Czeglédi Közlöny, 1936 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1936-01-05 / 1. szám

­ Abesszínia és Olaszország. Irta: Ócsai István. Olaszországot ennek a háborúnak a meg­indítására az egyre növekvő lakossága kény­­szerítette. Az évi átlagos szaporulat hatszáz­ezerre tehető. Ezt a nagy emberfelesleget Olaszország földje nem tudja eltartani. Ezért vándoroltak ki már jóval a háború előtti években is a szomszédos afrikai partokra s itt főleg a francia gyarmatokat lepték el. Nagy tömeg vándorol ki Dél-Amerikába is. A kivándorlók azonban rendesen idegen állam­polgárok lesznek s igy elvesznek az olasz nemzet számára. Ezért igyekszik az állam területet szerezni, ahol önmaga helyezheti el az emberfeleslegét. Olaszországnak gyarmatszerzési törekvése majdnem egyidős az egységes Olaszországgal. 1884. évben a Vörös-tenger partján fekvő Masszuát szerzik meg, amelyet azután Eritrea néven gyarmatosítanak. Innen azután tovább hódítanak Abesszinia rovására és folytonos harcok közt lassan terjeszkednek. 1896 ban Baratien tábornok azonban túlságosan be­nyomul az országba és Adua mellett II. Me­­nelik császár az olasz sereget döntően meg­veri. Ezek után itt megszűnt az olasz terjesz­kedés. A megerősödött Olaszország ekkor másfelé próbálkozik és Afrika északi partjain támad. Meghódítja Tripoliszt, ami miatt Francia­­ország a legerélyesebben tiltakozik, félti a szomszédos gyarmatait. A két állam a közv­­vetlen tárgyalásokkal elsimítja az ellentéteket s Franciaország megnyugszik, Olaszország pedig másfél millió km 2 területtel nagyob­bodott. Ez a terület azonban túlnyomóan értéktelen sivatag. Az Abesszíniától elszenvedett vereség igen fájdalmas emléke maradt az olasz gyarmati há­borúnak. S a fasiszmus által megerősödött olasz állam ezt a vereséget minden áron megtorolni akarta. Abesszíniában ugyanis nem tudott lépést tartani Franciaországgal, amely gazdaságilag szerzi meg Abesszíniát. A 784 km. hosszú Dzsibuti—Addisz-Abebai vasútvonal megépítésével Abesszínia keres­kedelmét a franciák irányítják. S az abesszin vezetők hiába próbálkoztak, nem tudtak ma­guknak tengerpartot szerezni, bár a négus 1931-ben az egész Ogaden tartományt fel­ajánlotta Olaszországnak, ha Eritriában neki kikötőt ad. Emiatt állandó volt az ellentét a két hatalom közt. Olaszországnak azonban nem sivatagos és európai ember számára al­kalmatlan területre van szüksége, hanem olyanra, ahova népfeleslegét le tudja telepíteni. A világháborúban is azért küzdött az olasz, hogy így majd gyarmatokat kap Azonban keserves csalódás érte, Európában bőven adtak neki a szomszédos legyőzött államok területéből, de a győzők gyarmataikból sem­mit. Olaszország jelentéktelen gyarmatai miatt a világpolitikában nagy szerepet nem játszhat. A gyarmatai nagy kiterjedésűek ugyan, de értéktelenek. Míg Anglia gyarmatai 172-szer, Franciaországé 20-szor nagyobb, mint az anyaország területe, addig Olazországé csak 7-szer nagyobb. Ez a szám azoban még így nagy, de annál szembetűnőbb .Ez a különb­­ség, ha a gyarmatok lakosságnak számát is összehasonlítjuk az anyaorszg lakosaival. Ezen összehasonlítás szerint Aiglia 10:1, Franciaország 3: 2, Olaszország pedig 1:22 arányt mutatja. Vagyis Olaszorság lakossága huszonkétszer több, mint gyarm­aié. S ennek magyarázata az, hogy olyan tehetek jutot­tak az olaszok birtokába, amik