Czeglédi Közlöny, 1936 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1936-01-05 / 1. szám
Abesszínia és Olaszország. Irta: Ócsai István. Olaszországot ennek a háborúnak a megindítására az egyre növekvő lakossága kényszerítette. Az évi átlagos szaporulat hatszázezerre tehető. Ezt a nagy emberfelesleget Olaszország földje nem tudja eltartani. Ezért vándoroltak ki már jóval a háború előtti években is a szomszédos afrikai partokra s itt főleg a francia gyarmatokat lepték el. Nagy tömeg vándorol ki Dél-Amerikába is. A kivándorlók azonban rendesen idegen állampolgárok lesznek s igy elvesznek az olasz nemzet számára. Ezért igyekszik az állam területet szerezni, ahol önmaga helyezheti el az emberfeleslegét. Olaszországnak gyarmatszerzési törekvése majdnem egyidős az egységes Olaszországgal. 1884. évben a Vörös-tenger partján fekvő Masszuát szerzik meg, amelyet azután Eritrea néven gyarmatosítanak. Innen azután tovább hódítanak Abesszinia rovására és folytonos harcok közt lassan terjeszkednek. 1896 ban Baratien tábornok azonban túlságosan benyomul az országba és Adua mellett II. Menelik császár az olasz sereget döntően megveri. Ezek után itt megszűnt az olasz terjeszkedés. A megerősödött Olaszország ekkor másfelé próbálkozik és Afrika északi partjain támad. Meghódítja Tripoliszt, ami miatt Franciaország a legerélyesebben tiltakozik, félti a szomszédos gyarmatait. A két állam a közvvetlen tárgyalásokkal elsimítja az ellentéteket s Franciaország megnyugszik, Olaszország pedig másfél millió km 2 területtel nagyobbodott. Ez a terület azonban túlnyomóan értéktelen sivatag. Az Abesszíniától elszenvedett vereség igen fájdalmas emléke maradt az olasz gyarmati háborúnak. S a fasiszmus által megerősödött olasz állam ezt a vereséget minden áron megtorolni akarta. Abesszíniában ugyanis nem tudott lépést tartani Franciaországgal, amely gazdaságilag szerzi meg Abesszíniát. A 784 km. hosszú Dzsibuti—Addisz-Abebai vasútvonal megépítésével Abesszínia kereskedelmét a franciák irányítják. S az abesszin vezetők hiába próbálkoztak, nem tudtak maguknak tengerpartot szerezni, bár a négus 1931-ben az egész Ogaden tartományt felajánlotta Olaszországnak, ha Eritriában neki kikötőt ad. Emiatt állandó volt az ellentét a két hatalom közt. Olaszországnak azonban nem sivatagos és európai ember számára alkalmatlan területre van szüksége, hanem olyanra, ahova népfeleslegét le tudja telepíteni. A világháborúban is azért küzdött az olasz, hogy így majd gyarmatokat kap Azonban keserves csalódás érte, Európában bőven adtak neki a szomszédos legyőzött államok területéből, de a győzők gyarmataikból semmit. Olaszország jelentéktelen gyarmatai miatt a világpolitikában nagy szerepet nem játszhat. A gyarmatai nagy kiterjedésűek ugyan, de értéktelenek. Míg Anglia gyarmatai 172-szer, Franciaországé 20-szor nagyobb, mint az anyaország területe, addig Olazországé csak 7-szer nagyobb. Ez a szám azoban még így nagy, de annál szembetűnőbb .Ez a különbség, ha a gyarmatok lakosságnak számát is összehasonlítjuk az anyaorszg lakosaival. Ezen összehasonlítás szerint Aiglia 10:1, Franciaország 3: 2, Olaszország pedig 1:22 arányt mutatja. Vagyis Olaszorság lakossága huszonkétszer több, mint gyarmaié. S ennek magyarázata az, hogy olyan tehetek jutottak az olaszok birtokába, amik többi