Ceglédi Napló, 1938 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-02 / 1. szám
SKY, 1958. január 2. ARA 10FILLÉR V, Ifi/ip* _NL XX. évfolyam 1 szám. CEGLÉDI NAPLÓ Felelős szerkesztő és kiadó Sárik Gyula Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cegléd, Batthyány utca 8 szám. C-BERCEL, AL ** TÖKTEL, BÉK.VS, UJSZÁSZ, JÁSZKAR AJENŐ.VEZSENY KEREKEGYHÁZA LAJOSMIZSE KÖZSÉGEK ÉRDEKEI! SZOLGÁLÓPOLITIKA HETILAP Telefon : 57 szám. Előfizetési ára egy negyedévre — 120 . Nyiktér garmond sora 50 fillér. L eszendő / A most beköszöntő újév nemcsak naptárilag, de valóságban is új esztendőt hoz a magyarságnak. A titkos választójog megvalósítása olyan elhatározó fordulatot hoz majd a magyar életben, hogy ez az új esztendő magasan föléemelkedik a megszokott évfordulóknak. Mivel pedig az év kezdetén az egyszerű ember isvizsgálat alá veszi azokat a teendőket, melyek az „új évben rá várnak és mérlegeli azokat a lehetőségeket, melyek e teendők elvégzése után „bekövetkezhetnek, nem árt, ha ezt a történelmi jelentőségű eseményt vizsgálat alá vesszük ,és már az új év kezdetén megállapítjuk azirányt, amerre a változás utáni magyar életnek mennie kell. A titkos választójog körül évtizedek óta folyik a nagy perlekedés. Ebben a perben a vád és a védelem, az ítélkező és a hallgatóság egyaránt aztakarta,, hogy a megoldás a magyarság előhaladását biztosíthassa. „Mindenki ezt akarta, de mindenki a maga módja szerint, talán a maga társadalmi felfogásának, vagy társadalmi állásának megfelelően. Abban mindenki egyetértett, hogy a titkos választójog elől kitérni nem lehet, mert azok a történelmi feszítő erők, melyek a magyar életre is kihatnak, ha kell, erőszakosan is megoldják a kérdést. Abban is egyetértenek a legtöbben, hogy jobb és célszerűbb egy békés légkörben önként ,előre tett néhány biztos lépés, mint a kényszertől kihajszolt bizonytalan rohanás. Ha ,mégis voltak akadályok, ezek elválaszthatatlan velejárói a magyar életnek. Ha perbe akarnánkszállni a múlttal, mely végeredményben mégis csakokozója volt annak, hogy komoly, ,vagy komolytalan érvek miatt a végszükség határáig tolja ki a titkos választójog kérdését, s így a korszerű magyar élet berendezését, akkor végelláthatatlan vitákat lehetne kezdeni. Nem ez a célunk. A titkosválasztójog most már itt lesz, tehát számolni kell annak következményeivel is. Amikor pedigezzel számolunk, felmerül bennünk az akérdés, hogy a titkosság érvénybe lépésével egyidejűleg ,emelkedik-e a magyar szellemi élet? .Azok a milliók, akik számszerint alkotói ennek ,a nemzetnek, munkájukkal fenntartói, vérükkel ,megőrzői azörök magyarságnak, váljon ,úgy élnek-e jogaikkal, hogy elhatározásuk nyomán a magyar élet fennségesen szép megújhodását ünnepeljük. Vagy az olcsó népszerűséget űző és egyéni célok után futó honfiak demagógiájának engedve, sírba teszik a ma meglévő gyenge magyarságot is? Mert az elv is nevetséges torz figura lesz a helytelen gyakorlatban. Meg lehet hát érteni azokat, akiket borongó aggodalom fort el e nagy hidrderejű reform előestéjén. Nem azért perlekednek, mintha meg akarnák tagadni a nemzet minden tagjától a jogot, hanem attól félnek, hogy igen sokan gyengék lesznek e jogból származó felelősség viselésére. Igen sokan megértjük gróf Bethlen István karácsonyi aggodalmait és fenntartás nélkül elhisszük, hogy azok mélységes hazafiasságból fakadtak, s minden további nélkül előírjuk, hogy a titkos választójog a proletár sorban élő, de a