Ceglédi Kisgazda Körlevél, 1945
1945-10-14
Cegléd, 1945. október 14. »Vagy igaz világ lesz. Vagy nem lesz itt semmi!« (Ady) A FÜGGETLEN KISGAZDA-, FÖLDMUNKÁS- ÉS POLGÁRI PÁRT CEGLÉDI SZERVEZETÉNEK KÖRLEVELE ________________________________________________________ Isten nevével szoktuk kezdeni munkánkat a búzatermő barázdák felett mi, egyszerű parasztemberek. Az Isten nevével kezdjük most is, amikor a betűbarázdák felett dolgozunk a szebb magyar jövendő életért. Nem korteskedni akarunk a hitünkkel, hanem erőt meríteni belőle népünk számára. Nem akarunk kurzus politikát csinálni a vallásos jelszavakkal. A múlt idők zsidózó kurzus politikája éppen a mi pártunkkal bánt legméltatlanabbul. Nem kívánjuk vissza. Az utolsó években mind sűrűbben néztünk az ég felé. Sokkal fentebbre, mint ahol a repülőgépek jártak. Egy-egy éjszaka többet imádkoztunk, mint máskor egy év alatt. Békéért, közbiztonságért, családunkért, kenyérért imádkoztunk. A földi istenek gyűlöletet hirdető politikája helyett az emberszeretet politikája után vágytunk. Pártunk legszebb jelszava a humanizmus. Őseinkhez méltóan sohasem értettük meg a kollektív bosszúállás, a kollektív felelősségrevonás elvét. A germán imperializmus ukrajnai terrorja épp úgy feháborított bennünket, mint a csehszlovákok magyarüldözése. De mégsem a gyengeségünk, hanem az erőnk jele az, hogy mindenkinek meggyőződését tiszteletben tartjuk. Lelkileg és politikailag elég erőnk van ahhoz, hogy pártunk az elkövetkező választási küzdelmet tisztességgel, becsülettel vívja meg. Nincs szükségünk a nagy hangokra. Nincs szükségünk erőszakoskodásra. Mi nem vállalkozunk honfitársaink megrágalmazására, még akkor sem, ha mások rosszhiszeműségből pártunkat a termelési szabotálással vádolják meg. Sokszor olyanok, akik férfi létükre annyit sem dolgoznak, mint asszonyaink vagy gyermekeink. Mert ne higgye senki, hogy a magyar paraszt sztrájkolni tudna éppen most, a búzavetés idején. Legyen nyugodt fogyasztóközönségünk, szívünkön viseljük a kenyértermés gondját. A mi vetésünk ki fog még kelni. A búzakalász sorsa mindanynyiónk sorsa. Ezért dolgozunk, ezért küzdünk. De mivel minden munka építi a hazát és a nemzetét, hozzánk tartozónak érzünk minden munkást, akár fizikait, akár szellemit. Valljuk, hogy a munkákban, így az azokat végzőknél sincs elsőbbségisorrend. Egymás mellett haladunk, amikor dolgozunk. Ha lesz hitünk, mely felemel és tisztít, lesz bennünk szeretet, mely összekapcsol, minden foglalkozási korláton keresztül és dolgozunk — megélünk. A mai magyar őszből új tavasz fakad. Ehhez kérjük a magyarok Istenének segítségét. Csala István. Budapest népe a vidék mellé állt kezet fogtak. Megnyíltak a magyar szívek és testvéri kézfogásban egybeforrtak a dolgozók. A szörnyű aléltságból, halálos bizonytalanságból életrekelt a nemzet halhatatlan lelke. Úgy tűnik az egész, mint egy csodálatos kinyilatkoztatás. Hiábavaló volt minden kísérlet, amelyik szét akarta zúzni, meg akarta bontani a magyar nép egységét, egymással szembeállítani a különböző dolgozó osztályok tömegeit, az osztályérdekeken felül felülemelkedett a nemzeti géniusz s felragyogott a magyarság szenvedő százezreinek és millióinak szemei előtt a megtartó erő, a lelki