Ceglédi Kisgazda, 1937 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

XVIII. évfolyam, 1. szám. Ára 10 fillér. inh*Cegléd, 1937. január 3. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a „Ceglédi Gazda­sági Egyesület“ iro­dahelyisége, evang. bazár, hova a lap szellemi részét il­lető közlemények küldendők. Politikai és gazdasági hetilap A Gazdasági Egyesület, a Központi Tejszövetkezet és a Gyümölcstermelők Egyesületének hivatalos lapja Laptulajdonos:­­ CEGLÉDI KISGIZDIPARI Felelős szerkesztő: 012,11 pr. m­a ism­­. ELŐFIZETÉSI Díj Negyedévre 1.60 P Hz előfizetések BÁLINT FERENC pénztáros clmére rÁKÓCZI­ ÚT 20. küldendők. Hirdetések felvétele SEBŐK BÉLA könyvnyomdában Kossuth­ tér 10. Takarékpénztár épület Politikánk iránya az új esztendőben. Az elkövetkezett új évben helyes szokás az Vezető politikusaink részéről, hogy nyilatkozni szoktak arról,­­ mi­ket tartanak a beköszöntött új év folya­mán a legfontosabb és legsürgősebb fel­adatoknak — amelyért munkálkodni első kötelességük. Ezen a téren első szó a kormányelnököt illeti, mint aki legilleté­kesebb arra, hogy politikánk legközvet­lenebb feladatait megjelölje, amellett az általános irányzatról is szóljon. Ennek során Darányi Kálmán mi­niszterelnök megelégedéssel állapítja meg, hogy a parlamenti munka a kölcsönös megértés légkörében folyik és ezzel a választójogi reform nyugtalanító problé­mája az előkészítés stádiumába juthatott. A másik két alkotmányjogi feladat: a kormányzói jogkör kiterjesztése és a felső­házi reform is jó úton halad a kölcsö­nös megértésen nyugvó megoldás felé. Külpolitikai siker a közelmúltban a kormányzó római és bécsi látogatása, melynek során a két vendéglátó állam meleg szeretetéről tett tanúbizonyságot. A magyar-német jóviszonyt ugyancsak kimélyítette Göring budapesti és Kozma belügyminiszter németországi látogatása. Költségvetésünk szilárdan halad a pénzügyi egyensúly felé, valutapolitikánk pedig sikerrel birkózott meg a pengő­érték megőrzésének problémájával. — Gazdasági politikánk terén - mondja a miniszterelnök - szociális érzéstől áthatott népi politikát akarunk folytatni. És mert egész közgazdasági megerősö­désünk alapfeltétele a magyar földdel összefüggő problémák helyes megoldása, gazdaságpolitikánkat az agrárgondolat szolgálatába állítjuk ... — A közeli teendők szolgálatában szerepel a földreform során földhözjut­­tatott kisgazdák vételárhátralékának mél­tányos rendezése, mely közel 400.000 törpebirtokost érint ... A jövő évi programmra ígéri a mi­niszterelnök a falusi népházak építésé­nek előmozdítását, mintegy 2 millió pen­gős nemzeti alap létesítésével a kis­­egzisztenciák önállósításának, elősegítését, általában pedig a költségvetés keretein belül mindazokat a munkákat, melyek a nép szociális helyzetének, a falu és tanya megélhetésének, közegészségügyének, kul­túrájának emelésére szükségesek és al­kalmasak. A bevált 48 órás munkahét és a minimális munkabérek rendszerét minél több iparágra szándékozik kiterjeszteni a miniszterelnök és általában olyan mun­kát kíván végezni,­­ amely a nemzeti organizmust bomlasztó és romboló, faj­tánktól idegen, a nemzeti gondolatot és keresztény erkölcsi felfogást tagadó irány­zat ellen i­s gátat tud emelni. A magyar politikai élet egyik vezető politikusa Zichy János gróf, a keresz­ténypárt elnöke, döbbenetes színekkel festi meg a Nyugaton és Keleten szinte égigérő magasságra csapó vörös lángo­kat, melyek tűzvésszel fenyegetik egész Európát — és két parancs megtartására szólít fel mindenkit, aki készülni akar a felénk menetelő vörös rémmel szembeni ellenállásra. Az egyik: — ... át kell alakítanunk önma­gunkat korszerű emberré . . . hogy győzzük le magunkban az önzést és engedjük felébredni a kölcsönös segítség átfogó testvéri érzését. A másik : " ... alakítsuk át magunkkal együtt egész társadalmi és állami beren­dezésünket . . . hogy a társadalmi igaz­ságosságot meg tudja valósítani az evan­géliumi parancsnak, az igazi szabadság­nak, az