hatalmasoknak már nem kellettek. A fasiszta Olaszország most követelésekkel áll elő. Követeli, hogy ne csak Európát darabolják szét a győztesek,hanem más világrészeken is tegyék ezt meg a gyarmatokkal. A gyarmatokat a méltáyosság és igazság elve alapján rendezzék. S olyan államoknak is juttassanak, akik az előfoglalások idején még nem hódíthatta! Abesszinia meghódítására teljes szabadágot kér, mert tudja, hogy az európai hivatkozás minden számítást tönkretesz. S az egyik kívánságunkat sem teljesítik, akor kénytelenek leszünk háborút indítani vlamelyik gazdag gyarmatokkal rendelkező erópai állam ellen" — írja az egyik olaszság —. Franciaország 1935. januári 7. római szerződésben Olaszországnak szabad tizet enged abessziniai okkupációjára. Anga azonban nem hajlandó ezt engedni. Nem lehet ugyanis közömbös Angliának az,ogy a Tana-tó környékét ki birtokolja. Eből ered ugyanis a Kék Nílus, amely a Nílus izének mintegy 75%-át adja. Az arab monds sze- 2. oldal Tudnivalók a számláló lapok kitöltéséről. Az országgyűlési képviselőválasztáson csak az szavazhat, aki a választók névjegyzékébe fel lesz véve. Hogy valaki felvehető legyen, ahhoz az szükséges, hogy az úgynevezett számlálólapot kitöltse. A számlálólapokat a napokban kézbesítik mindenkinek a lakására. A számlálólapot ki kell tölteni minden 24 éves férfinak és 30 éves nőnek és az ezeknél idősebbeknek. 24, illetve 30 évesnek számít az is, aki az 1936. év végéig betölti a 24., illetve a 30. életévét, tehát az 1912. év végéig (vagy korábban) született férfiak és az 1906. év végéig (vagy korábban) született nők. Mindenkiről külön lapot kell kitölteni s a férfiaké és a nőké más szövegű. A lapot magának a szavazó jogosultnak kell kitölteni és aláírni, vagy ha nem tudja, más hozzátartozója tölti ki s ekkor az is aláírja, ha az illető, akiről a számlálólap szól, írni nem tud, azt alól a jobb oldalon meg kell jegyezni. A beírt adatokért felelős az, aki a lapot kitölti s az is, aki a hamis adatot bemondja. A számláló lap hátlapján fel van tüntetve, hogy a hamis adatok beírásáért és más hamisításért milyen súlyos büntetések járnak. Mihelyt valaki a számlálólapokat megkapta, azonnal, de mindenesetre néhány napon belül töltse ki és várja, míg érte megy a kézbesítő. A kézbesítő összeírja a jogosultakat (mikor a számlálólapokért kimegy) egy jegyzékre s azt otthagyja és ha több lakás van a háznál, kifüggeszti. Ettől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója írásban megjegyzést tehet és azt akár a polgármesterhez, akár a központi választmányhoz címezve, beviheti a városházán a 4. számú szobába. Amely háznál több lakó van, a ház gondozójához is be lehet adni ezeket a megjegyzéseket és a gondozó köteles beszolgáltatni a 4. számú szobába. Amikor az összeírő lap ki van töltve, mellé kell tenni azokat a bizonyítékokat, amelyekkel a beírt adatok igazolhatók, ha vannak ilyenek, pl. iskolai bizonyítvány, leszerelési igazolvány, éremigazolvány, lakásbejelentő-lap, állampolgársági bizonyítvány stb., stb., mert a kézbesítő azokat megtekinti. Ami pedig a számlálólapok kitöltését illeti részleteiben, arra nézve a következőkre kell vigyázni: A férfiak számlálólapja 17, a nőké pedig 18 kérdést tartalmaz. Az első 6 pont világos és félre nem érthető, magyarázatot nem igénylő, ezekre a felelet is