egység. Soha még így nem vizsgázott a magyar nép. Minden igaz magyar ember szíve megtelik a hála és szeretet érzésével, amikor Budapest dolgozóira gondol, akik ezer nélkülözés és idegfeszítő, testi és lelki erőt emésztő munkájuk közben a bizonytalan holnap előtt állva, nem magukra, hanem a nemzet megmaradására gondoltak s annak érdekében döntöttek. Az a kéz, amelyet Budapest dolgozói a magyar vidék felé kinyújtottak, megérdemli, hogy megszorítsuk és soha többet el ne engedjük. Ez a kéz biztonságot, erőt és bátorítást nyújt, testvéri támogatást mindnyájunk számára. De azt is tudnunk és látnunk kell, hogy ez a kéz nemcsak bátorítólag, hanem kérőleg is nyúl felénk. Amilyen meghatódott örömmel nyíltak meg a szívek a testvéri kézfogásra, ugyanúgy nyíljanak meg a kamrák ajtajai is. Mindenki tudja ebben az országban, hogy soha nem látott szegénységben élünk. A magyar paraszt sírva emelte vetőmagját és hintette a barázdákba, mégsem volt örömteli és bőséges az idei aratás. És mégis, ebből a kevésből is jutni kell mindenki számára, mert élni kell minden magyarnak, aki építem, dolgozni tud és akar. Most egy család vagyunk. Nemcsak a szó banális értelmében, hanem eggyé forrasztott bennünket a fellángoló magyar testvéri szeretet. Ki tudná elnézni, hogy a testvére nyomorultul elpusztuljon betevő falat nélkül? Ezért az egyért, a mindenki számára szükséges mindennapi kenyérért meg kell hozni a legnagyobb áldozatot is. S a lemondásban, az önmegtagadásban mutasson példát s járjon elől a magyar vidék! Senki ne akarjon keresni a másik nyomorúságán, senki ne tartson meg többet a maga számára, mint amennyi az élet fenntartásához szükséges. Rongyosan, foltosan, de egyformán nélkülözve, egymás terhét hordozva kell élnünk és megmaradnunk mindnyájunknak. Tehát adunk, mert adnunk kell, a testvéri szereteten felül anyagi segítséget. Csak az a kérésünk, hogy amit adunk, az valóban azokhoz jusson el, — rövid úton, az élet nyomorult vámszedőinek kiküszöbölésével, — akiknek szántuk. Ami Budapesten történt a választások alkalmával, nem egy párt győzelme volt. A magyar nemzet támadott fel halottaiból. Az öröm az arcokon, a könny a szemekben, a boldog zokogás a lélekben nem annak a jele volt, hogy pártemberek kicsinyes egyéni céljaikat okossággal, furfanggal vagy erőszakkal diadalra vitték. Az az öröm és azok a könynyek az egymásra talált, egymásnak megbocsátani kész, egy új, igaz világ felépítésére együtt elinduló testvéri közösségnek a megnyilatkozásai voltak. Így határozni és így cselekedni egy nép csak legnagyszerűbb pillanataiban, az élet és halál kérdése előtt állva tud. A mi népünk az életet választotta ki. Képviselőjelölés A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt ceglédi szervezete október 7-én taggyűlést tartott, melynek egyik legfontosabb tárgya a képviselőjelöltek kiküldése volt. Titkos szavazással döntöttek a kérdésben, melynek eredménye nem volt kétséges. Mint várható volt, a párt Kukla Benő pártelnököt és Csala István ideiglenes nemzetgyűlési képviselőt, a Párt társelnökét ajánlotta a pestvármegyei képviselőjelöltek listájára való felvételre. Minden előzetes híresztelés e kérdéssel kapcsolatban — enyhén szólva — hamis és légből kapott volt. Mindenkit