igazi egyenlőségnek, az igazi testvériségnek életbe hívásával. Légi háború. Hogy a városokat a légi támadások veszélyeire figyelemmel átépítsék, az telje­sen lehetetlen. Ez oly nagy anyagi megter­­heltetés volna, hogy ezzel komolyan szá­molni nem lehet. Ezért nincs más mód, mint az adottságokkal számolni, vagyis egyrészt a meglevő épületeket úgy átalakítani, ame­lyek védelmet adnak, másrészt a mai vá­rosokban megfelelő rendszerességgel úgyne­vezett óvóhelyeket kell létesíteni. Az óvóhelyek természetszerűen az alsó helyiségek, mint alsólakások, vagy pincék lehetnek, a mai állapotban azonban ezek erre a célra nem használhatók. Mert első­sorban gyengék, a bombák könnyen átüt­hetik, ami a csoportokba összeverődött em­berek között sokkal nagyobb kárt tehet. Te­hát az első feladat, hogy ezek az óvóhelyek megfelelően megerősítendők. Erre a költsé­geknek meg kell lenni. Fontos elv, hogy a közös óvóhelyeket mi­képen válasszuk ki. Első szempont, hogy a lakásoktól távol ne essék és lehetőleg köz­pontilag feküdjön Az óvóhelynek legalább két kijáratuknak kell lennie és mindig ellen­kező irányban. A kijáratokat elzáró ajtók előtt bizonyos kisebb helyiségnek, úgyneve­­zet előkamráknak kell lenni, ami azért fontos, mert így a mérges gázoknak a közös óvóhelyekre való behatolását meg­nehezítik. Fontos szempont továbbá az is, hogy ezeket az óvóhelyeket a tűzveszélyes pon­toktól távol kell kiválasztani, sem olyan in­tézmények mellett nem lehetnek, amelyekről azt tehetjük fel, hogy az ellenfél előszeretet­tel fogja bombázni. Az óvóhelyeken összegyűjtött csoportok­nak a külső világgal állandó összeköttetést kell fenntartani, azonkívül figyelőket úgyne­­vezet őrszemeket kell felállítani akik a kör­zet területére eső épületeket tartják szemmel, hogy valahol a tűz kitör-e, amint ezekről már fentebb is megemlékeztünk. A 100 kg. súlyú, vagy ennél nehezebb bombák ellen ma még nincs védekezés a lecsapódási helyeken, bár ha a tetőszerke­zet a padlás és a közbeeső menyezetek megfelelő szilárd építésűek, akkor ezek a bomba erejéből igen sokat felfognak. Az ilyen erejű bombáknál a védelemnek fő célja az lesz, hogy a beomlásokat akadályozzák meg. Egy négy emeletes háznál ha az régi építésű, a mérnökök számítása szerint egy négyzetméterre 6000 kg., ha új építésű, 5000 kg. súly esik. A pinceboltozatok, amilyene­ket ma általában építeni szoktak, mintegy 40 cm. vastagok. Az óvóhelyek máshol aligha lehetnek, mint a megfelelő fekvésű pincékben. A 40 cm. vastag boltozatú pincék azonban ezt a megterhelést, ha bombázzák ki nem bír­hatják. Tehát az óvóhelyül a választottakat megfelelően meg kell erősíteni. A megerő­sítésnek módja szakértők véleménye szerint lehet belső vasbeton bolthajtás emelése. Ez négyzetméterenként kb. 35 P költséget je­lent 4,5­6 m fesztávolságú normális téglából­­tozatnál. Amint említettük, az óvóhelyekről leg­alább két kijárásának kell lenni. Az ajtók és ablakok pontos zárásáról gondoskodni kell. Erre igen sok mód van, mindenesetre a leg­biztosabb választandó ki, figyelemmel arra, hogy ezek a szigetelések ne csak jók hanem tartósak is legyenek. Külön gondos intézkedés tárgya lesz a világítás. Légi támadás várása esetén az egész várost el kell sötétíteni, tehát minden lámpa kioltandó. Az óvóhelyeken világításra lesz szükség, amely azonban veszélyt nem szabad hogy jelentsen, mert mint láttuk, úgy az ajtók, mint az ablakok nemcsak a leve­gő, hanem a fény ellen is pontosan elzáran­­dók lesznek. Az óvóhelyek világítása olyan módon történjék, amely a legkevesebb levegőt fo­gyassza el. Szabadláng nem alkalmas, mert ennek az oxigén fogyasztása sok. Ezeken az óvóhelyeken megfelelő gáz­álarcok is tartandók lesznek, amelyek lénye­ge abban áll, hogy az ember a levegőt bi­­zoyos módszerek szerint elkészített szűrőkön át szívja a tüdőbe. Számolni kell azzal, hogy légi támadá­sok esetében az óvóhelyeken huzamosabb ideig kell tartózkodni, ami ha előfordul, ak­kor annak levegője a zsúfoltság folytán vő-

Next