magyarság 60—70%/6-át kitevő, politikailag hiányosan iskolázott falusi parasztságnak juttat döntő súlyt, s ha nem lesz meg a társadalmi osztályok részéről a kellő emelkedettség, úgy a titkos választójog esetleg ennek az állam igazgatásában még gyakorlattal nem bíró osztálynak döntő hatalmat juttat az államban. Bethlen Istvánnak ez a nagyon komoly karácsonyi cikke rámutat arra is, ami benne azokat az aggodalmakat keltette. Az ingyen földosztás és az antiszemitizmus tömegjelszavától félti a fokozatosan erősödő magyar rendet, mely szerinte is igen sok esetben felette áll a szabadságnak. Ez az államférfias velleitásokat igazoló cikk kétségtelenné teszi, hogy nemcsak a választójog nagy kérdésekerül most szőnyegre, hanem megkezdődik az a nagy történelmi per is, ahol minden seb felszakad, s amely roppant felelősséget rak a magyar esküdtek vállára, akiknek verdiktje hosszú időre, talán örökre eldöntheti a magyar kérdéseket. Mi, akik a mai torz formában élő liberálisdemokráciának épen nem vagyunk hívei, azt valljuk, hogy annak gazdasági, kulturális és szociális tevékenysége nagy mértékben előmozdította, hogy a nemzet 60—70%/6-a úgy elszakadt a magyar gyökértől, hogy a legvégzetesebb és legnehezebb időben sem tud arra a magasabb síkra emelkedni, ahonnan a magyar kérdések nyugodt megoldásának el kell indulni. De ha már örökségül kaptuk azt a szomorú helyzetet, hogy fajtánk legnagyobb erejét alkotó tömeg lelkisége ilyen súlyos aggodalmakra adhat okot,vájjon megállhatunk a tények egyszerű tudomásul vételénél? Ha tudjuk azt, hogy az igazi magyar egység kialakulását a nagy tömeg kielégítetlen földi éhsége akadályozza, akkor miért nem oldjuk meg ezt a földkérdést úgy, hogy ne születhessenek miatta választójogi aggodalmak? Hiszen a választójogi reformtól függetlenül szőnyegen volt már a földkérdés is, amikor elég alkalom lett volna arra, hogy nagy lépésekkel menjünk előre. Ám ott is azok sorakoztak fel aggodalmakkal, akik aggodalmaskodók maradtak a választójogi kérdésnél is. Pedig a zajlás megindult és a zajlás neve szokott addig befejeződni, amíg egyben levő jégtáblák vannak. Kétségtelenül igaz az, hogy az alkotmány szellemével nem fér össze az osztályuralom, de ez a megállapítás minden osztályra vonatkozik és fordított osztályurallmat jelentene az, ha a 70o/o-ot kitevő tömegnek a jogból csak 30—40%o jutna, migy a 30o/o-ot kitevők a jognak 70o/o-át tévéznék. Tagadhatatlanul igaz az, hogy népi tömegeink kulturális nívója nem áll azon a magaslaton, amit a kor követel, de az is igaz hogy amai kulturális életünkbe igen sok disszonáns hang vegyül, óriási mértékben fertőzi azt idegen, a magyarsággal soha kapcsolatot nem találó groteszk nemzetközi szellemiség, s ha ez a mai kultúra ujírást keres, mindig azokhoz a tömegekhez hajol, ahol darabosan, csiszolatlanul, de őserővel él a magyar gondolat. A múlt legnagyobb bűne az volt, hogy nem hajolt le eléggé ehhez a kimeríthetetlen kincset rejtő tömeghez, jóformán csak akkor törődött vele, ha szavazatára volt szüksége, vagy ha súlyos áldozatot kellett attól kérni. Ennek a tömegnek meg kel magyarázni, hogy most már az ő magatartásától függ a magyar jövő és tényekkel, átfont nagy szociális cselekedetekkel kell bebizonyítani, hogy az államhatalom célja azonos az ő céljukkal. De a magyar tömegeknek is meg kell érteni, hogy nagyon komoly dolgokat vet felszínre a jövő, s ha a nemzet, mint nagy népi közösség nem tudja megoldani égető kérdéseit, akkor