Czeglédi Közlöny, 1932 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-03 / 1. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK POSTÁN KÉZBESÍTVE: NEGYEDÉVRE 1.60 P, FÉLÉVRE 3.20 P, EGÉSZ ÉVRE 6.40 P, EGYES SZÁM ÁRA 16 FILLÉR. HIRDETÉSEK MILLIMÉTERSORONKÉNT 8 F. POLITIKAI HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: KOLOFONT JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: TÚRI ÉS BENEDEK KÖNYVNYOMDÁJA, ÁRPÁD-TÉR TELEFON 96 SZ. ELŐFIZETÉSEKET ÉS HIRDE­TÉSI DIJAKAT A KIADÓHIVATAL VESZ FEL XXIII. ÉVFOLY­AM * CEGLÉD, 1932 JANUÁR 3 * 1. SZÁM Újévkor. Megint fordult egyet az idő feltartózhatat­­lanul haladó kereke. Itt vagyunk újból az újév küszöbén s visszatekintünk a letűnő évre s búcsúzunk tőle. Nem sajnáljuk, mert mi jót sem hozott, sőt az év folyamán általános helyzetünk egyre rosszabbodott s mindinkább remény­telenné vált. Az újév hajnalán azonban éppen erről a reményről nem akarunk, nem szabad lemon­dani. Az újév új feladatok elé állít bennünket s új reménnyel, új hittel kell hozzáfognunk. Az emberi lélek úgy van megformálva, hogy hinni tud bármily csalódások után is. Hittel kell kezdenünk az új esztendőt is s ha kevesebbet várunk, kevesebbet csalódunk. Örök igazság van Arany János mondásában: Földi ember kevéssel beéri, ha vágyait ke­vesebbre méri. Mi eleddig abban a hibában éltünk, hogy sokat vártunk, sokat igényeltünk az élettől s az idők mostohára fordulta folytán soktól estünk el. A csalódás igy nagyobb s kevésbbé viselhető... Hozzá kell szoknunk, hogy kevesebbet vá­runk, vágyainkat kevesebbre mérjük s igyek­szünk megelégedni azzal, ami van, ami elérhető. Az Isten legnagyobb ajándéka az embernek az, ha megelégedő szivet ad osztályrészül, ha az ember mindig a kisebb példákat nézi, nem a nagyobbakat, ha megvan az a képes­sége, hogy a maga sorsát a mostohább sorssal hasonlítja össze, hogy így lelkében a meg­elégedés érzete fakadjon, de ha még össze­hasonlítás nélkül is meg tud elégedni a ma­gáéval, elnyerte azt, amit emberileg legfőbb jónak nevezhetünk. Éveken át kényeztetett a sors bennünket, éveken át gondtalanul suhantak el a napok felettünk,­­ most, amikor a kerék lefelé fordult, nem akarjuk elhinni, hogy az minket illet s panasz panaszt ér a sors mostohasága ellen. Azonban ostoba kishitüség azt gondolni, hogy a kerék mindig ilyen lent lesz, mert ahogy máskor tudott fent lenni s egyszer felmenni, ugyanúgy fel tud oda ismét emel­kedni. Lehet, hogy a felemelkedés lassabban megy, de megy s úgy lehet, hogy már indul is s önmagunk lelki gyötrődését okozza, ha ezt kétségbevonjuk, vagy a javulás folymatát türelmetlenül várjuk. Mikor a kerék fent volt, akkor nem is gon­doltunk rá, el sem hittük, hogy lemegy s most, hogy lement, éppen ezen az alapon kell biztosra vennünk, hogy ismét felemelkedik, mert látnunk kell, hogy ez a dolgok termé­szetes folyamata. De magunknak is dolgozni kell, hogy ez a folyamat végbemenjen. Ezt jelenti Madách híres mondása: „Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál!“ Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinknek boldog újévet kívánunk. A közigazgatás észszerűsítése. Magyary Zoltán racionálási kormánybiztos meglehetősen előrehaladhatott javaslatával, melyet a közigazgatás észszerűsítése céljából készített. Olyan területi beosztást tervez, mely mel­lett bárhol lakó fél 8 óra alatt megjárhatja a megyeszékhelyt, ahol elvégezte közben a dolgát. Hozzá vagyunk szokva, hogy a városokról az ilyen reformoknál vajmi kevés szó esik, pedig minket legelsősorban ez érdekelne. Elsősorban a városi közigazgatás mozgé­konyabbá tétele volna szükséges. Ezt azáltal vélnék elérhetőnek, ha a váro­sokat teljesen kivennék a megye hatósága alól. Bizonyos esetekre szükség volna II. fokú közigazgatási szervre. Ez pedig kikerülhetne magukból a városokból oly módon, hogy a városok kiküldötteiből alakított felebbezési testület döntene a felebbezések felett, pl. 5 szomszédos város öt kiküldöttje alakítana egy-egy ilyen fórumot, mely havonta előre meghatározott napon tartana üléseket s a kiküldött, tagok az ügyek előadói is volnának. Ez a testület gyorsan tudna intézkedni, illetve minden ügyet aránylag rövid idő alatt intézhetne el s azt jelentené, hogy a városok teljesen