Ceglédi Kisgazda, 1935 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-06 / 1. szám

1. szám. Veszélyes és káros politi­kai harcmodor. Igenis veszélyes és káros az a politikai harcmodor, amelyet a helyi egységes pártnak a túlsókat követő szárnya, a nemzeti egység jelszava alatt városunkban folytat. Amikor nyugodt megfontolással szem­ügyre vesszük ezeket a közénk dobott poli­tikai bűzbombákat, önkéntelenül kérdezzük, hogy hová fajulhatna ez a síppal-dobbal toborzott egységesítő politika abban az eset­ben, hogyha a helyi kisgazdapárt szintén a magáévá tenné úgy a város békéjét, mint az igazi nemzeti egység gondolatát veszélyeztető balkáni izű és szinti politikai módszereket ? Hová vezetne az, hogyha a helyi kis­gazdapárt félre dobná politikai jóizlését és a helyi nemzeti egység pártját vezető és benne helyet foglaló tekintélyes és értékes polgártársait olcsó kortesfogásokkal a város gúnyolódásának iparkodna kitenni és ezáltal emberi és politikai tekintélyüket iparkodna az utca előtt lejáratni ? Ilyen politikai harc­modort a kisgazdapárt, éppen a nemzeti egységre való tekintettel, sohasem követett és nem is hajlandó követni a jövőben sem. Hová vezetne az, hogyha a nemzeti egység pártjában helyet foglaló hazafiasan gondolkodó polgártársaink jóhiszemű hazafi­­ságát kétségbe vonva, egyenesen nem jó magyaroknak és e hazafiasan gondolkodó választókat pedig, a nem éppen kitüntető „kommunista”” jelzővel bélyegeznénk meg ? Mint sajnos az utóbbi időben volt bátorsága egypár elvakult egységespárti túlzónak, a kisgazdapártot ilyen s ehhez hasonló becs­mérlő és nemzeti szempontból megbízhatatlan jelzővel illetni. Amit a helyi kisgazdapárt magyar lelkének fergeteges felháborodásával utasít vissza. Hogyha néhai Gaál Gaston nagynevű vezérünk a túlzóknak nem volt megbízható jó, magyar, avagy mostani illusztris vezérünk Eckhardt Tibor sem jó magyar nekik, annak dacára, hogy belpolitikai téren mindig az alkotmányos jogok kiterjesztéséért és tiszte­letben tartásáért küzd és elszántan harcol a nemzetmentő politikáért, hogy ebben a kirabolt és széjjeltépett hazában minden társadalmi osztály és minden egyén a lehetőséghez képest becsületes munkája után meg is tudjon élni. Avagy aki Genfben imponáló magyar önérzettel és tiszteletet parancsoló magyar bátorsággal szállt síkra történelmi percekben nemzetünk igazságáért és becsületéért, aki a genfi tanácskozó asztalnál először dobta bele a hivatalos vitába az egész világ élénk felfigyelése közben, az átkos trianoni szerző­dés elkerülhetetlen revízióját és ezekben a sorsdöntő percekben megértő értékes jóbará­tokat tudott szerezni az igazságos magyar ügynek; — hogyha ezek a vezérek a túlzó uraknak nem jó magyarok, nagyon sajnáljuk, nem tehetünk mást és nem is akarunk mást tenni, — csak az ő szeplőtlen zászlóikat fogjuk becsületesen követni, mivel szent meg­győződésünk az, hogy ezen az úton tehetünk legtöbbet nemzetünk feltámadásáért ! Kérdem tovább, hogy hová vezetne az, hogyha a kisgazdapárt az éhező szegényeken csak pártpolitikai szempontból volna hajlandó segíteni? Avagy a testvériséget hirdető Kossuth apánk szobránál a karácsonyi szent estén a krisztusi szeretet leple alatt a szobor mellék­alakját képező szűrös és kérges tenyerű magyar utódai is állítottak volna karácsonyfát? És így a szeretet angyalát simán arra kényszerítették volna, hogy ő is kövessen kisgazda politikát ? Azt hiszik a túlzó urak, hogy ilyen eljárás a város békéjét szolgálta volna ? Avagy a nemzeti egység gondolatá­nak tett volna jó szolgálatot ? Tisztelettel kérdezem, hogy hová vezetne az a politikai manőver, hogy a kisgazdapárt a Szerbiából kiüldözött szerencsétlen tesvéreink könnytengerén a saját politikai hajóját járatná? Túlzó uraim ! Ezeket a város békéjét veszé­lyeztető és a valódi nemzeti egység rovására menő kérdéseket tovább nem folytatom, éppen a nagyon is kívánatos nemzeti egység elérése érdekében. Mert ezek a politikai eszközök minden politikai bölcseséget nél­külöznek s nem alkalmasak arra, hogy az oly kívánatos nemzeti egységet megteremtsék. — Ilyen politikai eszközökkel éppen a hőn óhajtott nemzeti egységet teszik tönkre a szerencsétlen nemzet mérhetetlen kárára ! Szerény véleményem az, hogy a nemzeti egység megteremtése körül Gömbös Gyulának egészen más intenciói vannak. Mi, az ország kisgazda tábora nagy figye­lemmel kísérjük Gömbös Gyula és kormánya becsületes erőfeszítését azon a téren, hogy a nemzetet ebből a politikai és gazdasági válságból kivezessék. S mi leszünk a leg­boldogabbak, hogyha a kormánynak e nehéz munkája sikerülni fog. Gömbös Gyula politikai képességét nem vonjuk kétségbe, amelynek külpolitikai téren elég