megnyugtatunk, hogy ez a valóság. Arra kérjük jóakaróinkat, hogyha már illetéktelenül foglalkozni kívánnak a Kisgazda Párt belső ügyeivel, előbb győződjünk meg a hírek valódiságáról, mert különben alig tudjuk elhinni jóhiszeműségüket. ............Budapest munkássága és kistisztviselői társadalma bizalmát nyilvánította a magyar parasztság nagy pártja, a Független Kisgazda Párt iránt, kötelessége tehát pártunk parasztságának, hogy a politikai megértést a hazafias kötelességen túl, emberi szeretettel is viszonozza...” „. ..Természetes, hogy amilyen örömmel vesszük, ha más pártállású parasztemberek megnyitják szegényes vendéglátó házukat a budapesti gyermekek és asszonyok előtt, éppen úgy nem kérdezzük a nélkülöző budapesti gyermekek szüleitől sem, hogy milyen pártállásnak”. (Nagy Ferenc újjáépítési miniszter felhívásából.) Igazat mondj a politikában Bár közismert mondás, hogy mondj igazat, betörik a fejed és a nagyapám is azt mondta, hogy felettébb igazságos se légy. És én mégis a fenti címet használom, ennek oka az, mivel tudom, hogy a 450 éves Habsburg uralom alatti hízelgő és talpnyaló politika idején fejlődött ki az említett közmondás, ami velem is megtörtént még 1895-ben újonc katona kotrómban, amikor a Pichler kapitány úr kritikájára igazság szerint megfeleltem, öt napi egyes áristomot kaptam érte. 40 évvel később, 1937-ben a budapesti tábla is elítélt 200 pengő büntetésre olyan cikk miatt, amelyben jogászok véleménye szerint sem volt semmi izgatásra alkalmas kijelentés. És mégis azt mondom, hogy vagy igazat mondj, vagy semmit. Nemcsak azért, mert a közmondás szerint igazmondás nem emberszólás, hanem azért is, mivel nem tartom azt, mint a nagyságos úr hajdani kocsisa, aki mikor választási gyűlésre vitte gazdáját, azt tanácsolta neki, hogy egy kicsit „fillentsen” is a választóknak, mert ha igazat mond, majd el sem fogják hinni. A mi pártunk csak az igazat fogja a jövőben is mondani. És nem akarja boldogítani ezt a szerencsétlen nemzetet más nagy nemzet politikájával. Azért nem alkalmazunk mi afféle pásztorokat, akik a demagógia mezején legeltetik a nyájat. Nem vagyunk és nem is leszünk ossztálypárt, amely más osztály rovására akar pártjának előnyöket szerezni. Mi egyenlő jogokat és egyenlő szabadságot követelünk minden dolgozónak és nem engedhetjük azt, hogy a birtokos osztály munkájának '&■?, értékét szabályozzák, egyéb közszükéleti cikkek pedig szabadon futhassanak. Mi tudatában ■ vagyunk mai szegénységünknek és tudjuk azt, hogy sok munka és nélkülözés árán érjük azt el, hogy a magyar nemzet tagjai emberhez méltó életet élhessenek. De szigorúan ragaszkodunk a magántulajdon elvéhez. Nem akarunk politikai jobbágyok lenni, három becsületes munkával akarjukmég folytatni azt a munkát, amelyet 1848-ban felszabadított jobbágy elődeink elkezdtek. Minden gyűlölködés és hazudozás nélkül, szorgalmas munkájukkal értékesítették azt a sok használhatatlan területet, amely tulajdonukká vált. Mi reméljük, mint ahogy Budapest népe megértette, úgy a ceglédi nép is megérti és támogatja becsületes szándékainkat. Erre kérjük is őket. Kukla Béni. Nem kaptál összeíró lapot? Jelentkezz a Kisgazda Pártban! DOBBANJON VELÜNK MAGYAR SZÍVED! • Araio Pengő