Czeglédi Közlöny, 1929 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 1. szám

XX. évfolyam, 1. szám. PP* Ára 12 fillér. "fSf xU/.egrléd/ 1929 január (v. vravr.r­y.­­TaezFY .■x*yt?v*iii£te&^uuijmM**rvK'*&w*nx¥+i r Ama mm­a—MMBP~?TCTW­. -nf.rRT«r rj»arii)wmerjtT­'fM«zrung«oe!iK3’a»rwyaioa^gg. 22* JT I ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 6 pengő,­­ negyedévre 1 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. POLITIKAI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: NAGY ELEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGY ELEK ÉS FIA KÖNYVNYOMDÁJA TulajdonoSOK­: NAGY ÉS TIKI ahová rogiáell kézirat, kiíldendő. F.láfizoté»i«ket, Lak­­­deték«h«­, és h­irdetési dijakat a kiAdóhivatal vesz fel Mit hoz az újesztendő? Az ezerkilencszázhuszonkilences új­­esztendő hajnalán miről álmodott a magyar nép, melyek azok a gondolatok, amelyeket forró szivéből agyába hajt a vér ? Mivel ébredt Magyarország az új­évben­­? Férfi szivek nem fogadják remegés­sel ezt a kérdést, hanem azzal a biza­lommal és azzal a nyugalommal, ame­lyet az a tudat ad, hogy a visszatért békeidőkben mindenki a maga szeren­cséjének kovácsa. Akármit mondjanak a kasszandrák, akármit rikoltsanak a viharmadarak, a tény az, hogy tíz év­vel a háború után berobogtunk a béke nyugalmába, elhelyezkedtünk annak al­kotó lehetőségei között. Ha vannak is hibák és javítani valók, azokat azzal a férfias bátorsággal tekintjük, hogy az élet sohasem áll meg, mindig fejlődik. Egyébként tekintsünk körül az igazság­talanul agyon­gúnyolt stabilizációban. Mindenütt pezseg az életkedv, az arcok kipirultak a munkától, akármit huhog­nak a bagoly madarak, rendezett pénz­ügyi, közlekedési, társadalmi viszonyok közt élünk magasabb rendű szociális igazságosztás felügyel az osztályok bé­kés harmóniájára. Baleseteket, belső felfordulást, nemzetközi konflagrációkat már csak azok láhatnak, akiknek a szeme elromlott a háborús optikától és most is úgy tekintenek, mintha a fron­tok szöges drótjai közt kutatnák az ellenséget. Nincsen már sehol az ellen­ség, csak dolgozó, csak segítséget ké­rő és segítséget nyújtó emberek van­nak, akiket legfeljebb a munka ritmu­sa sorakoztat tűzvonalba Az élet titka egyszerű és világos annak a szemében, aki dolgozik, aki alkotó kedvének ki­elégülésén fáradozik. Ezekre a férfias gondolatokra ébredt új esztendőre a magyar nép és ezeknek a villamos ereje közvetíti a tömegek akaratát és munkavágyát a vezetőkhöz, akikről legalább most Újévkor ismerjük el, hogy jó magyarok, emberek, akik saját érdekükben is ugyanúgy a javun­kat akarják, mint jómagunk. Ami az ország életének két legjelen­tősebb megnyilatkozási formáját: a po­litikát és közgazdasági életet illeti, eb­ben a tekintetben az illetékes kormány­­tényezők nyilatkozataiból, az események vágtatásából és a külföldi jelenségek­ből megközelítőleg megkonstruálhatjuk az 1929-es esztendő várható eseményeit. A revizás propagandában Rothermere lord segítségével a nehéz tüzérség, a nyilvánosság világszerte elvégezte az előkészítő munkát. A terep tiszta, jöhet a gyalogság, jöhetnek a dolgozók, hogy munkájukból, teremtő akaratuktól fel­támadjon az új Hungária. A hőskorszak­nak, a revíziós munka durva kőkorsza­kának vége van. Oda a nagy­vonalúság poézise, a tárogatók elhallgatnak, csak a munkára gyülekeztető sziréna bug. A magyar társadalom százezrei előre­nyomulnak, hangyaszorgalommal építik a házat az új ezer esztendőre, falvakat emelnek, traverzeket fektetnek le, mal­tert kanalaznak. Ennek a részletekbe vesző, százfelől ugyanabba a gondolat­ba valósuló munkának is meg­van a maga poézise, csendes szépsége van, amely sokkal sokkal tartósabb, mint azok a viharos szenzációk és tömegé­­lemények, amelyekben az elmúlt tizen­négy