továbbra is ez a penészes nyomorúság marad a sorsuk. Ennek a nagy magyar tömegnek egyszer büszkén kell hitet tenni a magyarságáról és be kell látnia, hogy mi vele megyünk, érte dolgozunk, mert csak akkor lessz boldog, igazán boldog a mi jövőnk, ha minden magyar boldog lesz. Az új esztendővel elindul a nagy magyar történelmi per, ahol vádló, védő és bíró a magyar nemzet lesz. Egyszer már volt ilyen nagy per, amikor Széchenyi és Kossuth történelem feletti alakja szállt harcba a jobb magyar sorsért. Mérhetetlen erők csatáztak akkor is, de mert csatáztak, egymás ellen és nem egymás mellett vonultak fel azok az erők, nem tudott kialakulni az a boldog nemzet, ami mindkettőjük előtt lebegett. Örök tragédiánk ez, hogy nem a megoldandó kérdéseknek, hanem egymásnak feszítjük az erőt, s igez kifáradva félmegoldáshoz jutunk csípán, melynek örve alatt tovább mérgesedik a seb. Pedig amintismeri mindenki, hogy szükség van titkos választójogra, ugyanúgy el kell is kell ismerni mindenkinek, hogy szükség van olyan magyarságra, amelyik nemzete jövője iránti felelősséggel tud élni ezzel a joggal. Ez a jog eddig nem volt meg, tehát most meg kell alkotni. A felelősséget teljesen átérző tömeg sincs meg, de azt is meg kel alkotni. Hiszen az egyszerű gyermek is, míg nem tanítják, nem tud hrni, de ha megtanul még ügyvéd is lehet. Azért van ennek a nemzetnek történelmi osztálya, azért van egy nagyzerűen tanult értelmisége és azért van ma még céltalanul kóborló, de lelkes ifjúsága, hogy betömje ezt a nagy űrt és hajoljon le megértő szeretettel a nagy tömeghez, amíg onnan megértést és viszont szeretetet kap, mert ha elmulasztja ezt a pillanatot, akkor alig kerülhetjük el végzetünk beteljesülését. Ezt az új esztendőt kezdhetnek-e szebben, kezdhetnek-e jobban, mintha elgondolkozunk a nagy magyar kérdések felett és végre elindulunk, hogy ma a jövőjéért a múltjával perbeszálló nemzet ügyét diadalra vigyük. Csak rajtunk, az egész magyarságon függ az, hogy Széchenyi és Kossuth mérhetetlen ereje egymás ellen, vagy egymás mellett vonul-e most fel, mert a magyar célért csak egy után, az egész magyarság részére készült iton járhatunk. Ezekkel a gondolatokkal induljunk el az új esztendőre, amikor óriási jelentőségű események várnak a magyarságra és nekünk minden áron egy táborban kell lennünk. Szabó Sándor: Visszakapunk egy gyorsvonat párt Annak idején lapunkban közzétettük, hogy a menetrendváltozással kapcsolatban városunknak milyen új vonatok visszaadása, illetve indítása volna szükséges a jövő évre. A közelmúltban tartották meg a menetrendi értekezletet, melyen minden nagyobb város küldöttsége megjelent s hosszasan tárgyalták az új változást. Szóba került a Budapest— Cegléd—Félegyháza—Szeged közötti vonatok összevonása, leginkább azonban az iránt nyilvánult meg nagy érdeklődés, hogy a Budapest Szeged vonalágra is állítsanak be egy sebesvonatot, melynek az indulása legyen későbbi időpontban, az érkezése megfelelő. Különösen a fővárosból este 7 órakor induló,személyvonat szegedi ággal való összevonását, illetve ennek sebesvonattá átalakítását és a kora reggel ugyanezen ágon Budapest felé közlekedő személyvonat szintén sebesvonattá átalakítását, kérték az érdekeltek. Az értekezlet eredményéről még nem tudtunk biztos információkat szerezni, egyet azonban hírül adhatunk, mégpedig azt, hogy a fővárosból délután 2 óra néhány perckor induló gyorsvonatot, mely Cegléden 3 óra körül megy keresztül, visszakapjuk.