többi hatal­masoknak már nem kellettek. A fasiszta Olaszország most­­ követelé­sekkel áll elő. Követeli, hogy ne csak Euró­pát darabolják szét a győztesek,han­em más világrészeken is tegyék ezt meg a gyarma­tokkal. A gyarmatokat a méltáyosság és igazság elve alapján rendezzék. S olyan álla­moknak is juttassanak, akik az elő­fogla­lások idején még nem hódíthatta! Abesszi­nia meghódítására teljes szabadágot kér, mert tudja, hogy az európai hivatkozás minden számítást tönkretesz. S a­z egyik kívánságunkat sem teljesítik, akor kény­telenek leszünk háborút indítani vlamelyik gazdag gyarmatokkal rendelkező erópai ál­lam ellen" — írja az egyik olasz­­ság —. Franciaország 1935. januári 7. római szer­ződésben Olaszországnak szabad tizet en­ged abessziniai okkupációjára. Anga azon­ban nem hajlandó ezt engedni. Nem lehet ugyanis közömbös Angliának az,­ogy a Tana-tó környékét ki birtokolja. Eből ered ugyanis a Kék Nílus, amely a Nílus izének mintegy 75%-át adja. Az arab monds sze- 2. oldal Tudnivalók a számláló lapok kitöltéséről. Az országgyűlési képviselőválasztáson csak az szavazhat, aki a választók névjegyzékébe fel lesz véve. Hogy valaki felvehető legyen, ahhoz az szükséges, hogy az úgynevezett számláló­lapot kitöltse. A számláló­lapokat a napokban kézbesítik mindenkinek a lakására. A számláló­lapot ki kell tölteni minden 24 éves férfinak és 30 éves nőnek és az ezek­nél idősebbeknek. 24, illetve 30 évesnek számít az is, aki az 1936. év végéig betölti a 24., illetve a 30. életévét, tehát az 1912. év végéig (vagy ko­rábban) született férfiak és az 1906. év végéig (vagy korábban) született nők. Mindenkiről külön lapot kell kitölteni s a férfiaké és a nőké más szövegű. A lapot magának a szavazó jogosultnak kell kitölteni és aláírni, vagy ha nem tudja, más hozzátartozója tölti ki s ekkor az is alá­írja, ha az illető, akiről a számláló­lap szól, írni nem tud, azt alól a jobb oldalon meg kell jegyezni. A beírt adatokért felelős az, aki a lapot kitölti s az is, aki a hamis adatot bemondja. A számláló lap hátlapján fel van tüntetve, hogy a hamis adatok beírásáért és más ha­misításért milyen súlyos büntetések járnak. Mihelyt valaki a számláló­lapokat meg­kapta, azonnal, de mindenesetre néhány napon belül töltse ki és várja, míg érte megy a kézbesítő. A kézbesítő összeírja a jogosultakat (mikor a számláló­lapokért kimegy) egy jegyzékre s azt otthagyja és ha több lakás van a ház­nál, kifüggeszti. Ettől számítva 15 nap alatt a ház minden lakója írásban megjegyzést tehet és azt akár a polgármesterhez, akár a központi választmányhoz címezve, beviheti a városházán a 4. számú szobába. Amely háznál több lakó van, a ház gon­dozójához is be lehet adni ezeket a meg­jegyzéseket és a gondozó köteles beszolgál­tatni a 4. számú szobába. Amikor az összeírő­ lap ki van töltve, mellé kell tenni azokat a bizonyítékokat, amelyekkel a beírt adatok igazolhatók, ha vannak ilyenek, pl. iskolai bizonyítvány, le­szerelési igazolvány, érem­igazolvány, lakás­­bejelentő-lap, állampolgársági bizonyítvány stb., stb., mert a kézbesítő azokat megtekinti. Ami pedig a számláló­lapok kitöltését illeti részleteiben, arra nézve a következőkre kell vigyázni: A férfiak számláló­lapja 17, a nőké pedig 18 kérdést tartalmaz. Az első 6 pont világos és félre nem ért­hető, magyarázatot nem igénylő, ezekre a felelet