esztendőben épen elegendő ré­szünk volt. Alexy Lajos:­­ Az evang. egyháznak és városunknak is gyásza van. Alexy Lajos évtizedekig műkö­dött az evangélikus iskolában. Kiváló peda­gógus volt. Nagy gyakorlati és elméleti tu­dásáért, eredeti módszeréért s a nagyszerű eredményekért, amelyeket mindenkor elért tanítványaival, mind többen keresték fel is­koláját felekezeti különbség nélkül. Városunk intelligenciájának egy tekintélyes része , benne tisztelte kedves tanítómesterét. Mód­szere merőben új és eredeti volt. Számos olyan pedagógiai elvet valósított meg, melyek­re a tudós szakemberek is csak évtizedek múlva jöttek rá s melyek egy részét csak még ezután fogják bevezetni az ország ösz­­szes elemi iskoláiban. A nagy pestmegyei evang. tanító egyesületnek megteremtője, az Országos evang. tanító egyesületnek el­nöke, a Tanítók Országos Szövetségének ér­tékes tagja volt, kartársainak és a kulturá­lis ügyeknek mindenkor buzgó szószólója és támogatója volt. A különböző lapokba szá­mos cikkeket és hittani tankönyvet is irt. Mint m. felügyelő egyházában nagy és ál­dásos tevékenységet fejtett ki minden téren. A társadalmi munkából is kivette részét bősé­gesen. A Takarékpénztár Egyesületnek hosz­­szú időn át igazgatósági tagja, a a Kaszinó­nak igazgatója, a város állandó bizottságá­nak, a képviselőtestületnek, a megyei bizott­ságnak tagja volt. Az állami elemi iskolák és az óvodák ügyének intézésében vezető szerepet játszott. Ezeken felül részt vett min­den kulturális mozgalom irányításában és támogatásában egész ember volt mindenütt. Temetése 1 hó 1-én d. u. 2 órakor volt az evang. templomból, amely gyászoló kö­zönség befogadására szinte kicsinynek bizo­nyult. Jelen volt a város színe java vallás különbség nélkül. A hivatalfőnökök között ott láttuk főt. Czeglédy Sándor ref. lelkészt és főt. Szilágyi Imre esperes plébánost is. Az összes egyesületek képviseltették magu­kat. Törtei­ Lajos helyi lelkész, Jühgács Ká­roly irsai, Csaba Gyula péterfi és Maczek Árpád legátus bevonulásával megkezdődött a gyászszertatás. A gyülekezet éneke után Törteli Lajos helyi lelkész mondott nagysza­bású, az elhunyt érdemeit szépen kifejező s gondolatokban gazdag beszédet. Utána dr. Sárkány Gyula polgármester mondott meleg­hangú búcsúztatót a volt tanítványok és a város nevében. Rákos István, a Tanítók Or­szágos Szövetségének elnöke megkapóan az őszinte meggyőződés keresetlen hangján méltatta az elhunyt nagy pedagógus kiváló érdemeit. Végül Bartal Béla a Pest megyei Középegyházmegye Tanító egyesülete és az Evang. Tanítók nevében emlékezett meg mind­két egyesületnek elnökéről, aki fáradhatatlan tevékenységével örök emléket állított ma­gának. A gyülekezet gyászéneke után meg­indult hosszú sorban a gyászmenet az újvá­rosi temető felé. A megértésnek és felekezeti békességes együttérzésnek szép tanújelét adta úgy a református, mint a katholikus egyház, ami­kor harangjait megszólaltatta a kikísérés alkalmából, százan és százan kísérték ki Alexy Lajost a temetőbe a családi sírbolthoz, ahol Magócs Károly irsai lelkész mondott megható imát. A kulcs megfordult a kripta ajtajában és az evangélikus egyház a város társadalma szegényebb lett egy értékes ve­zetőjével és munkájával. . Nyugodjék békével! — Címadományozás. Kormányzó ur őfőmél­­tósága az igazságügyminiszter előterjeszté­sére Dely Károly és dr. Keresztes Nagy Sán­dor ceglédi kir. járásbiráknak, a királyi íté­lő bírák részére megállapított II. fizetési cso­port jellegét adományozta. Ez előléptetéssel a „Nagyságos“ cím jár. Jól eső érzéssel gra­tulálunk e jól megérdemelt előléptetésekhez, mert ez egyrészt képességeiknek és ügybuz­­góságuknak elismerését, másrészt a ceglédi kir. járásbiróság megbecsülését is jelenti. A MAGIAB RAPSZODIA az Urániában.

Next