Czeglédi Közlöny, 1926 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-03 / 1. szám

XVII. évfolyam, 1. szám. nAra 1000 korona. ZiZjipg. ii, 1026 j­anu­ár 3. CZEGLÉDI „HANGYA44 ÉS „OKH“ SZÖVETKEZETEK HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre .................................. Egyes szám ára .......................... FŐSZERKESZTŐ: 10000 K 1000 K Dr. NAGY REZSŐ FELELŐS SZERKESZTŐ, SZÖVETKEZETPOLITIKAI HETILAP KIAsztó HIVATAL : Dr.LOVAS ZOLTÁN A CZEGLÉDI „HANGYA“ KÖNYVNYOMDÁJA ahová minden kézirat küldendő. Előfizetéseket, hir­detéseket én hirdeténi dijakat a kiadóh­ivatal ve** fel Új esztendőre. A legszebb dátuma minden időknek a január elseje, az új esztendő kez­dete. Csalódás, sikertelenség, szomorú­ság nem fűződik hozzá, tele van hittel, bízó reménységgel ez a dátum, mert egy olyan új időszaknak kezdetét je­lenti, amelytől csak jót, csak szépet, csak sikereket várunk. A most kezdődő 1926. évben lesz egyik legnagyobb nemzeti szerencsét­lenségünknek, a mohácsi csatavesztés­nek 400 éves fordulója. 1526 augusztus 29 én a mohácsi csatamezőn bukott el a török félholddal szemben Magyaror­szág s azóta ez az időpont, mint a ma­gyar történelem leggyászosabb emléke él közöttünk. A mohácsi vésznek ezt az „elsőségét“ szomorú következmé­nyeiben túlszárnyalta az 1918. évi „for­radaloménak csúfolt összeomlás, a nyo­mába jött rémuralom és az a „béke­kötés“, melyben mi a történelmi Ma­gyarország háromnegyed részét, minden ellenállás nélkül szolgáltattuk ki leg­gyávább és leghitványabb ellensége­inknek. Mohács 400 éves évfordulójának most kezdődő évében szállja meg a magyar lelkeket az az elszánt élni akarás, mely nem volt meg azokban, akik a világ­­történelem legigazságtalanabb és leg­hitványabb nemzetpusztító szerződését elfogadták. Hozza meg ez az uj esztendő ennek a férfiatlan megalázkodás szülte hitvány papírrongynak megsemmisülését és a magyar önérzetnek és elszánság­­nak feltámadását. Vajha rájönne végre ebben az uj esztendőben mindenki, po­litikus, művész, földműves, iparos és kereskedő, hogy ezt az országroncsot „szanálni“ nem lehet, itt normális és rendes életviszonyokat teremteni lehe­tetlenség, mert ez a csonka ország nem ország ! Vajha ez az év elhozná azt az eltökéltséget, hogy az eddigieknél végre erélyesebb, önérzetesebb és elszántabb lépést tegyünk a történelmi Magyaror­szág visszaállítására, az elrablóit Felvi­dék, Erdély és a Bánát visszaszer­zésére. Nem lesz itt addig boldog új esztendő, m­íg egy történelmi évnek nemzedéke a demarkációs vonalakat vissza nem tolja a régi ezeréves országhatárokhoz! Ilyen boldog új esztendőt kívánunk mi Csonkamagyarországnak! Az átalányok meghosszabbítása. Az 1925 évben fizetett átalányok érvénye az 1926. évben is épségben marad, hacsak felszólamlási tárgyalás után a kir. pénzügy­igazgatóság máskép nem határozott. Minden átalányozott névre szóló értesítést kap arról, hogy átalánya 1925. évre meghosszabbítta­­tott. Ugyancsak névre szóló értesítés megy azoknak is, kiknek átalányát a pénzügyi ha­tóság nem hosszabbította meg, hanem újra fogja tárgyalni és megállapítani. Mindaddig, míg az új átalány végzés nem kézbesíttetik, tehát a felebbezés elintézésének ideje alatt is a régi (1925. évi) átalány fizetendő a be­számítás fenntartásával. Azokhoz, kik eddig még átalányozva nem voltak, a kir. pénzügy­igazgatóság