is egyszerű. A 7. pontra nálunk a legtöbben a felelet rovatban a magyar szó aláhúzásával felelünk. Az a néhány száz, akinek állampolgársága nem eredeti, vagyis bármi okból írással lett elismerve magyar állampolgársága, a kezei közt levő írásból írja be a felelet rovatba a választ. A 8. pontra hasonlóan az igen szó aláhú­zásával és utána Cegléd beírásával felelünk legtöbben, mert csaknem mindnyájan itt lak­tunk abban az időben (1917. év július 26-tól 1921. év július 26-ig). Akik persze nem itt laktak, de bent az ország mai területén, azok azt a községet vagy várost írják be, ahol laktak. Ellenkező esetben a nem szót kell aláhúzni. A 9. pontnál legtöbben a születési évet írják be, akik nem itt születtek, azok az ide beköltözés idejét írják be. 10. pont a lakásváltoztatásokra vonatkozik. Aki 4 éven belül nem változtatta lakását, az legegyszerűbben teszi, ha az egész felelet részen keresztül írja a mai lakását, ami a 2. pontba már be van írva. Vagy azt is írhatja: Lásd a 2. pontot. A 11. rovatnál mind a 3. részt ki kell töl­teni az egyetemet (főiskolát) végzetteknek, az érettségizetteknek a­z utolsó részt, míg az elemit végzetteknek csak az utolsót. Mindenki tudja, hogy melyik elemi iskolába járt és azt beírja, az évet kiszámíthatja úgy, hogy születési évéhez tizet hozzáad s abban az évben végezte a 4 elemit, ha mulasztott 1 vagy 2 évet —, annyival többet ad hozzá. A 12. pont arra a ritka esetre vonatkozik, ha valaki az elemi iskola négy osztályát sem végezte el, csak egyet, kettőt, hármat vagy egyet sem, de végzett analfabétatanfolyamot. Ezt írja be. A 13., 14. és 15. pontokra a válasz egy­szerű, magyarázatra nem szorul. A 16. pont csak férfiakra vonatkozik és abban az esetben fontos, ha valakinek a mai törvény szerint nem volna szavazati joga, de ha az 1918. évben fel volt véve az itteni név­jegyzékbe­n, ma is érvényes s van szavazati joga. Ez az úgynevezett „régi jog". A 17. pontnál is leginkább a nem aláhú­zásával felelünk és hogy a korlátozás kikre vonatkozik, az a számláló lap hátsó oldalán fel van sorolva. Ezekre azért tartoznak vallomást adni, mert megtörténhetik, hogy az év folyamán a kor­látozás megszűnik s az illető jogának teljes gyakorlatába léphet s a központi választmány dolga, hogy mit tesz a Számláló lappal, mi csak töltsük ki pontosan s szolgáltassuk be. A nőknél az első hét pont kérdése azonos a férfiakéval. A 8 pont nem kíván magyarázatot. A 9. pontnál a hajadon nők a feleletet az a) betűnél, a férjesek a b) betűnél Írják oda úgy mint férjük lapján van ha elváltak vagy özvegyek —, tudomásuk szerint férjére vo­natkozólag írják be a feleidet. A 10., 11., 12 és 13. pontok kitöltése ugyan­úgy történik mint a férfiaktól. A 14. rovat ugyancsak a7 élő gyermekre vonatkozik, azonban élőnek számít, ha a fiú hősi halált halt, ha tehát a Kisihalott nélkül nincs ki a 3 gyermek, azt meg kell jegyezni. A 15., 16. és 17. pontok-­ jó kérdés és a felelet egyszerű és a nők Viasztói jogosult­ságának különös feltételeire vonatkozik. A 17. pont azonos a férfikéval. Ezek a legfőbb tudnivalók Aki ezt elolvassa és követ az összeíró lap hátulján levő Tájékoztatót, idő meggondolás és figyelem mellett a lapokat nagyobb nehéz­ség nélkül kitöltheti s a törvéy arra számít, hogy a városi lakosság erre kpes­t nem lesz zavar az eljárásban. CEGLÉDI KÖZLÖNY 1. szám

Next