tanújelét adta. Azonban belpolitikai téren, az élet és vagyonbiztonság és alkotmányos rend fenntartásán túl, a nemzet gerincét ké­pező őstermelő osztály szempontjából, nagyon a minimumon­­mozog az a gazdasági enyhülés, amelyet az ország gazdatársadalma jogosan elvárhatna a Gömbös kormánytól. Annál is inkább, mivel belpolitikai sikerét, amit az alkotmányos rend fenntartása körül elért, nagy részben éppen a kipécézett, hazafiatlan jelzőkkel megtisztelt kisgazdapárt törvény­tiszteletének és a súlyos gazdasági válsággal szemben követett bölcs türelmének és igenis a nemzeti egység megteremtését szívén viselő lángoló hazaszeretetének köszönheti a Göm­bös kormány. Városunk békéjének megóvása érde­kében és a sorsüldözött hazánk feltámadása érdekében nagyon kívánatosnak tartom, hogy az egységes párt vezetősége ne engedje meg­honosodni azt a politikai türelmetlenséget, amelyet egyes személyes előnyöket hajszoló és feltűnési viszketegségben szenvedő fiatal tagjai véghezvisznek. Tartsuk tiszteletben minden polgártársunk politikai véleményét, feltéve, hogy azzal a nemzet feltámadását szolgálja. Rubint János: CEGLÉDI KISGAZDA A Ceglédi Nap 1. év június 10-én lesz. Mert, hogy lesz, ez már elhatároztatott. Két időpont közt kellett választani: pünkösd másnapja és kisasszony napja közt. Az tagadhatatlanul igaz, hogy kisasszony nap­ján, azaz szept. 8-án már sok szép gyü­mölccsel, s friss musttal tudnánk kedves­kedni az ideérkezőknek, de ha figyelembe­vesszük azt, hogy a közönség egész nyáron szinte kifárad az egyes városok által ver­­sengésszerűen rendezett napok élvezetében, s ki is költekezik, hát ez­ek figyelembevétele mellett jobbnak látszik június 10-edikét meg­ragadni, s ezen a napon rendezni egy­ Ceglédi Napot. HÍREK — Dobos László városatyasá­­gának 40 éves évfordulója. Az idén január havában van negyvenedik év­fordulója annak, hogy Dobos László virilis jogon tagja a város képviselő­­testületének. 40 év nagy idő az ember életében. A 22 éves ifjúból 62 éves élemedett korú férfi lett, aki még ma is sok elevenséggel, ambícióval, me­leg érdeklődéssel vesz részt a köz­ügyek intézésében. Bár jelenleg az ellenkező politikai nézeteket vallók tá­borában vezérkedik is Dobos László, de ez a tény nem tévesztheti meg a mi ítéletünket színtiszta hazafias érzü­letéről, a közérdek önzetlen harcosáról, akinek lépteit mindig a társadalom, a nagy közösség érdekei irányították. A politikai álláspontok különbözősé­gei nem gátolnak meg bennünket abban, hogy tisztelettel hajoljunk meg egy egész emberi élet komoly, hasz­nos, eredményes munkája előtt. Dobos Lászlót a december 29-iki közgyűlé­sen sokan halmozták jókivánataikkal, akiknek soraihoz lapunk is örömmel csatlakozik. ■ — Népmozgalmi kimutatás. Cegléd m. város anyakönyvi hivatalától nyert értesülés folytán alábbiakban adunk számot városunk 1934. évi népmozgalmáról: élve született 858, halva 54, együtt 912 gyermek; neme: 426 fiú, 432 leány (1933. év folyamán 802 gyermek) 56 fővel többen születtek. Vallás szerint: róm. kath. : 245 fiú, 252 leány s 1­g. kath. leány—498, református 165 fiú, 165 leány,—330, ág. h. ev. 11 fiú 12 leány — 23, izraelita 3 fiú, 3 leány­­ 6, baptista 1 fiú (halva szü­letett pedig 34 fiú s 20 leánygyermek). 1934. év folyamán elhalálozott: 595 embertársunk, közötte 3 hősi halottunk ki a múlt év folyamán lett anyakönyvelve, 288 férfi s 307 nő. Fele­kezeti megoszlás : 268 róm. kath., 293 ref., 18 ág. h. ev., 12 izraelita, 2 görög keleti, 2 unitárius (1933. évi halottaink száma 605 volt) így 10 halottal kevesebb. Házasságot kötött: 354 pár, 1933-ban 300 pár, tehát 54 jegyes­párral több, mint 1933. év folyamán. Szapo­rodásunk ezen alapbejegyzések szerint 1934. év folyamán 263 lélek. Fenti 912 születési esetből 520 esetben vette a szülő anya váro­sunk Szülészeti Otthonát igénybe — közötte 94 vidéki szülő anya. A halottaink számában 44 eset nem természetes halál. Öngyilkosság: 26 eset, gyilkosság 2, baleset 16 esettel sze­repel a szomorú statisztikában. — A halál­okok legnagyobb száma a tüdő különféle megbetegedése s a pár éve elterjedt u. n. rákos betegségek. — A gyermekhalandóságok száma örvendetesen apad. Ennek oka a szakértelemmel működő Stefániának s a leg­frissebb Magyar Vörös­ Kereszt Egylet buzgal­mának tulajdonítható. Mintegy 400 névváltoz­tatás került 1934. év folyamán anyaköny­vünkbe — közötte 12 idegenben, külföldön született — bevezetésre. Hozzávetőleges szá­mítás szerint 1935. január 1-én mintegy 38.270 lélek­száma volt városunknak. Fele­kezetek szerint: ref. született , meghalt, egybekelt pár. 328 311 135 kath. 450 267 154 evang. 19­15 — Lélekszám: kath. 19.940 , ref. 16.566. 3. oldal.

Next