egyszerű. A 7. pontra nálunk a legtöbben a felelet rovatban a magyar szó aláhúzásával felelünk. Az a néhány száz, akinek állampolgársága nem eredeti, vagyis bármi okból írással lett elismerve magyar állampolgársága, a kezei közt levő írásból írja be a felelet rovatba a választ. A 8. pontra hasonlóan az igen szó aláhúzásával és utána Cegléd beírásával felelünk legtöbben, mert csaknem mindnyájan itt laktunk abban az időben (1917. év július 26-tól 1921. év július 26-ig). Akik persze nem itt laktak, de bent az ország mai területén, azok azt a községet vagy várost írják be, ahol laktak. Ellenkező esetben a nem szót kell aláhúzni. A 9. pontnál legtöbben a születési évet írják be, akik nem itt születtek, azok az ide beköltözés idejét írják be. 10. pont a lakásváltoztatásokra vonatkozik. Aki 4 éven belül nem változtatta lakását, az legegyszerűbben teszi, ha az egész felelet részen keresztül írja a mai lakását, ami a 2. pontba már be van írva. Vagy azt is írhatja: Lásd a 2. pontot. A 11. rovatnál mind a 3. részt ki kell tölteni az egyetemet (főiskolát) végzetteknek, az érettségizetteknek az utolsó részt, míg az elemit végzetteknek csak az utolsót. Mindenki tudja, hogy melyik elemi iskolába járt és azt beírja, az évet kiszámíthatja úgy, hogy születési évéhez tizet hozzáad s abban az évben végezte a 4 elemit, ha mulasztott 1 vagy 2 évet —, annyival többet ad hozzá. A 12. pont arra a ritka esetre vonatkozik, ha valaki az elemi iskola négy osztályát sem végezte el, csak egyet, kettőt, hármat vagy egyet sem, de végzett analfabétatanfolyamot. Ezt írja be. A 13., 14. és 15. pontokra a válasz egyszerű, magyarázatra nem szorul. A 16. pont csak férfiakra vonatkozik és abban az esetben fontos, ha valakinek a mai törvény szerint nem volna szavazati joga, de ha az 1918. évben fel volt véve az itteni névjegyzékben, ma is érvényes s van szavazati joga. Ez az úgynevezett „régi jog". A 17. pontnál is leginkább a nem aláhúzásával felelünk és hogy a korlátozás kikre vonatkozik, az a számláló lap hátsó oldalán fel van sorolva. Ezekre azért tartoznak vallomást adni, mert megtörténhetik, hogy az év folyamán a korlátozás megszűnik s az illető jogának teljes gyakorlatába léphet s a központi választmány dolga, hogy mit tesz a Számláló lappal, mi csak töltsük ki pontosan s szolgáltassuk be. A nőknél az első hét pont kérdése azonos a férfiakéval. A 8 pont nem kíván magyarázatot. A 9. pontnál a hajadon nők a feleletet az a) betűnél, a férjesek a b) betűnél Írják oda úgy mint férjük lapján van ha elváltak vagy özvegyek —, tudomásuk szerint férjére vonatkozólag írják be a feleidet. A 10., 11., 12 és 13. pontok kitöltése ugyanúgy történik mint a férfiaktól. A 14. rovat ugyancsak a7 élő gyermekre vonatkozik, azonban élőnek számít, ha a fiú hősi halált halt, ha tehát a Kisihalott nélkül nincs ki a 3 gyermek, azt meg kell jegyezni. A 15., 16. és 17. pontok- jó kérdés és a felelet egyszerű és a nők Viasztói jogosultságának különös feltételeire vonatkozik. A 17. pont azonos a férfikéval. Ezek a legfőbb tudnivalók Aki ezt elolvassa és követ az összeíró lap hátulján levő Tájékoztatót, idő meggondolás és figyelem mellett a lapokat nagyobb nehézség nélkül kitöltheti s a törvéy arra számít, hogy a városi lakosság erre kpest nem lesz zavar az eljárásban. CEGLÉDI KÖZLÖNY 1. szám