az alábbi felhívást intézi: Az általános forgalmi adó átalányozására vonatkozó 1925. évi 29 500 számú P. M. uta­sítás II. fejezet 1 § a értelmében: megengedhető az egyezségi átalányozás a kisebb terjedelmű vállalatoknál, melyeknek teendőit a vállalkozó kizárólag családtagjai­nak segítségével, bérfizetés mellett alkalma­zott segédmunkaerők nélkül látja el; megengedhető az egyezségi átalányozás akkor is, ha a vállalkozó — esetleg család­tagjainak a vállalatban való működésre al­kalmatlan voltánál, vagy azok akadályozta­tásánál fogva — bérfizetés mellett működő alkalmazottakat tart, az alkalmazottak azon­ban az általános forgalmi adónak szabály­szerű lerovása esetében szükséges könyvek és feljegyzések vezetésére megkívánt kép­zettséggel vagy képességgel nem bírnak, s maga az adózó ezeknk a könyveknek és feljegyzéseknek vezetésére bármely okból ugyancsak nem kötelezhető. Kereskedelmi vállalatoknál az átalányozás általában mellő­zendő, ha abban két vagy több fizetett al­kalmazott működik, valamint mellőzendő az átalányozás egyéb olyan terjedelmű vállala­toknál is, hol a vállalkozó könyvek és fel­jegyzések vezetésére képes alkalmazottat tarthat. Inasok, tanulók ebből a szempontból figyelmen kívül hagyhatók; megengedhető az egyezségi átalányozás, ha az adózó kis műveltségénél, írás- és ol­vasásban való járatlanságánál fogva rendes könyvek és feljegyzések vezetésére képtelen és szakértő könyvelő alkalmazása az adózóra aránytalanul nagy megterhelést jelentene; megengedhető az egyezségi átalányozás mindazoknál az adózóknál, akik a forgalmi adót kizárólag munkateljesítmény után tar­toznak leróni, és külön rendelet az adónak más módon való lerovásáról nem rendelkezik. A kir. pénzügyigazgatóság felhívja mind­azon adózókat, akik 1925. évi december 31-ig a rendes szabályok szerint rótták le for­galmi adójukat, azonban a fentiek szerint egyezségi átalányozásra igényt tarthatnak, hogy az illetékes forgalmi adóhivatalnál 1926 január 31-ig írásban jelentsék be, hogy ha 1926.­évben forgalmi adójukat egyezségi átalányban óhajtják leróni. A bejelentés bélyegköteles. Budapest, 1925 évi december hó 22-én. Joódy s. k. miniszteri tanácsos m. kir. pénzügyigazgató b. — Dalestély. A Czeglédi Ipartestületi Dal­kar, alapító, pártoló tagjai és a dalkedvelő közönség kívánságára december 13 án tartott dalestélyét új számokkal felfrissítve 1926 január 17-én megismétli. Mit akarnak a szövetkezetek elérni? Akarjuk Magyarország gazdasági életének agrárszellemben való u­jjászervezését. Akar­juk a népies gazdasági erőket az állam cél­tudatos gondoskodása, útján kifejleszteni, szemben a gazdasági üiber­alizmussal, mely a tőkeérdeket mindenhatóvá tette és a gyen­gébbeket védtelenül kiszolg­áltatta a gazda­ságilag erőseknek. Azt­ akarjuk még, hogy a magyar nemzetnek nemcsak gazdasági­lag független, de területileg és gazdasá­gilag életképes Magyarországa is legyen... Csak a magyar gazdatársadalom kellő anyagi megerősödése adhatja vissza Magyar­­országot világtörténelmi küldetésének, melyet a művelt népek társaságában ezer esztendőn keresztül mindenkor dicsőségesen töltött be. Tömörüljünk a szövetkezetek zászlói alá! Minden gazdának, de minden keresztény magyar embernek is, létérdeke kívánja, hogy szövetkezetekbe tömörüljön !­ Beretvás pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja

Next