi halottunk ki a múlt év folyamán lett anyakönyvelve, 288 férfi s 307 nő. Felekezeti megoszlás : 268 róm. kath., 293 ref., 18 ág. h. ev., 12 izraelita, 2 görög keleti, 2 unitárius (1933. évi halottaink száma 605 volt) így 10 halottal kevesebb. Házasságot kötött: 354 pár, 1933-ban 300 pár, tehát 54 jegyespárral több, mint 1933. év folyamán. Szaporodásunk ezen alapbejegyzések szerint 1934. év folyamán 263 lélek. Fenti 912 születési esetből 520 esetben vette a szülő anya városunk Szülészeti Otthonát igénybe — közötte 94 vidéki szülő anya. A halottaink számában 44 eset nem természetes halál. Öngyilkosság: 26 eset, gyilkosság 2, baleset 16 esettel szerepel a szomorú statisztikában. — A halálokok legnagyobb száma a tüdő különféle megbetegedése s a pár éve elterjedt u. n. rákos betegségek. — A gyermekhalandóságok száma örvendetesen apad. Ennek oka a szakértelemmel működő Stefániának s a legfrissebb Magyar Vörös Kereszt Egylet buzgalmának tulajdonítható. Mintegy 400 névváltoztatás került 1934. év folyamán anyakönyvünkbe — közötte 12 idegenben, külföldön született — bevezetésre. Hozzávetőleges számítás szerint 1935. január 1-én mintegy 38.270 lélekszáma volt városunknak. Felekezetek szerint: ref. született , meghalt, egybekelt pár. 328 311 135 kath. 450 267 154 evang. 1915 — Lélekszám: kath. 19.940 , ref. 16.566. 3. oldal.