Ceglédi Napló, 1936 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1936-01-05 / 1. szám

1936 január 5. CEGLÉDI NAPLÓ Gyermekjátszóteret Ceglédre! Ne tessék nevetni, hogy januárban, a téli fagy havában szólok erről a kérdés­ről, de mert Cegléden egyrészt minden­hez három év kell, amíg megvalósítják, másrészt a Gubody kertet éppen láttam, most parkírozzák, aktuálisnak tartottam, hogy most mindjárt az újév kezdetén ír­junk erről a témáról, hátha valami is­teni csodaképpen meglenne , meglehetne a három évi vajúdást rövidíteni és már a nyárra készen állhatna egy ilyen gyer­mekjátszóhely. Ismeretes dolog, hogy minden nagyobb városban a gyermekek részére már egész­ségügyi szempontból is játszótereket rend­szeresítenek, ahol megfelelő ellenőrzés mellett játszhatnak, szórakozhatnak a kis apróságok. Magyarországon már igen sok nagyobb vidéki városban is meg­van ez a gyer­mekjátszótér. Célja az, hogy a magyar jö­vő parányi emberként a mai higiéniának megfelelő játszóhelyhez juttassák, s mi­nél több naphoz, mozgáshoz­, tornához szoktassák a gyermekeket. Ez nemcsak Budapesten fontos, ahol kevés hely áll a gyermekek rendelkezé­sére, hanem vidéken is, mert bizony las­san Cegléden is ott tartunk, hogy a gye­reknek nincs hol játszani. Természetes, hogy jobb ember nem engedi, hogy a gyereké az utcán, a porban, a kocsik és autók kerekei alatt játszon, az udvar ki­csi, pajtás nincs, a gyerek nyűgös, ren­detlen, rossz, s mindcsak azért, mert gye­rek­ hivatásának, a játéknak nem tud élni. Ezt a játéklehetőséget és pedagógiai el­lenőrzést egyesíti a nyilvános játszótér. Cegléd ezen a téren is szerencsés, mert itt van a város legjobb helyén a Gubody kér­, melynek egyik sarkában kényelme­sen elférne egy ilyen gyermekjátszótér. Nem kell ennek nagy terület, csak sok homok, szépen körül kel­léri leni a ho­­homoktengert 10,12 centi magas deszká­val, fel kell szerelni egy hintát, egy má­szórudas, mászókötéllel ellátott állványt egy két modern, nem drága közjátékszert, rendszeresíteni kell nyarára az óvónők kö­zött beosztva a napi felügyeletet és a kérdést legszebben meg lehet oldani. Aki nyáron át látta párszor, hogy a gyerekek mily kínos ügyetlenséggel lab­dáznak a Gubody útjain, szaladgálnak, mint a kis rabok, az meg fogja érteni, hogy mennyire fontos ez a játszótér a legaranyosabb embernek, a kis gyereknek. S ha mi vének nem tudunk már ké­nyelmesen, urasan, boldogan élni­, egy játszótérbe kerül, segítsük legalább ehhez a boldogsághoz a kis gyerekeket! Tekintetes Városi Képviselőtestület, ú­­gyis mint apák, s úgyis mint öregek­! Nyissák ki kemény szíveiket, s szavaz­zanak meg hamar egy játszóteret a gye­rekek részére a Gubody egyik sarkában, nevessék el már magukat egyszer igazán, úgy mint a gondatlan kis­gyerek, alkos­sanak valamit a magyar jövőnek, hacsak egy játszóteret is és az Ég, aki legszebb napsugarait hinti nyaranta a legtisztább, legbecsületesebb emberekre, a gyerekek­­re, meg fogja ezért a játszótér kedvéért bocsátani azt a sok melléfogást, amit az idősebbek rovására elkövetnek..j egye­sek ! t » B A D I Q összeköti a falut a várossal kapható minden Orion rádiókoraskevénél Cegléd és a kultúra Várni kö­nyvtár. Úgy húzódik meg a Szegfű-utca sarkán, mint aki szégyenli, hogy van. Pedig a maga 3000 kötetével egyike a legszebben s könyvészeti szem­pontból a leghozzáértőbben vezetett mű­velődési közkönyvtáraknak. Méltán büsz­kélkedhetne, mert azt Cegléd város tár­sadalmának kell szégyelnie, hogy nem lá­togatják. Ma amikor mindenki munkanél­küli, az olvasó­terem sűtött, zsúfolásig tele kellene lennie. De úgy látszik, túl­­művelődtünk, mert kong az olvasóterem, ha diákok, egyetemi hallgatók nem vol­nának s egy-két könyvbarát, nem érdemes volna nyitvatartani. Tisztviselőt, alig ipa­rost mutatóba, tanítót még igen, de ta­nárt, orvost, ügyvédet és gazdát tévedés­ből sem­ látni. Pedig a könyvtár kivált mezőgazdasági könyvek terén a legmo­dernebb könyvekkel is rendelkezik. Jó volna, ha a gazdatársadalom legalább a téli ráérő időben érdeklődnek könyvtár iránt mert ott szívesen látnak mindenkit s Cegléden még senki sincs olyan okos, hogy ne tanulhatna valami okosat Azért mert valaki érettségizett, sőt hor­bile dic­­tu ledoktorált