önálló, teljesen külön kormányzati szervezetet nyernének s ügyeikben a városi élettel töviről hegyire ismerős tanácstagok döntenének, akik maguk is egész idejüket, teljes munkaerejüket városi ügyek intézésé­nek szentelik. Szakszerűség szempontjából tehát ez az állapot ideálisnak tekinthető. Nem jelentené ez a szervezet azonban azt, hogy a városok teljesen kikapcsolódnának az ország közigazgatásából, csak a vármegyei igazgatástól mentesülnének,­­ mert hiszen bizonyos értékhatáron felül III. fokú feleb­­bezés, illetve belügyminiszteri döntés is biz­tosítható volna, sőt kívánatos volna, hogy jogi, jogszabály kérdésekben minden esetben lehessen miniszteri döntést kikérni. A városoknak ez a megyénkívülisége bizo­nyos önállóságot adna a városoknak, sőt a különállásuk külső jelét mutató felebbezési testület külön önálló szervezetet biztosítana nekik, a központi szervektől való kapcsolás következtében azonban mégis beletartozná­nak az országos közigazgatás egészébe. Ez volna az olcsó közigazgatás, mert a racionálásnak mindenesetre ki kell terjednie az igazgatás költségeire is. Ez esetben elmaradna a vármegyei hozzá­járulás, melyet ez idő szerint nem is tudunk fizetni , költségvetésünk évi nagy teher­tételtől mentesülne, mert ha díjazni is kellene a tanács tagjait, az a vármegyei hozzájárulás egytizedrészére se menne. A városok sehogyan sem illenek bele a megyei szervezetbe, egész lényüknél fogva kikivánkoznak onnan s a vármegye se tudja olykor, hogy mi hát a városok helye a me­gyei szervezetben. Ezért kívánatos, hogy a városok maguk igazgassák magukat, éspedig városi s nem megyei járási szellemben. Az is gyorsítaná a városi közigazgatást, hogy a végrehajtás alá kerülő rendeleteket közvetlenül s nem a megye útján kapnánk meg, ami már most is sok sürgős esetben megtörténik. Jó városi közigazgatást csak úgy lehet szervezni, hogy a városok külön városi szer­vezetet kapnak. Ezt várnánk a közigazgatás racionálásától. A CSÁSZÁRVADÁSZ. Csoda­film. Meg kell nézni kedden 6, 8, szerdán 4, 6, 8 órakor az Urániában. HÍREK Előfizetési felhívás. A Ceglédi Közlöny az újévtől új előfizetést nyit meg és ez alkalommal régi előfizetőinket és olvasóinkat arra kérjük, hogy tovább is azzal a szeretettel vegyék kezükbe a lapot, mint eddig. Akik a nehéz gazdasági helyzet miatt az előfizetési díjjal hátralékban vannak, azokat arra kérjük, hogy a hátralékot lehe­tőleg még január első felében szíveskedjenek kifizetni, mert ellenkező esetben képtelenek vagyunk a lapot tovább küldeni. A Ceglédi Közlöny előfizetési díja egész évre 6 40 P, félévre 3 20 P, negyedévre 1­60 P. A CEGLÉDI KÖZLÖNY szerkesztősége és kiadóhivatala. — Nyugdíjazás. Vízaknai Adler Stoffa Jánost, a Nemzeti Bank ceglédi fiókjának főnökét, nyugalomba helyezték 36 évi szolgálattal. — Áthelyezés. Vitéz Hansághy Gyulát, a Nemzeti Bank ceglédi fiókjának helyettes főnökét, a Nemzeti Bank budapesti főintéze­téhez áthelyezték szolgálattételre. — Változás az elemi iskolaszék elnökségében. Az állami elemi iskolaszék elnöki tisztéről dr Sárkány Gyula polgármester lemondott s helyébe Szilágyi Imrét nevezték ki, m­ig az iskolaszék alelnökké Szőnyi Sándort válasz­totta meg. — Áthelyezések a MÁV. állomásfőnökségnél. Martinéni Gusztáv máv. főintéző állomásfő­nökünket a budapesti üzletvezetőséghez he­lyezték át. Rövid néhány év óta szolgál ál­lomásunkon, de ez a néhány év elég volt ahhoz, hogy közszeretetben részesüljön. Tá­vozását sajnáljuk, bár örvendeni kell, hogy megérdemelt előléptetésben részesült. Utóda Nagy Dezső főintéző — eddigi újszászi ál­lomásfőnök lesz. — iskolán kivüli népművelés rendje. Január 3-án délután 5 órakor az Ipartestületben a babonás népszokásokról: Piros Kálmán reálg. tanár, kecskéscsárdai iskolában a gyümölcs­fajok kiválasztásáról: V. Bors Jenő áll. tanító, Seregélyesben a honfoglalásról: Décsy Imre áll. tanító. Január 6-án a Lendér dűlőben a baromfitenyésztésről: V. Bors Jenő áll. tanító. Január 7-én este 8 órakor a Széchenyi Kör­ben a magyar házassági jogról: dr Hunyadi Ferenc ügyvéd. — Nyugdíjazás. Füle Ferenc v. főszámvevő egészségi állapotára tekintettel nyugdíjazását kérte. — Eljegyzés. Csoknyay Adrienne és Szabó Dezső róm. kath. elemi iskolai tanító jegyesek.

Next