egész bátran leereszkedhet az olvasóterem zöldasztala mellé, a diá­kok közé; nem szégyen, nem lealázó. A tudás olyan, mint az Isten: egyenlő előtte mindenki, ha diák, ha öregúr, ha gazda, ha iparos, ha tanár, ha orvos, ha hivatal­nok. Azért mert valaki napilapot olvas, nem kulturember. A kulturáltságot a könyvolvasottság­ adja. Svédországban a gazdák hetven százaléka érettségizett, de megszámlálhatatlan köztük doktori vég­zettségű. Telefon van a tanyájukon, s maguk szántják 5—6 holdas birtokaik. Ne szégyeljünk hát tanulni mi sem: in­­tellektuelek! iparosok! gazdák! A tanu­lás kötelesség, amibe még nem halt bele senki. A betű nem bánt, nem harap, s mindenki annyit ér, amennyit tud... (Jaj, ha a tudás után vetnék ki az adót itt Ceg­léden, azt hiszem, gyorsan csődbe menne a város.) Tökrészegen dorbézoltak a járványos beteg házánál Érdekes ügyben hozott ítéletet a kecs­keméti törvényszék fellebbviteli tanácsa. Kecskeméti Pál ceglédberceli lakos 3 éves kisfia vörhenyben megbetegedett. A községi orvos természetesen kiragasztotta a házra a »piros cédulát«. »Tilos a láto­gatás« szöveggel, nehogy a látogatók el­hordják és terjesszék a ragályos betegséget. Az orvos közben kezelte a gyereket. Rendszeresen járt Kecskemétiekhez. Az egyik alkalommal azután nagy társaságot talált a betegszobában, amint éppen ke­délyesen borozgattak a házigazdával. Az orvos azonnal feljelentette Kecskemétit és vendégeit közegészség elleni kihágásért. A járásbíróság és most a törvényszék is 3— 3 napra ítélte őket. A Nemzeti Egység cég­hölgy- és leány cső­­szervezete folyó — Táncestély e­lédi szervezetének pártja, valamint ifjúsági évi január hó 11 napján (szombaton) es­te 9 órai kezdettel rendezi meg idei zárt­körű táncestélyét a Kaszinó helyiségeiben. Megjelenés sötét utcai ruhában. Belépő­díj"! ", táncosjegy 60 fillér. Nagyszerű zene és farsangi hangulat várja a ven­dégeket.­ ­ Hálók e­bédlők­u­r­i s­z­o­b­á­k kombinált berendezések BUDAPESTI BÜTORSZALONBAN Budapes, Vill., Baross­ utca 21. ^Nagy választék. Kedvező részletfizetésre.­ HÍREK Boldog újévet kívánunk lapunk kedves barátainak, előfi­zetőinek és olvasóinak, egy küzdelmes ne­héz esztendő utolsó napján. Amikor meg­állunk a határmesgyén s visszatekintünk a már megtett útra", elfeledjük a küzdel­met, a terhek súlyát, a szomorúságot s titkon úgy érezzük, hogy a közeledő új­­esztendő titkos fátyolán át, hazánk, vá­rosunk és jómagunk szebb és jobb jö­vendője mosolyog reánk. Ezt a hitet vált­ja valósággá a Magyarok Istene, az aj­tónkon kopogtató 1936-os esztendőben s ezért igyekezünk mi is küzdeni, lapunk minden kis ólomkatonájával. — Megm­érgezte magát. Lengyel Mi­­hályné Tóth Rozália Szarka utca 31 sz. alatti lakos Szilveszter éjjelén összeveszett a férjével. Az ideges asszony tehetetlen dühében a számára rendelt orvossággal megmérgezte magát. Bevette a több napra rendelt orvosságot, s­­rövidesen rosszul lett. Féltizenegykor éjjel a kihívott mentők szállítottak a Horthy kórházba, ahol gyo­­mormosást kapott. Állapota nem súlyos. — Hal abortus. Úgy látszik ez az év rekordokra készül, nemcsak a berlini olimpiászon, hanem Cegléden is. Még­pe­dig borzalmas téren akar rekordot elér­ni, a gyermekgyilkosságok terén. Ez év­ben január 1 éjjelén egy órájától január 3 reggel 6 órájáig, tehát 54 óra alatt 6 esetben szállítottak a mentők abortusban vérző nőt kórházba. Hol van az a ma­gyar törvény, ami ezt a nemzetgyilkosságot megakadályozza. Cegléden minden 10 órá­ban egy abortusos beteget szállítanak kór­házba. Világrekord, de mi lesz velünk, ha ez így halad? — Meddig tart a házasság? Az ameri­kai házasság tanulmányozó intézet 18.000 házaspárhoz intézett kérdések alapján megáll­apította, hogy a házasságkötés indí­­tóoka az összes esetek öt százalékában szerelem, két százalékában a megélhetés biztosítása és 93 százalék egyáltalán nem tudja, miért házasodik. A házasulandó pá­rok 34 százaléka reméli, hogy házassága életfogytig fog tartani, 42 százaléka 5­ 7 éves, hat százaléka kétéves, a többi 10 —20 éves házasságot vár. Jack Anthony, az intézet elnöke, jelentésében megálla­pítja, hogy a hivatalos statisztika alapján az amerikai házasság átlagos tartama hat év és nyolc hónap, 3 oldal.

Next